Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÄM 1974. JÚNIUS 23., VASÁRNAP Iskola — munkáskörnyezetben Csökkentett tananyaggal Amikor Zsebesi Istvánnál, az Árpád úti Általános Iskola igazgatójánál jártam, még za­jos volt az iskola. Tarka gye­rekhad zsibongott az udvaron és a folyosókon. Tízpercben kettőnk beszélgetését is gyak­ran meg kellett szakítani egy- egy ügy elrendezése miatt. — Hogy sikerült az elmúlt esztendő? — kezdtem az ér­deklődést. — Érdekes is volt, meg ne­héz is — válaszolta Zsebesi István. — Első éve tanítottunk csökkentett tananyaggal. Hoz­zá kellett szoknunk, meg kel­lett értenünk, ki kellett ala­kítanunk módszereinket. Az átállás éve volt — A tananyag ugyan keve­sebb lett, de a követelmények magasak. Az elsajátítandók biztosabb tudására, alaposabb tárgyi ismeretekre van szük­ség. És jól kell tudni alkal­mazni a megszerzett ismere­teket. Ezt kell megértetni a tanulókkal is. — Aki pedagógiával foglal­kozik, jól tudja, hogy a gye­rek elé még nem lehet olyan távoli perspektívát állítani, mint a felnőtt elé: még nem érti meg. Ezért közvetlenebb ösztönzők kellenek a tanulás­hoz. Mi most nem osztályo­zunk. A gyerekek számára megszűnt a közvetlen hajtó­erő. Eddig a szülő számára is az osztályzat jelentette az in­formációt, mércét a gyerek előmeneteléről, szorgalmáról, képességéről. Ezt a hiányzó információt ezentúl mással kell helyette­sítenünk. Áthidaló megoldás­ként írásban és szóban adtunk tájékoztatást a szülőknek. Ez az év szülőknek, gyerekeknek, padagógusoknak egyaránt az új oktatási módszerhez való hozzáigazodást, az átállást je­lentette. Még mindig aktuális — Az idén is élő probléma még a munkásszülők gyerme­keinek a tanulásban megmu­tatkozó hátrányos helyzete? — Sajnos, igen — bólintott az igazgató. — Elsősorban bi­zonyos szemléleti problémák jelentik a hátrányt. Ahogyan sok szellemi munkáscsalád­ban feleslegesnek tartják a fizikai foglalatosságot, nem egy munkáscsaládban is fe­leslegesnek tartják a szelle­mit. Ott a gyerek úgyneve­zett ingerszegény környezet­ből indul, melyben nem érik kellően kulturális hatások, nem foglalkoznak vele eleget, nem kap lehetőséget, hogy ki­beszélje magát, elmondja él­A VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ NASZÁLY ÁRUHÁZA ÉS A DUNAKANYAR ÁRUHÁZ június 24-től 30-ig vásárlással egybekötött KIÁLLÍTÁST rendez BÚTOROKBÓL, KEMPINGCIKKEKBŐL ÉS LAKÁSTEXTÍLIÁKBÓL a váci Madách Imre Kultúrházban. Megtekinthető: naponta de. 10-től du. 19-ig. Gyorsított OTP-ügyintézés helyben. 14 000 Ft-on felüli vásárlásnál ingyenes házhoz szállítás. Szövetkezeti tagjaink részére visszatérítést adunk. ményeit, amivel gazdagodna kifejező készsége, fokozódna bátorsága. Akadnak, akik a nevelés összes munkáját az is­kolával és a napközi otthonnal szeretnék elvégeztetni. A gye­reknek szüksége van a szülői környezetre, a szülő nélkülöz­hetetlen a nevelés folyamatá­ban. Versenyképesnek lenni — Nem véletlen, hogy a ta­nulmányi versenyeket több­ségükben értelmiségi környe­zetben nevelődő gyerekek nye­rik meg — folytatta - Zsebesi István. — Nem azért, mert ők okosabbak, hanem, mert nagyobb az úgynevezett szel­lemi töltetük. A mi iskolánk tanulóinak 85 százaléka mun­kásszármazású. Sajnos, más iskolákkal szemben, melyek­ben nagyobb a szellemi kör­nyezetben nevelődök aránya, olykor elmaradunk a tanul­mányi versenyeken. Jól alakult arányok Elkészült már a nyolcadik osztályosok további útjáról számot adó statisztika is. Jól alakultak az arányok. Tizen­öt gyerek nyert f elvételt gim­náziumba. A felvettek 73,3 százaléka munkás szárma­zású. A szakközépiskolába felvett tizenkettő közül tizen­egy munkásszülők .gyermeke, ősztől h armincketten folytat- ják tanulmányaikat szak­munkásképző intézetben. Köz­tük 84,4 százalékos a munkás­származású gyerekek aránya. Négyen gyors- és gépírást ta­nulnak majd, közülük hár­muknak munkások a szülei. Egyetlen gyerek áll csak munkába. Szerették volna, ha ő is továbbtanul, de az igazat megvallva, a nyolc osztályt is alig tudták vele elvégeztetni. Hallani sem akar a tanulás­ról. Pénzt akar keresni. Kovács István Ami tcíszik — cs ami nem TETSZIK 1.. hogy a Váci Kötöttáru- gyár igazgatósága, nem kis anyagi áldozattal, több száz méter hosszúságban, szépen zöldellő, körülkerített gyep­szőnyeget téríttetett az üzem Sallai utcai főfrontjának jár­daszegélyére. NEM TETSZIK ».. hogy a zöld pázsiton máris annyi az odadobált pa­pír, doiboz, és más hulladék, amennyi egy több évtizedes parkban is feltűnést keltene. (-6) GYORS BEAVATKOZÁSSAL Milliós kórtól mentették meg az áruházát MINDENKI SEGÍTENI AKART Az áruház a szokott hétköz­napi arcát mutatja. Özönlik befelé és kifelé a népes vásár­lóközönség. Válogatnak a ros- kadásig megrakott polcok anyagából, az utcán nézik a csillogó kirakatokat. Kevesen tudják, hogy azon a végzetes reggelen néhány perc elég lett volna ahhoz, hogy lángok martaléka legyen. Észak-Pest megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb elárusítóhelye. ★ — Téves hír terjedt el, nem a Naszály Áruházban keletke­zett a tűz, hanem nálunk — mondja Kahoffer Gábor, a Dunakanyar Áruház igazgató­ja. — A jegyzőkönyvet már lezárta a tűzrendészeti ható­ság, a kár nagyságát is fel­mértük, ' de a nagyközönség még nem tudja, kik voltak annak a reggelnek a hősei. — Hogyan is történt tulaj­donképpen? — Az áruháztól mintegy öt­ven méterre van a váci taxi­sok állandó parkírozóhelye, a vasútállomás épülete közelé­ben. Egy fiatal taxis, Buch- ioald Imre vette észre először a füstöt és a lángokat. Pillana­tokon belül tárcsázta a tűzol­tóságot, és kérte a segítséget. Vele szinte egyidőben Bazsó Gyula nagy lélekjelenléttel cselekedett. Betörte a bejárat hatalmas üvegtábláját, a fal­ról leemelt egy kézi poroltót, és megfékezte a lángtengert. — Sikerült neki? — Szerencsére, igen. Az egyik kirakatban rövidzárlat következtében keletkezett a tűz. Egy fénycső-armatúra szinte szétrobbant. A dekorá­ció ezüstös csillámai lángot kaotak, és a közelben elhelve- zett árura hullottak. Körülbe­lül 20 ezer forint kárunk ke­letkezett. Elképzelhető, hogy ha késik a gyors beavatkozás, a bátor helytállás, a láng to­vábbterjed, meggyullad a bel­ső faberendezés és a sokmil­lió értékű textília. Jóleső ér­zés volt látni, hogy az áruház dolgozói sorra jöttek a hír hallatára, és sokan boldogan könnyeztek, amikor hallották munkahelyük megmentésének hírét. — S a két megmentő? — Már a kivonult tűzoltók is elismeréssel szóltak bátor helytállásukról. Én is kifejez­tem köszönetemet az áruház dolgozóinak nevében. Válla­latunk igazgatója jelenleg külföldön tartózkodik, de már az íróasztalán van a javasla­tom, amelyben pénzjutalomra terjesztettem fel Buchwald Imrét és Bazsó Gyulát. Papp Rezső EGYESÜLT ERŐVEL Minden perc PÜSPÖKHATVANBAN, a Galgavölgye Tsz irodájában vagyunk. — Itt ugyanolyan csendesek a hétköznapok, mint máshol. Élünk, dolgozunk, termelünk, tesszük a dolgunkat, nem sok minden történik — mondja Angyal Vendel, állattenyész­tési főágazatvezető. Igazat kell neki adnunk, ide- felé jövet a rendes koranyári munkák jeleit láthatta az em­ber, a község utcáin se sokan jártak. Nyugodtan beszélgetve veszi tudomásul a, látogató, hogy az idei év elejétől az acsai, a galgagyörki és a püspökhatva­ni szövetkezetekből alakult tsz csaknem ötezer hektáron terül el, többféle üzeme és fejlett állattenyésztése van. S mintha végszóra lépne be, ajtót nyit egy ember, később megtudjuk, hogy Pálházi Jó­zsef állattenyésztési telepveze­tő. — Aztán vigyázzatok ott magatokra, külföldön — mondja félig komolyan, félig tréfásan, a főágazatvezető. Kiderül, hogy Pálházi József másodmagával nem kis útra, és nem is akármilyen feladat teljesítésére indul. Tizenkét órát utazik, gyorsvonattal, az NDK—csehszlovák határállo­másra, Dec inbe, ott ötven te- nyész kocasüldőt és öt tenyész kant vesz át, Lapály fajtát, az­tán attól kezdve ő meg a társa felelős a szállítmányért. Napo­kon át egy szerelvényen utaz­nak vele. Néhány nap múlva, Komáromba eléjük megy a tsz három, duplaplatós ZIL gép­A püspökhatvani, 240 férőhelyes, szabad tartásos istálló-* ban özv. Búza Istvánná és Varga Imréné délutáni munka közben, - , ■■ ^,*■ ■?$&:.. .......... * , * AZ IRODÁTÓL nem mesz- sze, a szarvasmarhatelep tő- szomszédságában gépek zaka­tolnak. Három borsófejtő, egyenként négy asszonnyal dolgozik. — Több mint 2800 holdon termelünk kenyérgabonát, négyszázon kukoricát, ezer­nyolcszázon silókukoricát, az­tán cukorrépát, uborkát — mondja Kovács Ákos növény- termesztési főágazatvezető. — Zöldborsónk 150 holdon terem, aztán ide, a gépekre kerül, T/£T4fÉi A galgagyörki üzemben a tsz nevét és címét sablonnal és szóróval írják az új kombájnszíjakra. Koppány György felvételei kocsija, azokra átterelik az ál­latokat, hogy egyhetes izgalom után a Galgavölgyében átad­ják a gondozóknak. Hiányta­lanul, egészségesen, sértetle­nül. Méghogy errefelé nem tör­ténik semmi! A város iskoláiban Elismerés — jé úttörőmunkáért Dicséret és könyvjutalom a támogatóknak Megtartották a tanévzáró értekezleteket Vác általános iskoláiban. Mindenütt ismer­tették a párt városi végrehajtó bizottságának határozatát, amely szerint a jó úttörőmun­ka elismeréseként, a deákvári Petőfi Sándor úttörőcsapat el­nyerté a pártbizottság vándor­zászlaját. Egyidejűleg dicséret­ben részesítették a Damjanich János úttörőcsapatot (Báthori utca) és a Madách Imre úttö­rőcsapatot (Gábor József utca). A városi pártbizottság, az úttörő- és a kisdobosmunka támogatásáért, a következő nevelőket részesítette dicsé­retben és könyvjutalomban; 1929- es Petőfi Sándor úttö­rőcsapat: Kovács Károlyné, Falta Ti- borné, dr. Vakli Lászlóné, Molnár Ferencné, Dávid Bélá- né, Gyarmati Gyuláné, Havasi László, Tóth Dezsőné, Thurza Vilmosné és Fördős Józsefné. 1930- as Damjanich János út­törőcsapat: Kovács Sándor, Kárpáti Já- nosné, Bachát Istvánná, Amb­rus Józsefné és Vendel Fe­rencné. 918-as Madách Imre Üttörő- csapat: Vásárhelyi József, Mátyásfy Lászlóné, Varga Andrásné, Kismartoni Ferenc és Szaló- czi Sándorné. amelyek egyenként, napi 35 mázsát is kifejtenek. Megtudjuk még, hogy a bor­sótermelésnek és -feldolgozás­nak kettős haszna van: egy­részt pénzügyi jövedelem, az első bevétel idény elején a tsz- nek, másrészt a lefejtett ré­szek előtakarmányul szolgál­nak a jószágnak. Közben teherautók fordul­nak, viszik a fejtett borsót. — Nagyon lényeges, hogy a bonsó két óránál tovább ne álljon, de nincs is ebben se hiba, mert kétóránként vasút- pontosan megérkezik a teher­autó a Dunakeszi Konzerv­gyárból — teszi még hozzá a főnövénytermesztő. A PÉKÜZEM csak egy ug­rás innen. Tavaly április" óta működik, közmegelégedésre. Addig ugyanis Vácról érke­zett a kenyér és a péksüte­mény, de sok volt ellene a mennyiségi és a minőségi ki­fogás is. — Most Galgagyörk és Püs­pökhatvan több mint hárop> és fél ezer lakosát megítélés sünk szerint panaszmentesen ellátjuk — mondja Szokol Já­nos üzemvezető. Ezen a rendes hétköznapon 15 mázsa kenyeret, 1100 kiflit és 700 zsemlét sütöttek. A pékek reggel négykor kez­denek, tehát háromkor kelnek, és délután fél négykor vé­geznek. Szombaton még ko­rábban szólna nekik a kakas, ha szólna, de hát ők még a kakasokat is megelőzik. Nem sokkal éjfél után már nyúj- tóznak, álmosan dörzsölik a szemüket, majd erőt véve ma­gukon, éjjel egy és kettő kö- zött kezdik a munkát. — Nem csak azért csináljuk szívesen, mert a miénk, ha nehéz is, de szép munka, ha­nem, mert tudjuk, milyen nagy könnyebbséget jelent a lakosságnak. A csereliszt fe­jében megkapják helyben a készárut. Pontosan amennyire szükségük van — mondja az üzemvezető. A KENYÉRHEZ, zsemlé­hez, kiflihez rövidesen arat­ják a gabonát. Az aratásnak még odább az ideje, de a felkészülést már megkezdték. A kombájnok javításának, előkészítésiének irányítója Galgagyörkön Pa­jor Ferenc üzemágvezető, akihez több műhely tartozik, forgácsoló-, maró-, fúrógé­pekkel, hatvannégy szak- és betanított munkással. Ter­melő- és javító tevékenységet egyszerre folytatnak. — Fokozatosan építettük ki a műhelyhálózatot, innen-on- nan szerezve, vásárolva a gé­peket, anyagokat — mondja az üzemvezető, és egy teher­autóra mutat, amelynek plató­ján esztergapad várja a ra­kodókat. — Ezt a gépet pél­dául Csepelen vettük, 80 ezer forintért. Ott már nem kell, mi pedig kijavítjuk, felújít­juk, és nagyon jól tudjuk használni. Körbe sétálunk a műhelyek között. Számtalan termék ké­szül itt. Transzformátorok és erőátviteli berendezések al­katrészei, szíjak, kombájnok­hoz és kukoricatörő gépek­hez, gumi alkatrészek a Diós­győri Gépgyár, a MEGÉV, a Műszeripari Vállalat, az Egri Finomszerelvény gyár és még sok más vállalat megrendelé­sére. A legfontosabbakat azon­ban az udvaron látjuk. Két kombájnon emberek dolgoz­nak. A soros javító és kar­bantartó munkák folynak, az előkészületek az aratásra. ★ Bár látogatásunk nem ad­hatott teljes képet egy óriási termelőszövetkezet' működé­séről. arról azonban meggyő­ződhettünk, hogy minden nap minden órájának, sőt, minden percének megvan a maga eredménye. Pacsay Vilmos Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Papp Miklós, szer­dán dr. Bucsek Tibor, csütör­tökön dr. Gosztonyi Jenő, pénteken, szombaton és va­sárnap dr. Gulyás Zoltán tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30, szám alatti központi rendelő­ben. Az ügyeletes orvosok a 11—199-es telefonszámon is hívhatók. A beosztás hétközben meg4 v'áltozhat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom