Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-23 / 145. szám
1974. JÜNIUS 23., VASÁRNAP 3 Vámellenőrzés — kérjük a csomagokat felnyitni! Beszélgetés dr. Szabi János ezredessel, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának első helyettesével A turista- és idegenforgalmi idény kezdetén felkerestük dr. Szalai János ezredest, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának első helyettesét: adjon tájékoztatást, hogy mit hasznos tudniuk a megyéből más országokba utazóknak, illetőleg a Pest megyében külföldi vendégeket fogadóknak. — Mi a fő jellemzője az utasforgalom növekedésének és milyen mértékű a vám- és devizajogszabályok megsértése? — Az országba be- és kilépő utasok száma tavaly mintegy 10 millió volt. Tekintettel arra, hogy minden utasnál kétszer kell vámvizsgálatot tartani, ez évente mintegy 20 millió vizsgálatot jelent. Ebből 1973-ban mintegy 16—17 ezer alkatommal tapasztaltunk szabálysértést. Az utasok döntő többsége tehát megtartja a szabályokat és hozzáteszem, hogy az utasforgalom gyors növekedéséhez képest a szabálysértések aránya csökkenő. Egyébként többen éppen az ismeretek hiánya miatt követnek el kisebb szabálysértéseket. Nekünk nem ők okozzák a nagy problémákat, hanem azok, akik munka nélkül szeretnének sok ezer forint jövedelmet szerezni azzal, hogy nagy mennyiségű árut akarnak az országba csempészni, vagyis üzérkednek. — Hallhatnánk egy-két ilyen példát? — A legtöbb problémát az átutazó — úgynevezett tranzit — utasok okozzák. Más, nem átutazó külföldiek között pedig vannak, akik azzal sértik meg a magyar vámszabályokat, hogy évente többször beutazva, jól értékesíthető árut hoznak és eladásával nagy hasznot szereznek. Nyilvánvaló, hogy az a külföldi, aki a másutt olcsó árut nálunk drágán adja el, az az ebből szerzett pénzből szabályszerű ellenérték nélkül élvezi például a magyar szolgáltatásokat, vagy vásárol üzleti manipulációja révén, számára kedvezően, nálunk termelt javakat. Szerencsére ezeknek a száma is csökkenőben van. Egy jordán állampolgár, Magyarországon tanuló egyetemista például két év alatt tizenkilencszer utazott. Ennek során 151 farmernadrágot, 170 pulóvert, 185 harisnyanadrágot és csaknem 200 különböző ékszert és aranytárgyat hozott. Egyébként cselekményeiért másfél év szabadságvesztésre ítélték és kiutasították Magyarországról. Egy budapesti kisiparos pedig tavaly januártól szeptemberig több mint 210 ezer forint értékű, külföldi eredetű műszaki cikket, tranzisztorokat, magnetofonokat, tranzisztoros rádiókat vásárolt, amelyekkel kapcsolatban részben ő, részben az eladók megszegték a vámelőírásokat. — Milyen intézkedésekre került sor a gyorsabb és zavartalanabb vámkezelés érdekében? — Az elmúlt öt évben, vagyis 1989 óta többet fejlődtek határátlépőhelyeink, mint másfél évszázad alatt. Népgazdaságunk több mint 100 millió forintot fordított korszerűsítésükre. Üj határátkelőhelyek épültek Aggteleken, Barcson, Gyulán, Kőszegen, Rábafüze- sen, Rádicson, Röszkén és Somoskőújfalun. Bővítettük és korszerűsítettük a letenyei, a rajkai, a soproni és az udvari határállomásokat és befejezés előtt állanak a drávaszabolcsi és nagylaki építkezések. Több mint egy éve a Ferihegyi repülőtéren bevezettük a zöld és piros sávrendszert, amelynek lényege, hogy azok az utasok, akiknek nincs elvámolandó árujuk a zöld sávon — hacsak egyes ritka esetben nem esnek át próbaellenőrzésen — szinte azonnal elhagyhatják a repülőteret. Az eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy a sávellenőrzéses rendszer bevált. — A Pest megyét és lakosságát közvetlenül frintő vámke- zelőheiyek forgalma és fejlesztése milyen feladatokat ró a vámhatóságokra ? — Az ország egyik legnagyobb, s áruforgalmi szempontból fontosnak tartott szób —sturovói átkelőhelyen évente csaknem egymillió tehervagont és nem csekély személyforgalmat kell ellenőriznünk. Az észak—dél kapujának nevezett gócponton csehszlovák kollégáinkkal együttműködve, a szlovák vasutakkal közösen MÁV-val és a CSD-vel, a cseh- a továbbfejlesztés lehetősé- kutatjuk és valósítjuk meg geit. Nemrégiben is folytattunk egyeztető megbeszéléseket a közös tennivalókról. Ami Pest megyét illeti, kapcsolatunk a megye politikai és társadalmi vezetőivel és szerveivel igen jó. Vámőreink Szobon a helyi ideológiai és fejlesztési munkákban is részt vesznek. — Folytatva a másutt is és a megyében is érvényes kérdéseket: mi a tapasztalat az ellenőrzések kulturáltságáról és gyorsaságáról? — Valóban a szabályok betartása és betartatása a feladatnak csak egyik része. A másik az ellenőrzést végzők gyorsasága, pontossága és nem utolsósorban udvariassága. Nincs okunk panaszra e tekintetben sem, noha az utasok egy csekély hányada — a visz- szaélések elkövetői, vagy néha a becsületes, de ingerült, türelmetlen emberek is — nehezíti a vámőrök munkáját, akik pedig naponta sok ezer vizsgálatot végeznek, s nemegyszer napi 10—12 óra a szolgálatuk. A vámőrök ellen emelt panaszok száma mindezek ellenére nem sok, összeVisszatérítést is kapnak a háztáji gyümölcsért A dunabogdányiak fő jövedelme a kőbányászatból származik, a kiegészítő keretit pedig a gyümölcstermesztésből. A hagyományos fajták között a cseresznye vezet, de a málna is jelentős. Ezért a dunabogdányi fogyasztási szövetkezet fontos tevékenysége a termelésszervezés, illetve a termés értékesítésének a biztosítása. A felvásárlás két telepen történik, jóformán csak szolgáltatásképpen, rendkívül szerény haszon ellenében. Legfőbb cél a termelési kedv serkentése. Tavaly nyáron 7 és fél millió forintot fizettek ki a háztáji termesztőknek, összesen 60 vagon gyümölcsért. Az idei nyárra 54 vagonos termésre számítanak, cseresznyéből 25 ezer mázsát, málnából 15 ezer mázsa felvásárlását tervezték. Ez utóbbiból tavaly rekordmennyiséget vásároltak föl, kereken 24 vagonnyit. Most azonban az időjárás nem a legkedvezőbben alakul a málnára. Szintén az időjárás volt az oka az ezen a vidéken honos májusi cseresznyehozam-ki- esésnek: a múlt évi néggyel szemben csak 2 vagon futott be a szövetkezet telepeire. Az ÁFÉSZ nemcsak a fel- vásárlási árral kedvez a termelőknek, tagjainak még visz- szatérítést is fizet. A szövetkezet telepein átvett gyümölcs árának kétszeresét, számítják be a forgalomba' úgy, mintha azt áruvásárlásra fordították volna, amely után a tagok részesedést kapnak. A múlt évi áruvásárlások után 140 ezer forintot térítettek * vissza a szövetkezetnél, s en- j nek 70 százaléka a felvásárlá- > si forgalomra jutott. I K. M. sen néhány ezrelék. Ennek magyarázata, hogy szakmai felkészültségük és általános műveltségük megfelelő, nyelveket tanulnak, növelik hely- és emberismeretüket. — Milyen módszerekkel fokozható az utasok tájékozottsásra? — A hagyományos módszerek — a sajtó, a rádió és a televízió részletes útmutatásai a vámszabályokról — rendkívül fontosak és hasznosak. Mi magunk ezt a külföldiek számára 10 nyelven kiadott tájékoztatóval egészítjük ki. A hazánkba érkezőknek ezeket már a határon kiosztjuk, de elegendő áll rendelkezésre külképviseleti szerveinknél is. Bizonyára ez is szerepet játszik abban, hogy tavaly az előző évhez viszonyítva, mintegy 25 —30 százalékkal kevesebb volt a vám- és deviza jogszabályokat sértő cselekmények száma. Aláhúznám tehát, hogy a tájékoztatás munkánkat segíti, az igen hasznos és fontos. A fentiek értelmében lapunk következő számaiban ugyancsak Szalai János tájékoztatása alapján folytatásokban ismertetjük a hazánkban és a szomszéd országokban érvényes vámszabályokból a legfontosabbakat. Pacsay Vilmos Kongresszusi versenyben Mennyit ér az összefogás az Ipari Műszergyárban? Március végétől munkások, szocialista brigádvezetők kopogtattak az ikladi Ipari Műszergyár pártirodájának, szak- szervezeti bizottságának ajtaján, azt kérdezték: mit vállalhatnak hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. pártkongresszus tiszteletére? A vállalati versenyfelhívást a párt-végrehajtóbizottság kezdeményezte, majd a műszaki, gazdasági szakemberek végeztek több tucatnyi számítást arról, hogy mekkora tartalékokkal rendelkezik a gyár, milyen eredményekre képes a kollektívák összefogása? A versenyfelhívást április 12-én tették közzé, nagy célokat jelölve ki: a vállalat 735 millió forintos termelési tervét minimum 50 millió (!) forinttal túlteljesítik, s a tavalyi 1,8 millió dolláros tőkésexportjukat az idén legalább egymillió dolláros többlettel növelik. Gyors visszhangra talált — Vajon a vállalat kollektívája képes-e az 50 milliós túlteljesítésre? Vagy másképpen fogalmazva: verseny nélkül is elérhető lenne ez a teljesítmény? — kérdeztem Péter Pál, műszaki igazgató-helyettestől. —• Válaszolnak a számok. A vállalat 1970-ben 480 millió forint értéket teremtett elő, 1973-ban 680 milliót, az idén 735 millió forintot írtunk a tervbe. Ez már önmagában óriási ugrás volt. A plusz 50 millió — létszámemelés nélkül ! — csak a kongresszusi versennyel, a kollektívák ösz- szefogásával érhető el. — Mennyire érezték sajátjuknak a munkások a nemes vetélkedést? — kérdeztem Ma- jer Károly szb-titkárt. — Különösen agitálni nem AZ ELISMERÉS MEG TÖBBRE KÖTELEZ Növekvő termelési érték IP % Az elismerés még többre kötelez — ezt tartják a Gyöm- rői Ruhaipari Szövetkezetben, hiszen tavalyi eredményeik alapján elnyerték a kiváló szövetkezet címet. Idén több mint 58 és fél millió forintos termelési értéket kívánnak elérni, s ez a tavalyi termelésükhöz viszonyítva mintegy 27 százalékos növekedést jelent. Terveik, elképzeléseik megvalósításához nagymértékben hozzájárult az elmúlt évek nagymérvű fejlesztése. Űj gépeket, berendezéseket állítottak üzembe, a többi között Textima gyorsvarrógépeket, ujjbevarró, karöltőelvarró félautomatákat, s egy nyugatnémet síkragasztó berendezést is vásároltak. Káván is kialakítottak egy telephelyet. A fejlesztés, bővítés összesen 10 millió forintos beruházást igényelt, s idén már az új technológiai módszerek alkalmazásával, a berendezések hatékonyabb kihasználásával a termelékenység 15 százalékos növelését tűzték célul. A gyömrői egység dolgozóinak létszámát nem emelik, de Káván a második félévtől egy új, negyven fős részleget indítanak. A szövetkezet egyik fő célja: a belkereskedelmi igények kielégítése. Saját modellező egységükben arra töKoppiny György felvétele rekednek, hogy lépést tartsanak a mindenkori divat- irányzattal, ugyanakkor gondot fordítanak arra is, hogy kialakított modelljeik elnyerjék a hazai vásárlók minél tágabb körének tetszését. Termékeik zöme közvetlen partnereik — a nagykereskedelmi vállalatok és a fővárosi ruhaboltok útján — jut el a szaküzletekbe. Idén belföldre 53 ezer különféle felsőruházati cikket — férfi- és női kabátokat, blézereket, a most divatos sok gombos, zsebes, csatos szafarikat, zakókat — készítenek. Emellett igen jelentős a szövetkezet exportja, ebben az évben mintegy 17 ezer divatcikket szállítanak osztrák, nyugatnémet megrendelésre. A szövetkezet 229 dolgozójának jelentős része, 80 százaléka nő. Ezért nagy gondot fordítanak a megfelelő szociális létesítmények kialakítására, a munkakörülmények javítására. Tavaly üzletet is nyitottak, amely azóta igen jelentős — közel 2 millió forintos — forgalmat bonyolított le. Az érdeklődés egyrészt saját készítményeiknek köszönhető, de szívesen vásárolnak ott az emberek az ország különböző cipő- és ruhagyárainak termékei közül is. S. Zs. nagyon kellett, hiszen a munkások kérdezték: milyen reális célokat tűzhetünk ki, hogyan tervezzük meg a munkát? ök döntöttek arról is, hogy a részesedési alapból mekkora ösz- szeget biztosítsunk a legjobbak jutalmazására. — A gazdasági eredményeken túl milyen politikai, tudati plusszal járhat együtt a kongresszusi verseny? — kérdeztem Bobály Sándort, a gyár pártbizottságának titkárát. — Az Ipari Műszergyárban nemcsak motorok készítése folyik, hanem a szocialista ember alakítása is. A gazdasági eredmények fontosak, s az is, hogy így növelhetjük a bért, a juttatást. De legalább ilyen értékű a nagyüzemi munkásöntudat fejlesztése, a kollektív szellem erősítése. A felhívás gyors visszhangra talált az üzemekben. Érdemes példaként egy gyáregységi vállalásba betekinteni: Az I-es gyáregység 33 szocialista brigádja felajánlotta, hogy idei 383,6 milliós termelési tervüket 6,4 millió forinttal túlteljesítik — azonos létszámmal, a termelőberendezések jobb kihasználásával. Hogy a változó igényeket gyorsabban elégíthessék ki, dolgozóik 80 százaléka további egy technológiai fogást sajátít el, azaz a szükség hozta átcsoportosításokat a munkások így segítik. Háromezer óra társadalmi munkát vállalnak, ennek felét a sportpálya szépítésére szánják, másik felét pedig a technológiai rekonstrukció előkészítésére. Menjünk egy szervezeti sz'nttel lejjebb, mire képes az üzemi kollektíva? A sajtolóüzem például december 10-re az összes alkatrészigényt kielégíti, méghozzá nemcsak saját gyáregységük, de a társüzemek részére is. Az üzem új gépeinek fogadásához szükséges feladatokat társadalmi munkában megoldják. Negyedévenként kongresszusi műszakokat tartanak — a határidők mindenáron való betartásáért. Termelésüket tíz százalékkal növelik, a selejtet ugyanennyivel csökkentik, a költségeket pedig 20 százalékkal. A főosztályok is — A munkaverseny szervezésében milyen feladatok várnak a műszaki, gazdasági vezetőkre? — A főosztályok is megtették vállalásaikat — mondja a műszaki igazgató-helyettes. A vezetők teendője is bokrosabbá vált az egyre lendületesebb munkában. Példaként igazgatónk, dr. Sárosi József, még több irányú feladatairól szólnék, aki most éppen Dunaújvárosban anyagellátási ügyben tárgyal: a plusz 50 millióhoz óriási anyagtöbblet kell. Aztán szükséges biztosítani a gyártási eszközöket, a műszaki feltételeket. És tárgyalni kell a megrendelőkkel is. A gazdasági kötelezettségeken túl az igazgató szervezi, elemzi, irányítja az egész mozgalmat, felelős a versenyért. — A gazdasági, a párt- és szakszervezeti feladatok összefonódnak a munkaverseny szervezésében — veszi át a szót Majer Károly. — A végrehajtó bizottság kezdeményezte a mozgalmat, az igazgató tartotta a vezetői értekezletet. A műszaki vezetők úgy is hozzájárulnak a munkaverseny sikeréhez, hogy szorgalmazzák a 250 millió forintos beruházás mihamarabbi megvalósulását. A brigádok vállalták A szocialista brigádok saját viszonyaikra bontották a teendőket. íme példaként a Mező Imre üzem Szilágyi Erzsébet szocialista brigádjának vállalása: havi teljesítményüket 2 százalékkal növelik, szalagukon az éves selejtet 1 százalékkal csökkentik. Bohunka Pálné, brigádvezető társai nevében Ígérte, hogy szocialista szerződést kötnek a Vadvirág brigáddal, s hat-hat munkást tekercsberakónak, illetve végszerelőnek betanítanak. A korszerű automaták kezelését ketten sajátítják el, egy tagúk pedig szakmunkásvizsgát tesz. A szerszámgyáregység MSZBT szocialista brigádja felajánlotta, hogy az idén 35 helyett 40 öntőszerszámot készítenek. Az elromló szerszámokat 72 óra alatt kijavítják. Bárány Lajos brigádvezetővel az élen, a futópályához száz méter hosszú betonszegélyt öntenek. E vállalásoknak számokban alig mérhető erkölcsi és anyagi értéke van. A fél év előtt néhány nappal már teljesülnek a felajánlások? — A számadást a társadalmi munkával kezdeném — mondja a pártbizottság titkára — Egy év alatt labdarúgó-, kézilabda-, kosárlabda-, és atlétikai pályát építettünk, mindössze 250 ezer forintos, tehát csekély összegből. A füvet elvetettük, a gyermeknapot nyolc iskolai tanulónak már a kézilabdapályán rendeztük meg. E vállalások 20 százaléka már teljesült. — Ugyanígy, ütemesen folyik a gépiek fogadása, az üzemek korszerűsítése is — veszi át a szót Péter Pál. — A gazdasági eredményeket pedig méltóan szemléltetik a számok: a második negyedévben a verseny hatására 109 milliós termelést teljesítettünk, 17 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A gyár hírnevéért A kongresszusi munkaverseny legjobbjainak díjazása sem marad el: 560 ezer forintot biztosítottak erre a célra, így az első helyezett gyáregység 200 ezer forintot, a legjobb üzem 50 ezret, a kimagasló munkát végző főosztály, önálló osztály 20 ezret, a bajnok szocialista brigád 20 ezer forint különjutalmat kap. Ugyanígy 10—10 ezreket kapnak a második, harmadik helyezettek is. Szervezik a vállalatnál az egyéni versenyt is. Szeretnénk elérni, hogy a vállalat minden dolgozója, újítója kivegye részét a közös célok megvalósításából. Az egyéni díjak is csábítóak: az első helyezett a kiváló dolgzó jelvényen, zászlón kívül háromezer forint különjutalmat, a második, harmadik pedig oklevelet, illetve 1000— 1000 forint jutalmat, illetve tárgyjutalmat kap. — Hogyan összegeznénk: mit ad a kongresszusi verseny az ikladi Ipari Műszergyárnak, dolgozóinak? — A vállalat külső és belső jó hírneve nő, dolgozóink, partnereink is bízhatnak a cégben. Uól tudjuk, mit vár joggal a társadalom ettől a kollektívától, most mi ezt teljesítjük. Ugyanakkor ebből származik a dolgozóknak is, vagyis a kongresszusi versenyben a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdek találkozik. Fóti Péter
