Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

Tervszerű, kedvező í ' gy summázta gazdasági fejlődésünk legfőbb jel­lemzőit a párt Központi Bizottsága 1974. június 20-i ülése. A nemzetközi helyzet áttekintése után a Központi Bizottság — amint azt a lapokban, la­punkban is, június 22-én megjelent közleményben ol­vashattuk — a népgazdasági időszerű kérdéseiről elő­terjesztett jelentést megtárgyalva és elfogadva, szá­mottevő eredményeket összegezhetett. Egyebek között az ipari termelés tervezettnél nagyobb növekedését, a termelékenység javulását, az ésszerű munkaerő-gaz­dálkodás erősödését, a lakosság jövedelmének és fo­gyasztásának a korábbiaknál gyorsabb emelkedését. Az országos tapasztalatoknak nem ellentétei azok sem, amelyeket Pest megyében szerezhetünk. Ahogy azt mondani szokás, a fő irányzatok egybevágnak, iga­zolják a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottságának előtérbe kerülését, örvendetes, hogy Pest megye szo­cialista iparának termelése idén, az év első negye­dében 8,3 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak színvonalát, s az országos átlagnál is kedve­zőbb ez a szám. Változatlanul tartja e dinamikus ha­ladásban vezető helyét a vegyipar — a kőolajfeldolgo­zás —, figyelemre méltó, hogy mind szorosabban föl­zárkózik hozzá a gépipar. E két terület döntő módon befolyásolja megyénk gazdasági arculatát. A korszerűség, az intenzív gazdál­kodás jegyei elsősorban itt ismerhetők fel, s nem vé­letlen, hogy például a Dunai Kőolajipari Vállalat 1973- ban mennyiségi kötelezettségeinek túlteljesítése mel­lett a tervezettnél nagyobb vállalati jövedelmezőséget ért el. Az előző évekhez mérten hatalmasat léptek elő­re a megye legnagyobb gépipari vállalatánál, a Csepel Autógyárban, s az önjáró padlóvázak előállítása mel­lett nagyszabású nemzetközi kooperáció létrehozásá­nak feltételei is mind inkább megteremtődnek. T ermészetesen a Központi Bizottság ülése nemcsak az eredményeknek, hanem a teendőknek szintén figyelmet szentelt. Ezek sorában egyebek mel­lett a termelés gazdaságosságának javítását, az energiával és a nyersanyagokkal való ésszerű takaré­kosságot, a beruházások kivitelezésének meggyorsítá­sát jelöli meg fő feladatként. A mezőgazdaságban ha­sonló teendőket, így a szervezettség növelését, a ren­delkezésre álló kapacitások jobb kihasználását, a ter­melékenység fokozását. Csupán utalásszerű példát em­lítve: a megye mezőgazdasági szövetkezetei az 1974-es esztendőt 15,5 százalékkal nagyobb értékű eszközállo­mánnyal kezdték, mint 1973-at. A növekedés tehát viszonylag tetemes, s arra van szükség, hogy kama­tozzanak minél jobban a befektetett forintok. Amire most, az aratás elérkeztekor, elengedhetetlenül szük­ség van, hiszen a megtermelt, s jó eredményt ígérő gahona gyors betakarítása nemcsak helyi, hanem or­szágos érdek is. Az események véletlen egybeesése ugyan, hogy egy­azon napon jelent meg a Központi Bizottság üléséről és a KGST XXVIII. ülésszakáról kiadott közlemény, ám gazdasági fejlődésünk és a szocialista gazdasági integráció szoros kapcsolódása — ahogy azt a Köz­ponti Bizottság le is szögezte — nyilvánvaló. Megyénk ipara is erősen érdekelt ebfcen, hiszen a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdl gyárában megvalósuló rekonstrukciótól a Vinnyica és Albertirsa között épülő 750 kilovoltos távvezetékig, a nagykőrösi és a duna­keszi konzervgyárból útnak indított szállítmányokig, ezer szállal kapcsolódik a többi KGST-országhoz. M indezek a tények és irányzatok végső soron egyet­len célt a lakosság életszínvonalának, életkörül­ményeinek javítását szolgálják, ahogy a Köz­ponti Bizottság által nagy elismeréssel említett kongresszusi verseny úgyszintén. A megyében a munká­sok átlagbére 6,8 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál, az év első hónapjaiban, s a másik oldalról a kiske­reskedelmi forgalom 11 százalékos növekedése bizo­nyítja a lakosság pénzbevételeinek gyarapodását. Meg­gyorsult a lakásépítés, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat jóval több új otthont adott át idén, mint 1973 megfelelő időszakában, s kongresszusi vállalásuk to­vábbi eredmények bő forrása. Ahogy külpolitikai tevékenységünkben, úgy gaz­dasági építőmunkánkban sincsenek éles irányváltások, s ezt az olvasó nemcsak a mostani közleményből, ha­nem a Központi Bizottság korábbi üléseiről kiadott közleményekből is leszűrheti. A folyamatosságnak nem mond ellent a munka tökéletesítése, az annak érdeké­ben végrehajtott változtatás. A hangsúly azon van, hogy minél maradéktalanabbal megvalósuljanak a párt X. kongresszusán hozott határozatok, s ez az élet minden területén újabb erőfeszítéseket követel. A Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott köz­lemény ismételten azt bizonyítja, hogy mind nagyobb eredményekre támaszkodhatunk, hogy fejlődésünk tervszerűsége kedvezőnek ígéri a párt XI. kongresz- szusán esedékes számvetést. Szófia Faggyejev nyilatkozata A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa valóban nyi­tott gazdasági szervezet, amelynek tevékenységéhez csatlakozhat bármely ország, amennyiben magáévá teszi a KGST alapelveit, s egyben vállalja az ebből fakadó köte­lezettségeket is — jelentette ki a bolgár és a nemzetközi saj­tó képviselői előtt Nyikolaj Faggyejev. Kérdésekre válaszolva a KGST titkára elmondotta, hogy a nemzetközi légkör eny­hülése nem automatikus és nem valamiféle elvont folya­mat — tartóssá tételéhez a gazdasági, tudományos, kultu­rális együttműködés további megszilárdítására van szük­ség. Ehhez nagymértékben hozzájárulhatna a KGST és az európai Közös Piac közötti rendszeres kapcsolatok létre­jötte. PÁRIZS Nyugat-európai kommunista pártok értekezlete Az európai tőkésországok­ban működő kommunista pár­tok képviselői szombaton Pá­rizsban kétnapos értekezletre ültek össze. Mint az Hjimanité, az FKP lapja írja, a nyugat­európai nők helyzetét és har­cát, valamint a kommunista pártoknak ezen a területen ki­fejtett tevékenységét tárgyal­ják meg. A kezdeményezés a nyugat-európai kommunista pártok brüsszeli konferenciá­jának határozata alapján szü­letett. A Francia Kommunista Párt KB párizsi székházában hétfőn tájékoztatják a sajtót a kétnapos tanácskozás eredmé­nyeiről. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMPPEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvm. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ÄRA I FORINT 1974. JŰNIT7S 23., VASÁRNAP Mongol államférfiak látogatása Tumenbajarin Ragcsa Ágárdon A magyar—mongol kor­mányközi bizottság nyolcadik ülésszakán részt vevő mongol kormányküldöttség, Tumenba­jarin Ragcsa, a mongol mi­nisztertanács első elnökhelyet­tesének vezetésével — dr. Dé­nárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes társaságában — szombaton az Agárdi Állami Gazdaságba látogatott. A vendégek között volt P. Sagdarszuren, a Mon­gol Népköztársaság budapesti nagykövete. Cendin Mólóm a túrái tsz-ben A mongol kormányküldött­ség tagjaként hazánkban tar­tózkodó Cendin Mólóm pénz­ügymi raszter tegnap Túrára, a Galgamenti Tsz-be látogatott, dr. Trethon Ferenc pénzügy­miniszter-helyettes társaságá­ban. A tavalyi gazdálkodása alapján kiváló címmel kitün­tetett termelőszövetkezet tag­sága nevében Lévai Ferenc elnök köszöntötte a vendége­ket, majd beszámolt a gazda­ság szervezetéről, tevékenysé­géről. Elmondotta, hogy a 8400-as lélekszámú nagyköz­ségben o keresőképes lakosság EREDMÉNYEK — FÉLIDŐBEN Megújul a diósdi gyár Ismeretes, milyen hatalmas beruházás előtt áll a Magyar Gördülöcsapágy Művek, és ezen belül a diósdi gyár. A BNV utolsó napján írták alá azokat a szerződéseket, ame­lyek 2,5 milliárd forintban rögzítik a rekonstrukció teljes költségeit. Ebből az összegből 1,8 milliárd forintért gépeket vásárolnak. A szocialista or­szágokból származó berende­zések egyharmadát, a tőkésor­szágokból származóknak több mint egyharmadát Diósdon szerelik fel. A beruházást az elmúlt félévben teljesen előké­szítették, felszabadították a beépítendő területeket, elké­szült a felvonulási épület, a kivitelezők hamarosan kiköltöznek, és megkezdik az új csarnok építését. Mindezek a munkálatok nemigen zavarták a termelést, ugyanis a vállalat vezetői nagy gondot fordítottak arra, hogy a beruházás előkészítése fokozatosan történjen, s a gé­pek a lehető legrövidebb időn belül átkerüljenek az egyik üzemből a másikba. Az alapos és körültekintő szervezőmun­kának, valamint a gyár kol­Kommunista szombat a Csepel Autógyárban A váTUlatl KlSZ-bhwtteág kezde­ményezésére tegnap kommunista műszakot tartottak a Csepel Autó­gyárban. Ezen részt vett 12, ha­zánkban tanuló vietnami diák, a szabad szombatját feláldozva, csaknem 2600 dolgozó. Intenzív munka folyt valamennyi produk­tív üzemben: a Jármű-, a motor-, az alkatrész-, a hajtómű-, a du­gattyú- és dugattyúgyűrű-; a gyártóeszköz-ellátó és az üzem- fenntartási gyáregységben, vala­mint a kísérleti kutatási főosztá­lyon, és természetesen a lelkesen csatlakozó kisegítő üzemekben Is. A hatórás műszak termelési ered­ménye hozzávetőlegesen 18 millió forint. A megkeresett munkabér — a jól végzett sihta utáni ven­déglátási költségeket levonva — közelítően 200 ezerre rúgott. Ebből kereken 100 ezret a KlSZ-blzottság a vietnami szolidaritási számlára utal át, a létesülő szakmunkáskép­ző intézet költségeinek támogatá­sára, a többit pedig gyermekin­tézményei fejlesztésére költi a vállalat. (Riportunk az 5. oldalon) lektívája áldozatkészségének köszönhető, hogy az elmúlt hat hónap során nemcsak a tavalyival azonos termelési értéket állítottak elő, hanem azt 4,7 millió forinttal sike­rült felül is múlni. Pedig a nyugati acél és a segédanyag­ként használt vegyianyagok áremelkedése is sújtotta a gyárat, mégpedig az első fél­évben összesen 3 millió forin­tos többletköltséggel. Ezt azon­ban a termelés növelésével és a korábbinál több bérmunka vállalásával sikerült ellensú­lyozni. Csapágyakból 31 ezer­rel gyártottak többet, mint egy esztendővel korábban: szám szerint 1 520 000 kü­lönböző méretű és típusú csapágy készült az üzem­ben. A csapágy-alkatrészeket, a tű- és hengergörgőket, a lengyel megrendelésre készülő csap­ágygörgőket a tavalyival azo­nos mennyiségben állították elő, ezekre ugyanis több éves szerződése van a vállalatnak. Bővült viszont a profiljuk a Tátra teherautókhoz szüksé­ges, úgynevezett kardánke- reszt-csapágycsészével. A tavalyinál jobban hasz­nálták ki szabad kapacitásu­kat is: az átmenetileg nem mű­ködtetett gépekre béred­zést, bérköszörülést vállal­tak. Ily módon 600 ezer forint be­vételhez jutottak, ami kétsze­rese a tavalyinak. A kapacitás kihasználásának kidolgozták egy intenzív módját is: a csapágyakkal együtt más, a csapágyakhoz hasonló hőmér­sékletet igénylő termékeket hőkezelnek az edzőüzemben. Ez is többlet árbevételt jelent a vállalatnak. Mindent egybevetve, a jól szervezett beruházás-előkészí­tés nem zavarta a termelést, amely az idei év első felében is dinamikusan emelkedett, s a mind magasabbra szökő nyugati árak miatt megnöve­kedett költségek ellenére 4 millió forinttal maga­sabb nyereséget sikerült Diósdon realizálni, mint a múlt év első felében. Cz. V. egyharmadának nyújt megél­hetést a tsz, amely az idén ün­nepli fennállásának 25. év­vezőbb helyzetben vannak, mint a fővárostól távoleső ter­melőszövetkezetek. A szívélyes légkörű diskur­zussá oldódott eszmecsere so­rán a vendég is körvonalazta, miként gazdálkodnak a ter­melőszövetkezeti egyesülések Mongóliában. A beszélgetés kővetkező, s voltaképpen fő témája az ügy­vitelszervezés volt, amelyről Könczöl Ferenc főkönyvelő tájékoztatta a vendéget. Szólj arról, hogy a műszaki fejlő­dés, az új termelési rendsze­rek bevezetése során, szük­ségessé vált, hogy a hagyo­mányos könyvelésről, amely Cendin Mólóm Tetézi Istváimé gépkönyvei« teendői fel«! érdeklő­dik. MeUette a gazdasúg főkönyvelője és a tolmács. Koppány György felvétele i utólag rögzíti a gazdálkodás eredményeit, áttérjenek a mo­dern adatfeldolgozásra, s ily módon a jelentős tőkebefek­tetés hatékonyságáról folya­matosan informálják a gaz­daság vezetőit, segítve ezzel a termelés jobb megszervezé­sét. Az ügyvitel gépesítése a Pénzügyminisztérium elvi és anyagi támogatásával történt. A mongol pénzügyminisz­ter hosszan ismerkedett az NDK-gyártmányú, Soemtron-, illetve az Ascofca-gépeken dol­gozó könyvelők munkájával. A vendég elismerően nyilat­kozott a modem számvitel­ről, s rögvest néhány taná­csot is adott a munka éssze­rűsítésére. Kifejtette, hogy a magyar és a mongol szakem­berek kölcsönös információ- cseréje — amire ez alkalom­mal is kitűnő lehetőség kí­nálkozott —, a két ország kapcsolatainak elmélyítését, a gyümölcsöző együttműkö­dést szolgálja. A. Z. (A tural tsz kertésze­téről szóló képes beszámolónk a 12. oldalon.) fordulóját A csaknem 4000 hektáros területű szövetkezet gazdái évről évre komoly fej­lődésről adhatnak számot, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésiben. Az országos átlagnál valamivel jobb eredménnyel termesztet­tek búzát — hektáronként 40 mázsát takarítottak be tavaly —, foglalkoznak kukoricaiter- mesztéssel is, ám a gazdaság tulajdonképpen zöldségter­mesztésével alapozta meg jó hírét. A Galgamenti Tsz 1300 szarvasmarha — ezen belül 500 tehén — birtokosa, tehe­nészetükben az éves fejésd át­lag 3200 liter, ami szintén meghaladja az országos szin­tet. A szövetkezet tagja a Galgatej nevű tsz-tejfeldolgo- zó társulásnak, s az élelmi­szer-feldolgozás és a lakosság ellátásának más terepein is jó eredményeket mutathatnak föl, húsfeldolgozó üzemük, sütödéjük, boltjaik négy köz­ség lakosságának szolgálatá­ban állnak. A rövid tájékoztatót köve­tően Cendin Mólóm pénz­ügyminiszter szinte elárasz­totta kérdésekkel vendéglá­tóit. Elsősorban o gazdálko­dás eredményességét jelző adatok iránt érdeklődött, mi­re válaszul a termelőszövetke­zet vezetője elmondta, hogy termelési értékük 100 millió forint volt 1973-ban, brut­tó jövedelmük 36 millió fo­rint, s több mint 18 millió forintos nyereséggel zárták az évet. S a tagság jövedelme, a runkaerőhelyzet, a vezetők szakképzettsége? — hangzott az újabb kérdéssorozat. A fele­let: megközelíti az ipari mun­kások átlagbérét. Munkaerőgond akad ugyan — az ezerfőnyi tagságból 400-an már nyugdíjasok —, ám a szakember-ellátottság tekintetében lényegesen iced­KÖZÉLET Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Pénteken részt vett a megyei képviselőcso­portnak a Debreceni. Ruha­gyárban megtartott ülésén, majd aktívaértekezleten talál­kozott választókerülete dolgo­zóival. Kállai Gyula szomba­ton Berettyóújfaluba látoga­tott. Társaságában volt Kana­kas László munkaügyi minisz­ter. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom