Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

1974. JÜNIUS 22., SZOMBAT %/fMao 3 Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1974. június 20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közp önti Bizottsága 1974. június 20-án Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság kegyelettel megem lékezett elhunyt tagjáról, a magyar és a nem­zetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosáról, Komócsin Zoltán elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfő gadta — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az idő­szerű nemzetközi kérdésekről, — Németh Károly elvtársnak a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az idő­szerű gazdasági kérdésekről, — a Központi Bizottság döntött hatásköréibe tartozó szervezeti és személyi kérdé­sekben. I. A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzetet, a párt és a kormány nem­zetközi tevékenységét, és jóváhagyta a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülése óta tett intéz­kedéseket O A Központi Bizottság megemlékezett a kommunista és munkáspártok 1989. évi moszkvai nemzetközi tanácskozásának 5. év­fordulójáról. Megelégedéssel állapította meg, hogy a nemzetközi élet alakulása teljességgel igazolta a tanácskozás megállapításait a tár­sadalmi haladásért, a békéért folytatott küz­delem alapvető kérdéseiben. A nemzetközi tanácskozás hozzájárult a kommunista és munkásmozgalom marxista—leninista egysé­gének erősítéséhez, minden imperialistaelle­nes és békeszerető erő tömörítéséhez, s ahhoz, hogy a nemzetközi eseményék — a népek egyetemes érdekeinek megfelelően — a fe­szültség enyhülésének irányába fejlődték. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevéke­nyen részt vett és részt vesz a világ kommu­nistáinak közös erőfeszítéseiben. Támogatja a testvérpártok közötti kapcsolatok fejleszté­sére irányuló javaslatokat, a kommunista pártok tevékenységének internacionalista összehangolását. Mint ahogy már kifejezésre juttatta, helyesli és támogatja az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívását és amikor időszerű lesz, a test­vérpártok nagy nemzetközi tanácskozásának megrendezését. O A nemzetközi életben erősödik az eny­hülés folyamata. A különböző társadal­mi rendszerű államok kétoldalú kapcsolatai­ban mindinkább tért hódít a békés egymás mellett élés elve és gyakorlata. Az általános helyzet alakulására meghatározó jelentősége van a szovjet—amerikai kapcsolatoknak. A jelenlegi nemzetközi viszonyok kedvező feltételeket teremtenek a reálpolitikai irány­zatok érvényesítéséhez, a haladó erők térhó­dításához. Ezen irányzatokkal szemben lépnek fel az enyhülést ellenző legreakciósabb imperialista, hidegháborús agresszív erők. Az enyhülés megszilárdítását akadályozza Kína jelenlegi vezetőinek külpolitikai irányvonala is, a leg­különbözőbb hidegháborús körökkel való mind nyíltabb paktálása. A történelem hala­dó erőit azonban nem lehet feltartóztatni, leküzdenek minden akadályt és a világpoliti- / kában mindinkább az enyhülés lesz az alap­vető irányzat. © Az elmúlt időszakban tovább erősödött a szocialista országok egysége. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1974 áprilisában Varsóban tartott ülésszaka hozzájárult a szocialista országok egységének erősítéséhez, a vitás nemzetközi kérdések rendezéséhez, elősegíti az enyhülés, a béke ügyét. A szocialista országok egyeztetett kül­politikájának hatását fokozza, hogy e politi­ka élvezi a világ népeinek, minden haladó, békeszerető erőnek a támogatását. O A szocialista országok erejét növeli együttműködésük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. A szocialista gazdasági integráció megvalósítása jól szolgálja minden tagország, köztük a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődését, hozzájárult a szocialista országok együttműködésének sokoldalú fej­lődéséhez. A Központi Bizottság üdvözölte a KGST XXVIII., a szervezet fennállásának 25. évfor­dulójáról megemlékező szófiai ünnepi ülés­szakát. Pártunk támogatja a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának ha­tékonyabb m gvalósítására irányuló törekvé­seket. Meggyőződésünk, hogy új, magasabb és hatékonyabb fokra kell emelni gazdasági együttműködésünket; megértek a feltételek a szocialista gazdasági integráció folyamatának erőteljes kibontakoztatására. O A kapitalista világ fokozódó belső el­lentmondásai, a gazdasági és politikai válságok élezték a harcot egyrészt az uralko­dó osztályokon belül, másrészt a haladás és a reakció erői között. Ebben a harcban a ha­ladás erői jelentékeny sikereket értek el. Franciaországban az elnökválasztások során a Francia Kommunista Párt és a vele szövet­séges erők előretörtek a baloldal megerősí­tette egységét Olaszországban a szélsőjobb- oldal az általa kiprovokált népszavazáson vereséget szenvedett. Portugáliában megdön­tötték a fasis-ta rendszert, megnyitották az utat a demokratikus változásokhoz. O A genfi európai biztonsági értekezleten, valamint a katonai kérdésekkel foglal­kozó bécsi tárgyalásokon a konzervatív erők megkísérlik fékezni az előrehaladást. Földrészünk valamennyi népének közös ér­deke, hogy az Európa békés jövőjének meg­teremtését célzó genfi tárgyalások eredmé­nyesen fejeződjenek be, az értekezlet záró­szakaszát mielőbb és a legmagasabb szinten tartsák meg. A bécsi haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalások sikeres előrehaladá­sa, a felmerült akadályoknak az egyenlő és kölcsönös biztonság elve alapján történő el­hárítása, hozzájárulhat a katonai feszültség enyhítéséhez földrészünkön. Népünk szolidáris a szabadságukért küzdő hős indokínai népekkel, követke­zetesen támogatja függetlenségi harcukat. A Központi Bizottság, mint minden haladó és békeszerető erő, határozottan elítéli az ame­rikai imperialisták által támogatott saigoni rezsimnek a párizsi egyezmény végrehajtását akadályozó agresszív cselekedeteit. A Nem­zetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban, az ellenünk irányuló provokációk és igazta­lan vádaskodások ellenére, kötelezettségein­ket továbbra is a párizsi megállapodások szellemében teljesítjük. A Közel-Keleten feszült helyzetben fo­lyik a politikai, a diplomáciai harc az igazságos rendezésért. A teljes rendezést gá­tolják Izrael uralkodó köreinek és támoga­tóiknak összehangolt mesterkedései, a reak­ciós erők aktivizálódása. Az arab népek tény­leges érdekei erőik összefogását, és a nem­zetközi haladó erőkkel való együttműködé­sük növelését igénylik. A Szíriái Arab Köz­társaság a népi erők összefogásával és a Szovjetunióval kialakított következetes együttműködés révén kedvező csapatszétvá­lasztási feltételeket ért el. A Közel-Keleten a tartós béke csak a meg­szállt arab területek kiürítésével, a palesztin nép törvényes jogainak helyreállításával, a térség minden, állama biztonságának szava­tolásával, a genfi béketárgyalások keretében valamennyi érintett fél részvételével teremt­hető meg. A szocialista országok a nemzetközi eny­hülést szolgáló békepolitikájukban szo­lidárisak a fejlődő országokkal. Támogatjuk a gazdasági függetlenségért, a gyarmati rend­szer maradványainak felszámolásáért, az im­perialista befolyás megszüntetéséért vívott harcukat. Az ENSZ-közgyűlésnek az algériai kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülés­szaka is megmutatta a fejlődő országok és a szocialista országok érdekközösségét az im­perializmussal szemben. Szolidárisak vagyunk Ázsia, Afrika, Latin- Ámeriká népeinek nemzeti függetlenségi mozgalmával. Követeljük, hogy Chilében, Uruguayban és másutt szüntessék be a de­mokráciáért, á szabadságért küzdők üldözé­sét, vessenek véget a megtorlásnak. Követel­jük Louis Corvalan és Rodney Arismendi elvtársak, az összes bebörtönzött hazafi sza­badon bocsátását. ® A párt és a kormány nemzetközi tevé­kenysége arra irányul, hogy elősegítse a béke, a szocializmus és a haladás ügyét. Cselekvőén részt veszünk a szocialista közös­ség országainak együttes erőfeszítéseiben. Hozzájárulunk a szocialista országok összefo­gásának, a kommunista mozgalom egységé­nek erősítéséhez. — Nagyra értékeljük a Kádár János elvtárs vezetésével a testvéri Csehszlovákiában járt párt- és kormányküldöttségünk tárgyalásait és a látogatás eredményeit. Párt- és állam­közi kapcsolatainkban kiemelkedő fontos­ságú esemény volt Joszip Broz Tito magyar- országi látogatása. Országaink és népeink közötti testvéri barátságot erősítette a Viet­nami Demokratikus Köztársaság parlamenti küldöttségének és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányküldöttségének ha­zánkban tett látogatása. — A kölcsönös egyetértés és a testvéri szo­lidaritás légkörében folytattunk vélemény- cserét pártközi kapcsolataink, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről a Chilei Kommunista Párt, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Görög Kommunista Párt és a Szíriái Kommunista Párt hazánkban járt vezetőivel. — A szolidaritás és együttműködés szelle­mében tárgyalt magas szintű parlamenti kül­döttségünk Egyiptomban és Szíriában, kül­ügyminiszterünk Szíria és Irak vezetőivel. — A békés egymás mellett élés elve, a köl­csönös érdekek alapján képviselőink tárgya­lásokat folytattak a Líbia és Irán minisz­terelnöke által vezetett küldöttségekkel, a Német Szövetségi Köztársaság, Oloszország külügyminiszterével. Argentína gazdasági mi­niszterével és másokkal. Pártunk és kormányunk továbbra is cse­lekvőén közreműködik minden olyan nem­zetközi akcióban, amely a szocializmus, a ha­ladás, a béke ügyét szolgálja. II. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfo­gadta a népgazdaság időszerű kérdéseiről elő­terjesztett jelentést. Megállapította, hogy az 1973. év és az idei első öt hónap gazdasági fejlődése kiegyensúlyozott, tervszerű, ked­vező. O A szocialista ipar termelésének növeke­dése az első öt hónapban meghaladta a tervezettet. A termelés emelkedésének 82 szá­zaléka a termelékenység javulásának eredmé­nye. A központi fejlesztési programok meg­valósítása, a vállalatok és az irányító szer­vek szervezettebb munkája nyomán kedve­zően változik az ipar termelési szerkezete. Népgazdaságunk energetikai mérlege és alapanyagellátása kiegyensúlyozott. Az építő- és építőanyagipari vállalatok és szövetkeze­tek termelésének növekedése meggyorsult, a termelékenység is számottevően javult. Ked­vezően alakult a lakásépítés, ütemesebbé vált az átadás. A beruházások általában a tervnek megfelelően alakulnak, Az iparban változatlan feladat a termelés gazdaságosságának javítása, a termelékeny­ség növelése, az önköltség csökkentése, a mi­nőség javítása, az energiával és nyersanyag­gal való ésszerű takarékosság, a beruházások kivitelezésének gyorsítása. Tovább javult a munkaerő-gazdálkodás, ke­vesebb az indokolatlan munkahely-változta­tás. A foglalkoztatottak száma — elsősorban a szolgáltató ágazatokban — a tervnek meg­felelően növekedett. A kedvező irányzatok el­mélyítése érdekében továbbra is fontos fel­adat a munka hatékonyságának fokozása, a tervszerű munkaerő-átcsoportosítás, az alkal­mazotti létszámgazdálkodás lazaságainak fel­számolása, az anyagmozgatás gépesítése. A szocialista bérezés alapelvének jobb érvénye­sítése is megköveteli a teljesítménykövetelmé­nyek egységes, következetes érvényesítését. Az éves népgazdasági terv végrehajtása a mezőgazdaságban is megfelelően folyik. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek fejlődése kiegyensúlyozott A termelőszövet­kezetekben a gazdálkodás szocialista vonásai erősödtek. A mezőgazdaság terméskilátásai kedvezőek. A növények az ország egész te­rületén jól fejlődnek, az állatállomány gyara­podik. A mezőgazdaságban is általános köve­telmény a jobb üzem- és munkaszervezés, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihaszná­lása, a termelékenység növelése. Most köz­vetlenül legfontosabb feladat az időszerű nyári munkákra, a termés betakarítására való jó felkészülés. Népgazdaságunk fejlődésében nagy je­lentősége van a nemzetközi gazdasági tevékenységnek. A nemzeti jövedelem mint­egy 40 százaléka a külkereskedelmi árufor­galomban realizálódik. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink tovább bővültek, külkereske­delmi forgalmunk dinamikusan nőtt. Nem­zetközi gazdasági kapcsolataink további fej­lesztése népgazdasági érdek. Gazdasági építőmunkánknak szilárd bázisa a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködés; külgazdasági kapcsolataink­ban a döntő helyet a KGST-országok foglal­ják el. A szocialista gazdasági integrációból adódó előnyök maximális kihasználása állan­dó feladatunk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gaz­dasági kapcsolatainkat a tőkés- és a fejlődő országokkal is. Ugyanakkor minden lehetsé­ges eszközzel védjük népgazdaságunkat a tő­kés világban kibontakozó infláció, energia- válság és nyersanyagár-emelkedés negatív hatásaitól. Gazdasági munkánk eredményeivel össz­hangban emelkedik dolgozó népünk élet- színvonala, javulnak életkörülményei. A la­kosság jövedelme és fogyasztása — az 1974. évi tervnek megfelelően — gyorsabban nö­vekszik, mint az előző években. A tervezett központi béremeléseket és szociálpolitikai in­tézkedéseket szervezetten és határidőre meg­valósították, illetve a szükséges előkészülete­ket megtették. A tavalyi béremeléseket köve­tően ez év január elsején és azt követően végrehajtott központi béremelések újabb 440 ezer munkást és alkalmazottat érintettek. Áp­rilis 1-től további 510 ezer dolgozó munka­ideje csökkent. A lakosság áruellátása kiegyensúlyozott és — kevés kivételtől eltekintve — megfelelő, a fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfe­lelően alakult. Életszínvonal-politikánkban fokozódik a társadalmi juttatások, s ezen belül a szociál­politikai intézkedések szerepe. 1974-ben ki­emelt jelentőségű feladata népesedéspolitika még kiterjedtebb anyagi és szociális megala­pozása, a többgyermekes családok támogatá­sa. A népesedéspolitikai határozatot követő intézkedések hozzájárulnak a születésszám kedvező alakulásához. III. A Központi Bizottság határozatot hozott személyi kérdésekben: — Katona István elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját, a KB agitációs és propaganda­osztályának vezetőjét, e megbízatása alól fel­mentette és kinevezte a Népszabadság főszer­kesztőjévé; — dr. Berecz János elvtársat, a KB kül­ügyi osztályának, Grósz Károly elvtársat a KB agitációs és propagandaosztályának, Rácz Sándor elvtársat a KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának vezetőjévé nevezte ki. — A Központi Bizottság ajánlásokat foga­dott el állami tisztségek betöltésére. IV. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra ér­tékeli azt a széles körű munkaversenyt, amely a márciusi ülését követően országosan kibontakozott. Ebben a mozgalomban jut ki­fejezésre az a hangulat, amellyel pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk készül a XI. pártkongresszusra, hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára. A Központi Bizottság helyesli és támogatja azokat az irányelveket, amelyeket a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Nép­front versenyfelhívásukban kidolgoztak. Fel­hívja a párt-, az állami és a társadalmi szer­veket, a gazdasági vezetőket, hogy támogas­sák a kongresszusi és felszabadulási mun­kaverseny alkotó kezdeményezéseit és segít­sék a vállalások teljesítését. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresszusi versenyben legkiemelkedőbb eredményeket elérő vállalatoknak és szövet­kezeteknek az 1974. évi eredmények alapján 1975. május 1-én 22 „kongresszusi zászló” és a kimagasló eredményeket elérő szocialista brigádoknak 220 „kongresszusi oklevél” ki­tüntetést adományoz, A Központi Bizottság felszólítja a kommu­nistákat és a pártszervezeteket, hogy járja­nak élen a munkaverseny helyi szervezésé­ben, lebonyolításában. Mutassanak példát a lelkesítő feladatok teljesítésében, erősítsék to­vább a párt és a dolgozó tömegek kapcsola­tát. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások új lendületet adnak a szo­cialista építőmunkának, növelik hazánk gaz­dasági erejét, további lehetőséget teremtenek népünk jólétének növeléséhez, boldogulásá­hoz. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelettel módosí­totta a Magyar Népköztársa­ság minisztériumait felsoroló 1973. évi IV. törvényt. A dön­tés értelmében a Művelődés- ügyi Minisztérium feladatait a jövőben az Oktatási Miniszté­rium és a Kulturális Miniszté­rium látja el. Ezzel összefüggésben az El­nöki Tanács dr. Polinszky Ká­roly művelődésügyi minisztert tisztségéből felmentette és megválasztotta oktatási mi­niszternek, dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkárt felmentette tiszt­ségéből és egyidejűleg kultu­rális miniszternek választotta meg. Az Elnöki Tanács Rödönyi Károly közlekedés- és posta­ügyi minisztériumi államtit­kárt felmentette tisztségéből és megválasztotta közlekedés- és postaügyi miniszterré. Az Elnöki Tanács dr. Molnár Ferencet kulturális miniszté­riumi államtitkárnak, dr. Gosztonyi Jánost oktatási mi­nisztériumi államtitkárnak, dr. Ábrahám Kálmánt közlekedés- és postaügyi minisztériumi ál­lamtitkárnak nevezte ki. Rácz Sándor belügyminisztériumi államtitkárt más fontos meg­bízatása miatt felmentette tisztségéből, dr. Kamara Já­nost belügyminisztériumi ál­lamtitkárnak nevezte ki. Az Elnöki Tanács dr. Kama­ra János ezredest rendőr ve­zérőrnaggyá, Földesi Jenő ez­redest határőr vezérőrnaggyá I határozatot, bírót választott nevezte ki. meg és mentett fel, valamint Az Elnöki Tanács terület- I egyéni kegyelmi ügyekben szervezési kérdésekben hozott * döntött Miniszterek eskütétele Az eskütétel után Losonczi Pál Rödönyi Károllyal és dr. Orbán Lászlóval. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Orbán László kulturális miniszter pénteken délben letették a hivatali esküt az Országház Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Po­litikai Bizottság tagjai, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter. (Az új miniszterek életrajzát a 4. oldalon ismertetjük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom