Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-21 / 143. szám
1974. JÚNIUS 21., PÉNTEK KUS2 Tíz év mérlege I A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság VIII. ülésszaka ma kezdődik Budapesten. A KÉT ORSZÁG gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottságának létrehozását 1965-ben határozták el, amikor Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével látogatást tett Mongóliáiban a magyar pártós kormányküldöttség. Ekkor került sor a barátsági, együttműködési szerződés aláírására. a két ország közötti vízumkényszer megszüntetésére, az állategészségügyi megállapodásra és más egyezmények megkötésére is. A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS érdekében 1960-tól ötéves megállapodásokba foglalják a két ország kölcsönös áruszállításainak és fizetéseinek terveit. A KGST-tagor- 6zágok, így Magyarország is, Mongólia fejlődésének meggyorsítására hiteleket nyújtanak, berendezéseket szállítanak, részt vesznek ipari és mezőgazdasági üzemek építésében Magyarország 1961 óta — a múlt évi adatok szerint — 24,4 millió rubel értékű hitelt és 2 millió rubel térítésmentes segélyt adott Mongóliának. Ulánbátorban magyar közreműködéssel épült fel Mongólia első korszerű ruhagyára, amelynek fejlesztését, rekonstrukcióját ugyancsak magyar segítséggel ez év elején fejezték be. A múlt év nyarán adták át a magyar tervek és berendezések felhasználásával épített szonginói biokombdná- tot, amelyben évente 150—160 ezer liter vakcinát állítanak elő, s lényegében ezzel fedezik Mongólia állatiszérum- és vakcinaszükségletét. Az előző években több magyar állategészségügyi expedíció járult hozzá a mongol állatállomány egészségügyi ellátásához s a magyar szakértők több betegség leküzdéséhez nyújtottak segítséget mongol partnereiknek. A MEZŐGAZDASÁG és ezen belül az állattenyésztés különösen jelentős ágazat Mongóliában. A nemzeti jövedelem felét adja a mongol mezőgazdaság, s ennek 85 százaléka származik az állattenyésztésből. Ezért volt rendkívül jelentős az a segítség is, amely szerint magyar szakemberek a baráti ország vízszegény területein 420 kutat építettek a lakosság és az állat állomány vízellátása érdekében. A magyar kutak 1,3 millió hektárnyi területen tették biztonságosabbá a legelők vízellátását. Korszerű esőztető öntözőberendezések szállításával is hozzájárultak az öntözés meghonosításához, az állatállomány takarmánybázisának megteremtéséhez. Magyarország nyújtott segítséget a harhorini malom rekonstrukciójához, s ugyancsak magyar segítséggel az idén fejeződik be a darhani húskombinát építése. AZ ÁRUCSERE állandóan bővül a két ország között, a tervek szerint 1971 és 1975 között újabb 14 százalékkal. Az 1974. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyv szerint Magyarország főként gépeket, berendezéseket, alkatrészeket, gyógyszereket, kötöttárut, bőrcipőt és különböző szöveteket exportál Mongóliába, ahonnan ellentételként gyapjút, szőrmét, bőröket, bőrkonfekciót, könnyűipari termékeket, bányaipari terméket kap. Ezen kívül a tavaly aláírt első magyar—mongol belkeresikedel mi választék csere-megállapodás szerint a baráti ország bőr felsőruházati cikkeket szállít ruházati és műanyagcikkek, játékok, írószerek ellenében. A kormányközi bizottságnak múlt évi vn. ülésszaka rámutatott arra, hogy az együttműködés fejlesztésében a magyar közreműködéssel 1975-ig épített és üzembe helyezett ipari létesítmények kapacitásának közös, gazdaságos kihasználására, a mongol vízgazdálkodás fejlesztésére, Mongólia ásványi kincseinek feltárására, valamint a helyi erőforrásokat jól hasznosítható kisüzemek létrehozására kell törekedni, s ennek alapján bővíteni a kölcsönös áruszállításokat. Szófia KGST-határozat a jubileumról Mint már jelentettük, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szófiai ülésszaka határozatot fogadott el a KGST jubileumáról. A dokumentum szerint: A szocialista államok világviszonylatban első gazdasági szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelyben jelenleg kilenc európai, ázsiai és latin-amerikai ország vesz részt, tevékenységének 25. évfordulójához érkezett. A KGST-országok a külkereskedelmi együttműködéssel, kölcsönös nyersanyagszállítással, élelmiszerek, gépek és berendezések szállításával, a tapasztalatok, valamint a tudományos és a műszaki vívmányok cseréjével kezdve, fokozatosan áttértek aiz elmélyültebb gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésre, az anyagi termelés stabil kapcsolataira. A KGST a szervezetben tömörült országok sokoldalú gazdasági együttműködésének fő szervezője lett. A KGST-országok testvéri együttműködése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megvalósulhatott a kommunista és munkáspártok politikai célkitűzése: a KGST-országok egymáshoz való közeledése es szoros együttműködése a szocializmus és a kommunizmus építésében. A KGST jelentős sikerei nagymértékben összefüggnek azzal az állandó figyelemmel, amelyet a kommunista és munkáspártok központi bizottságai fordítottak és fordítanak a gazdasági szervezet munkájára. A gazdasagpolitikai programcélok, amelyeket a testvérpártok kongresszusain körvonalaztak, továbbá a KGST-országok vezetőinek tanácskozásai és találkozói pontosan orientálják a Tanácsot, ösztönzik a tevékenységi formák és módszerek további tökéletesítésére, segítenek a hatalmas méretű feladatok megoldásában. __ A tapasztalatok szerint a KGST-országok szeles körű együttműködése egyre fontosabb tényezővé válik gazdaságuk fellendítésében, az életszínvonal emelkedésében és a gazdasági fejlődés szintjének kiegyenlítődésében. , Valamennyi KGST-országon belül új társadalmi struktúra alakult ki, teljesen megszűntek a kizsákmányoló osztályok, egyszer s mindenkorra véget vetettek a kapitalizmus olyan káros szociális örökségeinek, mint a gazdasági válságok, az infláció, és a munkanélküliség. Győztek és egyre tökéletesednek a szocialista termelési viszonyok, amelyek a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapulnak. Lehetőség nyílt a szocializmus gazdasági törvényeinek érvényesülésére. Megvalósul a szocialista társadalom alapelve: mindenkitől képességei szerint, és mindenkinek munkája szerint. A KGST- országokban jelenleg a fejlett szocialista társadalom épül. A Szovjetunió, miután felépítette a szocializmust, most a kommunista társadalom anyagi és műszaki alapjait rakja le. A szocialista termelési módszer alapján, mind jobban kiaknázva a szocialista munkamegosztás lehetőségeit, a KGST-országok állandó és gyors ütemben fejlesztik a gazdaságot. A KGST-országok ipari termelése 25 év alatt 12-szere- sére növekedett. A KGST-országok egész gazdasági fejlődése meggyőzően tanúsítja, hogy a szocialista társadalmi termelés fő célja — a nép szüntelenül növekvő anyagi és szellemi igényeinek kielégítése — a sikeres megvalósulás útján halad. A gazdaság dinamikus fejlődése alapján gyorsan emelkedik az életszínvonal. A KGST-országokban szocialista életforma alakult ki, amely a társadalmon belül érvényesíti az egyenjogú, az elvtársi és a kölcsönös segítségnyújtási kapcsolatokat, a szocialista etikát és a szocialista igazságosságot. A KGST-országok dolgozói aktívan részt vesznek a társadalom és a termelés irányításában, hatékonyan valóra váltják a munkára, a pihenésre és a művelődésre való jogukat. A KGST keretében létrejött az együttműködés komplex rendszere a szocialista államok tervezési tevékenysége terén, s ez lehetővé teszi, hogy eredményesen oldják meg a jelentős népgazdasági feladatokat az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a beruházási tevékenységben, nagyarányú beruházási terveket valósítsanak meg a nyersanyag- és energetikai tartalékok fejlesztése és a környezetvédelem terén. Hatékonyan működik a Barátság transz-európai olajvezeték, a földgázvezeték, a Béke egyesített energetikai rendszer. Szélesedik az atomerőművek építése. Jelentős pénzmegtakarítással jár a közös tehervagonpark kihasználása. Fejlődik a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja a fémkohászatban, a gépgyártásban, a vegyiparban és más iparágakban. Létrejött a RJAD típusú elektronikus számítógépek egységes rendszere. Rendszeresen növekszik a KGST-országok között — a valutáris és pénzügyi válságoktól, a spekulatív árlebegtetésektől és egyéb negatív jelenségektől mentes — kölcsönös külkereskedelem. Tökéletesednek a valutáris és pénzügyi kapcsolatok, növekszik az átváltható rubel, mint kollektív valuta szerepe a KGST-országok mindinkább növekvő gazdasági kapcsolataiban. A KGST-országok gazdasági kapcsolataiban minőségileg új szakaszt nyitott meg az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja. A komplex program intézkedéseinek gyakorlati megvalósítása újabb lehetőségeket tár fel a KGST-országok egymáshoz való további közeledésében és a gazdasági fejlettségi szint kiegyenlítésében. A KGST valamennyi európai országa ma már ipari vagy ipari-agrár állam. A Mongol Népköztársaság gyors ütemben fejleszti népgazdaságát, s nemzeti jövedelmének több mint egyharmadát már az iparból és az építőiparból nyeri. A Kubai Köztársaság, miután belépett a KGST-be, lehetőséget kapott, hogy — jobban kihasználhassa a sokoldalú gazdasági együttműködés rendszerét saját gazdaságának gyors fejlesztése érdekében. Eredményesen fejlődnek és mélyülnék a kapcsolatok a KGST és a szocialista Jugoszlávia között. A KGST-országok, híven a proletár internacionalizmus elveihez, szorgalmazzák, hogy továbbfejlesszék a gazdasági kapcsolatokat minden olyan szocialista országgal, amely nem tagja a KGST-nek. Internacionalista kötelességüknek eleget téve hatékony támogatásban részesítették a vietnami népet az imperialista agresszió elleni harcában, most pedig a népgazdaság helyreállításában és fejlesztésében segítik a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A KGST-országok közösségének szilárdítása nem vezet zárt gazdasági csoportosulás kialakulásához. Külön megállapodás alapján fejlődik a sokoldalú együttműködés a KGST- országok és Finnország között különféle gazdasági, tudományos és műszaki területeken, érintkezések jönnek létre más országokkal is. A KGST jelenleg különböző formákban több mint húsz nemzetközi, kormányközi, vagy a kormány illetékességébe nem tartozó gazdasági, tudományos és műszaki szervezettel tart kapcsolatot. A szocialista államok az egyenjogúság, a függetlenség, a kölcsönös előny és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás alapján készek bővíteni együttműködésüket minden országgal, függetlenül azok társadalmi és politikai rendszerétől. Az ülésszak megállapítja, hogy az enyhülés reális alapul szolgál a fejlett kapitalista államokkal való széles körű és hosszabb távú együttműködés gyakorlati megvalósításához, ami megfelel a nemzetközi gazdasági élet objektív szükségleteinek és ugyanakkor a világ népei érdekeinek is. A KGST állandóan figyelmet fordít a fejlődő országokkal való gazdasági kapcsolatokra. A KGST-országok gazdaságilag és műszakilag segítik ezeket az országokat nemzeti nehéziparuk, valamint más népgazdasági ágazataik megteremtésében, illetve fejlesztésében. Bővül a fejlődő országoknak nyújtott sokoldalú támogatás. Az ülésszak megállapítja, hogy a KGST tevékenységét nemzetközi tekintélyének szakadatlan növekedése kíséri. A nemzetközi kapcsolatokat mind jobban befolyásolják tevékenységének alapvető elvei: a teljes egyenjogúság, a függetlenség, az önkéntesség, a szuverenitás tiszteletben tartása, a kölcsönös előny és a kölcsönös segítségnyújtás, valamint az, hogy valamennyi tagország, nagyságától és gazdasági fejlettségétől függetlenül, azonos hatékonysággal vehet részt az együttműködésben. Az ülésszak, miután megelégedéssel értékelte a tanács 25 éves működésének eredményeit, hozzájárulását a békéhez és a népek együttműködéséhez, hangsúlyozza: — A testvéri államok továbbra is szilárdítják a KGST-t, fokozzák szerepét a kommunista és munkáspártok arra irányuló politikájának megvalósításában, hogy tovább mélyüljön és tökéletesedjék az együttműködés, és fejlődjék a KGST- országok szocialista gazdasági integrációja; — a testvéri államok továbbra is tökéletesítik a KGST és a hozzá kapcsolódó nemzetközi gazdasági együttműködési szervezetek tevékenységét a nemzetközi szocialista munka- megosztás kipróbált elvei alapján; — a testvéri államok kijelentik, hogy tovább szilárdítják a szocialista országok egységét és összeforrottságát minden területen, _ törekednek arra, hogy a kölcsönösen előnyös és egyenrangú gazdasági világkapcsolatok megbízhatóan szolgálják a népek érdekeit, a tartós világbéke érdekeit. Az ülésszak kifejezi meggyőződését, hogy a szocialista gazdasági integráció komplex programjának következetes és teljes megvalósítása lényeges segítséget jelent minden testvérországnak a szocializmus és a kommunizmus felépítésére irányuló alkotó munkájában, előmozdítja a marxista-leninista eszmék további diadalmaskodását. MOSZKVA Búcsú Zsukov marsaiból A kedden elhunyt Georgij Zsukov marsallt Moszkvában, a szovjet hadsereg központi székházának Vörös Zászló termében ravatalozták fel. Az épület előtt csütörtök reggel óta végeláthatatlan sorok várakoztak arra, hogy búcsút vehessenek a nagy szovjet hadvezértől, a Szovjetunió négyszeres hősétől. Zsukov koporsójánál a szovjet hadsereg katonái, valamint az egykori harcostársak és barátok állnak díszőrséget. A szovjet állami, párt-és kormányvezetők közül elsőként Andrej Grecsko honvédelmi miniszter rótta le kegyeletét, majd Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgomij, az SZKP és a szovjet kormány más vezetői adtak díszőrséget a nap folyamán Zsukov marsall ravatalánál. A szovjet vezetők mély részvétüket fejezték ki az elhunyt hozzátartozóinak. A Magyar Néphadsereg delegációja Pacsek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszter- helyettes vezetésével koszorút helyezett el és díszőrséget állt a ravatalnál. Georgij Zsukovot, a Kreml falánál helyezik örök nyugalomra. INTENZÍV szakaszába lépett a közös szovjet—amerikai űrvállalkozás, a Szojuz—Apollo program előkészítése. A tervek szerint a Szojuz nevű szovjet és az Apollo amerikai űrhajó föld körüli pályán való összekapcsolását 1975 júliusában hajtják végre. Küldöttségben szovjet földön (2.) Követelmények, feltételek, információk Lemngradban miután egy napon keresztül módunkban volt megismerkedni azokkal a történelmi nevezetességekkel és felbecsülhetetlen értékű műkincsekkel, melynek fenntartására és ápolására a Szovjetunió kormánya hatalmas összegeket fordít, közben meggyőződtünk arrólt is, hogy a külföldi turistákon kívül a szovjet emberek mind nagyobb tömege érdeklődik ezen felbecsülhetetlen kincsek múltja és története iránt. E gazdag napot követően lehetőségünk nyílt, hogy ellátogassunk Leningrád egyik nagy optikai, mechanikai műszergyárába, a Lomó nevű nagy egyesülésbe, mely a Szovjetunió legnagyobb ilyen jellegű egyesülése. Ez 1962- ben létesült, négy vállalat egyesüléséből, valamennyi Leningrádban helyezkedik el. A vállalat központjában vezérigazgatóság létesült, itt is azonban a vezérigazgató egysze- mélyben irányítja az egyesülés központjában működő gyárat is. Rekonstrukció .nélkül megoldották a termelés automatizálását. A termelés irányítását technológiai terv alapján építették fel, s úgy szakosították a termelést, hogy a munkaerő létszáma nem változott, mégis a termelés évente 3—4 százalékkal nőtt és az egyesülés óta évi 6 százalékkal nőtt a vállalat termelékenysége. A vállalat jó működésének eredményeként a dolgozók átlagjövedelme havi 170 rubel. Elsősorban optikai berendezéseket, tv, filmvetítőket, fotókészülékeket gyártanak, mintegy 650 féle terméket és termékeik 10 százalékát a világ 84 országába exportálják. Több mint húszezer dolgozója és közel négyezer párttagja van a vállalatnak. Az egyesülés központjában működő pártbizottság kerületi joggal rendelkezik és 50 alapszervezetet és 270 pártcsoportot irányít. Mellette hat munkabizottság dolgozik 13—13 taggal, melyek tanácsadó, javaslattevő szerepet töltenek be. Ezek a munkabizottságok a műszaki fejlesztés ellenőrzését, a gazdasági fejlesztés ellenőrzését és a szociális fejlesztés ellenőrzését végzik, tehát az üzemi pártbizottság mellett a gazdasági munkát ellenőrző három társadalmi bizottság működik, három munkabizottság viszont a pártépítési, az ideológiai és a személyi ügyekkel foglalkozik, a párt belső életének fejlesztését segíti elő. Ezek a bizottságok miközben ellenőrzik a gazdasági adminisztráció munkáját, illetve a pártélet bizonyos kérdéseit, rendszeresen javaslatokat tesznek az üzemi pártbizottságnak. Az üzemi pártbizottság vezetése a javaslatokat megvitatja, határoz és ezt követően kötelező érvényű a gazdasági vezetésre. Mindkét leningrádi üzemben azt tapasztaltuk, hogy a heti ötnapos munkahetet nagyon fegyelmezetten végig dolgozzák, szinte ismeretlen számukra, hogy a tervet valamilyen oknál fogva ne teljesítsék, mennyiségében és minőségében egyaránt. A leningrádi üzemekben külön mozgalmat indítottak, „teljesítsd az 5 napos munkanormát 4 nap alatt!”. Ennek megfelelően személyenként értékelik ‘ a dolgozók egyéni munkateljesítményét és számon tartják, hogy ki hol tart éves tervének teljesítésében. Meggyőztek bennünket leningrádi tapasztalataink arról, hogy a pártszervek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kommunistákkal szemben támasztott követelmények növelésére. Ellenőrzik a kommunisták munkáját, egyéni hozzájárulását a XXIV. kongresszus határozatának teljesítéséhez. A három párttagtól 15-ig terjedő létszámmal működő pártcsoportok vezetőitől megkövetelik, hogy segítsék a termelési tervek teljesítését, hogy ismerjék a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének tervét, az abból adódó feladatokat. Tájékoztatják őket a távlati tervezésről és ennek megfelelően követelik meg tőlük o tömegpolitikai munka megszervezését. A pártcsoportvezetőknek tájékozottnak kell lenniük a hozzájuk tartozó párttagok munkanormáinak teljesítéséről. A pártcsoportveze- tés feladata a feltételek megszervezése, a brigádok és a komplex tervek teljesítéséhez. A pártalapszervezetek, műhelypártszervezetek rendszeresen ellenőrzik a gazdasági vezetés munkáját. Ök végzik a kádermunkát, tervszerűen tesznek javaslatot káderek elhelyezésére, kinevezésére, indokolt esetben leváltására. Amennyiben az adott üzemben a gazdasági vezető nyugdíjba vonul, a művezetőtől a brigádvezetőkig bezárólag a pártszervezet tesz javaslatot a beosztás betöltésére. Javaslatát előre tudatosítja a műhelyben dolgozó kommunistákkal, majd a műhelykollektívával is. Külön helyet foglal el a pártszervezetek munkatervében a káderek iskoláztatása. A pártoktatás szervezése, a kommunisták oktatása a pártalapszervezetek vezetőségének javaslata alapján folyik. A vezetőségek rendszeresen ellenőrzik és segítik a szakszervezet és a Komszomol munkáját. Az üzemi pártbizottságok gyakran alkalmazzák a kibővített pártbizottsági ülést, illetve kommunista aktívát. Mint elmondották: ez elősegíti a párt politikájának szélesebb körű megismertetését, végrehajtását. E kibővített ülésekre a pártalapszervezetek titkárait minden esetben meghívják, így ez lehetővé teszi, hogy első kézből kapjanak információt. Ezzel csökken az áttétel és az értekezletek száma, gyorsabb az információ és nem áll fenn a veszélye annak, hogy a több lépcsőben elsikkad a lényeg. Másrészt e kommunista aktívák előnyét abban látják, hogy több réteg képviselhető, nagyobb alkató erő van együtt és ez megsokszorozza a végrehajtás hatékonyságát. Tapasztalataink szerint a pártbizottságok munkatervében kb. 30 százalék az ideológiai, oktatási, 30 százalék a gazdasági, 30 százalék a pártszervezési és 10 százalék az egyéb ügyekkel, társadalmi és tömegszervezetek irányításával összefüggő napirendek aránya. ARATÓ ANDRÁS (Következik a befejező rész: A legjobb formának megfelelően)
