Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

1974. JÚNIUS 1., SZOMBAT tm Szélesedett a polgári védelem társadalmi bázisa Beszélgetés Takács Ferenccel, a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnokával A polgári védelem —, többi között — a lakosság tervszerű fölkészítése esetleges háborús veszélyre, napjainkban is állan­dó, fontos feladat. Ezt szolgálják a különböző tanfolyamok, ki­képzések Pest megyében is. Felvetődik azonban többekben a kérdés, hogy amikor — a Szovjetunió és a szocialista orszá­gok egybehangolt békepolitikája következtében — lényegesen enyhült a nemzetközi légkör, a vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek megoldani, akkor nem kellene-e módosítani a polgári védelmi kiképzés terveit is. Az e gondolattal összefüggő kérdésekre kértünk feleletet Takács Ferenc alezredestől, a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnokától. — Ügy gondolom, nem kell [ bővebben magyarázni azt az [ elvi álláspontot — mondotta! —, hogy a jelenlegi helyzetben sem mondhatunk le honvédel­münk tervszerű fejlesztéséről, erősítéséről. Köztudott, hogy épp a szocialista országok hon­védelmi felkészültségében rej­lő erő az egyik alapvető bizto­sítéka az enyhülési tendencia folytatódásának, kiteljesedésé­nek, ez kényszeríti tárgyaló- asztalhoz az imperialista ha­talmakat. Egyes, a feszültség élezését célző törekvések pedig egyenesen arra figyelmeztet­nek, hogy semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül egy esetleges háború veszélyét. A honvédelem erősítése — ezen belül a polgári védelmi ! felkészítés — tehát változatla- i nui időszerű feladat, cseppet sem vesztett jelentőségéből. Éppen ezért — a terveknek megfelelően — folytatódnak a kiképzések épp úgy, mint a technikai eszközök korszerűsí­tése, vagy a lakosság felkészí­tése. Ma már a korábbinál szilárdabb, egyre szélesebb társadalmi alapokra támasz­kodhatunk munkánkban. A felkészítés szükségességét je­lenleg már senki sem vitatja, a polgári védelem a tanácsok, az ipari és mezőgazdasági üze­mek mindennapi tevékenysé­gének részévé vált. m Az Mén az új rendszerű átképzés ötéves periódusának utolsó előtti esztendeje kezdő­dött. Melyek az idei legfonto­sabb teendők? — A korábbi években meg­kezdett elméleti képzés idő­szaka lassan minden területen lezárul, s előtérbe kerül a ta­nultak hasznosítása, a gyakor­lás. A szakszolgálatok, a szak- szolgálati alakulatok parancs­nokai törzsvezetési gyakorla­tokon adnak számot tudásuk­ról, s megkezdődik a beosztot­tak vizsgáinak előkészítése is. Az előírásoknak megfelelően a különböző alegységeknek nappal, éjjel és téli időszak­ban egyaránt bizonyítaniuk kell. így mérhetjük le, felké­szültek-e feladataikra, végre tudjak-e hajtani azokat várat­lan helyzetekben, bonyolult viszonyok között. A gyakorlás­hoz, az eredményes vizsgához módszertani bemutatók szer­vezésével kívánunk segítséget nyújtani. A megye különböző tájain egy-egy jól előkészített bemutatót tartunk, amelyre meghívjuk a hasonló jellegű területeken dolgozó parancs­nokokat, akik a látottak alap­ján készítik majd fel saját be­osztottaikat a gyakorlati vizs­gára. ' » Az üzemi önvédelmi szer­vezetek döntő többségénél is befejeződött már az elméleti oktatás, s a gyakorlás kerül napirendre. Pest megye mely üzemeiben volt legeredménye­sebb a kiképzés? — Az üzemi önvédelmi al­egységek ugyancsak gyakorla­tok alkalmával teszik mérleg­re felkészültségüket. Az eddigi eredmények alapján kiemelke­dő munkát végeztek például a diósdi csapágygyárban, itt azt tervezik, hogy a vizsgagyakor­latokra a debreceni anyavál­lalat parancsnokait is meg­hívják. A diósdiakon kívül ugyancsak kitűntek a kikép­zésben a PEVDl szentendrei üzeme, a solymári PEMÜ, a monori MEZŐGÉP és nem utolsósorban a Nagykőrösi Konzervgyár. Az ezekben az üzemekben rendezett gyakor­latok várhatóan' számos — a megyében széles körűen is ál­talánosítható — tanulsággal szolgálnak majd. o Különösen sok embert érint a pv-szervezetekhez nem tartozó üzemi dolgozóit diffe­renciált felkészítése. Ebben ml várható az idén? — Az e kategóriába sorolt, polgári védelmi szolgálatra kötelezett állampolgárok ez ideig megismerkedtek az álta­lános tudnivalókkal. Az idén kerül sorra tulajdonképpen a — gazdasági egységenként kü­lönböző témákat felölelő — szakanyag oktatása. Sok gon­dot okoz — érthetően — már a tananyag összeállítása is. Ez utóbbihoz az országos irányí­tószervek, a minisztériumok nyújtanak elismerésre méltó, hasznos segítséget. ♦ A polgári védelmi isme­retek terjesztésének hagyomá­nyos, jól bevált eszközei a különböző propagandarendez­vények. Az idén lesznek-e ilyenek Pest megyében? — Folytatjuk az idén is az iskolások körében népszerű vetélkedők sorozatát. A mo­nori és dabasi, valamint né­hány más járásban és város­ban 14 általános iskola csapa­tainak részvételével rendeznek honvédelmi, polgári védelmi vetélkedőket. Az idén Ceglé­den volt a döntője a szakmun­kástanulók megyei honvédelmi versenyének, melynek selejte­zőiben csaknem nyolcezren vettek részt. A hagyományok­nak megfelelően polgári vé­delmi feladatokat is kapnak a nyáron Dunaharasztin rende­zendő megyei középiskolás el­sősegélynyújtó verseny részve­vői. Ősszel pedig a hat Pest megyei város középiskolás vá­logatottjai ismét Cegléden mé­rik össze erejüket, honvédelmi, polgári védelmi témájú vetél­kedőn. A harminc tablóból és húsz makettból álló megyei pv-vándorkiállítás az idén, to­vább folytatja körútját. Jelen­leg a monori járásban, Üllőn tekinthetik meg az érdeklő­dők. M. J. Munkáról, tanulásról, békéről Sajtótájékoztató a Magyar Nők Országos Tanácsában Sajtótájékoztatónak szánták,' — és felszabadultan kötetlen, baráti beszélgetés kerekedett abból a találko­zóból, amelyet a Magyar Nők Országos Tanácsa ren­dezett tegnap a sajtó munkatársai, és a vendégeiként egy hete hazánkban tartózkodó amerikai, ciprusi és japán nőszervezetek képviselői között. Dehát kik is találhatnának könnyebben seregnyi közös témát, mint a nők, a leendő és gyakorló anyák? Hiszen a világ békéjének megóvása, a férfiakéval egyenlő jogok ki­vívása — illetve érvényesítése —, o női munka társa­dalmi megbecsülése, a gyermeknevelés, a tanulás — mind megannyi közös probléma az öt kontinens asszo­nyai, lányai életében. Záporozó kérdések Erdei Lászlónénak, az MNOT elnökének biztatására egymás­után záporoztak a kérdések a három távoli országból érke­zett nődelegátusok felé: Mi­lyen élményeket, benyomá­sokat szereztek itt-tartózko- dásuk során Magyarországról? Hol tart az amerikai nők bé­kemozgalma, a faji egyenlő­ségért és a nemek egyenjogú­ságáért folytatott harcuk? Milyen eszközökkel vívják 170 naposra tervezett kampányu­kat a japán nők az amerikai haditengerészeti támaszpon­tok felszámolásáért, a japán kikötők atommentességéért? Milyen a sorsuk a munkás­nőknek Japánban? Cipruson van-e együttműködés a görög és a török asszonyok között? A világ legfejlettebb kapitalista államában — az USA-ban — van-e szervezett családvéde­lem, vannak-e a nőket segítő szociális intézkedések? Családvédelem: gyerekcipőben Cipruson Photini Solomov asszony, a POGO — a Ciprusi Nők Szer­vezetének — első titkára ke­vés jót mondhatott falusi asszonytársai helyzetéről. A mezőgazdasági termelés esz­közei rendkívül primitívek, s a dolog terhe jórészt az asz- szonyok vállát nyomja, mert a férfiak elmertek a városok­ba, munkát keresni. A falusi nők napszáma ugyanis 1—1,5 líra, az ipari dolgozók kezdő fizetése viszont 6—12 líra he­tenként. A szigeten általában nagy a di ágaság, s a szolgál­tatások díja magas; a lakbérek például elérik a fizikai dolgo­zók havi keresetének 30—35 százalékát. A családvédelem — s a szociálpolitika — gyerek­cipőben jár; a legszegényebb családok a kormánytól mini­mális szociális segélyt kapnak, azt is rendszertelenül. Kevés a gyermekintézmény és a sze­gényebb rétegek számára szin­te megfizethetetlenül drága. A férfiak bérének feléért dolgoznak Japánban Takao Tatematsu és Micsi- ko Jonehara — a Japán Nő­szövetség titkára, illetve nem­zetközi osztályának vezetője — az ázsiai szigetország asz- szonyainak életéről tájékoztat­ta a magyar nőmozgalom és a sajtó képviselőit. A világ leg­fejlettebb ipari országai kö­zött számontartott Japánban Háziünnepség a Csepel Autógyárban Bensőséges háziünnepség zajlott le a Csepel Autógyár­ban, abból az alkalomból, hogy Fröschl Gusztáv vezérigazgató és Németh Béla gazdasági igazgató nyugállományba vo­nult. Ez alkalommal a gyár felső gazdasági, műszaki veze­tőinek, az üzemi párt-végre­hajtóbizottság tagjainak, a gyáregységvezetőknek a jelen­létében dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes elismerően szólt a nyugállo­mányba vonuló vezérigazgató érdemeiről és ennek kifeje­zésére átnyújtotta — a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében — a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést. Ugyancsak elisme­rését fejezte ki a minisztérium nevében Németh Bélának is, odaadó munkájáért. Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának első titkára — aki dr. Bíró Ferenccel, a megyei párt- bizottság titkárával együtt vett részt a háziünnepségen r— az egyik legégetőbb társadal­mi gond a nők foglalkoztatá­sa. A munkaképes nők 42 mil­liós táborából mindössze 2 millió dolgozik az ipari üze­mekben — a férfiak bérének feléért — és mintegy 3 millió bedolgozó rendszerben, ne­gyedbérért. Nincs társadalom- biztosítás, bevezetéséért most közös harcot indítanak a szak- szervezetek és a nőszövetség. A nőmozgalom helyzetéről szólva elmondották, hogy leg­nagyobb gondjuk az erők szétforgácsoltsága: csupán a jelentősebb japán nőszerveze­tek száma eléri a húszat, eb­ből tizenhetet tömörít magá­ban az általuk képviselt Ja­pán Nők Szövetsége. A nőszer­vezetek együttes taglétszáma csupán 300 ezret tesz ki, igaz, hogy politikai súlya — abból következően, hogy céljai, kö­vetelései gyakran egybeesnek a Japán Kommunista Párt célkitűzéseivel — ennél jóval jelentősebb. Most például — éppen a japán kommunista parlamenti képviselők kezde­ményezésére — harcot kezd­tek a japán kikötők atom­mentesítéséért, az amerikai haditengerészeti támaszpontok felszámolásáért, a japán— amerikai katonai szerződés felmondásáért. A hivatalos politika ellen az USA-ban „A nők szervezete a faji és gazdasági egyenlőségért” el­nevezésű, gyakorlatilag most alakuló amerikai nőszervezet vezetőjeként érkezett hazánk­ba Ella Pappademos és Geor­gia Henning. A görög—néger származású Pappademos asz- szony szenvedélyes szavakkal ecsetelte az amerikai társa­dalom ezernyi visszásságát, ámely különös hátránnyal sújtja a színesbőrűeket és a nőket. Az egyenjogúság kiví­vásához vezető úton — mon­dotta egyebek között — nem­csak a faji, társadalmi és val­lási előítéleteket kell leküz­deniük a haladó nőszerveze­teknek, hanem még a szak- szervezetek ellenállását is. A baráti találkozó második felében Erdei Lászlóné tájé­koztatta a külföldi nődelegátu­sokat a magyar nőmozgalom munkásságáról, a magyar nők életéről. ny. é. Záróülés a regionális ENSZ-konferencián Budapesten befejezte mun­káját a bűnmegelőzéssel fog­lalkozó európai regionális ENSZ-konferenoia. A három­napos tanácskozáson több mint húsz európai állam kormánya képviseltette magát. A kül­döttek a napirenden szereplő kérdésekről kifejtették or­szágaik ^ álláspontját. amint ezt a tanácskozás záróokmá­nya is megállapítja, ezzel je­lentős segítséget nyújtottak a bűnözés kérdéseiről Torontó­ban, a jövő év szeptemberé­ben megrendezésre kerülő ENSZ-világértekezlet előké­szítéséhez. A konferencián részt vevő magyar küldöttség valameny- nyi téma megvitatásában ak­tív szerepet játszott. A Ma­gvar Népköztársaság legfőbb ügyésze, dr. Szénási Géza, a tanácskozás végén elmondott beszédében méltatta azENSZ- nek a bűnmegelőzés kérdései­vel kapcsolatos tevékenységét, közérdekűnek és egyetemes jelentőségűnek értékelte a tárgysorozatban szereplő té­mákat. Nagyra. értékelte a ta­nácskozás színvonalát és ma­ga is felvázolta a bűnözés el­leni küzdelem néhány alap­vető követelményét. Zárszavában William Clif­ford, az ENSZ főtitkárának képviselője hangsúlyozta, hogy a budapesti értekezlet fontos előkészítő állomása volt a jö­vő évi világkongresszusnak. ugyancsak elismerően méltatta a núndig nehéz posztokon dol­gozó Fröschl Gusztáv érdemeit. Hasonlóképp bonyolult körül­mények között vette át, 1968- ban e gyár vezetését, és irá­nyításával tovább erősödött a Csepel Autó, amely most új fel­adatokra tud vállalkozni. A megyei pártbizottság nevében mind Fröschl Gusztávnak, mind Németh Bélának köszö­netét fejezte ki. Ezúttal iktatták be tisztsé­gébe a Csepel Autó két új ve­zetőjét is. Vezérigazgatónak a m5nisztérium Novák Béla or­szággyűlési képviselőt nevezte ki, aki az elmúlt hat eszten­dőben a budai járási pártbi­zottság első titkáraként sike­resen tevékenykedett és ko­rábban már dolgozott is e gyárban. Gazdasági igazgatónak Ho- moródi Andornét nevezték ki, aki eddig a gyár gazdasági osz­tályvezetői munkakörét töl­tötte be. • régi elhatározást is- \ métlem: Ha eljön az idő,“átadom a helyem. Mostanában azonban bi­zonytalanabb a hangom. Persze, más fiatalon önér- zetéskedni és más akkor, amikor saját bőrén érzi az ember, az évek neki sem kegyelmeznek. Minél köze­lebb a nyugdíj napja, annál jobban tiltakozom: „ne még”, „még nem ...” Valaha határozottan állí­tottam és úgy is hittem, át kell adni várakoztatás nél­kül helyünket az ifjúság­nak. Mindenki feladata, hogy addigra gondoskodjon az utódokról. Véleményem mellett akkor is kitartot­tam, amikor mások tilta­koztak: ötvenöt vagy hat­vanéves korban még fiatal, munkabíró majdnem min­denki, nem szép, ha cser­ben hagyja munkahelyét. Vajon tényleg cserben- hagyás-e, meg£utamodás-e a mindennapi gondoktól, ha valaki kéri nyugdíjazta­tását? Ügy okoskodtam, hogy erre nincs recept. Ha egy esztergályosra szükség van a gyárban vagy az építőiparban munkaerő- hiánnyal küzdenek, más a válasz. S más, ha valaki az íróasztalhoz, a vezető­álláshoz ragaszkodik gör­csösen. Engem látszik iga­zolni a sokféle rendelet, mi­szerint számos az olyan munkakör, amelyben kor­látozás nélkül dolgozhat­nak még a nyugdíjasok is. M egpróbáltam pontosab­ban fogalmazni, nyer­sen, kertelés nélkül: kell lenni annyi erőnek minden emberben, hogy megadja a munkahely ve­zetőinek a mérlegelés le- netőségét: visszatartják-e, marasztalják-e, vagy bele­egyeznek tiltakozás nélkül a búcsúzásba? Milyen ke­serves, amikor a munka­társak számolják a napo­kat: megy-e az öreg; mi­lyen önző, antihumánus a várakozó fiatalokkal szem­ben; elfoglalja más helyét, és kinézik azok is, akik pe­dig szerették. Miért kell megvárni, amíg hivatalosan kimondják: elég volt, nincs szükség a munkájára. Egy gyárigazgató ismerő­söm nvugdíikérelmét a mi­nisztérium elutasította: ho­vá gondol, legalább két évig maradiion, szükség van szakértelmére. Most maga­biztosan, megerősödve dol­gozik tovább, pedig az utóbbi hónaookban ugyan­csak elbizonytalanodott, ki­A mi generációnk nozta a gondolat: nem várja meg, amíg szólnak neki, in­kább önként. S mire meg­ért benne az elhatározás, elegendő erőt gyűjtött, ak­kor érte az öröm, a marasz­talás — más így maradni. Így tartották vissza ba­rátomat, aki pártbizottsági titkár és a népszerű iskola- igazgatót is. Egyik esetben sem csupán az egyén érde­két nézték, hanem a kö­zösségért határoztak így. L egtöbbször azonban nem az a jellemző, hogy önként vállal­nák az ötvenöt, a hatvan­évesek a nyugdíjt. Hiába, — fáj tudomásul venni, hogy esetleg más osztja ki az aznapi munkát, más meózza a munkadarabot, más gondoskodik az anyag- ellátásról, más indítja haj­nalban az autóbuszt a vég­állomásról, más követeli be az aznapi tételeket, más el­lenőrzi a számlákat, más elnököl a gyűléseken. Más... akkor, amikor még annyi mondanivaló maradt ki­mondatlan, annyi intézni­való elintézetlen. Van, aki azt mondja, nem lehet olyan nehéz a búcsú, hiszen a vállalat ajándékot ad, néha teadélutánt ren­dez, meghívja a nyugdíja­sokat. Ennél is több, ha időnként behívja megbe­csült öregjeit segíteni, ta­nácsot kér tőlük. Egy órai megbízatás világot jelent­het számukra. A társadal­mi munkában fenntartott hely van a nyugdíjasoknak. A pártbizottságok, a taná­csok, a tömegszervezetek vezetői mondhatnák el leg­inkább, milyen hasznos a nyugdíjasok segítsége. S akik megtalálták rendsze­res elfoglaltságukat, azok már nem is félnek annyira a nyugdíjtól. Azok, akik nem nézik egész nap a sem­mit, nem számolják az 'üres percek múlását, örömöt lel­nek új megbízatásaikban. Mondom, ismétlem régi elhatározásomat: ha eljön az idő, átadom a helyem. Mostanában azonban, mint­ha bizonytalanabbá válna a hangom. Más fiatalon ön- érzeteskeöni és más akkor, amikor saját bőrén érzi az ember, az évek nem ke­gyelmeznek. Azelőtt soha nem olvastam a gyászhíre­ket. Ma már odapillantok és ha nem akarom, akkor is észre kell vennem, ezt és azt is ismertem. Felkiáltok: hisz’ ez még egészen fiatal volt! Igen, elfelejtettem észrevenni ritka találkozá­sainkkor, hogy mintha ko­paszabb lett. volna, mintha görnyedtebben menne, hogy ebéd után orvosságot vett be. Csak a munkaszeretetét, a soha el nem fáradását láttam, a kopást nem. S okan mennek el a kor­társak közül, Azok, akikkel együtt taka­rítottuk a romokat, akikkel együtt gyalogoltuk végig a várost, mert nem tellett villamosra S nem is ez volt az érdekes, hanem az, hogy kinevettük önnön szegény­ségünket. örültünk, hogy élünk, hogy dolgozhatunk, hogy nem kell félni a fa­sisztáktól, a szirénától, a holnaptól. Mert miénk volt a holnap. Később is min­den apró eredménynek lel­kesen örültünk. Tudtuk mit akarunk. Mit is akartunk? Miért osztottunk földet, miért ál­lamosítottuk a gyárakat, az üzemeket? Miért szerveztük a nagyüzemi mezőgazdaságot? Miért te­remtettünk biztos életet? Az volt a jelszónk, hogy más, szebb, boldogabb éle­tet akarunk gyermekeink­nek. Akikért kétszeres erővel dolgoztunk, hogy minél előbb, minél sürgetőbben érjük el céljainkat, azok, észre sem vettük, felnőttek. Nem mindig vizsgáztunk kitűnőre, olykor jelesre sem, de a végeredményre azért büszkék lehetünk. Nem kérkedünk vele, nem hánytorgatjuk, hogy nehéz volt, csak időnként számot vetünk. Különösen akkor, amikor elérjük az ötvenöt, a hatvan évünket. A mi generációnk öreg­szik, a 45-ös lelkesek generációja. Marasz­talnánk az éveket, holott van még nagy, szép felada­tunk, aminek előre örülhe­tünk: megleshetjük gyere­keinket, akik átveszik he­lyünket, ők hogyan vizs­gáznak. Néha súghatunk nekik, néha mögéjük állha­tunk, észrevétlen, tapinta­tosan, türelemmel. S ered­ményeikben sütkérezhe­tünk. mert úgy dolgoznak majd, olyan lesz munká­juk. amilyeneknek felne­veltük őket. Sági Ágnes 1 á A i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom