Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

Támogatják a klubokat v A tanács az ifjúságért A Gödöllői Városi Tanács minden évben anyagilag is támogatja az ifjúságot, a fia­talok művelődését: 1971-ben 30 ezer forintot fordítottak erre a célra, s a művelődési ház egyik szobáját rendezték be, otthonosabban. Egy évvel később, 1972-ben a támoga­tásra szánt összeg alaposan emelkedett, 80 ezer forintra nőtt. Ugyanennyit fordítot­tak az ifjúságpolitikai célok­ra 1973-ban is. Ekkor már nem felszerelésekre, hanem a művelődési ház rendezvényei­nek színvonalasabbá tételé­Galgamácsán tartották kö­zös tanácskozásukat a napok­ban a járás és Gödöllő vá­rosa tűzrendészen bizottságai. Dr. Gyetvai Józsefné, a járá­si hivatal igazgatási osztá­lyának vehetője, a tűzrendé- szeti bizottság elnöíkének meg­nyitója után a bizottság ér­tékelte a Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság, vala­mint a gálgamácsai egyesült Összefogás Termelőszövetkezet tűzrendészen helyzetét. Meg­állapították, hogy az erdőgaz­daság adottságainak és a ve­szélyeztetettség fokának meg­felelően fordít gondot a tűz­védelemre, míg a galgamá- csai termelőszövetkezetben jócskán akad még tennivaló. A három községben — Vác- kisújfalu, Vácegres és Gal- gamácsa — termelőszövetke­zeteiből alakult Összefogás vezetőinek a megnövekedett területhez mérten több figyel­met kellett vona fordítani a megelőző tűzbiztonsági in­tézkedésekre. Hiányzik- ugyan­is a szövetkezetben a tűzren­dészen szabályzat és a veszé­lyeztetett terület nagyságához mérten elkelne náluk egy füg­getlenített tűzrendészeti elő­adó is. A tanácskozás harmadik na­pirendi pontja a járás mező­re költötték a pénzt, például TIT-előadásokra, filmkölcsön­zésre. .. Amint azt a városi tanács végrehajtó bizottsága is meg­állapította, a támogatásra szánt összeg évek óta jól szolgálja az ifjúságpolitikai célkitű­zéseket — arányosan oszlik meg a szellemi, az esztétikai és a testi nevelés területei kö­zött. Az idei keretből továbbra is támogatják a művelődési ház klubjait, továbbá a bala­I gazdasági üzemeinek tűz­rendészet! ellenőrzésével fog­lalkozott. Ütemtervet fogad­tak el arról, hogy a tűzren­dészeti bizottság tagjai heti két alkalommal ellenőrzik ez­után a környék termelőszö­vetkezeteit és állami gazda­ságait. Javaslat hangzott el arról is, hogy a bizottsági ta­gok a korábbinál gyakrabban vegyenek részt a gépszemlé­ken, amelyek során azt el­lenőrzik: műszakilag, elekt­romosan és munkavédelmi szempontból megfelelnek-e a mezőgazdasági gépek a tűz­rendészeti előírásoknak. A tűzrendészeti . bizottság munkájának legközelebbi ál­lomása az a kedden délelőtt megrendezésre kerülő tanács­kozás lesz, melynek során az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek tűzren­dészen és munkavédelmi meg­bízottait tájékoztatják a nyár veszélyeiről: a terményeket fenyegető tűzkárok megelő­zésének módozatairól. Berkó — A veresegyházi művelő­dési központ szervezésében ma és holnap a nyugdíjas klub csaknem negyven tag­ja Sopronba megy kirán­dulni. Tábornyitó Balatonlellén Tegnap délelőtt megnyitotta kapuit a gödöllői járási és vá­rosi úttörőtábor Balatonlel­lén. Kora reggel indultak útnak a Szabadság úti iskola Bartók Béla, az Imre utcai iskola Bornemissza Anna és a kisegítő iskola Gábor Áron úttörőcsapatának pajtásai a Déli pályaudvarról, az oly régen várt táborozásra. Jú­nius 17-én, hétfőn vendége­ket is fogadnak, Tynből, Gö­döllő testvérvárosából 15 pio­nír érkezik Balatonlellére. A táborozás előkészítésében és a tábornyitásban egyaránt sokat segített az Egy üzem — egy iskola mozgalom. Hiszen a csomagokat a Gödöllői Gép­gyár tehergépkocsija vitte a táborba, a visszaszállítást pe­dig az Árammérőgyár vállal­ta magára. Jelenleg mintegy 14 ezer forint értékben egy faház felújításán dolgoznak a Gödöllői Gépgyár társadalmi munkásai. Azt pedig, hogy az ezer literes hűtőszekrény már működik, a Humán Oltó­anyagtermelő és Kutató Inté­zetnek köszönhetik. A táborban — az első tur­nus vezetője, Barkóczy István, az egyetem egyik kollégiumá­nak igazgatója, a városi út- törőenökség tagja — számos érdekes programot szerveznek a pajtásoknak. Pódiumon a Donga ^Erdőkertesen a klubkönyv­tár rendezésében június Iá­én, ma este irodalmi szín­padi bemutatót tartanak. A műsor első részében a Donga színpad előadására kerül sor: Pilinszky János költő ver­seiből "Giron Éva és ifj. Fu- ferenda Pál készített egy ösz- szeállítást. A második részben a feb­ruárban alakult Ér irodalmi színpad mutatja be műsorát. A Zúgj március című össze­állításunk rendezője Illés Zoltán irodalmi színpadveze­tő. tonlellei úttörőtábort. VESZÉLYES NYÁR „Égető” fontosságú teendők FALUMÚZEUM VERSEGEN (L) Egy középgazda portáján Amint lapunk 4. oldalán hírt adunk róla, ma ünnepélyes ke­retek között megnyitják Verse­den a falumúzeumot. Az esős vérségi utcán szin­te érzem a frissen faragott fa illatát, a nyitáshoz készülődő falumúzeum előtt. A vörös téglával kikövezett konyhába lépek be, s egy pil­lanatra megtorpanok. Mit rendezgethet az az idős asz- szony ott a tűzhely előtt? Kö­zelebb megyek. Csak egy haj­lott hátú bábu gunnyaszt a széken népviseletben. — Kartali vagyok, menyecs­kének jöttem ide Versegre. A férj érnék családja módosabb volt, így mi kocsin jártunk a határba. Sokszor láttam rő- zsével a hátukon az asszonyo­kat, akiknek gyalog kellett menni. Nehéz volt az út, part­nak vezetett. Kifújták magu­kat az árokparton, vagy föl- kéretőztek egy faluba menő kocsira. Ez a bábu engem a régi, szegényes időkre emlé- keztet — mondja Marton Pál­' né Homok Erzsébet vérségi íróasszony, akinek a kezdemé­nyezésére Versegen falumú­zeum épült. Ma, június 15-én, szombaton délelőtt 11 órakor nyílik. Kuglófsütő és csíkszűrő — Meséljen erről a mú­zeumról! — kérem Marton Pálnét. — Mesél ez magától is, csak nézzen körül. Ez a ház egy jobb módú középgazda portá­ja — felel, és már szalad is, máshová hívják. Középkorú fejkendős asz- szony tesz-vesz a múzeum he­lyiségeiben. — Sokat dolgoztunk a Bö­zsivel, úgy hordtuk, szerez­tük össze a tárgyakat. Én két korsót hoztam. Az egyik nya­kán még látszik a koszorú — mutat két hasas, karcsú nya­kú cserépedényre. — Meg az­tán itt, ezt a zománcos kug­A. menyecskeviselet Hangya Gábor nétöl való. lófsütőt is — nyit ki egy fura formájú szekrénykét. — A tisztaszobában az asztal is tőlünk Való. Hogy milyen öreg, én bizony nem tudnám meg­mondani. Még az anyósom kapta pieny asszony korában. Behoztam még a faragott ke­retű tükrünket. Mi, asszonyok sok időt töltöttünk itt, segítet­tünk rendezkedni, persze, szak­értők nem vagyunk. Itt van például a hátsó házban a pet­róleumlámpa. A Bözsivel csör- gős papírt tettünk rá — emel fel egy sarokban heverő szí­nes papírfonadékot —, de a múzeumosok levették, azt mondták, nem illik ide. Pedig én még emlékszem, olyan sup- lec lány, 10—12 éves forma voltam, és ünnepeken ezzel díszítettük. Mit csináltunk még? Mostunk. Meg vasal­tuk annak a férfi bábunak a gatyáját, a női viselet szok­nyáit. Sokan megmozdultak a faluban. Még mindig hozzák a dolgokat, pedig már minden készen van a nyitásra. A fia­talok csak nézelődnek. Ök nem ismerik a régi kenyérsütő la­pátot, én még dolgoztam vele Winkler Csaba felvétele — magyarázgat Rozi néni (a teljes nevét nem árulta el), a konyhában. ■— Ez a kicsi szerkezet, bár alig pár centi átmérőjű, piaci mérlegként egy mázsás súlyt is elbírt. Ez a szalmafonatú kosárka tojástartó, ezt a fa- rudat a váltunkon vittük két teli vödör vízzel. Ma már egy háztartásban sem használnak ilyen cserép kuglófsütőt — mondja az ott nézelődő negye­dik osztályos Rádai Jutkának, aki tágranyílt szemekkel fi­gyel. — Ti már ezt a csíkszű- röt sem ismeritek — simít meg egy lyuggatott fenekű cserép­edényt. — A tepertő zsírját is ebből csurgattuk le. Az alapítólevél A másik épületben rendez­kednek, az üvegezett tárlókba Marton Pálné kéziratai, köny­vei, levelezésének néhány da­rabja kerül. — Sajnos, a Vérségi hétköz- napok-ból egy példányom sincs itt. Kölcsönadtam, nem hozták vissza — szabadkozik az íróasszony. — Valahol len­nie kell pedig, éjjel majd A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1974. JÚNIUS 15., SZOMBAT A tavasz az adósok évszaka Milliókkal növekedtek a betétek TAVALY: 517 CSALÁD/ HÁZ A falakon rikító reklámok szövege csábít. „Ölébe hull a pénz, ha minden héten lottó­zik”, „Célba érhet, ha gépko­csi ^-nyereménybetétikönyvet vált”, no, meg a kérdések kér­dése: „Megvette már az ehe- tit?” Körülöttük zöld, arany- betűbkiel teleírt üvegtáblák. Rajtuk a leggyakoribb sza­vak: pénz, kamat, betét. A helyiségben szinte állandó a tumultus. Betétkönyv-tulajdo­nosok és adósok adják egy­másnak a kilincset a gödöllői OTP-flókban. Napjában több százan is megfordulnak ná­luk. KST a járásban Kapuszta Józsefné, a fiók helyettes vezetőjének aszta­lán papírlap fekszik. Rajta adatok a kirendeltség munká­járól és megbízható számok arról: mennyire takarékosak a gödöllőiek. — Takarékos emberek lak­ják Gödöllőt — mondja Ka­puszta Józsefné —„bár azt is tudjuk róluk, hogy a Buda­pestre ingázók szívesebben he­lyezik el pénzüket valame­lyik fővárosi fiákban, mint nálunk. A város tavaly 125, a megkeresem, addig nem fek­szem le. A tárlókban már ott van Veres Péter néhány dedikált kötete, Rideg Sándor egyik Martonnénak ajánlott könyve, és dr. Mondok Pálnak, a Pest megyei Tanács elnökének le­vele Bözsi nénihez: ez a vér­ségi falumúzeum alapítóle­vele. Az 1973. április 22-én kelt írás szerint a község 200 ezer forintot kapott a megyei tanácstól a múzeum lét­rehozásához. A két épületből álló mú­zeum helyén régi, omladozó iskola állt. A levelet követően hamarosan elkezdődött a bon­tás. Még az általános iskolá­sok is tisztítottak itt téglát. Ősszel látott a munkához a helyi tsz építőbrigádja. Május 2-án adták át a két házat. Régi bútordarabok — Szecessziós paraszti dí­szekkel, az 1900—1910-es évek stílusában készültek a házak — mondja Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igaz­gatója. — A falumúzeumok általában régi épületben kap­nak hajlékot, ritka dolog, hogy új házba költöztetik a régi tárgyakat. Itt is volt öreg pa­rasztház, de olyan állapotban, hogy nem bírta volna sokáig. Pontos tervet készítettünk az építkezéshez, de a szerencse is sokat segített Versegen. A ter­vezőknek nem kellett aprólé­kosan dolgoznia, mert az itte­niek nagyon értik a mestersé­güket. A kovácsnak például nem kellett megmagyarázni, hogy milyen ajtóvasalást csi­náljon. mert tudta, > mi kell ide. Mindegyik munkás mes­tere a szakmájának. Érezték, mi illik ehhez a házhoz, értik azt a világot, amiben a század- forduló falusi embere élt. Az épület elkészülte után kezdő­dött nekünk, múzeológusoknak az igazi munka, és Bözsi né­ninek is akkor jött a neheze. Körbejártuk a falut megfelelő használati tárgyakért, ruhá­kért, bútorokért. Mindent kap­tunk Versegen, ami kellett, kö­rülbelül 60 százalékát aján­dékként, a többit, főleg az ér­tékesebb darabokat megvettük. Őrszigethy Erzsébet (Folytatjuk) járás pedig 133 millió forintos betéttel zárta aiz évet. Az idei év első öt hónapjában a gö­döllői betétek 16 millió fo­rinttal, a járásiak pedig 9,5 millióval növekedtek. A kör­nyező községeik közül a kis- tarcsaiak számítanak a leg- tákarékosabbaknaik. A köz­ség lakosainak megtakarított pénze május végén meghalad­ta a 18 millió forintot. Utá­nuk sorrendben a zsámbo- kiak, az isaszegiek, a csömö­riek és a vaXkóiak következ­nék. A lakosság bízik az OTP- ben. Mi más jellemezhetné ezt jobban, mint az, hogy a be­tétek túlnyomó többsége hosz- szú lejáratú, évi 5 százalékot kamatozó betét. Az Országos Takarékpénz­tár irányítása alatt működnek a járás 18 vállalatánál a köl­csönös segítő takarékpénztá­rak. Az OTP az elmúlt év során közel 5,2 millió forin­tot fizetett vissza a különbö­ző üzemek KST-tagjainak. Évről évre nő az iskolai ta­karékmozgalomba bekapcso­lódó általános iskolai tanulók száma is. Az elmúlt tanév so­rán például 22 iskola, mint­egy 9300 diákja gyűjtötte a pénzt érő bélyegecsitoéket, így június elsejétől közel 680 ezer forint visszafizetését kezdte meg a takarékos fiatalok ré­szére az OTP. Hite1 építkezésre Köztudott dolog az is, hogy ott, ahol „pénzszag terjeng!’, nemcsak a pénzüket féltők fordulnak meg gyakran, ha­nem a kölcsönkérők is. Mert a gödöllőiek, akik takarékos emberek hírében állnak, adó­sokként is „megállják helyü­ket” a rangsorban. A hitelek között az első helyen termé­szetesen Gödöllőn is az épí­tési kölcsönök állnak. Kilenc­ezren összesen 200 millió fo­rinttal tartoznak az OTP- nek. — Tavaly 517 családi ház épült fel OTP-hitelből, idén pedig az első öt hónapban 230 megépítésére adtunk ki hi- telengedé'lyt — mondja Ka­puszta Józsefné. — Újfajta hi­telforma az idei év elejétől, hogy a régi épületek tataro­zására, toldaléképítések kivi­telezésére a korábbinál ked­vezőbb feltételek mellett fo­lyósítunk kölcsönöket. Űj szolgál tatásunkat eddig 184 lakás felújításához vették igénybe. De nemcsak pénzzel támo­gatjuk az építkezni szándéko­zókat, hanem mi magunk is építünk lakásokat. A tavalyi évben 64 saját beruházású és 40 tanácsi értékesítésű lakást építtettünk, míg az idei évben két negyvennégy lakásos to­ronyház építését támogattuk hitellel. Közülük az egyik ta­nácsi értékesítésű, a másik pe­dig saját forgalmazású lesz. Mindkét ház az Alsó-parkban épül, és ugyancsak OTP-beru- házással készül egy 32 lakásos épület a Lumnitzer utcában. Adósságot azonban nemcsak azok csinálnak, akik olyan be­ruházás előtt állnak, ami meg­haladja egy család anyagi le­hetőségeit, hanem olyanok is, akiknek „gyorssegélyre” van szükségük. Az elmúlt évben 53,5 millió forint értékű áru- vásárlási hitelt adtak ki. Nevel a füzet Akadnak azután rossz adó­sok is. A késve és pontatlanul törlesztők neveit feljegyzik és „büntetésük” az, hogy három évig semmilyen hitelt n$in kaphatnak. A tavasz az .adó­sok évszaka. Ilyenkor nő meg ugrásszerűen a személyi köl­csönökért folyamodók száma. A többség a lehető legmaga­sabb összeget, hatezer forintot kér. — Takarékpénztár vagyunk — mondja Kapuszta Józsefné —, a nevünkben is benne van, hogy jobban szeretjük, ha hoz­zák a pénzt. Kölcsönökre ter­mészetesen szükség van, de azért az is a mi feladatunk, hogy takarékosságra szoktas­suk az embereket. Nem cé­lunk, hogy eladósodjon a la­kosság. Ennek elkerüléséért oszto­gatják propagandafüzetüket az OTP-sek. A kisméretű ház­tartási naplóban sok egyéb hasznos tanács között a költ­ségvetési rubrikák is megta­lálhatók. A füzet bevétel és kiadás rovatai segítenek a há­ziasszonyoknak a családi költ­ségvetés megtervezésében és igyekeznek olyan gazdálkodás­ra szoktatni őket, hogy a csa­ládoknál sose legyen „soka­dika”. „ , . Berko Pal SPORT + SPORT SPORT SPORT Újra voltak m Immár rendszeressé válik, hogy a városi kispályás lab­darúgó-bajnokság minden hé­ten nyújt egy-egy meglepe­tést. A legutóbbi fordulóban a győztesek sorában nyilat­kozott a -^Kisállatteinyész- tési Kutató Intézet csa­pata. A Volán együttese nem állt ki a Petőfi Tsz ellen, így 3:0 gólaránnyal az utóbbi ja­vára írták a két pontot. A tabell 1. JLSZ 2. Humán 3. Posta 4. Erdő- és vadgazd. 5. Pedagógus 6. MÁV-állomás 7. Építő Szövetkezet 8. KKMV 9. ÁFÉSZ 10. MGI 11. Vízmű 12. Petőfi Tsz 13. Kisáll. Kút. Int. 14. Volán A forduló eredményei: Pedagógus—Erdő- és Vad­gazdaság 1:9, MÁV-állomás— Petőfi Tsz 3:1, JLSZ—MGI 2:1, Pedagógus—Humán 1:1, Kisállattenyésztő Kút. Int.— Erdő- és Vadgazd. 5:4, Víz­mű—ÁFÉSZ 5:7, Volán—Pos­ta 0:12, Építő Szöv—KKMV 5:4. állása: 6 6 — — 42:15 12 6 6 1 — 23:11 11 6 5 — 1 36:12 10 7 4 1 2 31:18 9 8 5 1 3 28:32 9 7 4 — 3 21:26 3 6 3 — 3 22:22 6 6 2 1 3 29:19 5 6 2 1 3 19:24 5 6 2 — 4 14:17 4 6 2 — 4 20:26 4 6 1 1 4 9:20 3 6 1 — 5 14:24 2 6--- —. 6 4:39 0 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom