Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-13 / 136. szám
ABONY1 KRÓNIKA r~fr Óvjuk, védjük környezetünket Elkészült a húszéves fásítási terv Gondoskodnak a belvíz elvezetéséről A technika fejlődése egyre fontosabbá teszi a környezetvédelmet, a levegő szennyezettségének csökkentését, Abonyban a községi tanács végrehajtó bizottsága szükségét látta megvizsgálni a település környezetvédelmének helyzetét és megtenni a szükséges intézkedéseket. A vizsgálat a természetes környezetvédelemre és helyreállításra, a levegő szennyeződésére és annak elhárítására, a vízszennyezésre, illetve elhárítására, a talajszennyeződésre, a hulladékgyűjtésre és az urbanizáliási ártalmakra terjedt ki. A községben öt műemlék, nyolc műemlék jellegű és három falukép jellegű épület található. Értékük megóvása érdekében, felújításukra, illetve fokozottabb karbantartásukra lenne szükség. A levegőt a lakóházak és néhálny üzem elavult fűtési rendszere, valamint a gépjárművek terjesztette gázok szennyezik. A megoldásra két alternatívát jelöltek meg: a fásítást és a fűtéstechnika korszerűsítését. Már elkészült a húszéves fásítási terv. Sok gondot okoz a belvíz. Sajnos, a község több pontján, például a Csíky laposon találni olyan vízterületet, amelyet eddig nem vezettek el, pedig elvezetése egészség- üevi szempontból sem közömbös. Abony csatornázására tanulmányterv készült, azonban a terv kivitelezésére, anyagi fedezet hiányában, ebben az ötéves tervben nem kerülhet sor. A megoldás pillanatnyilag a belvízelvezető rendszerek megépítésétől várható. A köztisztaság javítása céljából a korábbiakban már meghatározták a végrehajtandó feladatokat, és Intézkedtek a hulladék- szállítás megoldásáról, szemétlerakó-helyeket jelöltek meg. A hiba ott van, hogy sokan külön gyűjtőhelyeket alakítottak ki, például a homokbányában, illetve a Cigánytó környékén. E külön gyűjtőhelyek nemcsak esztétikailag, de egészségügyileg is károsak. A jövőben szabálysértési eljárást indítanak azok ellen, akik nem a kijelölt helyre hordják a hulladékot. Gy. F. Az abonyi kisegítő iskola a számottevő támogatás és társadalmi segítség ellenére sem tudta a múlt év őszén úgy megnyitni kapuit, hogy a feltételek minden tekintetben biztosítottak legyenek, sőt a gondok egy része azóta sem szűnt meg. Nincs például a napközisek részére megfelelő helyiség, a tálaló korszerűtlen, nincs vízvezeték, a tan termék ajtói, ablakai rosszak, rendezetlen az udvar, rossz a kerítés, hiányzik a megfelelő hely a tüzelő tárolására. Az iskola, ahogy eddig sem maradt magára, nem marad a jövőben sem. A gondnokságon rendelkezésre álló pénzösszeget a községi tanács kiegészíti, így sikerül elkészíteni a napközisek helyiségét, elfogadható tálalóval. Ehhez a munkához és a vízvezeték-szereléshez ismét felajánlotta segítségét a Nagykőrösi Konzervgyár helyi telepének kollektívája. így az iskola egyik legégetőbb problémája megoldódik, s a következő tanévben már kulturált helyen étkezhetnek, tanulhatnak a gyerekek. A konzervgyáron kívül más üzemek és kollektívák segítik az iskolát fejlődésében. A vasipari szövetkezet például különféle használati tárgyakat, könyvespolcokat készít, a Mechanikai Müvek helyi gyáregysége az elmúlt tél beállta előtt olajkályhát adományozott, most pedig a gyár Zrínyi Ilonáról elnevezett brigádja 50 kötetből álló ifjúsági könyvtárat adott az iskolának. (gyif) Síntelenül Szélesebb a Törteli út A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Klub a tanyavilágban Az abonyi művelődési ház hét klubja közül az egyik legjobb a Nagyjáráson működő, melynek irányítását ez év elején Kummer Zoltánná pedagógus vette át, aki ambíciójával, jó szervezőkészségével és türelmével sok embert megnyert a közös szórakozásnak, a művelődésnek. A klub munkájához jelentős segítséget ad a művelődési ház. A közelmúltban pé'dául egész estét betöltő irodalmi műsorral szerepelt gárdája, amit nagy tetszéssel fogadtak a tanyavilág lakói. Tervezik, hogy hasonló vendégszereplésre a jövőben is sor kerül. Sikeres író-olvasó találkozó Meglepetés éri azt, aki Ceglédről Jászkarajenőre utazik, s rég járt már a kanyargós országúton: az úttest ugyanis több szakaszon megszélesedett Változásának oka az, hogy a megszűnt kisvasút sínpárja is elkerül az irt mentéről, kiszedik a talpfákat, és elegyengetik az utat. Az autóbuszok is könnyebben megférnek, ha a szakasz teljesen elkészül, s a gyakran utazók reménykednek, talán teljes szélességében szilárd borítást kaphat majd az úttest, könnyebb lesz az álló járműveket kikerülni, a haladókat megelőzni. A forgalom meglehetősen nagy az úton, hiszen az autóbusz gyakran jár, a szomszédos településekre pedig kerékpáron közlekedik sok törteli. kőröstetétleni, jászkarajenői lakos, gyakran nasy csomagokkal, teli zsákokkal, kosarakkal. A szerző felvétele 1971-ben 4,5 millió forint hitelt vett fel, hogy felfrissítse elavult gépparkját. Most jött meg a külkereskedelmi vállalattól az értesítés, hogy 133 ezer dollár értékben engedélyezték két hátsó- és egy eleje-formázógép vásárlását. A gépek egy hónap múlva megérkeznek, és jelentősen javul a termelés. Jelenleg a ragasztott, a varrott és a kombinált eljárási módszert alkalmazzák, de egyre inkább áttérnek a ragasztott gyermekcipők gyártására. Bár Cegléden eddig is igen nagy mennyiségű gyermeklábbeli készült, állandó panasz volt, hogy a megyében mégsem kapható a ceglédi gyár termékeiből megfelelő mennyiség, hiányos az ellátás. Most 30—35 típus fut a szalagokon, különböző színek kombinációjában. A gyermekcipőhiány pótlására a vállalat az idén több mint félmillió pár termékéből 27 ezer párat Pest megyében értékesít. Közvetlen kapcsolatban áll a Fejér és Heves megyei kiskereskedelmi vállalattal is, a nagykereskedelmi vállalatok kikapcsolásával szállít mindkettőnek, és idei teljes termelése 17 százalékát ilyen módon értékesíti. A 4,5 millió forint állami hitel visszafizetését most kezdi meg, ebben az évben 800 ezer forintot törleszt adósságából, majd folyamatosan, a többi évben 600— 600 ezer forintot. A Ceglédi Cipőipari Vállalat az idén 49 millió forint értékű termelést irányzott elő. Koppány Görgy — A nyári szünidőre társas- tánctanfolvamot szervez Törteién a Déryné Művelődési Ház. A tanfolyam június 18-án kedden kezdődik, szombatonként össztáncot tartanak. A részvevők a különböző alkalmakhoz illő viselkedést is mefttannliák. Dr Kuti Imre fogszakorvos rendelését május 3-án megkezdte, Bercsényi utca 3. szám alatt. Dr. Kuti Károly fogszakorvos rendelést ideje megváltozott. Rendel: hétfőn, szerdán, pénteken délután 3—6-ig. A VÁRTNÁL TÖBB KÖNYV FOGYOTT Félmillió pór gyermekcipő Korszerű gépeket vásárolnak Pótolják a hiányt Rózsabimbó, tulipán Cifraszűrök a múzeumban Ceglédi mestermunka a nagykőrösi kiállításon A SZABAD SZOMBATTAL hosszabbított hétvége, a járművek gyors ütemű elterjedése, az üzemi kollektívák közös elhatározása egyaránt megerősíti azt a tapasztalatunkat, hogy sok ceglédi indul szombaton és vasárnap rövidebb, hosszabb kirándulásra. A környékbeli falvak termelőszövetkezeteiből időnként népes társaságokat visz a különjáratú autóbusz. Családok, munkatársi csoportok kelnek útra, s az iskolásoktól az üzemi nyugdíjasakig kirándul minden korcsoport. A fővárosi múzeumokban nemegyszer láttunk ismerősöket, egy-egy színházlátogató osztály is programjába veszi a képtárak, régészeti kincsek megtekintését. Cegléd közelében, félórás autóútra is vannak figyelemre méltó gyűjtemények, időszakos kiállítások. A tápiószentmárto- nf Blaskovich-kúria, az abonyi falumúzeum, Szolnok és Kecskemét múzeuma szintén megérdemel órányi nézelődést. A nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatóját, Novák Lászlót felkeresve, irodájában gondosan csomagolt cif- raszűrök regimentjére lettem figyelmes. — Hogyan kerültek ide ezek a becses darabok? — kérdeztem, s az igazgató készséggel adott felvilágosítást. A múzeum ebben a hónapban kiállítást nyit ezekből a szűrökből. Kérésükre Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról, Kiskunhalasról, Debrecenből, Szegedről, Szolnokról és Ceglédről küldtek ebből a régi ruhadarabból a múzeumok. Itt lesznek láthatók azok a féltett darabok is, amelyek Nagykőrösről származnak. ŐSI VISELET a szűr, ám cifra formája mindössze 100— 150 éves múltra tekint vissza. Az egykori városi statútumok megtiltották a gazdáknak a többi közt a szűr gazdag díszítését is. Az 1848—1849-es szabadságharc bukását követő hírhedt Bach-korszakban különös szigorral ügyeltek ennek megtartására, s csak az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés idején remekelhettek igazán kedvük szerint a szűrszabók. (Ez külön foglalkozási ággá fejlődött, már a XVII. századtól ki'lön céhekbe tömörültek művelői, majd a céhek megszűnése után a múlt század hetvenes éveiben az iparegyesülések keretein belül művelték a szakmát. Nagykőrösön 1830-ban alakult meg a szűrszabók céhe, korábban a szabókkal együtt tevékenykedtek, akiknek már 1617-ből ismer1 a pecsétnyomójuk.) Nagykőrösön a Szűrszabóésa Vladár család tagjaiból kerültek ki a céhmesterek. A vállra vethető, köpenyszerű ruhadarab a pusztázók, a kocsisok, a szekerező emberek és a pásztorok viselete volt, ám idővel bevonult a f izdatársadaiom ruhatárába is, és dús motívumaival rangot, módot Is kifejezett. Általában fehér, fekete és sötétszürke {»osztóból szabták, piros, bordó, vörös, zöld és kék díszítéssel ékesítették. Rózsa, rózsabimbó, tulipán volt a legkedveltebb dísze, rendkívül stilizált, tömött minták kerültek rá, gyakran a készítés évszámát, a tulajdonos nevének kezdőbetűit és a koronás magyar címert is ráhímezték. A vastag posztó, mint anyag, egyszerű formák kialakítását tette lehetővé. Nemcsak a szűrszabó fantáziája alakította ki a díszítést, voltak féltve őrzött mintagyűjtemények is, mint például a mai napig fennmaradt Semperger Józsefé, aki Kiskunfélegyházán űzte a tisztes ipart. A rendkívül gazdag díszítésmód posztóból kivágott rátéteket, gyap- jrfonalhímzést ismert. A rátét lehetett csík, szűrrózsa, galambfészek és sok más formájú díszítőelem. A díszek főként a gallérra és a sze- gély részre kerültek, gyakoriak voltaik a kokárdás, nemzeti színű bevonatú gombok. A SZŰRSZABÓKNAK sajátos munkaeszközeik voltak, így az ő műhelyeikből maradt fenn a sokféle vassablon, amelyeket a rátétek kivágásához, a bőrök cifrázásához használtak. A kézi varráshoz njeg felelő tű, fonál kellett, s a mintákat — hímzés előtt — vékony vonallal előrajzolták. A cifraszűr, más viseletbeli társaihoz hasonlóan, az első világháború után fokozatosan kiment a divatból. Egyre inkább csak az öregek hordták, a fiataloknak már nem kellett. (Ennek ellenére századunk harmincas éveiben még harminc szűrszabó dolgozott Kiskunfélegyházán.) A második világháborút követő években szinte nyomtalanul eltűnt a ruhadarab. Fel-feltű- nik még néha egy-egy alkalomba. lovasbemutatókon Bu- gacon és a Hortobágyon, táncos léptű paripák ötösfogatának „parádés kocsisán”, ám ez a megjelenés már csupán a múltat idézi. A NAGYKŐRÖSI MÚZEUM kiállításán tucatnyinál több cifraszűr áll majd az üvegtárlókban. A június 23-án megnyíló kiállítás Miklosovits László grafikusművész és Novák László szakmai rendezésében sorakoztatja fel e régi öltözék legszebb darabjait. Tamasi Tamás A nagyközségi könyvtár és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat helyi könyvesboltja rendezésében, íróolvasó találkozót tartattak Abonyban, Baranyi Ferenc költő, Fasan g Árpád zongoraművész, Kovács P. József é; Merényi Judit előadóművészek részvételével. Baranyi Ferenc és Kovács P. József A találkozó szóvivői tisztségét Baranyi Ferenc töltötte be, aki közvetlen szavakkal beszélt a költészet és a zene kapcsoló tárói. Elmondotta és példákkal illusztrálta, hogy sokszor egy-egy zenemű ihlette a költőt műve megalkotására. A zene megfogható, „teste van”, a zenét le lehet írni. Beszélt a verselő zeneszerzőkről, így Vivaldi Négy szonett, Puccini Versek című költeményeit idézte. A két előadóművész a példaként felhozott verseket tolmácsolta a nagy számú közönségnek. Fasang Árpád zon- goraműv^z kiváló zenei illusztrációt adott az elhangzottakhoz. A műsor végén Baranyi Ferenc dedikálta könyveit. Ezúttal is, mint a könyvhéten, nagy volt az érdeklődés az ünnepi kiadványok iránt. A helyi könyvesbolt, a tervezett húszezer forinttal szemben, harmincezer forintos bevételt ért el. A legkelendőbb kötetek azok voltak, amelyek Baranyi Ferenc költeményeit is tartalmazták, továbbá nagy érdeklődés mutatkozott a Rivalda, Körkép, Uram, királyom és A bizánci irodalom kis tükre ..ímű művek iránt. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc 2* CEGLÉDI JÁR XVIII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Szeptember 1-től külön helyiséget kap a klub, ami a fel-1, tételek további javulását jelenti majd. Ugyanakkor a művelődési ház a másik tanya- központban, Sashalmon is hasonló klubot kíván szervezni. A futószalagon A ceglédi Cipőipari Vállalat, a tavalyi 493 ezer pár gyermeklábbelivel szemben, az idén már 524 ezret gyárt. A korszerű termelés megvalósítása érdekében a vállalat 1974. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK JAVULÓ KÖRÜLMÉNYEK Ismét segít a konzervgyár
