Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

1974. JŰNIUS 12., SZERDA megyei -éjűj W KrMman 3 Város é a város? Az, persze hogy az, közigazgatási térképen épp­úgy, mint annak a határozatnak az alapján, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hoz, város­sá nyilvánítva valamelyik települést. Pest megye hat városa földrajzilag viszonylag szerencsésen helyezke­dik el, Cegléd és Nagykőrös szomszédságát leszámít­va, nem zavarják egymás vonzáskörzetét, Ettől azon­ban meg nem város a város. A szerepkör értelmezése Egyéni tapasztalataim fölte­hetően megegyeznek az álta­lánossal: sok a vitatott kérdés a városok szerepkörével kap­csolatban. Erős hajlam mu­tatkozik arra, hogy csupán a jogokban, előnyökben mérjék a városi rangot, s elfeledkez­zenek a kötelezettségekről. S ez — nehogy félreértés legyen — nem a tanácsokra, illetve nemcsak azokra érvényes. Ha­nem a városok egész közgon­dolkozására, a társadalmi szer­vek, az intézmények gyakor­latára. Ezért vonzó, követésre érde­mes a váci városi pártbizott­ság álláspontja, mely szembe­szállt az ilyesfajta nézetekkel, s a várospolitikai bizottság egyik lényeges feladataként jelölte meg az egészséges gon­dolkodásmód kialakítását. Azt, hogy Vácnak az egész járás­sal, sőt a gödöllői járás ún. felső részével kapcsolatban is kötelezettségei vannak, egész­ségügyi, oktatási, szolgáltatási feladatok ellátásában például. Könnyű lesz ezt az egészsé­ges gondolkodásmódot kiala­kítani? Hosszú évek kellenek hozzá. Szívós munka. Mert ma még olykor a város hatá­ra láthatatlan falként állja útját a területfejlesztés korsze­rű értelmezésének és gyakor­lásának. A pénz fontos, de... Ma a városok fejlesztési le­hetőségei — érthetően és in­dokoltan — egy lakosra szá­mítva jóval nagyobbak, mint más településeké. Gödöllő vá­ros fejlesztési alapja például tavaly több mint 123 millió forint volt, kétszer, háromszor annyi, mint némelyik járás nagyközségeié és községeié összesen. Túlzás lenne ez? Nem az összeg nagysága a mértékadó, hanem az, aminek fedezetéül szolgál. Azaz az el­végzésre váró teendők, a taná­csi lakások tető alá hozásától a közműfejlesztésen át az ut­cák járdáinak kiépítéséig. S itt bukkan fel a furcsaság, hogy bár rengeteg a feladat, a pénzből tekintélyes summa megmarad. Gödöllő a 123 mil­lióból kilencvenet költött el. Figyelembe véve, hogy műsza­kilag több a gyarapodás, mint amit pénzügyileg rendeztek, a lehetőség és a teljesítés között még mindig elég nagy a tá­volság. Miért? Azért, mert Gödöllőn éppúgy, mint a töb­bi városban, a pénzügyi lehe­tőségek és az egyéb feltételek nem mindig párhuzamosak. Ahhoz ugyanis, hogy a taná­csok a pénzt elkölthessék — s persze, nem akárhogyan, ha­nem ésszerűen lcölthessék el —, ezernyi másra van szükség. Jól dolgozó kivitelezőtől egé­szen a zavartalan anyagellátá­sig. Ellentmondásos háttér Megyebeli városaink közül egy sem támaszkodhat ma még olyan szervezeti, technikai, szellemi háttérre, mint amilyet szerepköre, jelen feladata, jö­vőbeli fejlődése megkívánna. Világosabban fogalmazva: ezek a települések, mégha városok voltak is korábban, sok évti­zeden át teljes mozdulatlan­ságban éltek. Szinte semmi nem változott bennük. Nem alakultak ki azok a szerveze­tek és módszerek, amelyek egyik napról a másikra képe­sek lennének a megnőtt terhe­lést akadozás nélkül elviselni. Valójában csak a hatvanas évek második felétől kezdő­dött meg céltudatos, tervszerű városfejlesztés a megyében. Kevés pénzzel, nagy igények­kel. Legjobb esetben is egy évtizedet számíthatunk, már­pedig ennyi idő alatt hat, nyolc évtized nehéz örökségét lehetetlenség eltüntetni. Nagy­kőrös, bár évszázadok óta vá­ros, nem ismerte a vezetékes vízszolgáltatást. A csőhálózat hossza ma is fele, mint a leg­fiatalabb városé, Százhalom­battáé. Mert ez utóbbi eleve úgy épült. Ám Nagykőrösön a tavaly megkezdett vízmű- és vízhálózat-kialakítás nemcsak 73 millió forintot követel, ha­nem tucatnyi kapcsolódó fel­adat megoldását szintén. A nagykőrösi polgárok között akadnak türelmetlenek, akik nem értik, miért csak 1976— 1977-re fejezhető be ez a mun­ka. Holott ha lenne rögtön pénz, akkor sem sikerülne sok­kal előbb végezni vele. Mert az egyéb feltételektől nem sza­kadhat el a felelős városgazda, azaz a tanács. Csoportérdekek küzdelme Évekig tartott, míg Gödöl­lőn valamennyi érintett meg­értette, hogy nincs külön „ci­vil” meg „egyetemi” város, hanem egy város van, egye­temestül, Gödöllő. Vácott ugyancsak évekbe telt, míg rávehették az üzemeket: a várossal együtt alakítsák ki fejlesztési terveiket, víznye­résre éppúgy, mint gyermek- i-tézmények építésére. Szent­endrén nem sikerült elérni, hogy két szomszédos üzem közös vízmüvet hozzon létre. M'ndegyik megépítette a ma­gáét .... Sok kérdésben ma még a városokban „kis váro­sok” próbálják a maguk iga­zát elfogadtatni. Nekik ez meg az a fontos. És a városnak? Az összefüggő testnek? Az idén Cegléden körülbe­lül öt kilométer hosszúságú vízvezetéket fektetnek a föld­be. Tavaly a hálózat 7,7 kilo­méteres szakasszal gyarapo­dott. Ám tessék meghallgatni azokat, akikhez tavaly sem jutott el, idén sem jut el a víz! Mondanak mindent, csak szépet nem a tanácsra, ta­nácstagjukra. Legyintenek a vűszaki, pénzügyi, kivitele­zői indokokra. Városlakók, vízvezetéket akarnak. S ez csak egy a rengeteg hasonló ütközési pont közül. Valaki­nek, aki az új kórházhoz va­ló közlekedés nehézkességét sorolta, azt találtam felelni, hogy néhány éve még új kór­ház sem volt... Ügy nézett rám, mint egy bolondra. Ilyes­mire hivatkozni! Kétoldalú kötelesség Vácott ,gy összegeket köl­töttek a közvilágítás korsze­rűsítésére éveken át. Amit létrehoztak, azon nincs mit röstellni, tetszetős, a célnak jól megfelel. De tessék egy sétát tenni — a Duna-parti korzón, a Lenin úton, a szé­kesegyház előtti téren például —, s számolni, mennyi a tö­rött, zúzott búra, a rongált oszlop ... Tessék szem ügy re venni az új házak száradó fehérneműk' 1 álló divatbe­mutatóját, az erkélyekre zsú­folt lomokat, az utcára kibo­rogatott szemetet... Mond ez is valamit arról, hogy gondol- kcdásmódban. mentalitásban életvitelben mindenkinek vá- roe-e a város. Ezek, persze, csak' aprósá­gok a tudati tényezők sorá­ból. de a kétoldalú kötelessé­gekre fi evői meztetnek. Arra. hogy a várost nemcsak fej­lesz.Uk, hanem lakják, hogy a szóban forgó településeken nemcsak az intézményrend­szert kell városivá formálni, hanem legalább ekkora a szükség a lakosság gondolko­dásmódjának városivá alakí­tására is. Mert megtörtént, hogy sértődés, harag szárma­zott abból, melyik üzem ha­ladjon a május elsejei menet élén... de abból nincs sértő­dés. nincs harag, ha az üzemi óvoda, holott lenne helye, nc-i fogadja be a „városi” gyerekeket... Követelni könnyebb Megyebeli városaink lakos­ságának egy jelentős csoport­ja már városi igényekkel lép fel, de még nem fedezi csele­kedetekkel ezeket az igénye­ket. Kapni akar csupán, s ad­ni nem Ügy gondolja, hogy neki jogai vannak, s az állam­nak, az államot helyben kép­viselő tanácsnak kötelességei. E szemléletmódot a szüksé­gesnél ritkábban éri bírálat. A tanácsok, a társadalmi szer­vek mintha olykor defenzívá­ba szorulnának, mentegető, magyarázgató a magatartásuk, ahelyett, hogy bátran kiállná­nak a fokozatosság, az éssze­rű sorrend, a tervszerű vá­rosfejlesztés mellett. Népszerűbb elsorolni a ta­nácsülésen, hogy a tanácsta­gi körzet lakossága mit kér, igényel, sőt, mit követel, mint azzal előállni: a magunk ere­jéből ezt csináljuk, kérjük hozzá a tanács támogatását. A hét városiban most már jó né­hány példa kínálkozik az utóbbira is, s ez nem a vélet­len műve. Változik, formáló- d:k ugyanis a tanácstagok, a lakosság nézőpontja. A koráb­binál jobban meghallgatásra találnak a város egészét szem előtt tartó tervek, mind na­gyobb azok csoportja, akik már nemcsak a mi utcánk, a mi városrészünk, hanem a mi városunk szemszögéből mérlegelik a terveket? teen­dőket. E tudati változás az, mely mindennél fontosabb, mely legfőbb kereteit alkotja an­nak, hogy a város válóban az, nemcsak épületeiben, közmű­veiben, hanem minden lakó­jának gondolkodásában is vá­ros legyen. Mészáros Ottó A gödöllői Fémtömegcikk- ifari Vállalat idei termelési tervét mintegy 44 millió fo­rintban határozta meg. Ez a tavalyihoz képest 6 százalékos növekedést jelent. Mint Nagy Sándortól, a vállalat főmérnö­kétől megtudtuk, a GÖFÉM az idén nem jelentkezik új gyártmánnyal, de eddigi ter­mékeit fokozatosan tovább­fejleszti. A GÖFÉM legfontosabb gyártmányai — amelyek a közúti járműprogramhoz kap­csolódnak — az Ikarus részé­re készülő autóbusz-alkatré­szek. Elsősorban autóbusz bel­ső szerelvényeket, csomag­tartókat, kapaszkodókat szál­lítanak az Ikarus-nak. Több éve működnek együtt a bala­tonfüredi és az óbudai hajó­gyárral : az exportra készülő úszó- darukhoz villamossági sze­relvényeket, dugaszoló al- jazatokat. kapcsolókat gyártanak speciális, rozsdamentes alap­anyagokból. A modem, házgyári laká­sokban egyre több helyen ta­lálkozhatunk a GÖFÉM ter­mékeivel. Tetszetős kivitelben készítenek fürdőszobai-kony­ha: berendezési tárgyakat többek között mosogatódu­gókhoz fémláncokat, függöny­görgőket és a hozzáillő csi­peszeket. A vállalat mintegy 80 bedolgozót foglalkoztat. Kihasználták az öntözési lehetőségeket Kedden a MÉM-ben' ülést tartott az országos öntözési operatív bizottság, amely jó­váhagyólag vette tudomásul a vízügyi szerveknek azt a je­lentését,. mely szerint a me­zőgazdasági nagyüzemek a ta­vaszi hónapokban minden ed­diginél jobban kihasználták az öntözési lehetőséget. Az operatív bizottság fel­hívta a figyelmet arra, hogy a termelőknek az 1975. évi megrendeléseiket idén már szeptemberben le kell adniuk a gyártó vállalatnak. Az ellátás megjavítására, il­letve a gépek jobb ki­használására a MEZŐGÉP Tröszt öntözőberendezés-sze­relőbrigádot hozott létre, amely a helyszínen üzembehe­lyezi az új gépeket, és oktatja a kezelőszemélyzetet. Befejeződött a tanév a KISZ-oktatásban is. A „vaká­ció” alkalmas arra is, hogy mérleget vonjunk: mennyire fejlődött ifjúságunk tudata, fiataljaink hogyan sajátítot­ták el a marxizmus—leniniz- mus ideológiájának, filozófiá­jának, politikai gazdaságta­nának alapelveit, mélyen is- mérik-e a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom tegnapi és mai történelmét. A számvetés azért lényeges, mert ez a tudás avatja ifjúságun­kat igazán elkötelezetté, tudatosan cselekvővé, szocia­lista emberré. A tartalmi munka A KISZ-oktatás rendszere ebben a tanévben nem válto­zott alapvetően, Pest megyé­ben is két új formát vezettek be: a világ ifjúsági és az ál­lampolgári ismeretek körét. És mindjárt az általános ösz- szegzés: növekedett a hallga­tók körében a helyi kérdések és a napi politikai események iránti érdeklődés, erősödött a vitajelleg, különösen a forra- dalmiság viták során. Mennyire volt tartalmas az oktatás? Központi tematiká­val csak a körök egy része dolgozott, így például a marxista, a politikai, a fák­lyavivők és az állampolgári ismeretek köre. A többiben a tematikát a járási, városi KISZ-bizottságok irányításá­Elsősorban többgyermekes családanyáknak előnyös ez a munkalehetőség, hiszen a háztartási teendők, gyermeknevelés mellett könnyen elkészíthetik az apróbb termékeket. Tavaly a Gödöllői Fémtö­megcikkipari Vállalatnál nagy mennyiségben készültek a házgyári lakásokban haszná­latos alumínium függönykar- r.isok. Az utóbbi időben azon­ban az alapanyagot szállító székesfehérvári KÖFÉM nem tartotta be a vállalt határidő­ket, s ezért — valószínűleg — Gödöllőn a karnisgyártást megszüntetik. Természetesen a vállalatnak a fejlesztésre is nagy gondot kell fordítania. Saját erőből, mintegy 12 millió forintos beruházással, a IV. ötéves terv végéig új öntödét építenek Veresegyházon, egyidejűleg, a gödöllői öntö­dét, amely már elavult, kor­szerűtlen, felszámolják. A ve­resegyházi részlegben a leg­korszerűbb technológiával dol­goznak majd, többek között bevezetik az úgynevezett alu- mínium-présöntést, s ezáltal lehetőségük nyílik az eddigi­nél tetszetősebb, vékony fa­lú öntvények gyártására. Az új beruházáson kívül folyamatosan felújítják a meg­lévő gépparkot is. S. Zs. Fűrészről vagonba val a csúcs- és az alapszer­vezeti vezetőségek, a körök hallgatói közösen állították össze. És a tapasztalat: az előző évihez viszonyítva kü­lönösen a budai, a monori já­rásban, valamint Vácott fejlő­dött erőteljesen a helyi irá­nyítás színvonala, a körök tar­talmi munkája. Minek köszönhető ez a vál­tozás? A Pest megyei KISZ- bizottságok és alapszerveze­tek segítséget kaptak a párf- szervektől. A segítségadás a propagandisták kiválasztásán, felkészítésén túl, kiterjedt a szervezésre, a tematikák ösz- szeállítására és a tapasztala­tok elemzésére is. Több he­lyen sikeresen hasznosították a vezetőségválasztó . taggyűlé­seken, küldöttértekezleteken elhangzott javaslatokat, így a budai, a ceglédi, a dabasi, a monori járásban, Vácott és Nagykőrösön. A propagandisták rátermettsége Az oktatás színvonala nagy mértékben függ a pro­pagandisták képzettségétől, rátermettségétől. A KISZ Pest megyei Végrehajtó Bi­zottságának megállapítása szerint a propagandisták fel- készültsége közepesnek érté­kelhető. A tapasztalatok sze­rint többnek az elméleti, po­litikai, másoknak oktatási-ne­velési ismeretei hiányosak, s a szemléltető eszközökkel, módszertani kiadványokkal sem élnek eléggé. Mi a „kö- zepesség” oka? Az őszi veze­tőségválasztások után sok he­lyen — az oktatási körök 25 —30 százalékában — propa­gandistacserére volt szükség. Hogyan lehetne rátermet­tebb előadói gárdát kialakíta­ni? Például a párttagok bevo­násával. Pest megyében a párttag KISZ-propagandisták száma 49-cel nőtt, s többségük a körök vezetését pártmegbí­zatásként végzi. Ügy is javul a színvonal, ha több az isko­lázott előadó. A most zárult oktatási évben a középiskolát végzett vitavezetők száma 57- tel, a diplomásoké 31-gyel emelkedett, viszont a mozgal­mi iskolát végzettek száma 21-gyel csökkent, pedig épp az ő tapasztalataikra lenne a legnagyobb szükség. Az elő­adói gárda jobb működését szolgálja a felkészítés. A me­gyei oktatási bizottság irányí­tásával havonként hívták össze a vezető propagandis­ták konferenciáját. Azonban az alsóbb szintű oktatási bi­zottságok nehezen találták meg funkciójukat, így például kevésbé hatékony munkát végeznek Ráckevén, a szent­endrei járásban, Szentendrén, valamint a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál. Mi izgatja a fiatalokat? Milyen kérdések izgatják a legjobban a fiatalokat? Az üzemi oktatási körökben a legnagyobb visszhangot az iparfejlesztés kérdései, a válla­lati irányítással, az üzemi de­mokráciával és a szocialista munkaerkölccsel kapcsolatos témák váltották ki. A munkás­A Fűrész- és Ilordóipari Vál­lalat ceglédi üzemében napi 70 köbméter fát dolgoznak fiatalok politikai, közéleti ak­tivitásának erősödését jelzi, hogy ezzel kapcsolatban igen sok javaslatot tettek. Érzéke­nyen reagáltak a gazdasági élet hiányosságaira is: bírálták az önzést, a jogtalan haszon- szerzést, túlzott anyagiasságot, elítélték az ügyeskedőket. Am gazdaságpolitikánk lényegé­nek megértését a fiatalok egy részénél téves nézetek nehezí­tik, például: csak a fogyasztói piac alapján ítélik meg a nép­gazdaság helyzetét, nem isme­rik az életszínvonal minden lényeges elemét. A falusi fiatalok között eze­ken kívül a kulturális léte­sítmények kihasználtságáról, a tartalmi munkáról folyt a vi­ta. Türelmetlenül sürgették az igényesebb szórakozási, műve­lődési lehetőségek megterem-1 tését. 4«»» A diákfiatalok körében a társadalmi kérdések megis­mertetése és megértetése — elsősorban élettapasztalatuk és gyakorlati ismereteik hiá­nyosságai miatt — nehezebben történt, mint a dolgozó fiata­loknál. A tanulók a pályavá­lasztással kapcsolatban az egyéni és közösségi érdek ösz- szeegyeztetéséről beszéltek a legtöbbet. És igen sok bíráló megjegyzés hangzott el a mos­tani oktatási rendszer fogyaté­kosságairól. S még egy tapasz­talat: a diákok véleményének egy része arra figyelmeztet, hogy a munkára nevelésben további előrelépés szükséges. Feladatok a jövő tanévre Milyen feladatok várnak megoldásra az 1974/75-ös ok­tatási évben? A KISZ közpon­ti bizottsága határozatának megfelelően Pest megyében is központilag öt oktatási kört szerveznek: a marxista, a po­litikai vitakört, a szabad hazá­ban kört, az ifjú aktivisták fó­rumát, s az ifjúsági előadásso­rozatot. Megoldandó feladat, hogy a munkásfiatalok, szakmunkás- tanulók közül a korábbinál többet vonjanak be az okta­tásba. Kiválasztásuknál pedig kapjon nagyobb szerepet a személyes beszélgetés. Minde­nütt testületi üggyé kell vál­nia a KISZ-oktatással való tö­rődésnek. Az oktatás haté­konyságának növelése érdeké­ben minden bizottság megin­dítja a „Kiváló oktatási kör” mozgalmat. A propagandisták kiválasz­tásán, képzésén is változtatni kell. Ezért határozott a megyei végrehajtó bizottság úgy, hogy a vezető propagandisták kivá­lasztásáról az illetékes K1SZ- vb döntsön. S a propagandis­ták képzésében továbbra is érvényesíteni fogják a diffe­renciáltság elvét. A tudás avatja ifjúságunkat igazán elkötelezetté, tudatosan cselekvővé, szocialista ember­ré. E feladat azonban nem csu­pán az ifjúsági szövetségé. A KISZ vezetőin, aktivistáin is múlik, mennyire találnak kap­csolatot a szakszervezetekkel, a TIT-tel. A sokszínű együtt­működés egészítheti ki a KISZ- oktatást, eredményezheti, hogy az elméleti ismeret valóban anyagi erővé váljon. Fóti Péter fel — főleg tölgyet, akácot és bükköt. Az elkészült fűrészárut folyamatosan szállítják a megrendelőknek. Koppány György felvétele Tudatosság =s cselekvés Számvetés a KISZ-oktatásról Korszerűbb lesz a GÖFÉM Alkatrészek, úszódarukhoz Vékonyfalú öntvények — Speciális anyagokból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom