Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

1974. JÚNIUS 11., KEDD XKíAíw Befejeződött az országos kempingtalálkozó Balatonszemesen, vasárnap délben ünnepélyesen levonták a zászlókat a tábor árbocai­ról a 4. országos ifjúsági kem­pingtalálkozó résztvevői. A háromnapos, kulturális és sportprogramokban gaz­dag találkozón mintegy ezer fiatal — munkásfiatalok és a KlSZ-vezetök — vett részt. A főváros és a megyék 40—40 tagú csapatai politikai és kul­turális ismeretekben, vala­mint több sportágban mér­ték össze tudásukat. MGM Tizenkétezer négyzetméteren Tizenkétezer négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok építésén dolgoznak a Magyar Gördülőcsapágy Művek deb­receni gyárában. Az új létesít­mény a csapágyművek re­konstrukciós programjának része. A negyedik ötéves terv­ben megkezdett rekonstruk­cióra összesein 2,5 milliárd fo­rintot költenek. Szovjet szak­emberek dolgozták ki a fej­lesztési tervet. Az elmúlt esz­tendőben hazánkban 18,5 mil­lió különböző méretű csapá­gyát készítettek, a rekonst­rukció utón, 1973-ban, 25 millió csapágyat gyártanak évente. — Kétszázmillió forintos beruházás. A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiósze- lei gyárát mintegy 200 mil­lió forintos beruházással bő­vítik. Az új üzemcsarnok átadása után az egész or­szágot innen látják majd el ipari csarnokok könnyűszer­kezetes vázszerkezetével. Strandnyitás Örkényben Összefogtak a brigádok és a KISZ-tagok Kétszázötven meg háromszázhúsz Örkényben a strandfürdőt tizennégy esztendővel ezelőtt építette a községi tanács. Az építésben igen sojcat segített a helyi lakosság társadalmi munkája is. A fürdő azonban két esztendővel ezelőtt bezár­ta kapuit, azóta nem üzemelt. Vasárnap újra megnyílt az Örkényi strandfürdő, amelyet a fiatalok hoztak rendbe: •****'í 1 5 ■ — Sok fiatal van Örkény­ben — mondja az Örkényi if­júság társadalmi munkájáról Grexa Lajos, a Béke Tsz he­gesztője, a nagy" vállalkozás egyik főszervezője —, hiány­zott nekünk a strand. Csak a tsz KISZ-szervezetének negy­venhárom tagja van, és álta­lában a tsz-tagságnak, dolgo­zóinak az életkora sem lehet sokkal messzebb a harminctól. Tervezgettük tehát már ré­gebben is. hogy valamit kel­lene csinálni a stranddal. A VOLÁN 20. SZ. VÁLLALAT VOLÁN azonnal alkalmaz: I MOTORSZERELŐKET, KAROSSZÉRIALAKATOSOKAT, JEGYKEZELŐKET Jelentkezés: Vác, autóbusz-pályaudvar. Koppány György felvétele A végső lökést azonban a februári falugyűlés adta meg. Ott valaki felállt, és azt mond­ta: a stranddal valamit kellene csinálni. Mi aztán nekifog­tunk. Inoka Miklós, a KISZ-titkár helyettese így beszélt: — A tsz hét szocialista bri­gádja és a többi munkabri­gád is segített, festettek, me­szeltek, hintát gyártottak, összesen mintegy kétszázötven társadalmi munkaórát dolgoz­tak. A KISZ-esek háromszáz­húsz munkaórát. Volt mit tenni. Földet kellett gyalulni, füvet kaszálni, a medencét rendbehozni. Még szombaton is meszeltünk, a lányok mosták a lépcsőket, a teraszt, hogy vasárnapra min­den rendben legyen. — A szövetkezet Váci Mi­hály ifjúsági klubja a nyáron a strandra, a teraszra teszi át a székhelyét. A gyönyörű strandkertben, az árnyat adó fák között jövünk majd ösz- sze rendszeresen. És vállal­tuk, hogy a termelőszövetkezet és a tanács anyagi támogatá­sával a strandot munkánk mellett egész nyáron mi üze­meltetjük. A tsz KlSZ-szerve- zete. Munkahelyünkön is tet­tünk felajánlást a párt XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója tiszteletére, úgy gondoltuk, ahhoz még ezt is hozzátesszük. D. G. Virágkötők versenye A hagyományos debreceni virágkarneválhoz kapcsolódva június 15-én és Í6-án rende­zik meg Debrecenben a kilen­cedik" virágkötészeti versenyt és kiállítást az Arany Bika Bartók termében. Az ország különböző részeiből — kerté­szeti vállalatoktól, termelő- szövetkezetektől a*- több mint hatvan hivatásos virágkötő indul a versenyen, ahol egy kötelékő „gyakorist” után négy szabadon választott kom­pozíciót készíthetnek el, Min­den versenyző megformál ezenkívül egy kirakat-dekorá­ciót is -áa. egyéni elképzelése szerint. Az összeállított kom­pozíciókból a Bartók teremben kiállítást rendeznek. A debre­ceni virágkötészeti verseny abszolút - •' győztese képviseli majd hazánkat a nyár végén Becsben megrendezendő virág- kötészeti Európa-bajnokságon. FELVESZÜNK outószerelőt, karosszérialakatost, autókárpitost MONORI ALLAMl GAZDASÁG SZERVIZUZEME a 4. sz. főúton, a 35, kilométerkőnél. Jó közlekedés. FELVITELRE KERESÜNK AZ ÓBUDAI MALOMBA a távolsági busz végállomásától 2 percre:- három műszakos beosztásba molnár szakmunkásokat, vagy őrlőüzemi munkára betanítható férfi segéd­munkásokat,- két műszakos beosztásba, kisegységű csomagológép kiszolgálásához mechanikai műszerészt, valamint ’ csomagolónőket,- égy műszakos beosztásba keszáruröktári férfi segéd­munkásokat, elektromos villástargonca­vezetőt. Jelentkezni lehet: a Budapesti és Pest megyei GFV. Óbudai Maloműzemében, Budapest 111., Hunor u. 30. sz. alatt Harmincmillió üveg Az elmúlt év végén adták át rendeltetésének Sárváron az Erdei Termék Vállalat Pepsi Cola-üzemét. Azóta Vas, Győr, Sopron, Veszprém megyéket és Komárom megye egy ré­szét látja el a kedvelt üdítő itallal. A gyár májusban rá­tért a kétműszakos termelés­re, s azóta naponta 200 ezer üveget töltenek meg. A mele­gebb idők beköszöntővel nem­csak a termelést fokozták, de újabb területet Is bekapcsol­tak az ellátásba: a Balaton déli partjára naponta 50 ezer palack sárvári colát szállíta­nak. Az üzem az Idén har­mincmillió üveg Pepsi Colát ad a kereskedelemnek. Drága bérlemény — villany nélkül A Legfelsőbb Bíróság döntése egy lakásháborúság ügyében Egy Pest megyei községben levő családi házban egy nyug­díjas házaspár havi 600 fo­rintért kétszobás lakást bé­relt. Nem sokkal beköltözé­sük után felszólították a tu­lajdonost: a villanyhálózatot javítsa meg. Miután ennek nem lett eredménye, a műn­két saját költségükön elvé­geztették, s ettől kezdve arra hivatkozva, hogy a kifizetett 2300 forint erejéig bérbeszámítási jogukkal élnek, nem fizettek lak­bért. Erre a háztulajdonos lakbér­hátralék megtérítéséért a Pestvidéki Járásbíróságon pert indított ellenük, majd a bér­leti viszonyt — bér nem fize­tés miatt — felmondta és a bíróságtól az érvényesség ki­mondását kérte. A keresettel szemben a házaspár azzal védekezett, s bizonyította, hogy beköltözéskor a lakás­ban villanyuk nem volt, mert a vezeték szabadon lógott, te­hát életveszélyes volt. Egyben arra hivatkozva, hogy maga­sabb bért fizetnék, mint amennyit a szabályrendelet megenged, a lakbér megálla­pítását kérték. A Pestvidéki Járásbíróság kimondta: a felmondás érvé­nyes, a házaspár a lakást ki­üríteni köteles, mert bért nem fizettek, tehát rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználók lettek, akik elhelyezkedésük­ről maguk kötelesek gondos­kodni. A bérbeszámítás joga nem illeti meg őket. Ezt az ítéletet a Pest megyei Bíróság jogerőre emelte. A legfőbb ügyész törvényes­ségi óvására az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kí­vül helyezte, és a Pestvidéki Járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára utasította. , . A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása szerint a bérbeadó a lakást — a kom­fortfokozatnak megfelelő be­rendezésekkel- együtt — a bér*-. leti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű haszná­latra alkalmasan, leltár szerint a bérlőnek át­adni köteles. Az ekkor észlelt hibák, hiányosságok megszün­tetéséről — amennyiben jog­szabály, vagy a felek meg­állapodása másként nem ren­delkezik — a bérbeadó köte­les gondoskodni. Ha e kötele­zettségét nem teljesíti, a bér­lő a szükséges munkát helyet­te elvégeztetheti és költségeit a lakbérbe beszámíthatja. — Ebben az ügyben —hang­zik tovább a határozat — a bíróságok nem vizsgálták, hogy a bérbevétel időpontjá­ban a lakásban mi volt a tényleges helyzet, a felek mi­ként állapodtak meg, milyen jellegű volt az a munka, amit a házaspár elvégeztetett. Az sincs tisztázva, mi volt a bér­lőkhöz intézett felszólításban, illetve az szóban vagy írás­ban történt-e és a házaspár milyen választ adott. A bíró­ságok nem vizsgálták a bér- beszámítás alapjául szolgáló tértybeli és jogi élőfeltételek fennállását, ezért ítéletük megalapozatlan. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kormányrendeletben megállapított lakbérnél ma­gasabb összeg nem köthető ki. Ennek megállapítása annál is fontosabb, mert tisztázni kell, hogy a bérlőket terhél- te-e lakbérfizetési késede­lem, ehhez pedig előfeltétel, hogy a jogszabályok szerint milyen összegű lakbér volt felszámítható. A bfáhyos ‘ódá­tok alapján nem dönthető el, hogy a felhívás közlésekor, illetve a felmondás időpontjá­ban a házaspárnak volt-e lak­bérhátraléka és ennek követ­keztében bérfizetési kötele­zettség elmulasztása miatt velük szemben milyen hátrá­nyos jogkövetkezmények' al­kalmazása indokolt, 'Mind­ezeket a járásbíróságnak az új eljárásban tisztáznia kell. .. ^v„ II.. ,E... A félbeszakadt parti Jani bácsi „Hozott Isten­ként egy üveg pálinkát tett az asztalra. — Mi ezt iszunk ilyenkor, mindenki egy kupicával... tu­dom, hogy ez a történet nem nagy dolog és a háborúról is írtak már tengernyit, de ez a csepp talán hozzáfér még. Minden évben mi, akik túl­éltük és azóta is élünk... am- j lékezünk. Egy pillanat, már itt vannak a többiek is — ugrott fel Jani bácsi és kiment ajtót nyitni. Egyedül maradtam és szét­néztem a lakásban. A szépen berendezett szoba falán az ajtóval szemben kinagyított családi kép függött. Mellet­te két oldalt szimmetrikus esésben kisebb képek a csa­ládról, katonaképek és bal oldalon két kártyalap — a makk hetes és a tök ász — bekeretezve. János bácsival a vonaton ismerkedtem meg. Dömsödre utaztunk — én riportot ír­ni, ő ott lakott — és ázóba elegyedtünk. Megegyeztünk abban, ha végzek a mun­kámmal, meglátogatom. „Ér­dekes történetet mesélek majd magának fiatalember.” — csá­bított. így kerültem a la­kásba, és vártam. Két ötven év körüli fér­fi lépett a szobába. Sötét ru­ha volt rajtuk, amit furcsá­nak találtam, mert a falusi emberék nem igen szoktak hétköznapokon kiöltözni. A kölcsönös bemutatkozás után leültek és ünnepélyes csönd ereszkedett közénk. A házi­gazda poharakat tett az asz­talra. Felállt és leemelte a falra akasztott, bekeretezett tártyalapokat és letörölte a port. Észrevettem, hogy kettővel több a pohár és kérdően néz­tem János bácsira, de az öreg szótlanul a két gazdátlan po­hár közé tette a bekeretezett kártyákat és teleöntötte a po­harakat. Csendesen figyeltem a szer­tartást — mert az volt. A többiek szemében összeszű­kült a pupilla és János, bá­csi mesélni kezdett. — öteh voltunk itt a falu­ban, jó komák. Együtt jár­tunk a leventébe, utána meg a kocsmába. Parasztfiúk vol­tunk, kevés iskolával és az apáink földjén dolgoztunk. Amikor bevonultunk, a hábo­rú nekünk csak virtust je­lentett. Lövöldözést, ivásza- tot, kártyázást. A menete­léseket jól bírtuk, hiszen előt­te is minden nap gyalogol­tunk ki a földekre és visz- sza. Na, szóval, amikor ki­vittek minket a frontra, csak a kutyaütő hideg idegesített minket, azért ha hozzájutot­tunk, vedeltük a pálinkát vagy a rumot. A harcok és a me­netelések közötti szünetek­ben meg állandóan kártyáz­tunk. Ez valahogy úgy fes­tett, hogy a riadóknál kisza­ladtunk a bunkerből, lövöl­döztünk egyet és mentünk vissza kártyázni. A vissza­vonulásnál, abban a fejetlen­ségben is együtt maradtunk. Éltünk és kártyáztunk... De igyunk is valamit!- Egyik alkalommal ­folytatta az öreg, figyelem, be se véve, hogy könny szö­kött az erős pálinkától a sze­mébe —: az izzadság- és kapcaszagú bunkerben ül­tünk és kártyáztunk. Érez­tük már, hogy valami kutya- ság van kialakulóban, mert az egyik oldalon az orosz par­tizánok szorogattak, hátulról meg a németek taszigáltak előre. A kártyázás azonban mindent elfeledtetett. Én vol­tam a bankos és minden­kinek leosztottam már az el­ső lapot, amikor felhangzott a riadó. Az asztalon hagytuk a kártyát, mert tudtuk, hogy kis csetepaté lesz Csak. Nem is tartott egy óránál tovább, de ezalatt, miftt a jégeáö, ’ úgy kopogtak a golyók. Közben meg orgonák muzsikáltak, mármint a Sztálin orgonák. Én á lövöldözés közben ar­ra gondoltam, nehogy valaki bankot üssön, mert csikót húz­tam magamnak. A lövöldö­zés végén harmadiknak ér­tem a bunkerba. A két koma már ott volt — mutatott a2 asztalnál ülőkre. A fcét férfi eddig szótlanul és egyenes derékkal hallgat­ta az emlékezést. Most ki­csit meggörnyedtek és elen­gedték magukat. Olyan erővel rohanta meg őket az emlék, hogy az arcuk átszellemült, de a homloku­kon összefutott a ránc. — Igen — bólintott a mel­lettem ülő. — Én láttam őket elesni. Közéjük csapott egy gránát. Odarohantam, de az egyik már meghalt. A másik nyitott szemmel suttogta: „A pénzt vedd ki a zsebemből, és küld haza a mamának, hogy vegye meg a tehenet. A kár­tyát pedig tegyétek el... mondd meg a Jánosnak, hogy ban­kot ütöttem volna...” és olyan mozdulatot tett a ke­zével. mint aki az asztalla­pon koppintani akar, jelez­ve aZt. hogy bankot üt. És ez volt az utolsó mozdulata. Ezt látom magam előtt... — Tudja fiatalember —szólt közbe a harmadik —, akkor ahogy egymásra néztünk ott a bunkerban és tudtuk azt, hogy az a kettő már nincs többé. .. és a partit sém fe­jezhetjük már be... rájöt­tünk arra, ez mór nem vir­tus. nem ivászat, kártyázás, lövöldözés.. ez háború..; Hajnal László Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom