Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-11 / 134. szám
1974. JÚNIUS 11., KEDD utcrti W %^/untffl 3 Napirenden Dobogókőn: a minőség fejlesztése Idei tanévének utolsó tanfolyamát nyitotta meg hétfőn az Országos Vezetőképző Központ „Vezetői feladat: a minőség fejlesztése” címmel a dobogókőd Nimród Szállóban. Az Országos Vezetőképző Központ a jövő tanévben folytatja a minőségfejlesztő szemináriumok megrendezését. Nemzetközi tudományos szeminárium Hétfőn megkezdődött Bala- tonfüreden az Afro-ázsiai Népek Szolidaritási Szervezete (AAPSO) „A haladó erők egységének szerepe és jelentősége az imperializmus ellen a társadalmi haladásért vívott harcban” című nemzetközi tudományos szemináriuma. A rendezvényen — amelynek házigazdája a Magyar Szolidaritási Bizottság — az AAPSO küldöttein kívül több mint 30 ország haladó mozgalmainak, szervezeteinek és a szocialista országok szolidaritási bizottságainak képviselői vesznek részt. A szemináriumot Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke nyitotta meg. Ezt követően Nouri Andul- razzak, az AAPSO főtitkár- helyettese és Vas Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója tartott előadást. Parlamenti tanácskozás a nyári ülésszak előkészületeiről Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei és a képviselőcsoportok vezetői. Elsőként Apró Antal tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés következő, nyári ülésszakának tervezett programjáról, a felkészülés tennivalóiról, majd Faluvégi Lajos pénzügyminiszter ismertette az államháztartás elmúlt esztendei pénzügyi programjának végrehajtását, tapasztalatait. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter a könnyűipari rekonstrukció végrehajtásának helyzetét ismertette. A tájékoztatót követő vitában a képviselőket főként az iparág munkaerőhelyzete érdekelte, elsősorban a közép- és felsőfokú szinten képzett szakemberek utánpótlása, s a vidéki női munkaerő bedolgozóként való foglalkoztatásának lehetősége. A vita során kifejtette véleményét dr. Bélák Sándor, Inokai János, dr. Vida Miklós, Cépányi Sándor, Kerkay Andorné, Sándor József, Szvi- ridov Ivánná, dr. Fekszi István és S. Hegedűs László (Pest megyei 24. v. k.) országgyűlési képviselő. A tanácskozás Apró Antal zárszavával ért véget. Néprajzkutatók találkozója Az utóbbi 8—10 évben országszerte fellendült a nemzetiségi néprajzkutatás. Több mint 100 tanulmány készült, és közülük több már napvilágot látott. A múlt év tavaszán megalakult néprajzi társaság nemzetiségi szakosztálya, amely pályázataival, különböző rendezvényeivel sokoldalú segítséget nyújt a hivatásos és társadalmi gyűjtőinek. Az egyre növekvő érdeklődés alapján rendezték meg hétfőn az első nemzetiségi néprajzkútató vándorgyűlést, amely egyben az előkészületét jelenti a Magyar Néprajzi Társaság szervezésében Budapesten jövőre sorra kerülő nemzetközi nemzetiségi néprajzkutató konferenciának, amelyen a közép- és kelet-európai országok képviselői vesznek majd részt. A népi demokratikus országok közül Magyarországon rendeznek első ízben ilyen találkozót. A tanácskozáson bejelentették, hogy a Magyar Néprajzi Társaság a nemzetiségi szövetségekkel és a Művelődésügyi Minisztériummal közösen négy nemzetiségi évkönyvet ad ki. A szlovák, a német, a jugoszláv és a román évkönyv az illető nemzetiség í nyelvén jelenik majd meg. Rövid távon, közút Éjszaka is fogadják az árut! Közismert, hogy az ország 9300 kilométeres vasúthálózatának 20 százalékát már régóta nem tudják gazdaságosan kihasználni, ezért fokozatosan megszüntetik, illetve a megmaradt kis forgalmú vasútvonalak egy részén ritkítják, körzetesítik az állomásokat. A forgalomáttereléssel mintegy 2,5 milliárd forint beruházási költség takarítható meg, s a felszabaduló pályák és járművek értékével együtt ez a „nyert” összeg meghaladja a változtatással jelentkező útépítési, járműbeszerzési és a körzeti állomási berendezések összkiadásait. Egy indítás: 600 forint A MÁV és a VOLÁN munkamegosztásán alapuló együttműködés az öt év alatt Pest megyében is jelentős változást hozott, melyből már következtetni lehet, hogy a körzetesítések és a vonalmegszüntetések, illetve a forgalom közútra terelése a közlekedési hálózatot valósággal felfrissítette. A Gödöllő—Veresegyház, valamint a Cegléd— Tisza jenő—Vezseny vasútvonalak forgalmának közútra terelésén kívül a kis forgalmú vaspályák állomássűrűségén is lazítottak. Ahol az állomás megközelítően sem érte el a naponta 25 vasúti teherkocsi áruforgalmat, azt megszüntették, illetve a vagonokat a felvevő állomásokra irányították. így növekedett a vonatok átlagsebessége is, s jelentős önköltség- csökkentést értek el. Egy példát említve: egy vonat megállítása és újbóli elindítása hatszáz forintjába kerül a MÁV-nak. Fél év alatt több mint tíz kis állomáson szüntették meg az árufelvételt, illetve leadást, s kijelölték forgalomfel vevő-helynek: Albertirsát, Aszódat, Gyömrőt, Fótot, Veresegyházi, és Vácot. Az idén, januártól megszüntetett Cegléd—Vezseny keskenynyomközű vonal áruforgalmát a Volán 1. számú Vállalat ceglédi üzemegységének abonyi főnöksége bonyolítja le: létrehoztak a vasútállomáson egy szolgálati helyet, ahonnan 14—15 kilométeres körzetbe szállítják az árut. Az előzetes felmérések szerint évi hatezer tonna az a mennyiség, amelyet A 44 órás kereskedelmi hétre A kereskedelem az idén tér át folyamatosan a H órás munkahétre. Ennek technikai feltételeit a MUArT Vállalat biztosítja, amely a lesmodernebb import kereskedelmi és vendéglátéiparl gépeket hozza forgalomba. Képünkön: az automata palacsintasütő, amely éránként több mint 250 darab kitűnő ízű tésztát készít. a címzettekhez kell továbbítaniuk. Erre a célra hat (6 tonnás) gépkocsit és egy rakodógépet irányítottak Abony- ba, számítva a forgalomnövekedésre is. Az autóbusz előnyösebb A személyforgalom közútra terelése — a közvélemény-kutatásból ítélve — szintéi* jól sikerült ezen a vonalon. A Volán 20-as Vállalat Ceglédről Törteire és Jászkaraje- nőre indított járatain az utasok között kiosztott kérdőívek 90,5 százaléka — a tömegközlekedésnek a jelenlegi formája mellett szól. A vasúttal szemben, mint tömeg- közlekedési eszközt, az autóbuszt tartja előnyösebbnek a lakosság. Gödöllő és Veresegyház között már korábban megszűnt a vasúti közlekedés. Itt a Volán 1-es gödöllői üzemegysége vette át a parancsnokságot, az áruirányítást. Legnagyobb fuvaroztatójuk az ÁFÉSZ, de több termelőszövetkezet is igénybe veszi szolgáltatásaikat ezen a területen. Háromszáz gépkocsival könnyedén teljesítenék szállítási feladataikat, ha partnereikkel össze tudnák hangolni az áruk átvételét. Ugyanis az éjjel-nappali fogadás elől több vállalat, termelőszövetkezet elzárkózik. A Volán 1-es egyelőre azonban nem látja szükségét, hogy a vasútvonalak megszüntetése miatt több gépkocsival lássa el üzemegységeit, mivel most még nem jelent különösebb pluszterhelést a minimálisan növekedő közúti szállítás. Átszervezéssel, átcsoportosítással oldották meg körzetükben az árutovábbítást. Sikeres első szakasz Az öt év alatt a tanácsok és a lakosság közmegelégedését váltotta ki a Volán Vállalat működése, a forgalomáttere- lési program első szakaszában jól oldották meg feladataikat. S ezzel beigazolódott, hogy nemcsak gazdaságosabb, hanem sokkal korszerűbb, gyorsabb a személy- és áru- szállítás rövid távon — közúton. H. A. A KÖZÖS TANÁCSÚ községekben levő pártalapszervezetek munkájának színvonala tovább nőtt. Ez elsősorban a székhelyközségekben levő alapszervnél tapasztalható. Nagyrészt abból adódik ez, hogy általában az egyesült tsz központja is a székhely- községekben van, másrészt a jól felkészült káderek többsége ott dolgozik. Az alapszervezetek szervezeti élete rendszeres, a Politikai Bizottság 1972. novemberi határozata alapján növelték a párttagsággal szembeni követelményeket, s ennek eredményeként a tagság aktivitása fokozódott. A pártvezetőségek mind következetesebben fellépnek az olyan párttagokkal szemben, akik nem élnek rendszeresen szervezeti életet, munkájukban, magatartásukban morális problémák vannak, nem képviselik a párt politikáját. A pártvezetőségek rendszeresen számonké- rik a pártmegbízatások teljesítését, de emellett jobban segítik is a párttagot, hogy feladatát el tudja látni. A politikai munka hatékonyságát segíti, ha a községi pártszervek a jövőben megismerik és jobban bevonják a munkába a községben élő, de máshol dolgozó párttagokat. T ÖBB HELYEN kialakult rendszere van annak, hogy az egyesült tsz vezetőségének ülésére meghívják a pártalapszerve- zeti titkárokat is. Ez kedvező, mert ilyen esetben a tsz gazdasági munkájáról közvetlenül kap információt a pártszervezet titkára, és így lehetősége van a párttagság tájékoztatására. A községi tanácsok ülésein a községi p á r tál a ps zer vezeti t itkárok rendszeresen részt vesznek — ez követendő a jövőben is. A pártszervezeteknek kötelessége, hogy a párttagság hangulatáról, a község gondjairól informálják a felsőbb pártszerveket. Azonban arra kell törekedni, hogy ez ne mechaniku- s.zn történjen, hanem a párttagoktól és a páríalapszervezetektől érkezett információk alapján a közös tanácsú községek csúcsvezetőségei, pártbizottságai hatáskörükben o szükséges intézkedést tegyék meg és csak azokat az in formációkat küldjék tovább, amelyek a megtett intézkedéseket tartalmazzák, vagy a probléma megoldása felsőbb pártszerv vagy állami, gazdasági főhatóság intézkedését igényli. Közös tanácsú községek pártszervei rendszeresen figyelemmel kísérik a tanácsok munkáját és megoldják a tanácsok pártirányítását. A közös tanácsok pártirányításának helyzetét az érintett járási pártbizottságok napirendre tűzték. Ez nagyban segítette a helyi pártszervezeteket, hogy az új helyzetben, a közöis funkció pártirányításában, az új módszereik gyorsabban kialakuljanak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közös tanácsok létrehozását követőem azok pártirányítása megoldott. A közös tanácsú községek pártszervezetei nagy gondot fordítanak a közös tanácsok káderhelyzetének javítására. A közös tanácsokhoz leadott jogköröket ugyanis csak jobban felkészült káderekkel lehet az igényeknek megfelelően ellátni. E munka eredményeként a közös tanácsok káderhelyzete a meglevő gondok ellenére javult. A közös tanácsok tisztségviselőinek 90 százaléka 50 éven alatti; 85 százaléka tagja a pártnak. (Gondot jelent viszont, hogy közép- és felsőfokú politikai iskolai végzettséggel csak a felük rendelkezik és 15 százalékuknak egyáltalán nincs politikai végzettsége. Ez is Indokolja, hogy a pártszervek nagyobb figyelmet fordítsanak a választott tiisztégviselők politikai iskoláztatására.) Hasonlóan kedvezők a tapasztalatok a közös tanácsú községek tanácsapparátusának tagjairól. (Gondok természetesen itt is vannak.) A Z IRÁNYÍTÓ PÁRTSZERVEZETEK munikaterv alapján számoltatják be a közös tanácsok vezetőit, rendszeresen és következetesen. Kifogásolható azonban, hogy a beszámoltatás az általános feladatokon túlmenően nem irányul eléggé a szakigazgatási szervek tevékenységének értékelésére. A társközségekben levő tanácsi kirendeltségek a lakosság ügyeit megfelelően intézik, és ezért a társközségekből tanácsi ügyekben egyre ritkábban kell a székhelyközségbe utazni. A társközségi pártalapszervezetek és a tanácsi kirendeltségek közötti kapcsolat jó, a kirendeltségvezetők taggyűlésen, vezetőségi ülésen adnak tájékoztatót a kirendeltség munkájáról, illetve esetenként beszámoltatják őket. A megalakulás óta változtak, képzettebbek, megfelelőbbek lettek a tanácsi kirendeltségek vezetői. A pártszervek segítik és ellenőrzik a kommunista tanácstagok tevékenységét. Esetenként tanácsülések előtt összehívják őket és tájékoztatást adnak, illetve egységes álláspontot alakítanak ki. A társiközségek kommunista tanácstagjainak véleményét kikérik a társközséget érintő politikai, fejlesztési kérdésekben. Gond, hogy a pártszervezetek vezetői néhány esetben tájékozatlanok a megjelenő jogszabályokat illetően és ebből adódóan előfordul, hogy nem a rendelkezések szerint, hanem érzelmi alapon kívánják elbírálni a panaszokat, határozatokat. Jó módszernek tartjuk, hogy a székhelyközség tanácsi és pártszerveinek vezetői rendszeresen látogatják a társközségeket, tanácskoznak a társközségekben levő párt- és tömegszervezeti, állami, gazdasági intézményi vezetőkkel, legalább évenként egy alkalommal. A közös tanácsú községekben működő irányító pártszervek, de alapszervezetek munkáPártmunka a közös C tanácsú községekben jára is mindinkább jellemző, hogy a gazdasági és községfejlesztési kérdéseket politikailag vizsgálják. Figyelembe veszik, hogy a döntések összhangban legyenek a párt politikájával, továbbá szem előtt tartják a székhely- és társközségek közötti érdekek egyeztetését. A területileg illetékes pártalapszervezetek megfelelően végzik a termelés pártellenőrzésát. A közös tanácsú községek pártbizottságai és csúcsvezetőségei aktívan vesznek részt a rövid és hosszabb távú feladatok kialakítású~ ban. Döntéseik előtt többségében megfelelően tájékozódnak és figyelembe veszik a társközségek helyzetét is. A FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK — az erőforrások koncentrálása következtében — megnövekedtek. Például Gomba—Bé- nye—Káva területén 1974-ben 720 ezer forint saját forrású fejlesztéssel rendelkeznek. Ha nem lenne közös tanács, akkor az alábbi lenne a megoszlás: Gomba 510 ezer, Káva 50 ezer, Bénye 160 ezer forint. A 3 község tanácsa teszi lehetővé, hogy Bényén 50 személyes óvodát építsenek, és hogy a 3 község vízmű- tervezési munkáját fedezzék. (Hasonló példákat lehetne Kistarcsa—Kerepes vagy a töbhi közös tanács esetében is felsorolni.) Az irányító pártszervek koordináló munkája is fejlődött és egyre nagyobb szerepet kap azokban a községekben, ahol a tsz-egyesülések történtek. Koordináló munkájuk lényege, hogy egyeztessék a vállalati, gazdasági egységek fejlesztési terveit a községfejlesztési tervekkel. Érjék el, hogy a gazdasági egységek anyagi lehetőségeikhez képest adjanak segítséget községpolitikai feladatok végrehajtásához. Döntéseiknél vegyék figyelembe, hogy az milyen hatással van a lakosság élet- és munkakörülményeire. Van arra is példa, hogy tsz és tanács közösen épít óvodát, hiszen az a tsz-nek is érdeke, mivel munkaerőre van szüksége, és ennek feltétele, hogy a dolgozó nők gyermekeiket el tudják helyezni. A koordináló munka eredményessége érdekében célszerű negyedévenként vezetői megbeszélést tartam, amelyen vegyenek részt a községben levő párt, állami, gazdasági, párttömegszer- vezeti vezetők. M ódosították hatásköri listájukat és az új szervezeti felépítés szerint gyakorolják hatáskörüket a közös tanácsú községek pártbizottságai és csúcsvezetőségei. Az a tapasztalat, hogy a különböző szervek vezetői tiszteletben tartják a pártszervezetek hatáskörét és véleményezési jogkörét. Kezd munkamódszerré válni, hogy a pártbizottságok és csúcsvezetőségek kikérik az alapszervezetek előzetes véleményét, ha a hatáskörükbe tartozó káderek ügyében döntenek. A tömegszervezetek és mozgalmak szervezeti felépítése a közös tanácsú községekben — a KISZ kivételével — nem követi a párt szervezeti felépítését. Tehát valamennyi társközségben és székhelyközségben is önálló szervei vannak a népfrontnak. A tömegszervek és mozgalmak irányítása, a pártalapszervezetekben kapott megbízatás alapján, a tömegszervezetekben dolgozó pártelőfordul, hogy a Hazafias Népfront társközségi szervei nem kapnak megfelelő tájékoztatást, illetve nem kérik ki véleményüket. Ezért is célszerű, hogy rendszeresen, legalább kétha- vonként hívják össze a székhelyközség és társközségek tömegszervezeteinek és mozgalmainak vezetőit, és a megbeszélésen a párt- szervezet, a tanács vezetése tájékoztassa őket a legfontosabb társadalompolitikai kérdésekről, a hozott határozatokról és előzetesen koordinálják a következő két hónap munkáját. Jobban fel kell használni azt a lehetőséget, amellyel a tömeg szervezetek és mozgalmak rendelkeznek, növelve politikai, szervező, mozgósító munkájuk hatékonyságát. J AVASOLJUK, hogy a több közös tanácsosai rendelkező járási pártbizottságok évenként egyszer tűzzék napirendre az ott dolgozó irányító pártszervek munkáját és vizsgálják meg a munka továbbfejlesztésének lehetőségeit. A közös tanácsú községekben levő pártbizottságok és csúcsvezetőségek munkájuk során továbbra is kezeljék kiemelten a társközségekben levő alapszervezetek munkáját. Ahol szükséges, káderátcsoportosítással emeljék a vezetés színvonalát. Fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet koordináló munkájukra, a községen kívüli vállalati központok esetében igényeljenek fokozottabb segítséget a járási pártbizottságtól. Az eddiginél is erőteljesebben kell segíteni a gazdasági egységele fejlesztési terveinek és a községek fejlesztési tervének összehangolását, ismertetését. Politikai szervező, felvilágosító munkával tovább kell fejleszteni a székhelyközségek és társközségek lakosságának kapcsolatát, s az esetenként jelentkező helyi érdekelteket fel kell oldani. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE ez év márciusában tárgyalta a közös tanácsok tevékenységét. Miközben megállapította, hogy e községekben a közéleti tevékenység helyes irányban fejlődik, határozatot hozott a közös tanácsú tevékenység szervezeti és tartalmi továbbfejllesztésére. Nagyrészt az irányító pártszerveken, a közös tanácsok párt- bizottságain, csúcsvezetőségein múlik, hogy e határozat alapján is tovább erősödjön megyénkben o közös tanácsok szervezeti rendje, munkájuk tartalma — az ott élő csaknem 150 ezer ember megelégedésére. ARATÓ ANDRÁS Százötvenezer érintett lakos megelégedésére
