Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

1974. JÚNIUS 11., KEDD utcrti W %^/untffl 3 Napirenden Dobogókőn: a minőség fejlesztése Idei tanévének utolsó tan­folyamát nyitotta meg hétfőn az Országos Vezetőképző Köz­pont „Vezetői feladat: a minő­ség fejlesztése” címmel a do­bogókőd Nimród Szállóban. Az Országos Vezetőképző Központ a jövő tanévben foly­tatja a minőségfejlesztő sze­mináriumok megrendezését. Nemzetközi tudományos szeminárium Hétfőn megkezdődött Bala- tonfüreden az Afro-ázsiai Né­pek Szolidaritási Szervezete (AAPSO) „A haladó erők egy­ségének szerepe és jelentő­sége az imperializmus ellen a társadalmi haladásért vívott harcban” című nemzetközi tu­dományos szemináriuma. A rendezvényen — amelynek házigazdája a Magyar Szoli­daritási Bizottság — az AAPSO küldöttein kívül több mint 30 ország haladó mozgal­mainak, szervezeteinek és a szocialista országok szolida­ritási bizottságainak képvi­selői vesznek részt. A szemi­náriumot Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság elnöke nyitotta meg. Ezt követően Nouri Andul- razzak, az AAPSO főtitkár- helyettese és Vas Henrik, a Párttörténeti Intézet igazga­tója tartott előadást. Parlamenti tanácskozás a nyári ülésszak előkészületeiről Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével hétfőn a Parlament­ben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnö­kei és a képviselőcsoportok vezetői. Elsőként Apró Antal tájé­koztatta a képviselőket az or­szággyűlés következő, nyári ülésszakának tervezett prog­ramjáról, a felkészülés ten­nivalóiról, majd Faluvégi La­jos pénzügyminiszter ismer­tette az államháztartás elmúlt esztendei pénzügyi program­jának végrehajtását, tapasz­talatait. Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter a könnyűipari rekonstrukció végrehajtásá­nak helyzetét ismertette. A tájékoztatót követő vi­tában a képviselőket főként az iparág munkaerőhelyzete érdekelte, elsősorban a kö­zép- és felsőfokú szinten kép­zett szakemberek utánpótlása, s a vidéki női munkaerő be­dolgozóként való foglalkoz­tatásának lehetősége. A vita során kifejtette vé­leményét dr. Bélák Sándor, Inokai János, dr. Vida Mik­lós, Cépányi Sándor, Kerkay Andorné, Sándor József, Szvi- ridov Ivánná, dr. Fekszi Ist­ván és S. Hegedűs László (Pest megyei 24. v. k.) or­szággyűlési képviselő. A ta­nácskozás Apró Antal zár­szavával ért véget. Néprajzkutatók találkozója Az utóbbi 8—10 évben or­szágszerte fellendült a nemze­tiségi néprajzkutatás. Több mint 100 tanulmány készült, és közülük több már napvilá­got látott. A múlt év tavaszán megalakult néprajzi társaság nemzetiségi szakosztálya, amely pályázataival, különbö­ző rendezvényeivel sokoldalú segítséget nyújt a hivatásos és társadalmi gyűjtőinek. Az egyre növekvő érdeklő­dés alapján rendezték meg hétfőn az első nemzetiségi néprajzkútató vándorgyűlést, amely egyben az előkészületét jelenti a Magyar Néprajzi Tár­saság szervezésében Budapes­ten jövőre sorra kerülő nem­zetközi nemzetiségi néprajz­kutató konferenciának, ame­lyen a közép- és kelet-európai országok képviselői vesznek majd részt. A népi demokratikus or­szágok közül Magyaror­szágon rendeznek első íz­ben ilyen találkozót. A tanácskozáson bejelen­tették, hogy a Magyar Nép­rajzi Társaság a nemzetiségi szövetségekkel és a Művelő­désügyi Minisztériummal kö­zösen négy nemzetiségi év­könyvet ad ki. A szlovák, a német, a jugoszláv és a román évkönyv az illető nemzetiség í nyelvén jelenik majd meg. Rövid távon, közút Éjszaka is fogadják az árut! Közismert, hogy az ország 9300 kilométeres vasútháló­zatának 20 százalékát már régóta nem tudják gazdasá­gosan kihasználni, ezért fo­kozatosan megszüntetik, il­letve a megmaradt kis for­galmú vasútvonalak egy ré­szén ritkítják, körzetesítik az állomásokat. A forgalomáttereléssel mint­egy 2,5 milliárd forint beru­házási költség takarítható meg, s a felszabaduló pályák és járművek értékével együtt ez a „nyert” összeg meghalad­ja a változtatással jelentke­ző útépítési, járműbeszerzési és a körzeti állomási beren­dezések összkiadásait. Egy indítás: 600 forint A MÁV és a VOLÁN mun­kamegosztásán alapuló együtt­működés az öt év alatt Pest megyében is jelentős változást hozott, melyből már követ­keztetni lehet, hogy a körze­tesítések és a vonalmegszün­tetések, illetve a forgalom közútra terelése a közleke­dési hálózatot valósággal fel­frissítette. A Gödöllő—Veres­egyház, valamint a Cegléd— Tisza jenő—Vezseny vasútvo­nalak forgalmának közútra terelésén kívül a kis forgal­mú vaspályák állomássűrű­ségén is lazítottak. Ahol az állomás megközelítően sem érte el a naponta 25 vasúti teherkocsi áruforgalmat, azt megszüntették, illetve a va­gonokat a felvevő állomások­ra irányították. így növeke­dett a vonatok átlagsebes­sége is, s jelentős önköltség- csökkentést értek el. Egy pél­dát említve: egy vonat meg­állítása és újbóli elindítása hatszáz forintjába kerül a MÁV-nak. Fél év alatt több mint tíz kis állomáson szün­tették meg az árufelvételt, il­letve leadást, s kijelölték for­galomfel vevő-helynek: Al­bertirsát, Aszódat, Gyömrőt, Fótot, Veresegyházi, és Vá­cot. Az idén, januártól meg­szüntetett Cegléd—Vezseny keskenynyomközű vonal áru­forgalmát a Volán 1. számú Vállalat ceglédi üzemegysé­gének abonyi főnöksége bo­nyolítja le: létrehoztak a vas­útállomáson egy szolgálati helyet, ahonnan 14—15 kilo­méteres körzetbe szállítják az árut. Az előzetes felméré­sek szerint évi hatezer ton­na az a mennyiség, amelyet A 44 órás kereskedelmi hétre A kereskedelem az idén tér át folyamatosan a H órás munkahét­re. Ennek technikai feltételeit a MUArT Vállalat biztosítja, amely a lesmodernebb import kereskedelmi és vendéglátéiparl gépeket hozza forgalomba. Képünkön: az automata palacsintasütő, amely éránként több mint 250 darab kitűnő ízű tésztát készít. a címzettekhez kell továbbíta­niuk. Erre a célra hat (6 ton­nás) gépkocsit és egy rako­dógépet irányítottak Abony- ba, számítva a forgalomnö­vekedésre is. Az autóbusz előnyösebb A személyforgalom közútra terelése — a közvélemény-ku­tatásból ítélve — szintéi* jól sikerült ezen a vonalon. A Volán 20-as Vállalat Cegléd­ről Törteire és Jászkaraje- nőre indított járatain az uta­sok között kiosztott kérdő­ívek 90,5 százaléka — a tö­megközlekedésnek a jelenlegi formája mellett szól. A vas­úttal szemben, mint tömeg- közlekedési eszközt, az autó­buszt tartja előnyösebbnek a lakosság. Gödöllő és Veresegyház kö­zött már korábban megszűnt a vasúti közlekedés. Itt a Vo­lán 1-es gödöllői üzemegy­sége vette át a parancsnok­ságot, az áruirányítást. Leg­nagyobb fuvaroztatójuk az ÁFÉSZ, de több termelőszö­vetkezet is igénybe veszi szol­gáltatásaikat ezen a terüle­ten. Háromszáz gépkocsival könnyedén teljesítenék szál­lítási feladataikat, ha part­nereikkel össze tudnák han­golni az áruk átvételét. Ugyanis az éjjel-nappali fo­gadás elől több vállalat, ter­melőszövetkezet elzárkózik. A Volán 1-es egyelőre azonban nem látja szükségét, hogy a vasútvonalak megszüntetése miatt több gépkocsival lássa el üzemegységeit, mivel most még nem jelent különösebb pluszterhelést a minimálisan növekedő közúti szállítás. Át­szervezéssel, átcsoportosítás­sal oldották meg körzetük­ben az árutovábbítást. Sikeres első szakasz Az öt év alatt a tanácsok és a lakosság közmegelégedését váltotta ki a Volán Vállalat működése, a forgalomáttere- lési program első szakaszá­ban jól oldották meg felada­taikat. S ezzel beigazolódott, hogy nemcsak gazdaságosabb, hanem sokkal korszerűbb, gyorsabb a személy- és áru- szállítás rövid távon — köz­úton. H. A. A KÖZÖS TANÁCSÚ községekben levő pártalapszervezetek munkájának szín­vonala tovább nőtt. Ez elsősorban a szék­helyközségekben levő alapszervnél tapasztal­ható. Nagyrészt abból adódik ez, hogy általá­ban az egyesült tsz központja is a székhely- községekben van, másrészt a jól felkészült káderek többsége ott dolgozik. Az alapszerve­zetek szervezeti élete rendszeres, a Politikai Bizottság 1972. novemberi határozata alap­ján növelték a párttagsággal szembeni kö­vetelményeket, s ennek eredményeként a tag­ság aktivitása fokozódott. A pártvezetőségek mind következetesebben fellépnek az olyan párttagokkal szemben, akik nem élnek rend­szeresen szervezeti életet, munkájukban, ma­gatartásukban morális problémák vannak, nem képviselik a párt politikáját. A pártvezetőségek rendszeresen számonké- rik a pártmegbízatások teljesítését, de emel­lett jobban segítik is a párttagot, hogy fel­adatát el tudja látni. A politikai munka ha­tékonyságát segíti, ha a községi pártszervek a jövőben megismerik és jobban bevonják a munkába a községben élő, de máshol dolgozó párttagokat. T ÖBB HELYEN kialakult rendszere van annak, hogy az egyesült tsz vezetőségé­nek ülésére meghívják a pártalapszerve- zeti titkárokat is. Ez kedvező, mert ilyen esetben a tsz gazdasági munkájáról köz­vetlenül kap információt a pártszervezet tit­kára, és így lehetősége van a párttagság tá­jékoztatására. A községi tanácsok ülésein a községi p á r tál a ps zer vezeti t itkárok rendsze­resen részt vesznek — ez követendő a jövő­ben is. A pártszervezeteknek kötelessége, hogy a párttagság hangulatáról, a község gondjairól informálják a felsőbb pártszerveket. Azonban arra kell törekedni, hogy ez ne mechaniku- s.zn történjen, hanem a párttagoktól és a páríalapszervezetektől érkezett információk alapján a közös tanácsú községek csúcsveze­tőségei, pártbizottságai hatáskörükben o szükséges intézkedést tegyék meg és csak azokat az in formációkat küldjék tovább, amelyek a megtett intézkedéseket tartalmaz­zák, vagy a probléma megoldása felsőbb pártszerv vagy állami, gazdasági főhatóság intézkedését igényli. Közös tanácsú községek pártszervei rend­szeresen figyelemmel kísérik a tanácsok mun­káját és megoldják a tanácsok pártirányítá­sát. A közös tanácsok pártirányításának helyzetét az érintett járási pártbizottságok napirendre tűzték. Ez nagyban segítette a he­lyi pártszervezeteket, hogy az új helyzetben, a közöis funkció pártirányításában, az új módszereik gyorsabban kialakuljanak. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a közös ta­nácsok létrehozását követőem azok pártirá­nyítása megoldott. A közös tanácsú községek pártszervezetei nagy gondot fordítanak a kö­zös tanácsok káderhelyzetének javítására. A közös tanácsokhoz leadott jogköröket ugyanis csak jobban felkészült káderekkel lehet az igé­nyeknek megfelelően ellátni. E munka ered­ményeként a közös tanácsok káderhelyzete a meglevő gondok ellenére javult. A közös ta­nácsok tisztségviselőinek 90 százaléka 50 éven alatti; 85 százaléka tagja a pártnak. (Gondot jelent viszont, hogy közép- és felső­fokú politikai iskolai végzettséggel csak a fe­lük rendelkezik és 15 százalékuknak egyálta­lán nincs politikai végzettsége. Ez is Indokol­ja, hogy a pártszervek nagyobb figyelmet fordítsanak a választott tiisztégviselők politi­kai iskoláztatására.) Hasonlóan kedvezők a tapasztalatok a közös tanácsú községek ta­nácsapparátusának tagjairól. (Gondok termé­szetesen itt is vannak.) A Z IRÁNYÍTÓ PÁRTSZERVEZETEK munikaterv alapján számoltatják be a közös tanácsok vezetőit, rend­szeresen és következetesen. Kifogásolha­tó azonban, hogy a beszámoltatás az általá­nos feladatokon túlmenően nem irányul elég­gé a szakigazgatási szervek tevékenységének értékelésére. A társközségekben levő tanácsi kirendeltségek a lakosság ügyeit megfelelően intézik, és ezért a társközségekből tanácsi ügyekben egyre ritkábban kell a székhely­községbe utazni. A társközségi pártalapszer­vezetek és a tanácsi kirendeltségek közötti kapcsolat jó, a kirendeltségvezetők taggyűlé­sen, vezetőségi ülésen adnak tájékoztatót a kirendeltség munkájáról, illetve esetenként beszámoltatják őket. A megalakulás óta vál­toztak, képzettebbek, megfelelőbbek lettek a tanácsi kirendeltségek vezetői. A pártszervek segítik és ellenőrzik a kommunista tanácsta­gok tevékenységét. Esetenként tanácsülések előtt összehívják őket és tájékoztatást adnak, illetve egységes álláspontot alakítanak ki. A társiközségek kommunista tanácstagjainak vé­leményét kikérik a társközséget érintő politi­kai, fejlesztési kérdésekben. Gond, hogy a pártszervezetek vezetői néhány esetben tájé­kozatlanok a megjelenő jogszabályokat ille­tően és ebből adódóan előfordul, hogy nem a rendelkezések szerint, hanem érzelmi ala­pon kívánják elbírálni a panaszokat, határo­zatokat. Jó módszernek tartjuk, hogy a székhely­község tanácsi és pártszerveinek vezetői rendszeresen látogatják a társközségeket, tanácskoznak a társközségekben levő párt- és tömegszervezeti, állami, gazdasági intézmé­nyi vezetőkkel, legalább évenként egy alka­lommal. A közös tanácsú községekben működő irá­nyító pártszervek, de alapszervezetek munká­Pártmunka a közös C tanácsú községekben jára is mindinkább jellemző, hogy a gazdasági és községfejlesztési kérdéseket politikailag vizsgálják. Figyelembe veszik, hogy a döntések összhangban legyenek a párt politikájával, továbbá szem előtt tartják a székhely- és társközségek közötti érdekek egyeztetését. A területileg illetékes pártalapszervezetek meg­felelően végzik a termelés pártellenőrzésát. A közös tanácsú községek pártbizottságai és csúcsvezetőségei aktívan vesznek részt a rö­vid és hosszabb távú feladatok kialakítású~ ban. Döntéseik előtt többségében megfelelően tájékozódnak és figyelembe veszik a társ­községek helyzetét is. A FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK — az erőforrások koncentrálása következtében — megnövekedtek. Például Gomba—Bé- nye—Káva területén 1974-ben 720 ezer forint saját forrású fejlesztéssel rendelkeznek. Ha nem lenne közös tanács, akkor az alábbi len­ne a megoszlás: Gomba 510 ezer, Káva 50 ezer, Bénye 160 ezer forint. A 3 község taná­csa teszi lehetővé, hogy Bényén 50 személyes óvodát építsenek, és hogy a 3 község vízmű- tervezési munkáját fedezzék. (Hasonló pél­dákat lehetne Kistarcsa—Kerepes vagy a töbhi közös tanács esetében is felsorolni.) Az irányító pártszervek koordináló munká­ja is fejlődött és egyre nagyobb szerepet kap azokban a községekben, ahol a tsz-egyesülések történtek. Koordináló munkájuk lényege, hogy egyeztessék a vállalati, gazdasági egy­ségek fejlesztési terveit a községfejlesztési tervekkel. Érjék el, hogy a gazdasági egységek anya­gi lehetőségeikhez képest adjanak segítséget községpolitikai feladatok végrehajtásához. Döntéseiknél vegyék figyelembe, hogy az mi­lyen hatással van a lakosság élet- és mun­kakörülményeire. Van arra is példa, hogy tsz és tanács közösen épít óvodát, hiszen az a tsz-nek is érdeke, mivel munkaerőre van szüksége, és ennek feltétele, hogy a dolgozó nők gyermekeiket el tudják helyezni. A koor­dináló munka eredményessége érdekében célszerű negyedévenként vezetői megbeszélést tartam, amelyen vegyenek részt a községben levő párt, állami, gazdasági, párttömegszer- vezeti vezetők. M ódosították hatásköri listájukat és az új szervezeti felépítés szerint gya­korolják hatáskörüket a közös tanácsú községek pártbizottságai és csúcsvezetőségei. Az a tapasztalat, hogy a különböző szervek vezetői tiszteletben tartják a pártszervezetek hatáskörét és véleményezési jogkörét. Kezd munkamódszerré válni, hogy a pártbizottsá­gok és csúcsvezetőségek kikérik az alapszer­vezetek előzetes véleményét, ha a hatáskö­rükbe tartozó káderek ügyében döntenek. A tömegszervezetek és mozgalmak szerve­zeti felépítése a közös tanácsú községekben — a KISZ kivételével — nem követi a párt szervezeti felépítését. Tehát valamennyi társ­községben és székhelyközségben is önálló szervei vannak a népfrontnak. A tömegszervek és mozgalmak irányítása, a pártalapszervezetekben kapott megbízatás alapján, a tömegszervezetekben dolgozó párt­előfordul, hogy a Hazafias Népfront társközsé­gi szervei nem kapnak megfelelő tájékoztatást, illetve nem kérik ki véleményüket. Ezért is célszerű, hogy rendszeresen, legalább kétha- vonként hívják össze a székhelyközség és társközségek tömegszervezeteinek és mozgal­mainak vezetőit, és a megbeszélésen a párt- szervezet, a tanács vezetése tájékoztassa őket a legfontosabb társadalompolitikai kérdések­ről, a hozott határozatokról és előzetesen koordinálják a következő két hónap munká­ját. Jobban fel kell használni azt a lehetősé­get, amellyel a tömeg szervezetek és mozgal­mak rendelkeznek, növelve politikai, szerve­ző, mozgósító munkájuk hatékonyságát. J AVASOLJUK, hogy a több közös tanács­osai rendelkező járási pártbizottságok évenként egyszer tűzzék napirendre az ott dolgozó irányító pártszervek munkáját és vizsgálják meg a munka továbbfejlesztésének lehetőségeit. A közös tanácsú községekben levő pártbizottságok és csúcsvezetőségek munkájuk során továbbra is kezeljék kiemel­ten a társközségekben levő alapszervezetek munkáját. Ahol szükséges, káderátcsoportosí­tással emeljék a vezetés színvonalát. Fordít­sanak az eddiginél nagyobb figyelmet koordi­náló munkájukra, a községen kívüli vállalati központok esetében igényeljenek fokozottabb segítséget a járási pártbizottságtól. Az eddi­ginél is erőteljesebben kell segíteni a gaz­dasági egységele fejlesztési terveinek és a községek fejlesztési tervének összehangolá­sát, ismertetését. Politikai szervező, felvilágosító munkával tovább kell fejleszteni a székhelyközségek és társközségek lakosságának kapcsolatát, s az esetenként jelentkező helyi érdekelteket fel kell oldani. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE ez év már­ciusában tárgyalta a közös tanácsok te­vékenységét. Miközben megállapította, hogy e községekben a közéleti tevékenység helyes irányban fejlődik, határozatot hozott a közös tanácsú tevékenység szervezeti és tar­talmi továbbfejllesztésére. Nagyrészt az irá­nyító pártszerveken, a közös tanácsok párt- bizottságain, csúcsvezetőségein múlik, hogy e határozat alapján is tovább erősödjön me­gyénkben o közös tanácsok szervezeti rendje, munkájuk tartalma — az ott élő csaknem 150 ezer ember megelégedésére. ARATÓ ANDRÁS Százötvenezer érintett lakos megelégedésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom