Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
1974. JÜNIUS 9., VASÄRNAP xMúao 7 E C HNIKA W E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK KÖZÉRDEKŰ TÉMÁVAL, az élelmiszer- iparral, VALAMINT AZ ÉLELMISZEREK TÁROLÁSÁVAL, CSOMAGOLÁSTECHNIKÁJÁVAL FOGLALKOZIK. Élelmiszertartósítás — új módon A vízelvonással való tartósításnak sokféle módszere alakult ki idők folyamán, az egyszerű aszalástól a fagyasztva szárításig (liofilizálásig). A víztelenítő eljárások közül az egyik legújabb az un. azeot- ropelegyes szárítási mód. Az eljárás azon alapszik, hogy az élelmiszerekben lévő víz számos oldószerrel, — pl. etilacetáttal, etilalkohollal — azeotrópelegyet képez, mely adott nyomáson és hőmérsékleten forr. Az elegy eltávolítása után száraz, vízmentes termék marad vissza. A folyamat a gyakorlatban úgy megy végbe, hogy az élelmiszert és az etilacetátot egy tartályba vezetik, ahonnan később egy víztelenítő hengerbe kerül az azeotrópelegy. Ott 24 C fok hőmérsékleten és 100 Hgmm nyomáson forralják, aminek következtében az etíl- acetát-vízgőz elegy folyamatosan eltávozik és a kondenzátorban gyűlik össze. A víztelenítő hengerből az élelmiszer egy másik hengerbe kerül, ahol 37,8 C fok hőmérsékleten és 0,1 Hgmm nyorpáson további egy órát tölt, hogy még az etilacetát-nyomok is eltávozhassanak belőle. Az azeotrópelegyes víztelenítés nyolcszor gyorsabban végezhető el, mint a fagyasztva szárítás, és jóval kisebb az energiaigénye is. Ugyanakkor a végtermék' minősége tökéletesen azonos. Kezdetben: a bússzántás Tovább korszerűsödik a dunakeszi konzervgyár Hetven százalék exportra — Új bébiételek Az élelem tartósítása régi képessége az embereknek. Ismeretes, hogy például a hús- szárítás módszerét keletről hozta a magyarság. A belsőázsiai török -népek, a baskírok, kirgizek, kalmükök még ma is használják. Ennek a lényege az, hogy a főzött húst napon szárítják vagy árnyékban szikkasztják, amíg egészen kemény, zörgés nem lesz, ezután zacskóba teszik, s onnan marokszámra, kenyér nélkül eszik, vagy a bográcsban főtt tésztához adagolják. A tartósításnak ezt a módszerét még néhány évtizeddel ezelőtt ismerték és használták a hortobágyi pásztorok is. Természetesen a füstölés, a fagyasztás és a hústartósítás megannyi korszerű módjának a térhódításával ez az ősi módszer elvesztette jelentőségét. Iparszerűen 19 éve Hazánkban az iparrá szerveződött konzervgyártás 1955- ben kezdődött. (Előtte is több/ kisebb-nagyobb cég foglalkozott élelmiszertartósítással, de ennek mennyisége nem volt számottevő.) Az iparágnak az igazi felfutása 1960—1970 között történt. Termékeinek minősége és mennyisége egyaránt elismerést keltett, s nemcsak a hazai, de a külföldi piacokon is keresett cikkekké váltak. A fejlődést nagyban befolyásolta az a tény, hogy a különböző konzervgyárak egyesültek, s létrehozták a Konzervipari Vállalatok Trösztjét. E vállalkozás egyik fontos üzeme a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelék Konzervgyár. Irodájában beszélgettünk a vállalat főmérnökével, Czukor Bálinttal az előttük álló feladatokról, különös tekintettel a soron következő fejlesztésre, valamint az új termékekre. Elmondotta, hogy eléggé nehéz időszakot tudhat maga mögött a gyár közössége, amely külső és belső okokra Árusítás — hűtővitrinből vezethető vissza. Többek között, mint külső okok egyike, jelentős szerepet játszott az, hogy az üzem régi telepítésű — sem épületei, sem berendezései nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Holott ma már minden gyárban a hatékonyság, a termelékenység elengedhetetlenül szükséges. Épp ezért a fejlesztésük több irányú lesz. S nemcsak a központi gyáregység korszerűsítését célozza, hanem a két telephely — a budapesti, a mosonmagyaróvári — modernizálását is. Gépek, anyagmozgatás A fejlesztés három fő iránya a'következő: építészeti, technológiai és profilkialakítási. A profilkialakítás során a gyár termékeinek gyümölcs és főzelék jellege megmarad, éppígy a savanyúság is, ahogy az elmúlt időszak alatt kialakult, tehát ennek a mennyisége nem változik. Viszont új termékkel bővítik profiljukat, ha a felsőbb szervek jóváhagyják a tervbe vett tésztagyár fölépítését, itt Dunakeszin. Építészetileg az elsőrendű feladat a gyáregységi utak és a terek rendezése, betonozása, aztán a meglevő épületek átalakítása, olyan változtatás végrehajtása, ami alkalmassá teszi ezeket az épületeket más jellegű rendeltetésre, új raktár építése, s aztán később gyártócsarnok kivitelezése. A technológiai berendezések korszerűsítését nemcsak a termelékenység növelése, hanem a munkaerőhiány is parancsolóan szükségessé teszi. Hiszen előreláthatólag a következő években nem növekszik a létszám, s a maival azonos számú közösség a jövőben csak korszerű gépeken tud többet termelni. Hazai cégtől új borsóvonal gépi berendezéseit rendelték meg s állítják munkába: külföldi cégektől a sterilizálás-pasztörizálás modernizálására rendeltek gépeket. A gyár saját, termékeihez önállóan készíti a dobozokat, s természetesen ezek gyártását is korszerűsíti. Gépparkja hazai présekkel, előkészítő berendezései szovjet, NDK-gé- pekkel bővül, ezek beszerzése folyamatban van. Nagy gondot fordítanak 02 anyagmozgatás gépesítésére is — üzemen beiül és üzemek között. Görgőpályákat építenek, emelővillás targoncákat, belső anyagmozgatási eszközöket vásárolnak. Elsősorban az erős fizikai munka csökkentése a cél, de a magas anyag- mozgatási arányt is meg akarják változtatni. A tröszt színvonalára Megoldás előtt áll a gyár pillanatnyilag legégetőbb gondja — a raktározás. Az idén megkezdődik az építkezés, és már jövőre be is fejeződik. s ennek eredményeképpen 600 vagon áru tárolására alkalmas magtáruk lesz. A fejlesztési intézkedések során új tmk-műhelyt alakítanak ki, korszerűsítik az energiahálózatot, véglegesen megoldják a szennyvíz elvezetését. Ha ezek az intézkedések befejeződnek, akkor a gyár munkakörülményei rendezettek lesznek, s ezzel elérik a tröszt átlagos fölkészültségi fokát. Természetesért a korszerűsítés közepette sem szünetel a termelőmunka: az idén termelési értékük eléri a 260 millió forintot. Ez 15 százalékkal több, mint a tavalyi. A gyár termékeinek 70 százaléka külföldre kerül, szocialista és tőkésországokba egyaránt szállítanak. Azt is mondhatnánk, hogy árucikkeik meghódították Nyugat-Európa országait, hiszen Ausztriától Svédországig keresett és vásárolt termékeket gyártanak. Májjal is dúsítják Budapesti telephelyük a Földvári utcában van. Itt főleg bébiételeket gyártanak, melyeknek alapanyaga főzelék — spenót, spárga, sütőtök, zöldborsó —, s ezt hússal, májjal dúsítják. Jelenleg 12 fajta, ételt készítenek, most van kísérlet, illetve bevezetés alatt még 7 féle termék. Évente 250—300 vagonnal gyártanak, ebből is küldenek külföldre. Itt készül még 100 vagon borsó, 100 vagon savanyúság. A fővárosi telep termékei között megtalálható az eldobó csomagolású dzsem; 50, 100, 300 grammos adagokban kerülnek piacra. E telep idei termelési értéke 120 millió forint lesz. Mosonmagyaróvárott főleg zöldborsót, hagymát, paradicsomot konzerválnak — az idén 75—30 millió forint értékben. Ács Jenő Percenként húsz csomag kat a dobozok alakjanak megfelelően lekerekített vagy szögletes sarokkal készíti. A tálca méretei is változtathatók 180x120 mm-től 450x320 mm-ig. Az elkészült csomag legnagyobb magassága 143 mm lehet. A gép percenként átlag 20 csomagot készít el, amelyeket a fólia zsugorítása céljából a géphez csatlakoztatott, elektromosan fűtött alagúton kell még átvezetni. Óránként kétezerötszáz pecsenyekacsa A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál megkezdődött a külföldön nagyon keresett pecsenyekacsa feldolgozási idénye. Az idén több mint másfél millió mélyhűtött pecsenyekacsát szállítanak a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Ausztriába. Kép: A korszerű gépsorokon naponta 18—20 ezer pecsenyekacsát dolgoznak fel, Hasonló rendszerű csirkefeldolgozó gépsor működik megyénkben, a hernádi Március 15 Termelőszövetkezetben is, amelynek munkájáról már többször tájékoztattuk olvasóinkat. Vízben oldódó palack Egyre több műanyag palack halmozódik fel a világ szeméttelepein, vagy válik levegő- szennyező gázokká az elégetés során. Környezetvédelmi céllal a kutatók most olyan palacktípust alakítottak ki, Egészséges táplálkozás A romlandó élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának egymáshoz csatlakozó láncolata minden lépésnél megkívánja a hűtést, a hűtve szállítást és tárolást. Az éttermek, gyorsbüfék, élelmiszerüzletek berendezése az utóbbi évtizedben világszerte nagy változáson ment át. E létesítményekből ma már csak elvétve hiányoznak a hűtőgépek. Ezek különleges változatai a hűtövitrinek. A képen látható hűtővitrinnek a vásárló felőli oldalát üveglap borítja, ezen át szemlélheti meg, választhatja ki a hűtve tárolt élelmiszert. A hátoldalát kb. fele magasságig határolja fal (ebbe építik bele a hűtőradiátort), e fölött szabad benyúlást engedő nyílás van. A hűtőtárolók e félig nyitott típusát azt követően alakították ki, mikor meggyőződtek róla, hogy a lehűtött levegő nem egykönnyen illan el a hűtőtérből, hanem „megtelepszik” a hűtővitrin alsó részében. Természetesen hőveszteség azért van', de azt a jól méretezett kompresszoros hűtőgép pótolni tudja. A jobb hőszigetelés érdekében a hűtővitrineket kettős üvegfallal látják el, a nem átlátszó részeket pedig poliuretánhab- bal bélelik ki. A hűtővitrin kirakatba állítva, vagy kirakat helyett alkalmazva is kínálhatja a frissen tartott árut. Huszonöt éves a MÉTE, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület. A tízezer tagot számláló egyesületnek számottevő része volt abban, hogy o mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése az utóbbi években meggyorsult és kiegyenlítettebbé vált. A termelésnövekedés a negyedik ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben valamelyest meghaladta a tervezettet. A fejlődés évi üteme a mezőgazdaságban 3,3, az élelmiszeriparban pedig 5—6 százalék körül alakul. A következő években növekszik az élelmiszertermelés, s megteremtődnek az egészségesebb táplálkozás feltételei. Nő az állati eredetű fehérjék, valamint a vitaminokban gazdag zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása, bővül a feldolgozott és csomagolt félkész- és konyhakész termékek választéka. Az élelmiszeripar fejlesztése során különösen fontos a hatékonyság fokozása, ezen belül o termelékenység jelentős javítása, amely előmozdíthatja, hogy még nagyobb mértékben járuljon hozzá az iparág a nemzeti jövedelem emeléséhez. A szervező munka során egy- reinkább számolni kell a technika fejlődésével, a különböző tudományágak eredményeinek fokozottabb gyakorlati alkalmazásával. Az 1976—1980 közötti időszakban előreláthatólag az élelmiszeripar beruházási ösz- szegének csaknem 60 százalékát rekonstrukcióra fordítják. Ezen belül a baromfi-, a konzerv-, a bor- és a dohányiparban a beruházási lehetőségek teljes egészében, a sör- és a sütőiparban pedig 70 százalékot meghaladó arányban rekonstrukciós célokat szolgálnak. Mindezen feladatokban továbbra is fontos szerep jut az egyesületnek, miként abban is, hogy elősegítse az élelmiszer- ipar műszaki fejlesztését és élenjárója legyen az üzem- és munkaszervezés javításának, az üzemi demokráciát biztosító jó munkahelyi légkör kialakításának. amely használat után 95 szá- zalékban elbomlik. Az újfajta palack falazata 1,5—2,0 mm vasíag középső rétegből áll, amelyet két 0,1 mm-es, kémiailag állandó hártyaréteg vesz közre. A középső réteg anyaga hidroxipropenilcellu- lóz. amely feloldódik, ha vízzel kerül kapcsolatba. Az egészségre teljesen ártalmatlan anyag, akár meg Is ehető. Eldobás előtt a palackon egy kis tépőszalagot meg kell húzni, mire felszakad a külső védőréteg, s a behatoló víz egy órán belül feloldja a középső réteg anyagát, s csak a kétoldali vékony filmréteg marad vissza. A palack ily módon való „felcmésztése” akár a háztartási vízcsap alatt is elvégezhető. r ___ Huszonöt éves a METE Az önkiszolgáló árusítási forma terjedésével megnőtt az igény az egységcsomagokat t észítő automaták iránt. A képen látható gép — finn szakemberek konstrukciója — hat darab henger- vagy hasábalakú konzervet, festékdo- 1 őzt, fűszerdobozt stb. csomagol össze. A dobozokat előbb hullámpapírból sajtolt tálcákra rakja, majd zsugorodó polietilén- vagy PVC- fóliába csomagolja. A tálca-
