Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

=SMdao 1974. MÁJUS 8., SZERDA Lengyel elismerés a Kopcrnikiisz-évcrt Tadeusz Hanuszek budapes­ti lengyel nagykövet a len­gyel kultúra terén szerzett érdemekért kitüntetést nyúj­tott ót a Magyar Rádió ifjú­sági és gyermekosztálya kép­viselőinek, a Lengyel Népköz- társaság kultúra- és művé­szetügyi miniszterének nevé­ben. A kitüntetés annak ran­gos elismerése, hogy rádió­saink kimagasló műsorokkal köszöntötték a Kopernikusz- év ünnepi eseményeit. Kilünlelé« Az Elnöki Tanács Dezső Lórantnak, a fizikai tudomá­nyok kandidátusának, az MTA napfizikai obszervató­riuma igazgatójának, kiemel­kedő szakmai és közéleti te­vékenységéért, 60. születés­napja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Köpeczi Béla, az MTA főtitkára kedden adta át az Akadémián. Művészeti tanács a Madách Színházban Megalakult a Madách Szín­ház művészeti tanácsa, amely a színház vezetését segíti majd a műsorterv elkészíté­sében, a színház profiljának formálásában. A ötínház ve­zető művészei és színészei mellett tagja a testületnek dr. Deák Lívia, a VII. kerü­leti pártbizottság első titká­ra, Petrovics Emil zeneszer­ző, Illés Endre és Karinthy Ferenc író, valamint Illés Je­nő újságíró is. Kiállítótermekben A századforduló plasztikái Drámai mélységű festmények Pest megyei alkotások kerülnek közgyűjteményekbe és intézményekbe A Szovjet Kultúra Házában bemutatott képzőművészeti ki­állítás egyetlen modellje V. I. Lenin külső portréja és belső arcmása. Ez utóbbit, a már Majakovszkij által köl­tői leg jelzett gondolkodót, a mindent számbavevő egyete­mes Lenint legjobban N. And­re jev szobrai közelítik meg: töprengéseinek mélységét és mindenkire kiterjedő humánu­mát. Andrejev sorozatának hi­tele abból is származik, hogy kortásra volt. szobrászi meg­figyeléseit valóságosan érzé­kelte. Kozlov plasztikája néptri- buni hevességet kölcsönöz mozdulatának, Z sukov gyer­mekek társaságában helyezi el Lenint, aki türkmén és üzbég fali szőtteseken is megjelenik színek pompájában. A Nemzeti Galériában Teles Ede és tanítványai mutatkoz­nak be szobrokkal, érmekkel. A századforduló művészei. A ‘ éhes alaposság, a szobrászi mesterség maradéktalan biz­tonsága jellemzi e baráti kör közös eszményeken alapuló munkásságát, hevenyészettsé- gen senkit nem lehet rajta­kapni. Ami hiány; a gondo­latiság soványsága. Ma már ez a szellemi diéta akkor is meghaladott, ha a szobrászi CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKÖRÖS, Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVÖRÖSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLÓS VECSÉS MÁJUS 9-TÖL 15-IG 9—14: Volt egyszer egy zsaru 15—16: Hyppolit, a lakáj 9—12: Egy srác fehér lovon 13—15: Csatorna 9—10: Mindenki szép, mindenki kedves 11—12: Sutjeska 13— 14: A kör bezárul 15—19: Volt egyszer egy zsaru / 9—13: Hárommilliárd lift nélkül 14— 15: Szikrázó lányok 9: Az inkák kincse 10—12: A törökfejes kopja 13—15: A bosszúállók, A bosszúállók újabb kalandjai 9—12: A diktátor 13—15: A bíbormadár I—II. 10— 12: Bartleby 13—15: Hét tonna dollár* 9—10: A bíbormadár I—II. 11— 12: Ralu hercegnő hozománya 13—14: Macbeth* 9—12: ó, maga rettenetes 13—15: özvegy Coudercné 9: Mr. Tibbs nyomoz 11— 13: Várunk, fiú! 15—16: Valerie* 9: Hétszer hét 10—12: A sárga Fiat három utasa 13—14: Az ezredeseket akarjuk 9: A nagy zsákmány 10— 11: Mese Szaltán cárról 12— 13: Az Anderson magnószalagok 9—10: Maekenna aranya 11— 12: A bíbormadár I—H. 13— 14: A diktátor 9: A törökfejes kopja 10—12: Az ezredeseket akarjuk 13—15: Sutjeska 9—12: Fogják el Oichit élve vagy holtan 13—15: Lóháton, ágyútűzben 10— 12: A rendőrség megköszöni* 13—14: Elefántkirály 15: A betyárok 9—10: A játékos 11— 12: A kör bezárul 13—14: Kabaré* 10— 12: Kabaré* 13—15: A tőrökfejes kopja 9—10: A kör bezárul 11— 14: Volt egyszer egy vadnyugat I—H. 9—12: Macbeth* 13—15: Egy kis hely a nap alatt *Csak 16 éven felülieknek Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT ragadó ötletek mindig szakmai alapozás­sal történnek. Ami viszont kö­vetésre méltó Teles Ede, Berán Lajos, Lányi De­zső, Lux Elek, Mészáros Andor, Murányi Lajos, Reményi József, Szentgyörgyi Ist­ván művészetében az, hogy perfektül megtanulták a szobrászatot, és W céhes alázattal művelték. Tanul­ságos a tárlat, mert napjainkban gyakran fordított a probléma: sok fiatal túlzott ön­bizalommal! lenézi a mesterség teljes elsajátítását, s a képzelet már ro­bog, mikor még tétova a mintázófát kéz. A Műcsarnokban mutatták be Szalay Ferenc eddigi élet­művét. A Szegeden élő Mun- kácsy-díjas festőművész alko­tásai második látásra tárják fel titkukat. A felületes néző életképeket lát, pedig dráma zajlik a felületen. Dráma és együttérzés. A föld népének festője Szalay Ferenc, aki a Történelem-ben feltárja a kö­zös sorsot, a tsz-be lépés nosz­talgiájától az örömteli kibon­takozásig. Pontos. Az eltűnt katona e modern ikonosztá- zion fájdalmas színfolja, de a huszonhat részre tagolódó tabló teljes hullámhossz; az élet és történelem szenvedés­ből derűre váltó vonulata. Modelljeivel együtt vívódik, remél, örül Szalay Ferenc, s e vonzóan gyermekies vonás művészetének tiszta gazdagsá­ga egyben. E belső tisztaság, e megőrzött hűség miatt hi­szünk neki. akár elhagyott szobát, búzakalászt, tsz-köz- gyűlést fest, s akkor is gyö­nyörködtet, ha érdes festői hangvétele. Képi szociográfia ez a javá­ból a tiszai mezőgazdasági táj és élet tömörített összefogla­lása. S még valamit szükséges megemlítenünk, azt, hogy az Ölelkezők-ben a legszebb pa- rasztcsókot üdvözölhetjük, melyet új festészetünk észre­vett. Az állami vásárlások leg­újabb anyagát ugyancsak a Műcsarnokban láthatjuk. Sok Pest megyei alkotó szerepel, többnyire már ismert és be­mutatott művekkel. Újdonság viszont Czóbel Béla, Kmetty János, Deim Pál, Kokas Ignác, Gerzson Pál több festménye, Baska József madárkompozí­ciója. Szentendre mellett a váci Duna-műhely és a nagymaro­si művésztelep alkotóival ugyanúgy találkozunk, mint a monori Kampfl Józseffel, aki csöndben, de szívósan fejlő­dik. Megyénk déli részéről, a szigetszentmiklósi, ráckevei, dömsödi tájról vallanak Ko­csis László, Vecsési Sándor, Patay László festményei. Az állami vásárlások éremanya­gában Ligeti Erika, Csikszent- mihályi Róbert, Asszonyt Ta­más, Szöllőssy Enikő művei tűnnek ki árnyalt hangvéte­lükkel. Az állami vásárlások anya­gai közgyűjteményekbe, intéz­ményekbe kerülnek. A Ferencvárosi Pinceíárlaíon a nagykanizsai Erdős László festményeit kíséri komoly ér­deklődés Megindító, ahogy szülőföld je ide is elkísérte, me­lyet a vendégkönyv beírásai jeleznek. Megérdemli. Mint ember, mint művész is. Vala­ha sportoló volt, agydaganat- operálták, ilyen mélységek­ből váltott művészetre. Hiteles nagyvonalúsággal, néprajzi pontossággal idézi a balatoni tájat, székely kapukat a Hargita aljáról és kedves A teljesebb emberért Szalay Ferenc festménye állításról. a műcsarnoki)éli ki­táj otthonát: a göcseji dombo­kat. haranglábat, zilált napra­forgót. Emberileg is felemelő küz­delemmel kivívott művészete, mely igazi helytállás. Losonci Miklós Zeng az ének, száll a dal. A megye tíz zenei általános isko­lájának egyikében vagyunk, Budakeszin. Egész pontosan nem zenei általános ez még, hiszen mindössze harmadik éve folyik itt komolyabb ze­nei képzés. Béres János né irá­nyítása mellett gyarapítják a gyerekek óvodában megszer­zett zenei ismereteiket, gazda­gítják élményeiket A jutalom: fnrnlyaszó Az elsősök egyelőre írásbeli feladatokat kapnak, meg egy újjongást kiváltó ígéretet: „Ha megoldjátok, furulyázni fo­gunk”. Amíg az osztály a fel­adattal birkózik, mi halkan folytatjuk a megkezdett be­szélgetést — Igaz, hogy mindössze harmadik éve tart az emelt­szintű képzés, de máris van­nak eredményei. A zene, az éneklés valamennyi tantárgy tanulására, elsajátítására ser­kentőleg hat. Nő a zsibongás, a gyerekek sorra befejezik a kijelölt írás­beli feladatot: a megoldások majdnem hibátlanok. Aki valamelyest is járatos az oktatás berkeiben, tudhat­ja, hogy az úgynevezett kész­ségtárgyak sok esetben nem népszerűek a tanulók körében. Visszahúzódásra készteti őket az esetleges kudarc. Itt ilyen nincs, nem nevetik ká egymást akkor sem, ha valami nem si­került. Nem szégyenül meg senki. Énekelnek együtt és egyedül, javítják egymás hi­báit, vidámak, fesztelenek. Mégis legjobban az óra utol­só tíz percének örülnek. A szárnyaló furulyaszó, az ar­cokra kiülő alkotói igyekezet mindenkit meggyőzhet a kez­deményezés jogosságáról, si­keréről. És a szünetben kint az udvaron folytatódik a kö­zös éneklés — most már a ta­nár néni nélkül. Lassan-lassan hagyománnyá válik, hogy óv közben eg nyílt órát rendeznek, amelyr meghívják a szülőket, had< lássák: íme, ennyit tudunk, ennyire jutottunk. Sikeres a kórus A zenei osztályok kórusa is sikerekkel dicsekedhet: a já rási kulturális seregszemlérő két aranyéremmel tértek ha za, rendszeresen fellépnek i községben rendezett névad ünnepségeken, pedagógusna pan köszöntik a tanítóika Meghívták őket Üllőre, az ot tani általános iskola 15 éve jubileumára. Legutóbb májú 4-én tartottak hangszere hangversenyt anyák navjc tiszteletére. A zenei képzésnek mindi; nagy volt a fontossága. Nap jainkban ismét hangsúlyozza szerepét, a személyiség hori zontjának tágítására, a tártál masabb életre, a közösségi em­ber kialakítására egyarán igénybe kell vennünk a zenét És ezt minél előbb kezdjük annál jobb. Fehér Gyula Új színpadi alkotások — első hazai bemutatók A színházi' évad utolsó ne­gyedében is folytatódik az idei szezon egyik — úgy látszik jel­legzetességgé vált — sajátos­sága: új, s jórészt hazai szer­zők tollából származó művek­nek, illetve első magyarorszá­gi bemutatóknak tapsolhat a közönség Goya tragédiája Holnap, csütörtökön este a budapesti Vígszínház mutatja be először hazánkban az 57 éves spanyol író, Buero Valle­jo világszerte sikerrel játszott darabjai közül Az értelem ál­mai című drámáját Somlyó György fordításában. (Hivatá­sos együttes nálunk még nem játszott műveiből, csupán az Egyetemi Színpadon adták elő Az égető sötétség című drámá­ját, s megjelent Ünnep című műve magyarul, akárcsak a most bemutatásra kerülő da­rabja, amelyet idei áprilisi számában közölt a Nagyvilág.) A Vígszínház előadásának cselekménye az agg spanyol festő, Goya életének tragikus korszakát állítja elénk, 1823 decemberéből. Ebbe sűrítete a szerző mondanivalóját, amely a zsarnokság elleni tiltakozás jegyeit viseli magán. A het­venhat éves Goyát ugyanis az udvar kegyvesztettként kezeli, sőt egyre féktelenebb üldözé­seket kell eltűrnie azért, mi­vel haladó politikai elveket vall, a liberálisokkal rokon­szenvezik. Reméli azonban, hogy betegsége, s teljes vissza- vonultsága eltereli róla és csa­ládjáról a figyelmet, ezért is utasítja vissza a menekülés gondolatát Franciaországba. A hazájában akar élni és alkot­ni... A tragédia mégis bekö­vetkezik: Goya élete példázza a darabban, hogy a zsarnok­ság nem ismer irgalmat. Marton László rendezte az előadást, melvhez Hidas Fri­gyes komnonálf zenét. Goya alakiát Módi Szabó Gábor for­málja meg, feleségét. Pap Éva, lányukat Andai Györnyi, a többi főbb szereoet Benkö Gyula. Somoayvári Rudolf, Tordy Géza játssza. Három új balett Vasárnap. 12-én. az Erkel Színházban húzódik szét elő­ször a függöny új művek be­mutatása előtt. A négy rész­ből álló balettesten Bach E- dur hegedűversenyére a Fo­dor Antal koreografálta művet Metzger Márta (15-én: Szőnyi Nóra) táncolja a tánckar köz­reműködésével. A hegedűszó­lót Szűcs Mihály játssza. Pugni: Pás de quatre művé­re Anion Dolin tervezte és ta­nította be a koreográfiát, me­lyet Orosz Adél, Menyhárt Jacqueline, Pártay Lilla, Ké­kesi Mária táncol vasárnap. Keogh: Variációk négy tán­cosra koreográfiáját Anton Dolin és John Gilpin tervezé­sében, betanításában láthat­juk (vasárnap) Havas Ferenc, Róna Viktor, Forgách László, Dózsa Imre előadásában. A három új bemutatóhoz egy felújítás is járul: Ravel közkedvelt Bolerója Lakatos Gabriellával és Fülöp Viktor­ral. A falusi kivagyiságról A következő bemutató némi­képpen Pest megyei is, hiszen az Állami Déryné Színház va­lamennyi darabját a mi me­gyénkben is játssza. Mostani új magyar darabja, az Enge­detlen szeretők, témájában, mondanivalójában is napjaink valóságába vezet. (A bemuta­tószámba menő nyilvános fő­próbák Budapesten, a Kulich Gyula téri színpadon lesznek május 14, 15, 16-án, az első Pest megyei előadásokra vi­szont csak a következő hó­napban kerül sor: június 23- án Űjhartyánban, 26-án Száz­halombattán, 27-én Dömsödön és 28-án Bogon). Nem volt ismeretlen a múlt­ban, hogy a falvakban egy-egy ember értékét vagyona, jó­módja alapján ítélték meg — még a szerelemben, a házasu- landóságnál is. De ma? Saj­nos, ma sem tűnt még el, hogy egy-egy nagy lakodalom, eme­letes ház kőkerítéssel, a drá­ga autó vagy más egyéb adja meg a rangot némelyek sze­mében Sőt helyenként mintha újratermelődnék ez a kivagyi­ság, új viszonyok között. Ezt veszi célba a Déryné Színházban Balázs Árpád— Hajnal István—Padisák Mi­hály darabja Engedetlen sze­retők címmel. A komoly téma tolmácsolásához Is mulatsá­gos, vidám hangvételt válasz­tottak. s ehhez alkalmazkodva Petiik József a vásári komé­diák szellemében rendezte a mozgalmas, zenés játékot. A komédia hőseinek neveit is igen találóan választották meg a szerzők, sokat elárulva ezzel a mondandóból, A két központi figura — mely örö­kös, torz vagyoni versengésben áll egymással — Fújtató Sá­muel tsz-elnök és Bika Sá­muel tehenész, a többiek pe­dig: Szapuló Terus, Istense- gist Veronika, Tyúkeszű Tóni, Tűzrőlpattant Klárcsi, Nadra­gulya Néne és mások. A színház sok ismert művé­sze lép fel e szerepekben, így Gömöri Vendel István, Grúz Anikó, Sipka László, Verecz- key Zoltán, Chéh Gitta, PöU Éva, Haraszin Tibor. Kétezer éves újszülött A budapesti József Attila Színházban május 18-án. szombaton avatnak új dara­bot. Azaz inkább: újjászületett darabot. Mert eredetileg való­jában nagyon is régi, hiszen szerzője — Plautus — több mint kétezer éve írta a Tán­coló kísérteteket, de humora, ötletei, szituációi a mai ember számára is szórakoztatók, szel­lemesek és találóak. Az újjá­éledést nemcsak a színházi együttesnek köszönheti, hanem közelebbről a színház egy mű­vészének — Bodrogi Gyulának —, akit már nem először kö­szönthetünk színpadi átdolgo­zóként is. Most Csiky Gergely fordítását használta fel mun­kájához, amelynek színpadi realizálásában ő játssza a fő­szerepet is: egy talpraesett szolgát Trainót. ö a központja az elmés dialógusokban, csat- tanós, sőt vaskos humorban gazdag cselekménynek, amely az i. e. 186. évbeli Róma arany if jai között bonyolódik. Az előadáshoz Bágya And­rás és Koncz Tibor szerzett ze­nét. a versszövegeket Szenes Iván írta, s a komédiát Bene­dek Árpád rendezi. A főbb szerepekben Bodrogi mellett Voith Ági, Pálos Zsuzsa Bánffy György, Láng József lép fel. Mesebeszéd A hónap utolsó napjára, má­jus 31-éré, péntekre a buda­pesti Vidám Színpadon is új­donság ígérkezik. Mesebeszéd lesz a címe an­nak a politikai kabarénak, amelyet a színház bemutat Kalmár Tibor rendezésében. A kabaré szerkesztői mun­káját — a rádiókabaréból is jól ismert — Kaposi Miklós látja el. S. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom