Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-07 / 104. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! fii AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xviii. Évfolyam, 101. szám ÁH A 80 FILL ÉK 1974. MÁJUS 7., KEDD Francia elnökválasztás — első torduló A baloldal közös jelöltje messze megelőzte a többieket A francia belügyminisztérium jelentése szerint az elnökválasztás első fordulójában a szavazásra jogosultak száma 30 619 768, a szavazók száma 25 078 265 volt. Mitterrand a szavazatok 43,37 százalékát, Giscard d’Estaing 32,70, Chaban-Del- mas 15,15, Royer 3,18, Laguil- ler 2,33, Krivine 0,36, Dumont 1,33, Muller 0,69, Heraud 0,07, Sebag 0,16, Le Pen 0,75, Re- nouvin 0,17 százalékát szerezte meg. Laguiller és Krizine a fcroc- kisták két csoportjának a jelöltjei, Le Pen a szélsőjobboldali „Nemzeti Front” jelöltje, a többi „kisebb” jelölt nem tartozik egyik politikai párthoz sem. (Kommentárunk a 2. oldalon) MA Gromiko—Kissinger találkozó Cipruson Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere megállapodtak abban, hogy május 7-én Cipruson találkoznak és folytatják a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseinek, valamint a közel-keleti helyzetnek megvitatását. (Közel-keleti hírösszefoglalónk a 2. oldaton.) Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia 1974. évi közgyűlése. Részt vett a közgyűlésein Aczél György, a kormány elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, kulturális és közoktatási osztályának vezetője, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Nagy számban vettek részt a közgyűlésen az Akadémia tagjai, koztuk Bognár Géza, Szabó Imre és Szent- ágothai János aleinökök, az Akadémia elnökségének tagijai, valamint Tétényi Pál & Láng István főtitkárhelyettes. Ott volt az Akadémián kívüli tudományos intézmények számos vezetője, az akadémiai intézetek vezetői és sok munkatársa. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudomá- ‘nyos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd beterjesztette • az elnökség beszámolóját. Ezután o szakigazgatás tevékenységéről szóló főtitkári (beszámoló következett, amelyet Köpeczi Béla, a Magyar 'Tudományos Akadémia főtitkára terjesztett a közgyű- tlés elé. A főtitkári beszámoló után Aczél György szólalt fel. Ezután Marx György akadémikus tartott előadást Tudomány és műveltség címmel. A közgyűlés nyilvános része az akadémiai aranyérem és díjak átadásával végződött. Bognár Géza alelnök ismertette az elnökség határozatát az aranyérem odaítéléséről. A nyilvános közgyűlést Erdey-Grúz Tibor elnök zárta be. A közgyűlés délután zárt szekcióüléseken folytatta munkáját. Köpeczi Béla főtitkár a társadalomtudományi főosztály területén kifejtett tudományszervezési és szakigazgatási tevékenységéről számolt be. A matematikai és fizikai, a műszaki, a kémiai, a föld- és bányászati tudományok osztályának együttes ülésén Tétényi Pál akadémikus, főtitkárhelyettes ismertette az e tudományterületekhez tartozó kutatóintézetek irányításában kifejtett munkát. Rámutatott, hogy a tudomány gyors fejlődése bizonyos fokig módosította a kutatások fő irányait. Az ipar- politikai elhatározások, a központi fejlesztési programok, mint a számítástechnikai és a petrolkémiai program előkészületei, valamint az országos távlati kutatási terv munkálatai során gyakran felvetődött, hogy a kutatási célok változása nem igényel-e módosításokat a kutatóhálózatban. Valóban, 1970 ; óta gyakrabban módosították ‘ a kutatóhálózatot, mint a megelőző tíz évben. A hálózat korszerűsítése során a korábbi 17 önálló kutatóintézetből 14 lett. Az agrár-, orvosi és biológiai tudományok osztályainak Erdey-Grúz Tibor: együttes ülésén dr. Láng István főtitkárhelyettes tartott beszámolót az MTA természet- tudományi II. főosztályának az akadémiai reform óta kifejtett tudományszervezési és szak- igazgatási tevékenységéről. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma a tudományos osztályok üléseivel folytatja munkáját. A legtöbb tudományágban lendületes a haladás — Az akadémia tevékenységének fő tendenciája tavaly is a párt tudománypolitikái irányelveihez igazodott, amelyeknek kidolgozásában annak idején az Akadémia is aktívan részt vett — mondotta expozéja bevezetőjéoen hrdey- Grúz Tibor, az Akadémia elnöke. — A legtöbb tudományágban lendületes a haladás, a természettudományok és a társadalomtudományok hazai művelőinek egyaránt erősödött a kapcsolata a gyakorlattal, mind több vonatkozásban fordulnak az aktuális problémák kutatása felé. — Megnőtt a társadalomtudományok közéleti szerepe és részesedésük a kutatási erőforrásokban. Előmozdították ezt azok az időszerű tudományos problémák, amelyek kidolgozását az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propaganda bizottsága kérte az Akadémiától. A fejlődés azonban nem volt egyenletes és a társadalomtudományoknak is vannak olyan ágazatai, amelyek még nem elégítik ki a társadalmi igényt. Ezután az Akadémia tudományos testületéinek, a tudományos osztályoknak és bizottságoknak tevékenységét elemezte. Foglalkozott a beszámoló azzal a sokat vitatott kérdéssel, hogy megfelelő arányban részesedik-e az alapkutatás a kutatásra és fejlesztésre fordított erőforrásokból. Rámutatott, hogy napjainkban mind inkább elmosódik a határ az alap- és az alkalmazott kutatások között. A tudományos minősítés hazai rendszeréről szólva Erdey- Grúz Tibor elmondotta, hogy ezen a téren is mutatkozott előrehaladás a múlt évben, például növekedett a műszaki alkotások címén minősítettek száma. Erdey-Grúz Tibor expozéjában utalt arra a szerepre, amelyet az Akadémia — a Művelődésügyi Minisztérium felkérésére — magára vállalt a közoktatás továbbfejlesztése, illetőleg korszerűsítése, valamint a távlati műveltségi koncepció kialakítása terén. Ebből a célból az Akadémia elnöksége a múlt év szeptemberében közoktatási bizottságot hozott létre. Noha ez a tevékenység még csak a kezdetén tart. a bizottság és albizottságai már eddig is nagy és megbecsült munkát végeztek. A beszámoló végül a legközelebbi feladatokkal foglalkozott. Az egyik legjelentősebb feladat az Akadémia részvétele az országos távlati tudományos kutatási terv öt évvel történő meghosszabbításában. — Megkezdődtek már a magyar—szovjet tudományos és műszáki együttműködésre vonatkozó egyezmény megkötésének 25. évfordulója alkalmából az idén szeptemberre tervezett ülésszak előkészületei, továbbá az Akadémia alapításának 150. évfordulóját ünneplő jövő évi közgyűlés előmunkálatai — fejezte be expozéját Erdey-Grúz Tibor. (Köpeczi Béla expozéját, Aczél György felszólalását, Marx György előadását a 3. oldalon ismertetjük. Ugyanott közöljük az akadémiai díjasok névsorát.) Pest megyei anyák konferenciája Mindent a sokgyermekes családokért Milyen gond lehetett a három, a négy vagy a még több gyermeket valakire is hagyni erre a néhány órára! Mégis 200-nál több három- vagy több gyermekes édesanya vállalta ezt a gondot, hogy eleget tehessen a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa meghívásának, hogy részt vehessen hétfőn délelőtt a Pest megyei Tanács dísztermében rendezett első Pest megyei anyák konferenciáján. Szép, meghitt összejövetel volt ez, nem sok hasonlót láthattak a megyeháza öreg falai. Az érkező édesanyákat gyermeki kedves szóval és virággal fogadták a piros nyakkendő« úttörők, s a meghitt hangulat a Fóti Gyermekváros zenekarának, énekkarának műsora nyomán még meghittebbé vált. — Valóban, beszélgetésre gyűltek itt össze a sokgyermekes anyák, hogy a többi között megismerjék egymás örömeit, gondjait — mondotta bevezetőjében Sófalvi Zoltánná, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára. Az elnökségben helyet foglalt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pest megyei országgyűlési képviselő, Arató András, az MSZMP Pest megyei végrehajtó-bizottságának tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Darvasi Pálné és Kovács Istvánná Pest megyei országgyűlési képviselők, valamint dr. Ho- rinka László abonyi ügyvéd, községi népfront-titkár, ötgyermekes családapa. — Minden cselekedetünkkel, minden szavunkkal — ezzel a tanácskozással is — ahhoz szeretnénk hozzájárulni — mondotta a továbbiakban Sófalvi Zoltánné —, hogy olyan közszellemet formáljunk, ahol a három- vagy a több gyermekes család a példa és a megérdemelt tisztelet övezi őket. Dr. Barna Lajos vitaindítója Szabó Mihály {elvételei Dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának alelnöke bevezetőjében az anyák napja alkalmából köszöntötte az édesanyákat, majd így folytatta beszédét: — A tisztelet és szeretet szimbólumaként kézbeadott virág, a gyermeki köszöntő ebben a díszteremben máris ünnepi hangulatot varázsolt. Mi azonban, sok gyermek egészséges felnevelésének felelősségét még piros betűs ünnepeken is mindig érző szülök, a hétköznapokról, a holnapról is gondolatot fogunk cserélni. — Önök, kedves itt ülő édesanyák, hangosan is mondhatnák most, hogy mindnyájan biztosították utánpótlásukat, öregségük, a holnap biztosítékait — mondotta a továbbiakban. Országosan mégis az a tényszám, hogy amíg 1949-ben még minden 100 magyar család közül 20-ban legalább 3—4 gyermek volt, 1970-ben 100 családból már csak 8—9 vállalt 3—4 vagy még több gyermeket. Ma Pest megyében a családok 5—6 százalékánál van három gyermek, 1,6 százalékánál 4 gyermek és minden 100. család vállal csak 5 vagy több gyermeket. Holnapunk biztosítéka pedig csakis a gyermek, akit alkotásra, egészségesen nevelünk fel. Ezért fejezzük ki őszinte tiszteletünket azide meghívott édesanyáknak, éq mindenkinek, aki a maga életértelme, boldogsága megtalál lása mellett egész társadal-. műnk ügyét, holnapját is szolgálni tudja. E nagy családok számontartották és jólesőn vették azt a fokozatosan bővü-. lő segítséget, amit a mi szó-, cialista társadalmunk a gyermekek felnevelését vállaló családoknak, erejéhez mérten, évről évre mind jobban érezhetően nyújt. Ezt követően dr. Barna Lajos szólt a családi pótlék emeléséről, a gyermekgondo-, zásá segély emeléséről, a fizetett szabadnapokról, a gyermekápolási táppénzes napokról, majd utalt arra, hogy az állam segítségéhez Pest megyében mind több üzem, vállalat, intézmény ad további támogatást a többgyermekes anyáknak. Pest megye városaiban és községeiben 1970—75-re 2005 új óvodai hely létesítését tervezték' és már 1973 végéig több miint 5400 épült meg. állami, üzemi és szülői összefogással. — Mondják — s mi is tudjuk —, hogy ez, sajnos, még mindig kevés. Igaz. Mégsem ígiérhet csodát most itt, aki erről felelősen szól, csak azt, hogy a dolgozó ember igényei közül most minden tanács, üzem sürgősségben éppen azoknak a gondoknak a mielőbbi megoldását tette az első helyekre, amelyek önöket e pillanatban foglalkoztatják ... Huszonhét felszólalás Katona István, az MSZMP KB tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, aki a Csehszlovák Kommunista Párt képviselőivel konzultációt folytatott a két párt ideológiai együttműködésének időszerű kérdéseiről, hazaérkezett Csehszlovákiából. Sztojan Mihajlov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője — az MSZMP Központi Bizottságának meghívására — hétfőn Budapestre érkezett. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Katona István, a KB tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője fogadta. A Német Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége — amely az MSZMP KB meghívására április 28—máj us 5 között tanulmányutat tett hazánkban, hazautazott. Dr. Dimény Imre miniszter elnökletével értekezletet tartottak hétfőn a MÉM vezetői a szakosított állattenyésztőtelepek üzembe állításának meggyorsításáról. Antonio Giolitti, az olasz kormány költségvetési és tervezésügyi minisztere hétfőn este, a magyar kormány vendégeként, hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Háry Bélának, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya helyettes vezetőjének vezetésével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására — hétfőn Varsóba utazott az MSZMP Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége. Tomas Allende y Garcia Baxter spanyol mezőgazdasági miniszter meghívására dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével hétfőn küldöttség utazott Madridba. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztériumi államtitkár részt vett és felszólalt tegnap a belkereskedelem vállalatainak kereskedelmi osztályvezetői és a kereskedelmi felügyelőségvezetők országos értekezletén. Hogy melyék azok a gondok, amelyek a sokgyermekes anyákat ma foglalkoztatják? Az előadást követő vitában huszonheten szóltak ezekről és mivel az órák nagyon előre szaladtak, az elnöklő Só- falvi Zoltánné kénytelen volt arra kérni a további mintegy tizenöt felszólalni kívánót, hogy mondanivalójukat fogalmazzák papírra, juttassák el a népfront megyei bizottságához, illetve a szak- szervezetek megyei tanácsához. Mert minden véleményre szükség van ahhoz, hogy a sokgyermekes családok életéről, teljes és valós kép alakulhasson ki. A felszólalók szinte kivétel nélkül elsőként azt mondották el, hogy nagyon jólesett kézbevenniük erre a tanácskozásra a meghívót. Dr. Horinka László ezt így fogalmazta meg: „Örömmel vettük tudomásul, hogy nemcsak az anyakönyvi hivatalban tartják számon a nagy- családosokat”. Legtöbben, érthető módon, a többgyermekesek lakásgondjairól szóltak, hangsúlyozva, hogy a községekben, a kisebb településeken vajmi kevés történt ez ügyben. Mások a Patyolat hiányát, a még mindig égető óvodagondokat, a vízvezeték építésének szükségességét tették szóvá. Sok felszólaló elmondotta, hogy talán könnyebben megértenék a tanácsok, az intézmények ugyancsak nehéz helyzetét, ha a kérésekre kapott válaszokból a több- gyermekes anyáknak járó több tiszteletet éreznének. Ugyancsak azt mondhatjuk, hogy nagyon sok felszólaló viszont az irántuk megnyilvánuló segítőkészséget említette. Tóth Jánosné budaje- női tsz-tag például elmondotta, hogy a községi tanács kedvezményes áron adott telket, a termelőszövetkezetben pedig a többgyermekes anyák csökkentett munkaidőben dolgozhatnak. Csordás Józsefné solymári adminisztrátor a Pest megyei Műanyagipari Vállalat segítését hozta fel követendő példaként. — A gondok ellenére azt mondhatjuk — hangsúlyozta felszólalásában Arató András —, hogy Pest megyében soha nem tapasztalt segítség- adás nyilvánul meg a több- gyermekes családok iránt, hogy soha nem állt olyan tiszteletben a nő, az édesanya, mint napjainkban. Minden eddigi támogatás azonban még kevés. A mai tanácskozás is azt a célt szolgálja, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek, a nép- frontbizottságok, az üzemek, a gazdaságok vezetőit arra ösztönözzük, bátorítsuk: minden eszközzel segítsék a ítőket, az anyákat és mindenekelőtt a nagycsaládosokat. Deregán Gábor
