Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
1974 MÁJUS 5., VASÁRNAP 7 f*««i fl* w xMmav Gyorsít a PÁÉV Évi ezer Gyorsítás: az előregyártás bővítésével A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat feladata — a többi között *— 1973-ban 705 lakás építése volt. Az. idén 862, 1975-ben pedig több mint ■ezer lakást szándékoznak építeni. Csőblokkok Munkájuk gyorsításának fő eszköze az üzemi előregyártás bővítése. Tavaly év végén a dunakeszi házgyári lakásokhoz megkezdték a fűtési rendszerek különböző vezetékrészeinek gyártását, továbbá a házgyári fürdőszobákhoz a vízvezetéknyomó- és -lefolyócsövek csatlakozó blokkjait. , Csőszerelő üzemükben — az anyagellátás nehézségeinek áthidalására — gépi hegesztéssel nagy számban gyártanak műanyag-lefolyócső idomokat, íveket, ágakat és más összekötő anyagokat. Hely az árammérőknek Fejlesztik és gyorsítják a szakipari munkálatokat, a PVC-padlókat például méretre szabják, hogy a helyszínen már csak a feiragasztá- sok következzenek. A Gödöllőn alagútzsalus eljárással épülő lakásokhoz — szintén blokkosított módszerrel —, elkészítik az árammérők helyeit, valamint az elektromos és telefonvezetékek esőcsatornáit. A vállalatnál nemrégiben úgy döntöttek, hogy — ugyancsak a lakásépítések gyorsítása érdekében — az alagútzsalus épületekhez a korábban más vállalatoknál gyártott homlokzati paneleket is saját üzemükben készítik. T E C H N I K A VÁLTOZATLANUL SOKAK GONDJA, PROBLÉMÁJA A LAKÁS. HOGYAN LEHETNE ÉPÍTÉSÉT MEGGYORSÍTANI? E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSZ- SZEÁLLlTÁSUNKBAN a lakásépítészet HOLNAPJÁRÓL KÍVÁNUNK BESZÁMOLNI OLVASÓINKNAK. Á beton művészete i A dunakeszi házgyár nyolcféle eleme Az építészek rendelkezésére álló anyagok csaknem állandóan ugyanazok voltak az évszázadok során: kő, tégla, üveg, kerémia, fémek. Ez a helyzet századunkban gyökeresen megváltozott. Űj anyagok jelennek meg — vasbeton —, új elvek szerint formálódnak, alakulnak az épületek. Az építészet tudomány és művészet is. Egy épületnek pontosan meghatározott a funkciója, de egyúttal hordozója, kifejezője lesz a kor társadalmi, gazdasági viszonyainak. Tehát elmondhatjuk: az építészet egy korszak térbe átültetett akarata. Közelebbről — a modern építészet az igazság és az egyszerűség építészete, mely a hagyományok nyűge alól fölszabadulva, a klasszikus stílusok kötött rendjétől nem béklyózva, az élet követelményétől inspirálva — vasbeton szerkezetekkel dolgozik. A vasbeton és a műanyag egyre nagyobb helyet kap az építészetben, ma már évek óta nálunk is termelnek a házgyárak, s ami ezelőtt öt-hat évtizeddel fantazmagóriának tűnt, ma mindennapi valóság: iparosított rendszerben termelik a házakat, az emberek célszerűen, korszerűen megszerkesztett otthonát. Dunakeszin dolgozik a 43. ÁÉV 3. számú ház- gvára. Ennek vezetőjével — Fehér Jánossal — beszélgetünk. Technológiai felfutás — Elöljáróban szóljunk néhány szót a kezdetről, hiszen ez a gyár még fiatal. Mikor kezdődött meg a munka? — Azt hiszem, én vagyok a legrégebbi dolgozó ebben a gyárban Még 1968-ban kerültem ide, főmérnökként. A gyár felépült, csak a technológiai szerelés volt hátra. Ezt befejeztük és 1970 márciusában megkezdődött a próba- gyártás. Még abban az évben 2500 lakás elemei készültek el. Ezeknek zömét Újpalotán építették be. A technológiát és a berendezéseket — néhány kisegítő géptől eltekintve — a Szovjetuniótól vettük át. Az eredeti technológia tervezett kapacitása évente 3600 lakás. Ezt m> magyarok finomítottuk úgy, hogy a tényleges kapacitás fölfutott évi 4200 lakásra. Ez természetesen nem végleges, hiszen évről évre mind több és több lakás kell az országnak, s nekünk azon kell lennünk, hogy a termelés a lehetőségekhez képest állandóan növekedjen. • • Üzemszerű termelés — Az előbbiekből kitűnt, hogy jó eredményeket mondhatnak magukénak. Ez azt hiszem, elsősorban a szaktudásnak köszönhető. Bizonyára zömében szakmunkásokkal dolgoznak? — Nem. Nálunk a többség betanított munkás. Évekkel ezelőtt még földművesként dolgoztak a környékbeli falvakban. Tehát nem kész szakmunkásokkal indultunk. Gárdánk, hogy úgy mondjam, saját nevelés. Az hiszem kölcsönösen elégedettek vagyunk anyaggal is. Mi az úgyneveegymással, ezt joggal mondhatom, hiszen nálunk nincs munkásvándorlás. Kialakult a törzsgárdánk, s — bár betanított munkások — értik, érzik a mesterségüket. — Gondolom, hogy a jó munkakörülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy itt maradjanak az emberek? — Az iparosított rendszer-, ben dolgozó házgyárak egyik nagy előnye a hagyományossal szemben, hogy teljesen üzemszerű a termelés. Tehát teljes mértékben megszünteti azokat a körülményeket, amelyek régen az építkezéseket gátolták, és novembertől márciusig szüneteltették. Minket már nem hátráltat sem a tél, sem az eső, hiszen korszerű, fedett, hatalmas csarnokokban dolgoznak az emberek, úgy mint bármelyik más gyárban. Nálunk három műszak van, tehát folyamatos az üzem. I — Milyen előnyei vannak még a mostani módszernek a hagyományossal szemben? — Először is szervezettebb mint a régi, nagyobb a gépesítés, jelentős a létszámmegtakarítás, talán a legfontosabb az, hogy olyan munkát is gépesítettünk, amit a helyszínen semmiképpen sem lehetne. Alapanyagunk a vas és a beton. Falelemeket és homlokzati falakat készítünk. Ez utóbbit ellátjuk hőszigetelő zett standrendszerben dolgozunk. Magyarán vízszintes a gyártás. Külön-külön minden elemnek megvan a sablonja, ezekbe rakjuk az alapanyagokat. A sablonok vízszintesen a síneken mozognak. Miután az alapanyagok belekerülnek, simítjuk a betont, vagy ha 'a homlokzati rész készül, akkor megszórjuk zúzalékkal! Ettől lesz rusztikus és szép. — Természetesen ez a szép nemcsak önmagáért való, hanem egyúttal időtállóvá teszi a házak homlokzatát. Tíznél magasabbat is — Milyen jellemzői vannak még a gyártástechnológiájuknak? — A budapesti gyárakat megelőzve itt kezdődött meg először az úgynevezett vizes kabingyártás. Ez a fürdőszo bát foglalja magába, úgy hegy a csempék, a fürdőkád, a csövek, s természetesen a villanyvezeték is be van építve. Tehát ezt a blokkot csak be kell emelni a házba, s máris jöhetnek a szerelők, akik a csöveket, vezetéket összeillesztik. Miután nálunk vízszintes módszerrel dolgoznak, lehetőség van a sablonváltásra. Ez azt jelenti, hogy- egy műszakban 3—4 háztípust is tudunk gyártani, évente pedig 8-at. Ez a nyolc típus elegendő ahhoz, hogy lakótelepeinken elkerüljük az egyhangú ságot, amely tönkre teszi a vá rosképet, s esztétikailag estig gesztő. Tudunk készíteni színes homlokzati elemeket, Ba- yer-festékkel dolgozunk, minden elem külön színt kap összesen öt színt tudunk rávinni az elemekre, úgymint barna, vörös, szürke, sárga és zöld színeket. Hazánkban egyedül ez a gyár képes magas házak elemeinek az előállítására. Ez azt jelenti, hogy 10 emeletnél magasabb házakat tudunk készíteni. — A lakásokkal elégedettek-e a lakók? — Igen. Bár észrevételek mindig vannak, de ez inkább az ipari háttérre vonatkozik. Főleg a felvonókra, szellőző berendezések motorjaira, az ■ asztalosszerkezetekre. Új típusok Könnyűszerkezet I Ablakok — ajtók — Most milyen új típusok kifejlesztésén, vagy gyártásán dolgoznak? — Az idén kezdtük meg az M 1-es gyártását. Ennek az az előnye, hogy külső konyhával készül. Tehát megszünteti a sötét, ablaktalan belső konyhát. Az év második felében még két típus gyártását kezdjük el, mégpedig az F 90-est, és a K 30-ast. Mindkét típus külső konyhával készül. Nemcsak a minőséget javítjuk állandóan, hanem a mennyiséget is folyamatosan növeljük. Jő vőre 12 000 lakás fölé akarjuk fölfuttatni a termelést. Ács Jenő Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetben Európában egyedülálló klímakamrát hoztak létre. A klímakamrában az egyre jobban elterjedő könnyűszerkezetes épületelemek hő- és páratechnikai tulajdonságait vizsgálják. Az Épületasztalos- és Faipari Vállalat ferencvárosi üzemében Európa legmodernebb ablak- és erkélyajtó gyára kezdte meg a próbaüzemelést. Az NSZK-beli gépsorok évente 100 ezer ablakot és 20 ezer erkélyajtót gyártanak, amelyekkel az ország házgyárait látják cl. A műanyagok tűzveszélye Megszoktuk, hogy házaink téglából, vasbetonból, cserépből, palából, üvegből épülnek, tehát a tűznek viszonylag jól ellenálló anyagokból. A hagyományos építőanyagok közül csupán a fa minősíthető kifejezetten tűzveszélyesnek, de alkalmazásának fortélyait, veszélyeit már jól kiismerte az ember. Nem igy a műanyagokét, amelyek a második világháború óta egyre fontosabb szerepet töltenek be az építőiparban is. A műanyagok könnyűek, mutatósak, mechanikai tulajdonságaik egyes esetekben a fémekével vetekednek, meg- munkálhatóságuk viszonylag egyszerű. Arra bizony sokáig nem gondoltak, hogy a műanyagok égnek, sőt nemcsak égnek, de egyes típusaik rendkívül nagy mennyiségű füstöt és kormot is termelnek égés közben, másokból pedig mérgező gázok szabadulnak fel. Minderre néhány, sok áldozatot követelő tűzkatasztrófa hívta fel a világ közvéleményének és a szakembereknek a figyelmét. Százak halála Szomorú tanulsággal szolgált csaknem egy .évvel ezelőtt az angol Man szigeti katasztrófa, ahol egy szórakoztató kombinát vált rövid idő alatt izzó tűzkatlanná. Mintegy négyezren szórakoztak az óriási műanyag kupolával borított, hétemeletes épület helyiségeiben, amikor valami okból tüzet fogott és izzásba jött a műanyag kupola, gázok felszabadulása kíséretében. A felhalmozódott gáz lángra lobbant és a tűz perceken belül átterjedt az egész épületre. A jelenleg ismert műanyagok közös tulajdonsága, hogy óriásmolekulák alapja a szénlánc, és az egyes típusok különbözőségét az határozza meg, hogy milyen más elemek épülnek a szénláncra, illetve némelyik esetben magába a szénláncba. Jóllehet a szén-szén kötések meglehetősen stabilak, bizonyos hőenergia-mennyiség hatására mégis szétesnek, azaz a műanyag- molekula felbomlik. Éghető? Első pillanatra talán egyszerűnek tűnik a válasz: ég vagy nem ég. Ám a valóság jóval bonyolultabb, mert az „éghe- tőség” voltaképpen többféle tulajdonság összefoglaló neve. Sokkal helyesebb gyúlékonyságról, égéshőről, égési sebességről, gyulladási hőmérsékletről stb. beszélni, és ezeket egyenként és együttesen megvizsgálni. De függ a műanyagok éghetősége megjelenési formájuktól is, hiszen nem egyformán ég pl. az ugyanabból a műgyantából készített fólia, lemez, vagy habanyag. Az ismertebb műanyagfajták közül a PVC lángban ég, a lángból kivéve azonban égése megszűnik. A poliszt irol igen erős körömiéjlődéssel ég, a láng gyorsan terjed rajta. A poliamidok csupán lángba tartva égnek, a polikarboná- tok Viszont a hőforrás eltávolítása után is. A poliuretán- habon igen gyorsan terjed a láng, amit az is elősegít, hogy pórusaiban igen sok oxigént „tárol”. A hőre lágyuló műanyagok legnagyobb része 100 C föle körüli elveszti mechanikai szilárdságát, így a belőle készített szerkezeti rész elgörbül, összeroppan. A legtöbb típus égés közben csepeg, sőt fröcs- cszn, és az égő cseppek hozzájárulhatnak a tűz terjedéséhez. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tűz keletkezésének okozója sok esetben a műanyagok felületén könnyen halmozódó elektromos töltés, illetve az emiatt létrejövő elektromos kisülés. Azt jelentenék a felsorolt hátrányos tulajdonságok, hogy a műanyagokat ki kell tiltani pl. az építőiparból, ahol az éghetőség a legnagyobb gondot jelenti? Szó sincs róla, hiszen ez egyértelmű lenne a fejlődésről, az új lehetőségekről és formákról való lemondással. Viszont tény, hogy erőteljesen törekedni kell ég- hetőségük csökkentésére, lángállóságuk fokozására. Megelőzni, de hogyan? Az éghetőség csökkentése égésgátló anyagok adagolásával érhető el. Ezek az adalékok általában klórt, brómot, vagy foszfort tartalmaznak. Arra is törekedni kell, hogy a műanyagok lehetőleg füstmentesen, mérgező gázok képződése nélkül égjenek, ha már elkerülhetetlen a tűz martalékává való válásuk. Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban már gyártanak olyan kemény műanyaghabokat, amelyek fokozott lángálló tulajdonságúnk és magasabb hőfokon is füstmentesen égnek. Ezek a poliizocianúrát habok nem égésgátló adalékkal készülnek, hanem kémiai felépítésük olyan, hogy nehezen gyulladnak meg. Bizonyos, hogy a modem technika, amely létrehozta a sok jó tulajdonsággal rendelkező, új anyagokat, arra is rövidesen megoldást talál, hogy miként lehet veszély- mentesen alkalmazni őket. B. L Házak a szélcsatornában Az Építéstudományi Intézetben környezetvédelmi kísérletsorozat folyik. Szélcsatornába helyezett lakótelep-makettekkel vizsgálják, hogy milyen a különböző elrendezésű lakótelepek „átszellőzése”. Vizsgálják a fűtőerőművek modelljét is, és figyelik, hogy az erőmű füstje hogyan áramlik az épületek között, fölött. A kapott adatok birtokában javaslatot adnak a telepítésformákhoz, hagy légtechnikai szempontból kedvezőbb legyen a házak elhelyezése. i
