Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
4 %/Sitan 1974. MÁJUS 5., VASÁRNAP A szocialista ember Közművelődés a gyárban formálása - társadalmi —' feladat Belépő az egyetemre Beszélgetés az új érettségiről a váci gimnáziumban Kitüntették Ferenczy Béninét A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa özvegy Ferenczy Béninének a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. ★ A kitüntetett neve, személyisége Pest megyéhez, közelebbről Szentendréhez is kapcsolódik. Nagymértékben neki köszönhető ugyanis, hogy az 1972-ben megnyílt, majd az idén februárban bővített, megújított szentendrei Ferenczy- gyűjtemény a jelenlegi gazdag anyaggal rendelkezhet. A világhírű művészcsalád festészeti, grafikai, plasztikai alkotásaiból hat nagy teremben 224 tekinthető meg, az archívtárolóban pedig 1700 kisebb-na- gyobb művet őriznek. Mindezek gyűjteményes bemutatásának lehetőségét jórészt Ferenczy Béni özvegye biztosította azzal, hogy a hagyatéki tárgyakat a múzeumi gyűjtemény számára átengedte. Bemu'atjík Magyarországon is a világhírű tunéziai mozaikgyűjteményt A Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság között fennálló kulturális egyezmény végrehajtása céljából Budapesten aláírták az 1974— 75. évre szóló kulturális, oktatási és tudományos együttműködési munkatervet. A dokumentum alapján sor kerül ösztöndíjasok, múzeumi és könyvtári szakemberek cseréjére, a művészeti, valamint az írószö- vetségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére. Előirányozták a magyar művészeti együttesek látogatását a tunéziai báb- és folklórfesztiválra. A tunéziai fél a világhírű tunéziai mozaikgyűjteményből kiállítást mutat be Budapesten. A munkatervet Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Moncef Jaafar, a Tunéziai Köztársaság magyarországi követe írta alá. Távol a történelemtől. Nem értem az angol filmeseiket. Már a Vili. Henrik vetítése idején sem értettem. Az Erzsébet királynő után pedig határozott zavarban vagyok. Furcsa dolog történt ugyanis ezekben a filmekben: az angolok nem nagyobbnak mutatták királyaikat, ahogyan várható lett volna, hanem kisebbeknek. Egy kis túlzással talán még azt is mondhatnánk, jelentékteleneknek. A tudósokkal egyenrangú partnerként vitázó VIII. Henrikből például totyogó, kéjvágyó öregúr lett. Erzsébet alakjának hátteréből pedig elhagyták a nagy királynő uralkodásának lényegét. Mert a királynőre ugyan jellemző volt az, ahogyan elbánt például Essex gróffal. De korántsem ez volt tevékenységének lényege. Anglia Erzsébet uralkodása idején vált nagyhatalommá: ez a fontos itt. A film azonban alig beszélt erről a lényegről valamit. Formálisan és valóságosan is a királyi udvaron belül maradt Nemcsak a jelenetek többsége játszódott udvari környezetben, hanem a film szelleme sem lépte át ezeket a kereteket. Hogy miért? A rejtélyt képtelen vagyok megfejteni. Mert ez nem deheroizálás. Ilyenféle törekvések ettől a filmtől nagyon távol állnak. Erzsébet a filmben határozottan és fölényesen uralkodott. De csak egy királyi udvaron. S akármilyen kivételes képességeket is kívánt ez a feladat, sem mennyiségben, sem minőségben nem hasonlítható egy birodalom létrehozásáMindenütt fehér köpenyes, fehér kendős lányok, asszonyok sürgölődnek, töltik az üvegeket, bádogdobozokat. Azokon címkék: Nagykőrösi Konzervgyár. A márka jól ismert ma már nemcsak Európa- szerte, hanem a tengerentúl is. Szeretik és kedvelik a világ minden táján a nagykőrösiek ízletes készítményeit, a legkülönbözőbb gyümölcs- és zöldségkonzerveket. Kovács Sándor igazgató A téma, amellyel felkerestem, a Központi Bizottság köz- művelődési határozatának az a passzusa, miszerint: „A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésében kulcsszerepe van a mun- líahelyi vezetésnek. Kötelezettségei terjedjenek ki a dolgozók művelődésének segítésére.’’ Figyelmesen végighallgat, aztán kezd beszélni. Nem hivat be senkit, még csak különböző jelentéseket, kimutatásokat sem vesz elő. Jó gazda módjára a művelődésben legalább annyira járatos, mint a különböző termelési technológiákban, vagy a gyár hazai és külföldi üzleti kapcsolataiban. — Vállalatunk alaptörvénye: akkor lehet megbízhatóan számítani a folyamatos jó eredményekre, akkor lehet elvárni, hogy a dolgozók azonosuljanak a gyár feladataival, ha a vezetés ismeri az emberek elképzeléseit, igényeit s azonosulni tud egyéni céljaikkal. Az egyéni igények és célok között fontos helyet foglal el a többet- tudás vágya: alapfeltétele az egyéni sorsok sikeresebb alakulásának, a nagyobb keresetnek csakúgy, mint a tartalmasabb. sokszínűbb életnek. Az önművelés mind szélesebb körben válik a ma embere életformájának részévé. Ebben segíteni mindenütt köte’essege a munkahelyi vezetésnek. A szakma mesterei Ismert, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár nagyot fejlődött az eltelt két évtizedben. Nemcsak a termelés nagyságában, színvonalában, hanem a dolgozók létszámában is jelentkehoz. Ez az országteremtő, birodalmat létrehozó Erzsébet hiányzott az angolok filmjéből. A valóságos történelem tehát. S ezen még Glenda Jackson tüneményes játéka sem tudott segíteni. Nem azt a királynőt játszotta, aki Erzsébet a valóságban volt Még akkor sem, ha a film minden részlete dokumentálható hitelességű. BrCCht. a. színházi kalandozások legutóbbi, péntek esti adásában Brecht drámai művészetével ismerkedtünk. A műsorvezető Gyárfás Miklósnak ezúttal kivételesen nehéz dolga volt A világhírű német drámaíró sajátos művészetét csakugyan nagyon nehéz nézőközeibe hozni. Nem is sikerült úgy ez az adás, mint a korábbiak. Nem mintha Gyárfás ismertetését valamiben tévesnek vagy hiányosnak tarthatnánk. A bevezető szavakból a máskor megszokott plaszticitás, szemléletesség hiányzott most. Aki néző nem ismerte Brecht dramaturgiáját, színházi elméletét, Gyárfás mondatai közben b'zony kapkodhatta a fejét, hogy miről is van szó tulajdonképpen. Talán a szokásosnál több időt lehetett, vagy esetleg kellett volna erre a szövevényes témára fordítani. A műsorban közreműködők közül Bencze Ilona songelőadását kell kiemelnünk, Tolmácsolása a műsor meglepetése volt: új Brecht-éne- kesnő született. Reméljük, a fiatal művésznőt nem most hallottuk ebben a műfajban utoljára. irodája szerény. Szerényebb, mint amennyit egy háromezerháromszáz munkást foglalkoztató nagyüzem igazgatója megengedhetné magának. Nincs itt semmi felesleges. Mint ahogy Kovács Sándor maga is megfontolt, inkább kevesebbet, mint többet mondó. Nem ismeri a kényes kérdéseket: mindenre őszintén, a tények egész sorával bizonyítva válaszol. zett az emelkedés. A mesterség tudásában is. Kovács Sándor számokkal bizonyít. — 1950. Háromszáz állandó dolgozót és ezernégyszáz idénymunkást foglalkoztatott a gyár. Egyetlen egyetemet végzett szakemberünk volt, hozzá tizenöt érettségivel, s huszonnégy szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező dolgozónk. Ma viszont a háromezerháromszáz állandó dolgozó közül száznák van egyetemi, főiskolai diplomája, ötszáznak középiskolai érettségije, ezernek szakmunkás-bizonyítványa. A mi gyárunk kezdeményezte 1953-ban az ország első konzervipari szakiskolájának a megalapítását. Ma ezer diák tanul az ország minden részéből a nagykőrösi élelmiszer- ipari szakközépiskolában. A száz egyetemet, főiskolát végzett szakembernek több mint a fele itt kezdte pályafutásé* a gyárban. — Egyetlen példát említenék csupán a sok közül. Antal László ipari tanulóként került ide hozzánk. Kónzervmester lett, közben elvégezte az esti élelmiszeripari technikumot, a felsőfokú technikumot, majd oedig az élelmiszerioari főiskolát. Ma a gyár termelési főmérnöke. Tanulás - biztosítod feltételekkel Jelenleg több mint háromszázan tanulnak a gyár dolgozói közül az általános iskolától kezdve az egyetemig bezárólag, — Kihelyezett általános iskolai tagozat van gyárunkban. Az idén hatvanan járnak az általános iskola valamelyik osztályába. A gyár tantermet, s az oktatáshoz szükséges szemléltető anyagokat biztosítja. Mi fizetjük a tanárokat, mi vásároljuk a tanulók könyveit és tanszereit. Hogy miért vállaltuk ezt? A gyárnak még több szakmunkásra van szüksége. A szakmunkásképzésben, amely tizenöt esztendeje kezdődött gyárunkban, csak az vehet részt, aki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. A szakmunkásképzés szintén ingyenes: tantermet, felszerelést, oktatókat, tanszereket s a tanulóknak szabadnapot mi biztosítunk. Egy feltétellel: ha a dolgozó időközben kilép, meg kell térítenie tanulásának költségeit. A gyár tanuló dolgozói körében szinte ismeretlen fogalom a „lemorzsolódás”. Még a gyár számára fontos nyelvtan- folyamokat sem hagyja ott senki. Igaz. csak azóta, amióta itt is bevezették: aki abbahagyja a tanulást, az köteles visszatéríteni az addigi taníttatás! költségeket. Sok iskola - egy üzem Nem sok gyár büszkélkedhet azzal sem, hogy húszezer kötetes könyvtára van, amelyben a műszaki könyvektől a szépirodalomig minden megtalálható. — Hatvan külföldi szak- folyóiratot járatunk, s minden jelentősebb magyar újságot. A könyvtárnak, amely két műszakban tart nyitva, hétszáz állandó és ezerötszáz időszakos olvasója van. Elsősorban a szocialista brigádok tagjai. A gyárban százkilencvenöt szocialista brigád Van, ebből ötven a vállalat vagv az iparág kiváló brigádja. Érthető, ha az Egy iskola — egy üzem mozgalom itt, Nagykőrösön Sok iskola — egy üzem mozgalommá szélesedett. Még a zeneiskolával is szerződést kötöttek: a nagymúlti} gyári fúvószenekar utánpótlása érdekében minden olyan növendék tandíját fizetik, aki valamilyen fúvós hangszeren tanul. Jó a kapcsolatuk a városi művelődési központtal csakúgy, mint a városi könyvtárral. A gyár szocialista brigádjai patronálják mindkét intézményt. Sikeres klubok — Ha már a művelődésről beszélgetünk — jegyzi meg Kovács Sándor —, hadd említsem a gyár fiatal mérnökeinek és közgazdászainak klubját. Tagjai rendszeresen részt vesznek a különböző országos pályázatokon s volt olyan esztendő, amikor az élelmi szeriparban kiadott kitüntetések felét elhozták. Jó hírnévnek örvend a gyár-filmklubja is. Évről évre kisfilm-fesztivált rendezünk, mindig valami tematika — munkavédelem, munka- egészségügy — alapján. Éppen a napokban láttam új filmjüket, amellyel az idei fesztiválon szerepeinek: a korszerű táplálkozásról készült. Ma már országos hírű az Élelmiszeripari Tudományos Egyesület gyári szervezetének rendezésében évente ismétlődő országos higiéniai napok, amelynek egyhetes programja keretében negyven-ötven tudományos előadásra, vitára, konzultációra kerül sor. Ennek nem csupán a szervezését, hanem anyagi finanszírozását is a gyár vállalja magára. A munkásművelődés elősegítéséhez tartozik az is, hogy a gyár külön autóbuszt tart, amely a dolgozókat színházba, hangversenyre, országjáró kirándulásokra viszi. Holnap még jobban S ha már a sportra terelődött a szó: a gyár Kinizsi Sportkörének nyolc sportágban négyszáz tagja van. Sok száz azoknak a száma, akik nem versenyszerűen vesznek reszt a legkülönbözőbb sportágakban. A gyár vezetői szívesen áldoznak erre a célra is. Hogy mennyit? Most először zárkózik el a tények közlése elől Kovács Sándor. — Ez egyszer ne beszéljünk számokról. Nem az a lényeg, hogy mennyit költünk művelődésre, sportolásra, az emberek kulturáltabb életvitelének az elősegítésére. A társadalom érdeke és sürgető feladata a munkásművelődés következetes fejlesztése. Hogy honnan teremtjük elő hozzá a pénzt, az már igazán nem lényeges. Az a fontos, hogy csináljuk s lehetőleg holnap még jobban, mint ahogy\ tesszük ma. A szakmailag jól képzett, a munkáját magas fokú öntudattal végző, a közéletben szerepet vállaló szocialista ember formálása nernesk a közművelődés munkásainak, hanem mindenkinek a feladata. Prukner Pál Néhány hónapja, amikor az új érettségi vizsgaszabályzat megjelent, tapasztalatból tudjuk, nagyon sokan megdöbbentek. Nem kötelező az érettségi? Eltörölték az érdemjegyeket? Mi lesz ennek a következménye? A pedagógusok azonban nem lepődtek meg. — Bennünket — mondja Tóth Istvánná, a váci gimnázium igazgatója — jó előre tájékoztattak. Sőt a véleményünket is kérték, s nem puszta udvariasságból, nem formálisan. A pedagógusait: megjegyzései-észrevételei alapján a minisztérium módosította is az új intézkedéseket. Nem lényeges — A közvélemény nagyon meglepődött, hogy az idén nem kötelező az érettségi. — Eddig sem volt kötelező. Nálunk például már tavaly sem érettségizett egyik tanulónk. S az idén is, az új vizsgaszabályzat után is ugyanez a helyzet. A négy negyedikes osztály 114 tanulója közül 113-an jelentkeztek érettségire. Egy lányunk nem vizsgázik csak. Ha jól tudom, férj- hezmegy, s úgy gondolja, nincs szüksége érettségire. — Az idén érettségizettek háromféle minősítést kapnak: dicsérettel megfelelt, megfelelt és nem felelt meg. Ez azt jelenti, hogy a jó tanulók, tehát mondjuk a régi értékelés szerinti négyesek például, és a jóval gyengébbek, a kettesek, egyaránt a megfelelt kategóriába kerülnek. Sokan vitatják ennek helyességét. Azt mondják, ez a minősítés nem ösztönzi erőfeszítésekre a tanulókat. — A problémát nem tartom lényegesnek. Az érettséginek nemcsak a lebonyolítási rendje változott meg, hanem a szerepe, funkciója is. Az érettségi most csak belépőjegy az egyetemre. Kell a felvételihez, elengedhetetlen, de ott már nem az érettségi eredmény, hanem kizárólág a jelölt tudása számít. Ezt a tudást, magától értetődően, csak tanulással lehet megszerezni. Aki egyetemre akar kerülni, annak ezért kell tanulnia, s nem azért, hogy az érettségin ilyen vagy olyan osztályzatot kapjon. Tapasztalataim szerint ezt tanulóink nagyon jól megértették. Végtére is az életükről- sorsukról van szó. Mire kell és mire nem kell? — Mi történik azokkal, akik nem érettségiznek? Lehetséges, hogy jövőre már többen lesznek, mint az idén. — Itt valóban van egy zavaró mozzanat. Az illetékesek, sajnos, még nem döntötték el, melyek azok a szakmák, amelyekhez kell érettségi, s melyek azok, amelyekhez elég a középiskolai bizonyítvány. A tanulók ezért sem mernek leI mondani az érettségiről. Még I akkor sem, ha nem akarnak továbbtanulni. Később esetleg kiderülhet, hogy ahhoz a szakma hoz-mesterséghez, amelyben dolgozni szeretnének, mégiscsak érettségi kell. Hetven százalék — Sokan jelentkeztek egyetemre? — A végzősök hetven százaléka. A 114 tanuló közül 78. Messze legtöbben, harmincán, pedagógusnak. Húszán készülnek műszaki pályára, tizen- ketten mezőgazdasági főiskolára, egyetemre jelentkeztek, öten kereskedelmi főiskolán, négyen orvostudományi egyetemen akarnak tovább tanulni. A többi végzős jogászi, katonatiszti és egészségügyi pályára készül. — Sok vagy kevés ez a jelentkezés? — Ezt a kérdést általában nem lehet eldönteni. Ez kizárólag a tanulók tehetségétől, tudásától függ. Elképzelhető olyan szerencsés összetételű osztály, amelyben a 70 százalék kevés, és természetesen olyan is, amelyben még a fele is sok. így tekintve az idei jelentkezéseket, a 70 százalékot egy kicsit soknak tartom. Az iskola pályairányítási munkájának részeként néhány tanulót ezért le is beszéltünk a továbbtanulási szándékról. Megmondom őszintén, többet szerettünk volna, de nem mindenki hallgatott ránk. Pedig mindenkit szeretnénk megkímélni a felesleges, várható, élőre látható kudarcoktól. Könnyebb az idén — Milyen a hangulat az érettségire készülő osztályokban? — Semmi rendkívüli jelenséggel nem találkoztunk. Az osztályokban normális nyugtalanság tapasztalható. Az érettségire készülőknek nincs összehasonlítási alapjuk. Először érettségiznek, tehát ennek terheit, gondjait, nehézségeit, izgalmait érzik. A régi érettségiről nincsenek személyes tapasztalataik. Azt persze jól tudják, hogy az új forma, az új szabályzat kedvezőbb számukra. Nemcsak egyszerűen azért, mert „könnyebb”, hanem főképpen azért, mert minden formalizmustól mentesen az idén a tudásnak jut a főszerep. Az érettségin, és az utána következő nagy erőpróbán, a felvételin, amely most legalább annyira foglalkoztatja tanulóinkat, mint az iskolai vizsga. A diákok hangulatát tehát nem egyszerűen az határozza meg, hogy érettségi előtt állnak, hanem az, hogy érettségi és egyetemi felvétel előtt. Ez az új helyzet egyik legfontosabb következménye. Ökrös László A bukovinai székelység hagyományairól Országos néprajzi tanácskozás A Bukovinából hazatért szé- kelység hagyományait kutató néprajzgyűjtők kétnapos szakmai tanácskozása kezdődött meg szombaton a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban, a Magyar Néprajzi Társaság rendezésében. A bukovinai székelyek az európai néprajztudomány számára kiemelkedően fontos hagyományokat őriztek meg. A ritka értékek összegyűjtése céljából hívták össze a bukovinai székelyek néphagyományainak szervezett gyűjtésével foglalkozó, elsősorban a közülük való önkéntes néprajzgyűjtőket. A tanácskozás célja, hogy felmérje az eddigi munkát és kialakítsa a gyűjtés egységes irányelveit. Szeretnék elérni, hogy az összegyűjtött folklóranyag mielőbb kulturális közkinccsé váljék, ezért a tudományos tanácskozást összekapcsolták a Bukovinából származó székelyek lakta falvakban működő Pávakörök és művészeti együttesek bemutatójával és szakmai értékelésével. Építőipari gépszerelő, ív- és lánghegesztő, panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS” KSZ Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. A ma emberének: életforma TV-FIGYELŐ ö. L.
