Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

1974. MÁJUS 4., SZOMBAT «er« -d/Ps R V/ftlfOP Kisebb a növekedés Irány Eger; Jászberény «MS*: Év elején kezdte meg a termelést az ikladi Ipari Mű­szergyár gépsora, amelyet az Industra Products INC egye­sült államokbeli célgépgyár angliai, pontosabban St. Yves-i leányvállalata szállí­tott Ikladra. A gépsor a te­kercselés legfáradságosabb műveleteit végzi el: a tekercs- behúzást, a levarrást és a for­mázást. Kiss Kálmán gyáregy­ségvezető kérdőíves módszer­rel választotta ki azt a 32 munkást, aki két műszakban dolgozik az új gépsoron. Az „indulás” óta az úgynevezett MK 75-ös típusú hűtőgép be- tétmotorját gyártják itt, ame­lyet Egerbe, a Finomszerel- vénygyárba Szállítanak, ott kompresszort készítenek be­lőle, amelyet tovább külde­nek Jászberénybe, a Hűtő­gépgyárba. Az idén 273 ezer darab ilyen betétmotort ké­szítenek el Ikladon. Még egy jellemző adat: a gépek nélküli kéziszalag egy műszak alatt 130 darab be­tétmotort készít el, s ugyan­annyi dolgozó közreműködé­sével. ugyanannyi idő alatt, az új gépsor segítségével 400 munkadarab állítható elő. (Képünkön: Sztrehovszki Jó- zsefné betanított munkás a behúzógépen dolgozik.) AZ ERDŐBE BEHAJTANI TILOS! Kirátttlulóparadicsom Kerepesnél Vállalva a szóoséplés vádját, újra leírjuk: Gödöllő környé­ke nagyon gazdag természeti szépségekben. S hogy a szelíd domboldalakat, az erdőket még többen és még szíveseb­ben látogassák, igyekszik eze­ket az eddigieknél is ottho­nosabbá tenni a Gödöllői Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság. Két új tervük is van ... Szívesen felkeresik a turis­ták Isaszeg környékét, mert a természeti szépségeken kívül más is van itt, történelmi lát­ványosság: az 184a—49-es sza­badságharc emlékműve, fel­jebb pedig a honvédsírok. Az erdőgazdaság ezen a részen elkerített egy 171,1 hektárnyi nagyságú parkerdőt, ahová a tervek szerint május 31-ig fel­állítják az esőházakat, a tűz- rakóhelyeket, a padokat, a fa­tönk asztalkákat, székekkel. A tűzrakóhelyek különösen fontosak, hiszen az Isaszeg környéki meredek dombolda­lakon gyakoriak voltak az er­dőtüzek, amelyeket nemegy­szer éppen a gondatlan látoga­tók okoztak. A parkerdőt a szomszédos vaddisznóskert felől is meg lehet közelíteni — több helyen kapukat he­lyeztek el. Az erdőgazdaság tervezi, hogy a szabadságharc emlékére maguk is ámítanak egy emlékművet a parkerdő­ben. A másik parkerdő az előbbi­nél sokkal nagyobb, 328 hek­tárnyi lesz; a Gödöllő és Ke­repes között elterülő erdő egy része a gödöllői dombság jel­legzetes vidéke. A 3-as főköz­lekedési út — amely a park­erdőt átszeli — mellett nagy autóparkolót építenek, ame­lyen egyszerre 24 gépkocsi fér el. Okosan esett a választás erre az erdőre, hiszen annak ellenére, hogy még nincs ki­építve az autóparkoló, sokan megállnak itt pihenni, meg­nézni a valóban, vonzó, válto­zatos erdőt, amelynek állandó lakói az őzek, szarvasok és a vaddisznók. Az erdőgazdaság dolgozói itt is elhelyezik a már említett esőházakat, a tűzrakóhelyeket, szeméttartókat, és a padokat; úgy tervezik, hogy még az idén átadják a parkerdőt a lá­togatóknak. Eddig sokan fel­keresték autóval ezt az erdőt, most a széles földutakat lezár­ják a gépkocsik elől, „cseré­ben” kijelölnek egy csaknem kétórás útvonalat, amely az egész erdőt átszeli, keresztül­vezet a tölgyeseken, cserese­ken, fenyveseken... Bizonyára kedvelt kirándu­lóhellyé válik ez az erdő, hi­szen a főváros erre eső kerü­leteiben lakók itt érik el leg­hamarabb a zöldövezetet. Hatékonyabb munkát — jobb szervezéssel A gödöllői városi párt-vég­rehajtóbizottság ülésén meg­állapították: a város termelő üzemeinek tavalyi gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a korábbi évekhez ké­pest — s az országos átlag alatt maradva — kisebb lett az össztermelési érték növeke- kedése. Megállapították még, hogy tovább növekedett a fog­lalkoztatottak száma, azonban a fluktuáció továbbra is nagy, javulás sem mutatkozik. Gödöllő ipari üzemeinek és szövetkezeteinek tavalyi ter­melése a megelőző évhez képest 6,4 százalékkal emelke­dett, ez a szám azonban mintegy 8 százalékkal ki­sebb az 1972-es növekedési ütemnél. A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban ez volt az első esztendő, hogy Gödöllőn az össztermelé­si érték növekedése az orszá­gos átlag alatt maradt. Az eredmények persze vál­tozók, nagyon eltérőek. Né­hány példa: a Ganz Műszer- művek gödöllői Árammérő- gyárának termelése mintegy 3,6 százalékkal visszaesett, ezt a profiváltozás idézte elő. Ugyancsak visszaesett a Vá­rosgazdálkodási Vállalat ter­melése — körülbelül 5 millió forinttal —, mert kevesebb magas- és mélyépítési munkát végeztek. A legkiemelkedőbb eredményt a Gödöllői Fémtö­megcikkipari Vállalat érte el, tavalyi termelése 28 százalék­kal növekedett. Ez a kiváló munkaszervezésnek, a kapa­citás megfelelő kihasználásá­nak köszönhetik. A legegyen­letesebben a szövetkezeti ipar fejlődött. Tavaly a város vállalatainál, szövetkezeteinél összesen 924- el növekedett a foglalkozta­tottak száma, jóllehet az új dolgozók több mint fele a most „feljövő”, helyi székhe­lyű, Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalatnál állt munkába. Sajnálatos, hogy a fluk­tuáció továbbra is nagyon magas: az összes dolgozók mintegy 30 százaléka cse­rélődött ki egyetlen év . alatt. A végrehajtó bizottság to­vábbi fontos gazdasági muta­tókat is vizsgált: értékelték a vállalatok bérgazdálkodásét, a termelékenység alakulását, a beruházásokat. Lényeges, hogy az eredmé­nyek a termelékenység növe­lésével, az eszközök jobb ki­használásával, ne pedig a lét­számnövekedéssel javuljanak, márpedig a termelés tavalyi emelkedése túlnyomóan ez utóbbinak köszönhető. A vá­ros üzemeinek, vállalatainak nyeresége 1972-ben lényegesen csökkent, tavaly fordulat kö­vetkezett be, a termelőüzemek átlagosan 15 millió forinttal nőve’tok nyereségüket. Itt készül a parketta A Gödöllői Állami üzeme — íelülnézetbői. Erdő- és Vadgazdaság fafeldolgozó A párt-végrehajtóbizottság végezetül megjelölte az idei legfontosabb gazdaságpoliti­kai feladatokat. A többi kö­zött kimondták, hogy tovább kell növelni a vállalati mun­ka hatékonyságát, javítani kell a gyártmányösszetételt és csökkenteni a gazdaságtalan és nehezen értékesíthető ter­mékek arányát. Lényeges, hogy a vezetők nagyobb gon­dot fordítsanak a munkaerő- gazdálkodásra, a fluktuáció csökkentésére, a munkahelyi légkör javítására, a törzsgárda megbecsülésére. Tovább kell fejleszteni a szocialista munkavcrseny- mozgalmat és az anyagi és erkölcsi elismerés külön­böző ösztönző formáit. Ugyancsak a munka hatékony­ságának fokozása érdekében javítani szükséges az üzem- és munkaszervezést, ennek érde­kében minden termelőüzem intézkedési tervet készít. a Gödöllői tavasz programján Május 5-én az Agrártudo­mányi Egyetem színháztermé­ben hangversenyt rendeznek a Gödöllői tavasz kulturális ese­ménysorozata keretében. Este 6 ófakor a városi kamarakórus tart bemutatót Monteverdi, Mozart, Lassus, Mendelssohn és Bárdos műveiből. A kóruson kívül közreműködik Wendler Magdolna, Balogh András (he­gedű), Bencsat Annamária (gordonka) és Pálfalvi Ferenc (zongora). Május 6-án kerül sor a gö­döllői körzeti állami zeneisko­la növendékhangversenyére, ugyancsak az Agrártudományi Egyetem színháztermében, 16- án Bagón, 24-én a péceli mű­velődési házban, míg 25-én a veresegyházi művelődési köz­pontban lépnek fel a növen­dékek. Közművesítés, tömbfűtőmű 239 ÚJ LAKÁS A gödöllői városi tanács idei, rekord fejlesztési alapjá­nak 16 millió 221 ezer forint­jából sok minden épül-szépül a városban. A legtöbbet — akár a korábbi esztendőkben is —, pontosan 143,5 millió fo­rintot lakásépítésre költenek, az idén 239 új otthonba köl­tözhetnek be a gödöllőiek, kö­zöttük négy toronyházba is, az alsóparki lakótelepen. Még az idén elkészül a Kazinczy utcai lakótelep A—3-as jelű, egyben utol­só 19 lakásos épülete, s befejeződnek itt az út- és parkolóhely építések, s tovább fejlesztik a közvilágítást is. Hamarosan elkezdődik a János utcai lakótelep tovább­építésének előkészítése, hozzá­fognak a közművesítéshez, az elektromos kábelek lefekteté­séhez és földbe kerül a víz­nyomócső is. A beépítendő új rész a tervek szerint a Szőlő utcáig terjed, az első épület átadása 1975-ben várható. Ugyancsak az idén kezdő­dik meg a Kossuth Lajos utcai tömbfűtőmű kiala­kítása; innen kapják majd a meleget az ugyancsak 1975-ben át­adandó Szabadság téri társasházak. OTP­Vevő a Royal Sluis Körkép a határból A csömöri kísérlet — Magyar tarkák „új otthonban Házhoz megy a tejeskocsi Sokfelé látni gépeket a ki- zöldült határban, s bár az utóbbi napok esőzései hosz- szan tartó száraz időszak vé­gét jelezték, a hét elején még portölcsér kavargott a trak­torok és a vetőgépek nyomá­ban. 1 A gödöllői járás három ter­melőszövetkezetében érdek­lődtünk a mezőgazdasági munkák állásáról; a tervek­ről, gondokról. GALCAPARTI TSZ Juhász József az egyesült (Aszód, Domony, lklad) Gal- gaparti Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — Lassan befejezzük a ta­vaszi munkálatokat — mond­ja. — Néhány nappal ezelőtt értünk végére a kukorica ve­tésének — éppen most jöttem a határból —, az eleje már bújik. Szép a gabona is, an­nak ellenére, hogy csapa­dékhiány volt. A gabona vegy­szeres gyomirtását is befe­jeztük. Á legtöbb bajunk a cukorrépáyal volt: gyökérfe­kély miatt 50 holdon ki kel­lett szántani. Pedig a magot úgy vettük, hogy fekély el­len is csávázták, de úgy lát­szik, a csapadékhiány így is megtette hatását: a gyökér­fekélynek kedvez a hűvös, száraz talaj. A cukorrépa mel­lett másik bánatunk, hogy a kajszibaracktermésünket el­vitte a fagy, pedig a fák 1961 óta még nem voltak olyan szépen tele virággal, niint az idén. Tagjaink jelenleg a 30 holdas uborkaföld talajelő­készítését végzik, itt a Hat­vani Konzervgyár részére ter­melünk. Igényes munka, mor- zsás, kertszerű talajt kell ki­alakítani. — Az egyesülés óta sike­rült összevonnunk az állatte­nyésztést. Aszódra csoporto­sítottuk a tehenészetet — ide jövőre új istálló kell —, Ik­ladon tartjuk a hízómarhá­kat. s Domonyban a növen­dékeket. Készülődünk a le­geltetéshez. kutat, karámot kell éoíteni. Három hete már zöld takarmányt etetünk az ál­latokkal. Terveink között sze­repel. hogy az idén egészen a törésia gépesítjük a kukorica­termelést. s ehhez rövidesen építünk egv nagy tárolószínt, az ikladi major mellett. Má­sik tervünk: a borsófeldóleo- zó központot áthelyezzük Aszódra, hiszen ott a tehené­szet, a legtöbb takarmányra is ott van szükség. Már virágzik a legkorábban elvetett borsó, csak, sajnos, rövid a szára, nem sok takarmány marad belőle. A borsónak akkor kel­lene az eső, amikor virág­zik. HALADÁS TSZ Juhász József kívánsága tel­jesült. borsóvirágzásra meg­jött az eső. Gonaoioin, Onoay Gedeon, a csömöri Haladás Termelőszövetkezet elnöke, nö­vényvédelmi szakmérnök is azt szeretné, ha az ö óhaja is megvalósulna. A szövetke­zet ugyanis egy érdekes me­zőgazdasági kísérletre vállal­kozott, s az elnök nagyon sze­retné, ha ez sikerülne. — Kertészeti növényeink vegyszeres gyomirtását a Bu­dapesti Vegyiművekkel közö­sen, nem új permetező sze­rekkel, hanem új módszerrel próbáljuk meg. .Gazdaságunk speciális gépeket tervezett, s készítette el ezeket itt, a mű­helyben. Az új ’ konstrukciójú szórógépekkel az MP—142 el­nevezésű kombinált műtrá­gyát kísérletképpen az öntö­zővízzel együtt juttatjuk a növényhez. Ennek kiegészí­tője, hogy a Plantosan 4—U folyamatosan ható műtrágya­keveréket az elsők között hasznosítjuk, úgy, hogy a ha­tóanyagot a gyökér környe­zetébe juttatjuk. A kísérlet rövidesen megkezdődik, a gé­pek készen állnak. — Tart a paradicsompalán­ták vegyszeres gyomirtása, s a jövő hét első napjaiban a kiültetés is elkezdődik. Tele­pünkön hárommillió palántát nevelünk, ebből 1 milliót ér­tékesítünk. Tíz hektáron salá­tamagot, 85 hektáron borsó­magot — ezt a hollandiai Ro­yal Sluis cég vásárolja meg —, és 78 hektáron paradi­csommagot termelünk. Bevé­teli tervünk zöldségfélékből 5 millió forint, a magfélék érté­kesítéséből pedig 2 millió 200 ezer forint. ÖSSZEFOGÁS TSZ Mózer István, az egyesült (Galgamácsa, Vácegres, Vác- kisújfalu) összefogás Terme­lőszövetkezet főmezőgazdásza is örömmel nyugtázza, hogy jól haladnak a tavaszi mun­kák. — A kukorica vetésével még a múlt héten, az első esős nap előtt végeztünk, jelenleg mái csak a silókukoricát vetjük, de legkésőbb május 4-én ez is be­fejeződik. Szépen fejlődik — ahogy mondják, már négyle­vélben van — a cukorrépa. Ebből összesen 115 hektárom vetettünk, kapálásához máj us első hetében hozzáfogunk. — A közös tehenészetet itt, Galgamácsán vontuk össze, jelenleg 350 tehenünk van, magyar tarkák. Az idén sze­retnénk felépíteni egy 108 fé­rőhelyes komplex tehenészeti telepet. A tejet a váci Tejipari Vállalatnak adjuk el. Fejlődé­sünket szépen mutatja, hogy eddig bevittük a tejet a falu­ba, a begyűjtőbe, onnan szál­lította el a tartálykocsi. Eb­ben a hónapban mindez leegy­szerűsödik, bejön a kocsi a te­jért a majorba. Nem véletlen ez a fejlődés: az összevonás óta egységes lett a tartási mód, a takarmányozás. Vélemé­nyünk szerint az esztendő vé­gére el tudjuk érni az évi 2800 literes fejési átlagot is. A hízómarhák Váckisújfalu- ban „laknak”, ott egy 180 fé­rőhelyes, úgynevezett kötetlem tartásos hízómarha-istálló épí­tését kezdtük meg, saját kivi­telezéssel. A tető már az épü­leten van, júniusban követke­zik a belső technológiai szere­lés. Az istálló a lehető legmo­dernebb lesz: önetetős rend­szerű, gépi almozású. — Az egyesülés után alapo­san megnövekedett területen, 3600 hektáron kezdtünk gaz­dálkodni; ennek csaknem egy- harmadát a kalászosok teszik ki. Nagyszerű,, mennyi min­dent el lehet érni a megfelelő gépkihasználással, a jó mun­kaszervezéssel. A fejtrágyázás annak idején a galgamácsai termelőszövetkezet 600 hektár­ján hat hétig tartott. Ugyan­ezt a munkát most három hét alatt végeztük el az egyesült gazdaság összes földjén. Más munkálatoknál is általában ez a három hét az előnyünk. A kalászosok vegyszeres gyom­irtásának ütemét például csökkenteni kellett, mert nem nőtt a gyom olyan gyor­san, hogy lehessen újra kez­deni ezt az elengedhetetlenül fontos munkát. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Koppány György

Next

/
Oldalképek
Tartalom