Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

I VAC I MAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ________A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VAROS RÉSZÉRE XV III. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1974. MÁJUS 29., SZERDA Félezer kisiparos A minőségi munka fokozottabb javítására törekednek MEGVÁLASZTOTTÁK AZ ÚJ VÁCI KIOSZ-TITKÁRT A váci és környékbeli kis­iparosok érdekét képviselő KlOSZ-szervezet első félévi taggyűlésén benépesedett a Köztársaság úti székház ta­nácsterme. Megjelent a ta­nácskozáson Still Ferenc, a városi pártbizottság tagja, Ta­vi Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese és Fehér Pálg a KIOSZ Pest megyei titká­ra is. Németi Ernő váci KIOSZ- titkár beszámolójában' egye­bek között elmondta, hogy je­lenleg Vácott és a járásban 482 kisiparos tevékenykedik, közülük 187 mellékfoglal­kozásban vagy nyugdíjas­ként folytatja mestersé­gét. Kevés kisiparos dolgozik a bútorasztalos, kárpitos, cipész, fodrász, fényképész, bádo­gos, parkettacsiszoló szakmá­ban. A minőségi munka foko­zottabb javítása érdekében szakmafejlesztő bizottságok létrehozására lenne szükség, ilyen bizottság jelenleg csak a szabóiparban működik, de szervezését megkezdték a vil­lanyszerelők, a szobafestők és a kárpitosok is. A kontárkérdés ma sem teljesein megoldott: a köz­ségekben a tanácsok és a faluösszekötők sokat te­hetnek rendezése érdeké­ben. A váci KlOSZ-központ igyekszik kulturális, szórako­zási, művelődési lehetőséget biztosítani a tagoknak, rend­kívüli segélyben részesíti a rászorultakat. Németi Érnő bejelentette, hogy miután szakmájának gyakorlásával egyidejűleg nem tud eleget tenni az egyre növekvő feladatoknak, lemond a titkári tisztségről. A tagság Dobróti Lászlót (Nagymaros) választotta meg utódául. Dunakeszi művészeti napok KIÁLLÍTÁS, HANGVERSENY, TÁNCBEMUTATÓ A Vasutasok Szakszervezete és a , Dunakeszi Nagyközségi Tapács_ közös fenntartásában működő József Attila Művelő­dési Központ júniusi műsorá­ban fő helyet foglal el a Duna­keszi művészeti napok rendez­vénysorozata. Tizenötödikén délután fél 4- kor mondja a megnyitó beszé­det Barát Endre, a járási párt- bizottság első titkára, utána Losonci Miklós bemutatja Gyurcsek Ferenc szobrász és Sáros András grafikus képző- művészeti tárlatának anyagát. Aznap este a Vox Humana ad hangversenyt, MaJilári József karnagy vezetésével. Másnap majális lesz az er­dei tisztáson, bábműsorral, a gyerekeknek. Délután a tököli délszláv nemzetiségi együttes bemutatót tart a magyaror­szági nemzetiségek dalaiból és táncaiból, 20-án a Pesterzsé­beti Vasas Csili Művelődési Központ Sós Imre Színpada előadja Gosztonyi János A né­ma énekesnő című szatíráját és a helybeli Radnóti Irodalmi Színpad Pierre Boulle A kígyó kudarca című művét. Huszonkettedikén lesz A vá­ros peremén címmel meghir­detett vers mondó verseny dön­tője. Aznap este az Egyetemi Színpad vendégszerepei a Kedd, július 14. című drámai „Természetesnek tartom a munka szeretetét” Amíg az első gyümölcsük beérkeznek A magyar hűtöipar legfiatalabb létesítménye a Dunakeszi Konzervgyár. A szezonális áruk feldolgozása után, újabb mun­kaalkalmat adnak az ott dolgozóknak. A közelmúltban szil­vásgombócot kezdtek gyártani, amelyből az első gyümölcsök beérkezéséig 4 millió darabot készítenek. Koppány György felvétele Érdeklődése máig sem csökkent Sípos Lászlót, a dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár anyag- és áruforgal­mi osztályvezetőjét nemcsak a gyár minden dolgozója, ha­nem a község, sőt, a járás labdarúgást szerető közönsé­ge is ismeri: csaknem húsz évig viselte vasárnaponként a fekete mezt. — Mióta dolgozik a vál­lalatnál? Hosszú volt-e az ut jelenlegi munkaköréig? — 1951-ben kezdtem, a ka­zánházban, aztán voltam szén­lapátoló, kocsikísérő, bérel­számoló, beíró. termeltetési felügyelő, raktárkezelő, szál­lítási ügyintéző, áruforgalmi- kereskedelmi értékesítő, majd szb-titkár, és most már más­fél éve, osztályvezető vagyok. Amint látja, sok mindennel foglalkoztam. De, úgy érzem, szükséges is volt, tapasztalat- szerzés, a munkafolyamatok megismerése és megbecsülé­se céljából. Találkozásom egy- egy új feladattal mindig öröm­mel töltött el, és, bár sok mindent végeztem, érdeklő­désem a mai napig sem csők. kent, természetesnek tartom a munka szeretetét. — Mint említette, 1969- től 1973-ig függetlenített — szakszervezeti titkárként tevékenykedett. Ehhez az időszakhoz kötődik a vál­lalati szocialista brigád­mozgalom kibontakozása, megerősödése és rangjá­énak megszerzése. — Valóban, így van. Addig csak elvétve, egy-két brigád dolgozott. Nem akartuk direkt módon megszervezni a bri­gádokat hanem a meglévő közösségek munkáját értékel­tük, jutalmaztuk, és példa­ként v többiek elé állítottuk. Ugyanakkor a kollektív szer­ződésben meghatároztuk, hogy évente jelentős összeggel tát mogatjuk a kollektívákat. Ma már vállalatunk dolgozóinak csaknem a fele szocialista bri­gádban dolgozik. — Beszélgetésünk során szó esett a munka rangjá­ról. Fontos a feladat el­végzése előtt annak körül­tekintő felmérése, majd a legjobb lehetőség okos megoldása válik mérhető produktummá, ön szerint milyen a jó beosztott, egy­általán mit vár el munka­társaitól? — Munkaterületem az érté­kesítés, ezért elsősorban is az önállóságot. Számomra háncs megbecsült és kevésbé meg­becsült munka, valamennyi egyenlő a lehetőségeiben. Mun­katársaim érdeklődéssel, oda­adással végzik feladataikat. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy tervünket ez év első harmadában túlteljesítettük. — Végezetül engedje meg. hogy eláruljam olva­sóinknak hobbyját is. Az ön nevéhez fűződik egy új galambfajta kitenyész­tése, a dunakeszi babos keringő, amit az országos szövetség hivatalosan el­ismert, és oklevéllel jutal­mazott. — Nem akartam új fajtát kitenyészteni, csak egy el­képzelésemet szerettem volna megvalósítani. Azt. hogy így sikerült, a véletlennek köszön­hetem. (nyári) Ami tetszik - és ami nem TETSZIK ... hogy Vácott a Kossuth tér és a Kossuth utca sarkán szé­pen rendbe hoztak, tataroztak egy kétszintes, régi lakóépü­letet. NEM TETSZIK .. . hogy noha ez a munka már harmadik hónapja befejező­dött. a régebben a ház sar­kán lévő vissza niílantó tükröt még mindig nem helyezték vissza. (—ő) Kézilabda Ellentétes félidők HÓDIKÖT-Váci Fonó 22 20 (13:9) Váci Fonó: Kovács, Király Toldi (2). Pápa (3), Baracsi (1). Törölt f5> Kovacsics fi). Rácz '71 Szabó (1). Cseszár. A hosszú úttól fáradtan pá­lyára lépő Váci Fonó az első félidőben enervált és ideses játékot mutatott. A második félidőben magára talált. és töb'. alkalommá' is két góllal megközelítette ellenfelét. A PENOMAH—Hódmezővá­sárhely mérkőzés elmaradt mivel a szövetségi bírók nem jelentek meg. A mérkőzést ké­sőbbi időpontban játsszák le / Fon- ifjúsági cs-tmata to­vább folytatja sikorgs szeren lését a Budapesti Ifjúság’ Bajnokságban. (t. s.) A felszólalások során Ta- ri Kálmán elismeréssel szólt Németi Ernő több évtizedes munkásságáról. Németh László (Váchartyán) a szakmai továbbképzésről és az anyagellátásról beszélt. Matz József beszámolt a kis­iparosok adóközössége kere­tében működő felszólamlási bizottság munkájáról. Légrádi András az SZTK képvisele­tében adott időszerű tájé­koztatót. Fehér Pál megyei titkár 2.5 évi szervezeti .munkáért ki­tüntetésben részesítette Néme­ti Ernőt és Szelényi Pált. Végül Dobróti László kö­szönetét mondott a bizalo­mért, s megígérte, igyekszik minden fórumon megfelelően képviselni a váci és a váci járásbeli kisiparosok érdekét, (papp) összeállítással. A Dunakeszi művészed na­pok műsorát 23-án Nagy At­tila színművész előadóestje zárj a,v melynek címe: Gondo­latok a könyvtárban. (P) Inosnas jGgi tanácsadás Vácott, a szakmaközi bi­zottság rendezésében, május 30-án, holnap, délután 5 órá­tól ingyenes jogi tanácsadás lesz a párt- és tömegszerve­zeti székház (Lenin út 45.) el­ső emeletén: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügye­letes tagja ad felvilágosítást a hozzáfordulóknak. JEGYZET Mi lesz a ligettel ? A régi váciak jól emlékez- nek a hajdani városli­getre, amely a Hétkápolna, a Duna és a Burgundia utca kö­zött terült el. Fásítását Csá- volszky József kanonok in­dítványára kezdték meg, 1880-ban. 1885-től Csávolszky- parknak. 1899-től Erzsébet-li- getnek nevezték. Az ott lévő tavat, mely Derecskéi tó né­ven ismert, gróf Leslie Vil­mos püspök adományozta a városnak, 1717-ben. A tó, hosszú évtizedeken át, nyá­ron a halászok, télen a kor­csolyázók birodalma volt. Jég­pályának a múlt század de­li Május 1. brigád érdeme Hogy már az útról lássa mindenki... 0 Az Állami Opsraház igazgatójának távirata Az a kis ünnepség, amelyen részt vettem, nem kötődött ugyan kerek évfordulóhoz, mégis azt igazolta, hogy a mai ember megbecsüli a múlt nagy alakjait, és az igazán ér­demeseket soha nem feledi el. A váckisújfalui temetőben gyülekeztünk a minap, hogy jelen legyünk, mikor a Volán váchartyáni kirendeltségének Május l. nevet viselő szocia­lista brigádja átadja Füredi Mihály helyreállított sírját a község úttörőinek. A kis közösség tizennyolc tagja. Mészáros Vince, Vezse- nyi József, Takács István és a többiek, munkaidő után készí­tették el az első magyar opera­énekes és színész régi sírja köré az új vaskerítést, hogy már az útról lássa mindenki: olyan ember nyugszik idesto­va százöt éve azon a helyen, akinek pályája rendkívüli volt. Éppen az ragadta meg a bri­gádban dolgozókat, az út, amely a szegényes váci kovácsmű- helyből a Nemzeti Színház színpadára vezette a mester­legényt. hogy azután Déryné segítségével, gyönyörű hangja révén, kora egvik legnagyobb színészévé váljék. Füredi Mihály élettörténe­tét megismerve határozta el a brigád, hogy egyszerű sírkövét megóvja, helyreállítja, és köré­té vasrácsot készít, annak to­vábbi gondozását a gyerekek­re bízva, akik felébreszthetik és ismét elevenné tehetik a földben nyugvó emlékét. Füredi Mihály olyan előadó- művész volt, aki először vitte a magyar dalt sikerre az or­szág határain túl is. Nem kel­lene hosszas kutatómunka an­nak bizonyítására, hogy pá­lyája szerves része az egyete­mes zenekultúrának, annak az építménynek, amelynek tégla - nyi helyét kitölti az ő előadói, dalgyűjtői és zeneszerzői te­vékenysége. ★ Megtisztelő feladatom volt, hogy a sír előtt méltathattam Vác nagy szülöttének érde­meit. A gyerekek és a felnőt­tek meghatottan hallgattak. A szemerkélő eső fényesre mosta az új vasrácsot. S a dél­utáni szélben mintha Füredi Mihály énekszava suhant vol­na át a borzas akácleveleken, a rengeteg virágcsokron, amely teljesen eltakarta a sírhantot. Együd József brigádvezető helyezte el a koszorút, a gye­rekek nevében Diószegi Károly tanár tett ígéretet a sír gondo­zására. Mráz János, a nagy énekes helybeli emlékeinek lelkes kutatója, a község nevé­ben köszönte meg a volánosok munkáját. ★ Végezetül Lukács Miklósnak, az Állami Operaház igazgató­jának táviratából idézek, ame­lyet a brigádnak küldött: „ ... nemes kezdeményezésü­kért fogadják őszinte köszöne- temet. Kívánom, hogy akció­jukat teljes siker koronáz­za ...” Csankó Lajos Füredi Mihály helyreállított síremléke rekán alakult váci Korcso­lyaegylet is használta, húsz éven át. A századfordulón gyorsan iparosodó város népességszá­mában is gyarapodott, és a lakosok, igényeljék a jó leve­gőt, a napfényt*, a vizet, mely mind megadatott akkoritían a váci ligetben. Az üzemek ott rendezték meg évenkénti ma­jálisaikat. 1919-ben, a Tanácsköztár­saság idején, mint Népliget vált kedveltté, a május else­jei felvonulás után fái alatt vígadt, ünnepelt a nép. A fehérterror évtizedeiben az elnyomott és nyomorban élő munkásságnak még a komp viteldíja is számított, ezért vasárnaponként a liget­be vonult, családostul, pok­róccal és elemózsiával. A jelenlegi úttörőháztól kissé lejjebb, még a harmincas években is használták az el­kerített szabad strandot. 1936. júliusában épült meg a tó melletti részen a Pavi­lon vendéglő, mellyel aztán szinte teljessé vált a közeli kirándulóhely. Nyári vasár­napokon pokróc pokróc mel­lett tarkállt a liget térségein. Fiirdőző. futkározó gyerekek, pihenő asszonyok, a pavilon körül sörözgető férfiak: a gyári munkásság pihent és szórakozott. [/ esőbb, a felszabadulás ^ után a hely elveszítette népszerűségét. A vendéglőt lebontották, és 1950-től pusz­tulásnak indult a liget. Egy- egy május elsejei felvonulás után még felkeresték, de már nem érezték jól magulcaí benne. Fái, útjai gondozat­lanná váltak, mintha min­denki megfeledkezett volna róluk, később vedig, a Du­na medrének mélyítésekor, a víz a ligettől messzebb ke­rült, s teljesen elvesztette régi jelentőségét: a hajdani kiránduló- és sétahely nép- telenné vált. Néhány éve jártam arra utoljára. Már akkor is na­gyon elhanyagoltnak és el­hagyottnak találtam. Most, ezekben a napokban, újra eszembe jutott, de nem me­rek elmenni oda, lehangolna a liget mostani képe. Ezért kérdezem, mi lesz a ligettel, nincs gazdája, és nem is lesz? Zöldövezetben nem bő­velkedünk, s a keveset sem óvjuk? Jó lenne, ha az elhagyott " liget igazi városligetté válna, olyanná, ahová a szó­rakozás. a pihenés ígérete ismét vonzaná a váciakat. Móritz Valéria i i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom