Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-29 / 123. szám
Miiem jf ____ 1974. MÁJUS 29., SZERDA Y/ímop 3 Pest megyei pártvezeti az SZMT-ben Irányelvek az élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztésére A MÉM vezetőinek kibővített értekezletén, amelyen dr. Lénán Lajos miniszterhelyettes elnökölt, a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszer-feldolgozó és forgalmazó tevékenységét vitatták meg. Megállapították: a nagyüzemek egyre inkább élnek a lehetőségekkel, főleg a helyi igényeket elégítik ki az alapvető élelmiszerekből, a tejből,'a húskészítményekből, baromfiból és tojásból. A gazdaságok gyarapítják a termékek választékát, javítják a minőséget, s ez nemcsak az ellátás javítását teszi lehetővé, hanem elősegíti az üzemen belüli foglalkoztatottság kiszélesítését is. A miniszteri értekezlet úgy határozott, hogy a MÉM-ben irányelveket dolgoznak ki; ezekben megszabják az élelmiszer-feldolgozó üzemek további feladatait és kidolgozzák a fejlesztési elképzeléseket. Kedden az MSZMP Pest megyei bizottságának vezető tisztségviselői keresték fel a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsát a Dózsa György úti szakszervezeti székházban, s időszerű kérdésekről folytattak megbeszélést. A megyei pártvezetőket — Cservenka Ferencnét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a megyei pártbizottság titká-1 Kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében több mint 20 ország igazságügyi szakembereinek részvételével megkezdődött az ENSZ európai regionális konferenciája, amelynek témája a bűn- megelőzés és a bűnözőkkel való bánásmód. A tanácskozás részvevőit a magyar kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügyminiszter üdvözölte, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az egyes országokban előforduló rait — dr. Dobi Ferenc, a SZOT-elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára tájékoztatta munkájukról. A beszélgetésen részt vett dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, s az SZMT titkárai is. Az SZMT vezetőivel folytatott beszélgetés után a megyei pártvezetők a szakszervez Lek szakmai megyei bizottságain tettek rövid látogatást. bűnözés alakulásának elemzése és összehasonlítása, a bűnüldözés eredményeinek összevetése alkalmas arra, hogy kölcsönösen olyan tapasztalatokat adjon, amelyek hasznosak lehetnek a konferencián részt vevő országok számára. A szocialista országok mar régen felismerték ezt és ezzel is magyarázható, hogy tapasztalataik kölcsönös kicserélése és együttműködésük jól segíti elő a bűnözés visszaszorítására irányuló erőfeszítéseiket. Megkezdődött az ENSZ európai regionális konferenciája Korszerű nagyüzem mellett modern mezőgazdaság Benépesült a százhalombattai tóvilág (Folytatás az 1. oldalról.) A Dunai Hőerőmű ezüstvárosának szomszédságában, a Benta patak partján tegnap nyitott hivatalosan kaput a százhalombattai temparált vizű halszaporító gazdaság, amelynek beruházási költségeiből jelentős részt vállalt az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete, a FAO is. Az ünnepségen — melyről az első oldalon adtunk tudósítást — Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes megnyitó beszédében elmondotta, hogy e speciális tógazdaság feladata: a különböző halfajták modern nagyüzemi szaporítása, s az ivadékhalak tízmillióinak előállítása. Mindennek különös jelentősége van a lakosság egészségesebb táplálkozása szempontjából, hiszen a hal a fehérjékben gazdag élemiszerek választékát gazdagítja. Nemzetközi modell Á haszonhalak mesterséges szaporítását a magyar biológusok és haltenyésztők számos módszerrel gazdagították. E hagyományok vezettek a százhalombattai tóvilág megteremtéséhez. A halgazdaság és a hőerőmű kapcsolata — ez utóbbi vállalat szolgáltatja a meleg vizet az ivadékneveléshez — a korszerű nagyipar és modern mezőgazdaság gyümölcsöző együttműködését példázza. A magyar szakemberek eredményei már korábban fölkeltették a világ élelmiszer- ellátásának gondjaival küzdő nemzetközi szervezetek figyelmét, érdeklődtek a halszaporítás hazánkbeli módszerei és termelési rendszerei iránt, s végül arra a megállapításra jutottak, hogy ezek alkalmazásával föllendíthető a fejlődő országok halászata, s egyben gyarapíthatók élelmiszerkészleteik. E legkorszerűbb módszerek megvalósítása és széles körű elterjesztése érdekében született a magyar kormány és a világélelmezési program megállapodása, s jött létre a százhalombattai tógazdaság, mely egyben nemzetközi mo- dell-üzemként is szolgál, a modern haltenyésztés tudományának elsajátítására a világ minden részéből érkeznek majd ide a szakemberek. Francisco Aquino a világ- élelmezési program vezérigazgatója hangsúlyozta előadásában: — Azáltal, hogy a most felavatott halgazdaság bázisul szolgál a fejlődő országok hal- tenyésztőinek továbbképzésére, s azáltal, hogy halivadékot juttat az említett államokba, segíti a világ élelmiszergondjainak megoldását. A FAO előrejelzése szerint az élelmiszer- hiány a fejlődő országokban megháromszorozódhat az elkövetkezendő esztendőkben, ami azt jelentené, hogy újabb több tízmillió embert fenyeget az éhínség veszélye. Egy ilyen helyzet kialakulása tarthatatlan és szégyenletes lenne — mondotta az előadó, majd hozzátette: —, éppen ezért fokozott jelentőségűek a százhalombattai és az ehhez hasonló kezdeményezések, s úgy vélem, ez a program nagyon jó kezekben van Magyar- országon. Mindenütt automatika Az ünnepélyes avatás ’alkalmával a vendégeknek módjuk volt megtekinteni a temperált vizű halszaporító gazdaságot, az oktatási intézményeken kezdve a sort, ellátogatva a laboratóriumokba, a halkeltetők, fűtött ivadéknevelők épületébe, majd kisebb kirándulás keretében körüljárni a különböző fajtájú hali vadék ok élőhelyéül szolgáló negyven tavacska partját, dr. Tőig István igazgató szakértő kalauzolásával. Az itt folyó munka vázlatos leírásával remélhetően sikerül olvasóinknak is némi bepillantást nyújtani a legkorszerűbb technikával fölszerelt, azaz magas fokon gépesített és automatizált tógazdaság életébe. Az intézmény alapfeladata a tógazdasági haszonhalak mesterséges szaporítása és ivadéknevelése. Életre hívói a hazai ivadékellátás helyzetén kívántak javítani, s mint említettük, a fejlődő országokat is ‘ támogatni e téren. Űj halfajok A gazdaság közreműködik új halfajok elterjesztésében is, nagy érdeklődést váltott ki a megnyitó ünnepségen résztvevő szakemberek körében például a viza-kecsege hibrid tenyésztése. A tengeri és édesvízi hal keresztezéséből származó, s nem kevés nyelvújító hajlammal vicsegének keresztelt kopoltyús a Szovjetunióból származik, az intézményben látható — s mikroszkóp alatt is bemutatott — ivadékainak mérete egyelőre csupán milliméterrel mérhető, mert néhány napja keltek ki csupán a viza-ikrából. Százhalombattán az idén elsősorban csuka, süllő, harcsa, ponty és növényevő halak szaporításával foglalkoznak, a jövőben a compó, a feketesügér és más hlalfajták szaporítását is tervezik. Céljuk: • a halbiológia legújabb eredményeit beiktatni a termelő tevékenységbe. A tógazdaság távlati képe. Koppány György felvétele Komócsin Zoltán 1923-1974 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy nagy türelemmel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után május 28-án elhunyt Komócsin Zoltán elvtárs, a ★ 1923. április 18-án. Felsőgallán született, munkásicsaiádból. Jüíeté- neK. nagy resztét Szegeden töltötte, ott végezte iskoláit, tanult szakmát és kapcsolódott be a munkás- mozgaiomoa. A pártnak 1938. óta volt tagja; ugyanettől az évtől vett részt a munkásmozgalomban. 1944—1948. között Szegeden tevékenykedett, mint pártfunkcionárius. Kiemelkedő szerepet játszott a kommunista ifjúsági mozgalom szervezésében. Szegeden már az illegalitás éveiben az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Egyik alapítója volt Szegeden a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségnek, majd a MA- DISZ-nak. 1948-ban rövid ideig a párt Központi Vezetősége titkárságának munkatársa volt, majd 1948—1949. között a Vas megyei pártbizottság titkáraként tevékenykedett. 1949. és 1950. között ismét a Központi Vezetőség apparátusában dolgozott, mint az agitáció« osztály helyettes vezetője. Közben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő főiskola hallgatója lett, újságírói képesítést szerzett; s 1953- tól 1956 februárjáig ismét a Központi Vezetőségben dolgozott* előbb az agitációs és propagandaosztály helyettes vezetőjeként* majd vezetőjeként. 1956 februárjától 1957 márciusáig a Hajdú-Bl- har megyei pártbizottság első titkára volt. 1957 áprilisától a KISZ országos szervező bizottságának vezetője, majd Központi Bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben beválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába ® a párt Politikai Bizottságának póttagja lett. 1961— 1965. között a Népszabadság főszerkesztőjeként tevékenykedett, közben 1962-től a Politikai Bizottság tagja. 1965-től a Központi Bizottság titkára volt. A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i ülésén bízta meg a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. * Több alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek. 1958-túl az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja, 1967-től oedig külügyi bizottságának elnöke volt. Több ízben kitüntették» a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatával 11950); Munka Érdemrenddel (1962); Szocialista Hazáért Érdemrenddel (1967): Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel (1970); Lenin Emlékéremmel (1970). Az SZKP KB részvéttávirata A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Komócsin Zoltán elvtársnak, a testvéri magyar párt kiemelkedő személyiségének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának váratlan elhunyta felett érzett mély részvétét tolmácsolja az MSZMP Központi Bizottságának, az elhunyt családtagjainak és rokonainak. Mi úgy ismertük Komócsin Zoltánt, mint állhatatos marxista—leninistát, a magyarországi szocializmus következetes és elvhű harcosát, lelkes internacionalistát, jó bajtársat a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kifejtett közös tevékenységben, a Szovjetunió őszinte barátját. A szovjet kommunisták, magvar barátaikkal együtt, fájlalják a veszteséget és örökre megőrzik emlékezetükben Komócsin Zoltán elvtárs nagyszerű alakját. AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Népszabadság szerkesző bizottságának vezetője, országgyűlési képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a nemzetközi kommunista mozgalom ismert személyisége. Komócsin Zoltán elvtárs temetése június 1-én, szombaton 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az elhuny harcostársai, munkatársai, elvtársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. május 28. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A NÉPSZABADSÁG SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE ★ ★ Alig egy hónappal múlt csupán 51 éves, mégis elmondhatjuk: teljes életet élt és maradandó életművet hagyott hátra. Amikor bekerült a kommunista mozgalomba, nem volt még 15 éves. Olyan periódusban volt az, amikor javában folyt a soviniszta-nacionalista lélekmérgezés, a második világháború ideológiai előkészítése. A mozgalomhoz, azokhoz az eszmékhez, amelyekkel ebben az időszakban, gyerekfejjel jegyezte el magát, haláláig hű maradt. Napszámos, munikásfiú és bolti dolgozó 1944 fezéig. Az akkor felszabadult Szegeden a KIMSZ-t, majd a MADISZ-t szervezte, s már 1945 januárjától különböző párttisztségeket töltött be, az ellenforradalom után pedig a párt különösen nehéz feladattal bízta meg: az ifjúsági mozgalom újjászervezésével, a Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetésével, s 1957 februártól a Központi Bizottság tagjává választották. 1961-ben megbízták a párt központi lapja, a Népszabadság főszerkesztői posztjának betöltésével, s e számára viszonylag újtípusú poszton is megbecsülést szerzett marxista—leninista műveltségével, lelkiismeretességével, igényességével, ügyszeretetével. A késő éjszakai lapzárta is többnyire a szerkesztőségben érte, de munkásságának fémjelzője mégis politikai publicisztikája volt. Népszerű írások voltak ezek, amelyeket ő maga haláláig a tömegekkel való kapcsolat fontos formájának tekintett. Szerette a tömegmunkát, mivel szerette az embereket. A legfeszítettebb időszakokban is volt ideje gyűlésekre, találkozókra, sajtókonferenciákra. Közismerten kitűnő, nagy meggyőző erejű szónok volt. A gyűlésekre mindig alaposan felkészült, de többnyire eltette az előre elkészített beszédszöveget és spontán, szabadon fejtette ki mondanivalóját. Bonyolult kérdések mélyére hatolva is közérthetően beszélt, s így került közel hallgatóságához. Politikai bizottsági tagként és a Központi Bizottság titkáraként különösen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista—leninista egységének kikovácsolásán dolgozott fáradhatatlanul. Utazott, tárgyalt, vitázott rendkívüli bonyolult időszakban. Tevékeny részese volt a pártok közötti eszmecseréknek is. Megbecsülést szerzett pártunknak és személy szerint neki is, ahogyan az MSZMP politikáját képviselte. ö maga ezt mondotta: „A kommunista és munkáspártok kapcsolataiban, két- és sokoldalú találkozóin elvi jelentőségű a demokratizmus és a kollektivitás hatékony érvényesítése. Az egyes pártok belső életében is nagy jelentősége van a demokratikus légkörnek, amelyben őszintén fel lehet tárni a hiányosságokat, és meg lehet vitatni bármilyen témákat. Legalább ennyire fontos ez a nemzetközi összejöveteleknél. Kölcsönös bizalom és jóhiszeműség, egymás tiszteletben tartása, nagy türelem az elvtársi eszmecsere és termékeny vita szükséges feltétele. Kívánatos, hogy ne csak a saját álláspontunkat tudjuk képviselni, hanem a másikat is meghallgatni. A demokratikus eszmecserében nem a vitapartner legyőzése, megszégyenítése a cél, nem vele szemben, hanem érte harcolunk .. ” Tántoríthatatlan híve volt a magyar—szovjet barátság erősítésének és elmélyítésének, vallotta és hangoztatta: a proletár internacionalizmus próbaköve 1917 októbere óta a testvéri szolidaritás a szocialista forradalom elsőszülöttjével, a legidősebb, legtapasztaltabb testvérrel, a Szovjetunióval. „Proletár internacionalista egységünk a Szovjetunióval megmásíthatatlan történelmi tényeken, a szocialista forradalom, a mai világhelyzet objektív realitásán alapul. A világ kettészakadása, kizsákmányoló és kizsákmányolástól mentes társadalomra, a Szovjetunió létrejöttével vette kezdetét.” A Központi Bizottság legutóbbi, 1974. március 19—20-i ülésén bízta meg a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. Utolsó cikkét már súlyos betegen írta a Népszabadság 1974. március 23-i számába. Hitet tett ebben a párt változatlan politikája mellett. „Legutóbbi ülését a párt Központi Bizottsága olyan időpontban tartotta — írta a többi között —, amikor mind belső helyzetünk, mind a nemzetközi politika alakulása kedvező a szocializmust építő népünk számára. Az országban eredményesen folyik a békés alkotómunka. A nemzetközi porondon az enyhülés irányzata, ha nem kevés nehézség árán és megtorpanásokon keresztül is, előretör. Pártunknak még nem volt olyan kongresszusa, amelynek előkészítéséhez kedvezőbbek lettek volna a belső és külső feltételek, mint amilyenek a XI. kongresszus előkészítésének időszakában.” Ezt a kongresszust Komócsin Zoltán nem érhette meg, bár az ő munkája, tevékenysége is része lesz a tanácskozásnak. Súlyos betegen, utolsó pillanatig írt, olvasott, véleményt mondott a felmerült nagyobb és apróbb konkrét kérdésekről, az újságcikkekről: dolgozott, hiszen a munkát, a párt, a nép ügyéért és javáért vívott harcot tekintette mindvégig életcéljának, ez volt élete értelme. i k
