Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-03 / 101. szám

Arany János Tsz: TERVTÁRGYALÓ KÖZGYŰLÉS Az Arany János Termelő- szövetkezet tagsága tegnap tar­totta az Arany János Műve­lődési Otthon színháztermében az 1974. érvi tervtárgyaló köz­gyűlését. Az 1974. évi gazdasági, pénzügyi tervjavaslatot Csiz­madia Ferenc elnökhelyettes, főmezőgazdász és Csizmadia György főkönyvelő terjesztette elő. A vita után a kérdésekre, indítványokra válaszoltak. — Jó ütemben halad az új, 27X18 méteres forgá­csoló- és festőműhely építé­se a hagykőrösi Gépjaví­tó és Faipari Szövetkezet­ben. A saját rezsiben foly­tatott építkezés befejezési határideje december 31-e.. NAQTtŐÜOS A Hazafias Népfront kere­tében működő városi nőbi­zottság legutóbbi vezetőségi ülésén Patay Dezsőné tit- I A Nagykőrösi Krónika szerzője Kétszáz éve hall meg Bállá Gergely a város historikusa [ Halálakor Szélesi Pál lelkész a nagykőrösi református egyház anyaköny­vébe ennyit jegyzett be: „1774. március 3. N. Balta Gergely Senator A 64”. A bejegyzés értelme: Nemes Balta Ger­gely tanácsnok 64 éves ko­rában meghalt, 1774. már­cius 3-án. Bállá Gergely városunk tör­ténetében nemcsak mint ki­váló közigazgatási szaktekin­tély, jogtudós írta be nevét, hanem történetíróként is je­lentősét alkotott. Talán csak a szűkebb baráti köréhez tar­tozók, a hozzá közelállók is­merhették ilyen vonatkozású munkásságát. Mint a város szülötte, később városi jegy­ző, sok várostörténeti adat birtokába jutott. Szükséges­nek érezte ezek feldolgozá­sát. 1754—1757 között írta meg művét, mert ebben a há­rom évben nem viselt min­dennapos elfoglaltságot igény­lő hivatalt. Szándékozott-e munkáját nyomtatásban is megjelentetni? Erre sem le­het igenlő választ adni, mert szándékának írásos nyoma nem maradt. A városi tanács valószínűen tudott erről á munkáról, vajon miért nem jelentette meg? Gazdasági szemléletű tanácsnokok má­son törték akkor a fejüket. A saját vagyonuk gyarapí­tását tartották előbbre va­lónak. A várostörténet meg­jelentetését szóra nem tar­tották érdemesnek. A szerző sem gondolhatott arra, hogy saját költségen kiadassa. Hét gyermekéről kellett gondos­kodnia. Mivel közhivatalt csak ne­mes ifjak kaphattak, meg kel­lett szereznie a nemesi címet. Ezt akkoriban nemcsak ér­demekért osztogatták, hanem pénzért kellett megvásárolni. Illetékes helyeken 200 rajnai forintot kellett lefizetni, s még ezen felül is sok költ­séget és utánjárást igényelt a cím megszerzése. Bállá Ger­gely 1753. január 4-én nyúj­totta be a királyhoz a nemes­ség iránti kérelmét és négy év múltán, 1759. december 28-án kapta meg. A szük­séges pénzt úgy szerezhette, hogy eladta feketei szántó­földjeit, s talán még az ap­jától örökölt szőlő egy részét is el kellett adnia. Az az el­képzelése, hogy egyszer eze­ket visszaváltja, nem sikerült. Be kellett érni a Pótharaszt pusztán bérelt földdel. [ Mozgalmas napok j zajlottak 1754 és 1759 között Nagykőrösön. Lázadt az adó­fizető köznép a teher miatt. A meggazdagodott és az adófize­tést megtagadó nemesség el­len fordult, mert a nemesi va­gyont terhelő adót is neai kel­lett viselni. Lázadt a tanács ellen is, ment gazdag nemesek voltak a tagjai. Ez a korszak volt a Godány Mihály vezette mozgalom csúcspontja. A köz­nép magának követelte a vá­rosi közhatalmat. A földes­urak a zavaros helyzetet ki­használva, meg akarták ma­guk között osztani a város ha­tárát, azzal a hátsó gondolat­tal, hogy azt a tanács kiját­szásával a köznépnek, jobbá­gyaiknak bérbe adják. Nyári Mihály fobíi; ósága idején 1757-58-ban Bállá Ger­gelyt másodbírónak választot­ta meg a tanács, a következő évben főbírónak. Nem is ok nélkül, mert a Godány-féle mozgalmat követte a Halápi­féle, mely 1769-ig tartott. A földesurakkal folyó pereske­dés 1758 és 1771 között érke­zett a leghevesebb szakaszába. A város belső telkeinek job­bágyonként! összeírását is el­kezdték. Ilyen körülmények között gazdag nemes a főbírói tisztet nem is vállalta. Nem akart ütközőpont lenni. Ezt a felelősségteljes pozíciót a fő­jegyzőkből lett tanácsokra bíz­ták, vagy a jogot ismerő sze­gényebb nemessel töltötték be. Bállá Gergely 1772-ig nyolc­szor ült a főibírói székben. Ilyen emberre nagy szüksége volt a városnak, mert ebben az időben a mezővárosi kivált­ságai is veszélyben forogtak. r—I-i—-—ö-----T értékét kü­| A krónika | Ionosén az---------------------- emeli, hogy a XVIII. században országos viszonylatban sem sok helytör­téneti munkát írtak. így ritka­ságnak számít. A Bállá Gergely által vezetett városi jegyzőkönyvek művé­szien díszített címlapját, bá­mulatosan szép írását csak cso­dálni lehet. Határozott maga­biztos egyéniség tükröződik arcképéről is. (Korabeli kép­ről festette késői unokája). Akkoriban a könyv vagyonba került. Ennetk ellenére 2000 kötetes könyvtárral rendelke­zett. Könyveiben elmerülve gyertyafény mellett feledte egy-egy nap számtalan baját, gondját. Személyét, munkásságát sem kora, sem közvetlen utódai nem méltányolták kellőkép­pen. Még a síremlékét sem tartották tiszteletben. Valaki feldöntötte. Sokáig ott hevert a régi református temető volt imaszínje mögött. A kőnél azonban maradandóbb az a szellemi hagyaték, mely a „Nagykőrös Város Históriája” címet viselő munkájában ma­radt fenn. Dr Balanyi Béla kár számolt be a bizottság el­múlt évi munkájáról és is­mertette az idei terveket. Mint elmondotta, a nőbi­zottság munkájának eredmé­nye, hogy az ismeretterjesztő előadások iránt megnöveke­dett az érdeklődés. Rendszeresen telt ház volt a nők akadémiájának elő­adásain, az asszonyklub összejövetelein. Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy sokat fejlődött az előadások színvo­nala, sokrétű, érdekes té­mákkal foglalkoztak az elő­adók. Az asszonyok érdeklő­désére jellemző, hogy szinte kötelezőnek érezték a részvé­telt, s az utolsó előadás nap­ján azt kérdezték: a jövő kedden nem kell jönni? Ezen a sikeren felbuzdulva az idén gyarapítják a rendezvények számát. A vezetőségi ülésen tájékoz­tató hangzott el a népfrontbi­zottságok nőpolitikái felada­tairól, melynek szellemében az eddigi népesebb helyett ki­sebb létszámú vezetőséget vá­lasztottak. A bizottság elnöke Klein Dezsőné, a titkár Patay Dezsőné lett. Az Országos Nőtanács fel­hívására Nagykőrösön is feldolgozzák a felszabadu­lás utáni nőmozgalom tör­ténetét. összegyűjtik az aktivisták visszaemlékezéseit s a tárgyi emlékeket. A nőbizottság továbbra is bekapcsolódik a város kultu­rális és egészségügyi-szociá­lis problémáinak megoldásá­ba. Támogatják például az idősek életkörülményeivel fog­lalkozó tanácsi szarv munká ját, részben az eltartási szer­ződésben élők meglátogatásá­val, segítésével, ösztönzik a Vöröskereszt „tiszta udvar, rendes ház” mozgalmának ki- szélesítését, eredményes meg­valósulását. Részt vesznek a könyvbarát bizottság munká jában, az állami gondozott gyermekek életkörülményei­nek vizsgálatában. A virágos Nagykőrösért akciónak is egyik moz­gató rugója a nőbizott­ság. Terveik között kollektív ki rándulás is szerepel. Az idén május 7-én kelnek útra: irány Hódmezővásárhely, ahol a Hódiköt Gyárat és a kerá­miaüzemet tekintik meg. Sz. M. Élénk forgalom a vásáron Nem csökken az álattartási kedv Régen nem volt olyan vagy vásár Nagykőrösön, mint leg­utóbb. Az állatvásárra nem­csak a környékből, hanem a Tiszán- és Dunántúlról is hoz­tak jószágot, illetve jöttek ér­deklődők. A vásártér környéki dűlőutak mind megteltek par­koló személyautókkal. A nagy felhajtás megnövelte a kíná­latot, ezért az árak — a lova­kat kivéve — elég alacsonyak voltak. Sok vidéki nem akar­va hazavinni portékáját, in­kább olcsóbban adta. Nagyon sok választási mala­cot kínáltak. A szebb jószágok párját eleinte ezer forintra tartották, de később lehetett venni 750—800 forintért is. Egy 52 kilogrammos süldő 1400 forintért kelt el, egy 40 kilogrammosért 1100 forintot adtak. Anyadisznó is sok volt, így 4 ezer forintnál nem ad­tak érte többet. Szarvasmarhából már keve­sebbet hajtottak fel. A gyen­ge bikaborjúért most is meg­adták kilónként az 52 forintot, a korosabbat 28—29 forintért vették. A tehenekért általában 16—18 forintot kértek. Az idén több lovat hoztak eladásra a szokottnál. Az éves csikó 15—20 ezer forintos áron indult, egy 3 évesért 18 ezer forintot kértek. Egy jó fuva­roslovat, 38 ezer forintra tar­tott a gazdája. A jó árak folv- tán, a csikótenyésztés újra di­vat lett, nemcsak a nagyüzemi gazdaságok, hanem a kister­melők is igyekeznék minél többet nevelni. A gyalogvásáron bőséges volt a választék, s a forgalom is elég élénk volt. Jól keres­tek a lacikonyhások, az ital­mérők és a cukorkásök. Két fiatalember törzskönyvezett boxerkutyákat is árult •— ezer forintot leértek darabjáért, de a különös portékára nem akadt vevő. K. L. Köszönet a megtalálónak A minap fizetés után be­tértem a Kecskeméti úti élelmiszer áruházba, hogy a szükséges heti bevásárlást elintézzem. Ezután sok dol­gom akadt még a városban, s csak a íkéső esti órákban vettem észre, hogy valahol elhagytam a tárcámat, ami­ben irataimon kívül a ha­rd fizetésem is benne volt. Miután sok helyütt meg­fordultam, nehéz volt visz- sznemlékezni, hol vesztet­tem el. Nemsokára üzene­tet kaptam, hogy keressem fel a bolt vezetőjét és Mar- ticsek László átnyújtotta nekem hiánytalanul az el­veszett tárcát. Ezúton is megköszönöm figyelmét, szívességét. Matlag István VI., Kasza u. 5/a. SPORT Szántás az út mentén Maksa Ferenc, a Szabadság Termelőszövetkezet dolgozója MTZ-gépével felszántja az úttestet és a járda közötti terüle­tet, melyet újból parkosítanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele LABDARÚGÁS Fontos két pont a bentmaradásíioz Nagykőrösi Kinizsi—Sziget- szentmiklósi TK 1:0. Nk. Kinizsi: Vilcsák II. — Suba, Juhász, Dobozi, Marton, Somlyai, Kurgyis, Kovács Z., Kecskés III., Szabó. Csere az 55. percben, Kurgyis helyed Lengyel. Az első félidőben az erős szél a körösi csapatot támo­gatta, több gólhelyzet is adó­dott, de a csatárok a legna­gyobb helyzeteket is kihagy­ták. Az ellenfél ritka támadá­sait jól hárította a körösi vé­delem. . A második félidőben a szél erősödött, a hazaiakat segítet­te. A körösi védők biztosan álltak a lábukon. A 75. perc­ben Kecskés III. jó átadásából Szabó lövése a kapufáról pat­tant a hálóba. 1:0. Küzdelmes mérkőzésen, ha nehezen is, de nyert a Kinizsi és ezzel na­gyon fontos két pontot szerzett a bentmaradáshoz. Szigetszentmik-lósi ifi—Nk. Kinizsi ifi 1:1. Az első félidő 20. percében tetszetős támadás végért Feke­te megszerezte a vezetést. A körösiek megérdemelten sze­rezték meg az egyik pontot. Barátságos mérkőzések Nk. Kinizsi—Ferencvárosi ifi I 4:2 (0:1): Ferencvárosi ifi II—Nagy­kőrösi ifi 5:0. A május elsejei programba jól illeszkedett bele a Ferenc­város két ifjúsági csapatának nagykőrösi szereplése. Mind­két mérkőzésen színvonalas játék, jó labdarúgás volt. A Fradi ifik már a 3. perc­ben megszerezték a vezetést, a hazai csapat nagy akarással igyekezett egyenlíteni. Ferencvárosi ifi II—Nk. Ki­nizsi ifi 5:0. A jó képességű ferencvárosi csapat ellen megilletődötten játszort a hazai csapat. A gól­arány túlzott A két mérkőzést Faragó és Bokor játékvezető kitűnően vezették. Összevont járási bajnokság Abony—Nk. Kinizsi II 2:9 (1:0). Az Abonyban lejátszott mérkőzést kemény küzdelem jellemezte. A körösi csapat túlságosan védekező taktiká­val játszott. A megyei bajnokságban még nyolc forduló van hátra. A Kinizsi négy mérkőzést ját­szik hazai pályán. Ha mind a négy mérkőzést megnyerik, a csapat továbbra is a megyei osztályban marad. Vasárnap a harmadik helyezett Aszód lesz az ellenfél hazai pályán. / Bí­zunk abban, hogy a csapat megszerzi a nagyon fontos két pontot. PÉNTEKI MŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 14.30: a városi úttörő-olimpia és a Ki­nizsi tehetségkutató fiúvetél­kedője. Kosárlabda Cegléd: C. Gimnázium—Nk, Pedagógus női serdülő, vala­mint férfi serdülő és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház, 18: II. osz­tályúra minősítő verseny. Pécsi Mit látunk ma a moziban Három milliárd lift nélküL Színes, francia filmvígjáték. Kísérőműsor: Ambíció. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A leszámolás napja. Színes, magyarul beszélő francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. S/abadsaß Népszerű az asszonyklub Felkutatják a nagykőrösi nőmozgalom történeti emlékeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom