Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

KÉT RANGOS HELY Alapos felkészültséggel VÁC I NAPLÓ XVIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1974. MÁJUS 33., CSÜTÖRTÖK Műszaki fejlesztés Gyorsítani az információcserét Egy vizsgálat tapasztalatai A Pest megyei gimnáziumok és szakközépiskolák elsősegély- nyújtó megyei döntőjén, me­lyet a Vöröskereszt es a pol­gári védelmi parancsnokság rendezésében, Pécelen bonyolí­VÁROSI ATLÉTIKAI ÚTTÖRŐ-OLIMPIA Gyermek országos csúcs Az úttörő-olimpia atlétikai versenysorozata a váci stadi­onban kezdődött. Az esős, kellemetlen időben jó ered­ményt csak a lányok értek el, 500 méteren. A győztesek és a váci területi versenyre továbbjutók: 100 m: Helyes (Báthori) 13,1), Lukács Györgyi (Bá­thori). — 500 m: Oláih Káta- lin (B) 1:25,4. — 1000 m: Lib- recz (B) 3:03,2. — Súlylökés: Szikora (B) 10,53 m; Péter Erzsébet (B) 7,70 m. — Kis- labda: Horváth (Árpád) 78,70 m, Kovács Klára (Gábor) 40,35 m. — Magasugrás: Kenéz Zoltán (B) 150 cm, Rácskai (G) 140 cm. — Távolugrás: Helyes (B) 481, Ferenczi Zsu­zsa (B) 436. — 4x100 váltó, fiú: Báthori 57,4. — Négy tu­sa, egyéni: Schmidt Gábor 167 p., Kiss Edit 172 p. — Há­romtusa, egyéni: Molnár (Há- mán) 107, Olló (Báthori) 114. — Négytusa, fiúcsapat: Bátho­ri 1082 p. — Leánycsapat: Deákvár 932 p. ★ Meg kell említenünk két kiemelkedő eredményt: a négytusa versenyei közben Kenéz Zoltán 5 m felett .ug­rott távolba, de a szabályok szerint egy számban indulha­tott csak a négyből, és ő a ma­gasugrást választotta. A 4x100 méteres váltóban két helye­zett deákvári sportiskölás vál­tója a 12 évesek korcsoport­jában, 58,1 másodperccel (nem hivatalosan), gyermek orszá­gos csúcsot ért el. (—a —a) tottak le, mint azt korábban megírtuk, alapos felkészültsé­gével a váci járás két csapata is rangos helyet vívott Ki ma­Vácrátóton Könyvtáros-továbbképzés A szakszervezeti könyvtáro­sok második negyedévi tovább­képzésre Vácrátóton, a Botani­kai Kutató Intézet előadói ter­mében, május 27-én, hétfőn délután fél kettőkor kerül sor: Rigó Béla, a Kiadói Főigazga­tóság munkatársa a legújabb szépirodalmi művekről tájé­koztatja a résztvevőket. Egy gyárigazgató mondotta, nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel, mert mire föl­szerelik a legújabb gépeket, már megérkeznek a híradások, prospektusok a még többet tudó masinákról. Mérnökeit ar­ra ösztökélte, hogy rend.rae- resen olvassanak különböző külföldi szaklapokat, techniku­sai állandóan újabb és újabb megoldásokon törik a fejüket, a havonta megréndezett érte­kezleteken aztán elmondják a véleményüket, információt cserélnek, s félévenként a tel­jes gyár dolgozói előtt mű­szaki konferencián ismertetik, mit szándékoznak fejleszteni az elkövetkezendő időszakban. Mert a technika valóban ro­hamléptekkel halad. Rostálni, szelektálni kell afz újdonságok között, észrevenni azt, amely a helyi adottságok közepette minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb nyereséggel hasznosítható, s észrevenni azt is, mi könnyíti meg a dolgo­zók munkáját. Alap és árbevétel A váci városi pártbizottság megvizsgálta néhány nagyobb üzem műszaki fejlesztési te­vékenységét, s tapasztalatait általánosítható összesítésbe foglalta, a tanulságok fölhasz­nálása érdekében. Az önálló vállalatok közül a Forte, a Híradástechnikai Anyagok Gyára és a Kötöttárugyár, a gyáregységek közül a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyára s a Magyar Hajó- és Darugyár egysége, a szolgáltató vállala­tok közül pedig a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat műszaki fejlesztését vette szemügyre. Az önálló gyárak a fejlesz­tési alappal és az árbevétel­ből származó műszaki fejlesz­tési kerettel önállóan gazdál­kodnak, a gyáregységek azon­ban, minthogy a keret közpon­ti kezelésben van, önálló te­vékenységet csak korlátozot- tabban fejthetnek ki. Persze, kezdeményezésre ezekben a „fiókvállalatokban” is nyílik mód, a kezdeményezést a köz­pont — telepeinek összhang­ját figyelembe véve — elbí­rálja, s biztosítja a beruházás pénzügyi feltételeit. Az árbevételből létrejövő műszaki fejlesztési alap fel- használásának hatékonysága sem csekély, hiszen a vállala­tok fejlesztéseiket leginkább a termelés dinamikus növelésé­re, a létszám-megtakarításra s az export növelésére irányít­ják. Jó példa erre a Kötött­árugyár, ahol két éve 731 ezer forint műszaki fejlesztés 14,8 millió többlettermelést s 30,1 millió exportnövekedést ered­ményezett. Ugyanez a válla­lat tavaly sem csökkentette műszaki fejlesztését, s a fej­lesztés révén mintegy 80 mil­lió forinttal emelte meg éves termelési értékét, illetve 48 millió forinttal a kivitelt. A HAGY sem kis összeget fordított fejlesztésre az elmúlt esztendőkben: korszerűsítette a nyomtatott áramkörű panelek gyártását s a ferrittermékek ké­szítését, melyek iránt nagy a kereslet a tőkés piacon. 1972- es adatuk szerint a 12,5 mil­liós műszaki fejlesztés ugyan­olyan arányú fejlesztést hozott a vállalatnak. A Taurus Gumiipari Válla­lat kimutatásai is azt bizo­nyítják, hogy a jól felhasznált fejlesztési alap gyorsan meg­térül, és segít lépést tartani a technikai fejlődéssel. Termé­szetesen, a statisztikák impo­náló számai nem csupán a mű­szaki fejlesztés hatékonyságá­nak köszönhetők, hanem a munka- és üzemszervezésnek, a világpiaci helyzetnek, a munkaerő jobb kihasználásá­nak is. Gyárlmány- és gyárláslejíesziés A pártbizottság! vizsgálat érdekes tapasztalata, hogy a műszaki fejlesztés döntően a gyártmányfejlesztéssel függ össze. Bár mindegyik gyárban foglalkoznak gyártásiéjiiesztés- sel is, a- beszámolók többsége mégis az előbbit emeli ki. Ez a tény figyelmet érdemel, mert rámutat arra, hogy a vállala­tok szívesebben foglalkoznak a műszaki fejlesztés azon ágá­val, amely' új cikkek, ter­mékek bevezetését, vagy jobb minőségűekkel való kicserélé­sét célozza, azaz gyors ered­ményt, látványos adatokat produkál, viszonylag kisebb összegű ráfordítással. Ez a gyárak korlátozott beruházási lehetőségeivel, a beruházások kivitelzésének lassúságával is magyarázható. Azonban ide­jében — a munka- és üzem­szervezésben rejlő lehetőségek segítségével — előtérbe Ivéül kerülnie a műszaki fejlesztési tevékenységben a gyártásfej­lesztésnek is, hiszen az szol­gálná a nehéz fizikai munka kiküszöbölését, ‘ a jobb, ké­nyelmesebb munkakörülmé­nyeket. Akadályozó tényezők A gyárakban, a vállalatok­nál legtöbb esetben a műszaki fejlesztés vezetése, irányítása a főmérnök kezében összpon­tosul. Magukban a szerveze­tekben számos mérnök, üzemmérnök, technikus dolgo­zik, és sok helyen külön kí­sérleti műhelyek segítik mun­kájukat. A fejlesztés irányát leg­gyakrabban a piaci kapcsola­tok határozzák meg. Az infor­mációk a szolcásós kereskedel­mi úton jutnak el az érdekelt­hez, egyre több gondot for­dítanak a marketing tevé­kenységre, a rendszeres piac­kutatásra. A fejlesztések idő­tartama szélsőséges határok között mozog, kisebb jellegű fejlesztések esetében, mint például a Híradástechnikai Anyagok Gyárában a transz­formátorok gyártásában egy- egy fejlesztési feladat megol­dásának ideje 1—4 hónap, de a Taurus Gumiipari Vállalat­nál volt rá eset, hogy a meg­valósulás több mint három esztendőt vett igénybe. Termé­szetesen azok a fejlesztések valósulnak meg leghamarabb, melyekhez nem kapcsolódik gépbeszerzés, beruházási igény. A műszaki fejlesztést aka­dályozó tényezők között talán az első helyen szerepel a kel­lő információk hiánya. Kevés az előadás, a gépismertető, a külföldi szaklap, szakiroda- lom, amihez a mérnökök, s a velük dolgozó szakemberek hozzájuthatnak. Áttételes tá­jékoztatásra panaszkodik a HAGY, amely küilkereskede!-; mi tevékenységét az Elektro- modul közvetítésével bonyolít­ja le. Gyakori probléma a gé­pek, berendezések körülmé­nyes beszerzése. Ritka a tanul­mányút, a konferencia, a to­vábbképzés a szakemberek ré­szére, s így legtöbbször nem közvetlen tapasztalat útján is­merik meg a legújabb techni­kai eredményeket — nemcsak külföldön, belföldön is. A műszaki fejlesztési tevé- kerjjrséget néhány gyáregység­ben hátráltatja az arra for­dítható összegek csekély volta, az eredmény terhére pedig senki nem mer kockázatosabb vállalkozásokba belemenni. Az első feladat, mely egyben a legkönnyebb is: gyorsítani, élénkebbé tenni az informá­ciók cseréjét, szaporítani a tanácskozásokat, konferenciá­kat, beszerezni a szükséges szakirodalmat, s minél több lehetőséget teremteni a való­ban eredményekkel kecsegte­tő külföldi tanulmányutakra. T. E. Először Vác város általános iskoláinak kisdobos expedi­ents őrsei versenyeztek az el­sőségért a Hajós Alfréd Uttö- rőházban, számot adva expe­díció® kutatómunkájukról, Vác műemlékeinek, valamint mun­kásmozgalmi múltjának isme­retéről. A verseny első 3 helyezett­je tárgyjutalon^jan részesült, s a vetélkedő *nden résztve­vője könyvet kapott. EREDMÉNYEK: I. Vadvirág őrs (Petőfi Sán­dor csapat), II. Fecske őrs (Szilágyi Er­zsébet csapat), III. Galamb őrs, (Damjanich János csapat). m A kisdobosok után, leg­utóbb Vác öt általános isko- I Iájának legjobb öt úttörőőrse mérte össze tudását az úttörő­házban. A zsűri munkájában részt vett Balassi István, az MSZMP Vác városi bizottságának osztályvezetője, Venesz Ernő (a zsűri elnöke), a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője és Oláh Ferenc, a Madách Imre Művelődési Köz­pont igazgatója is. A Nem térkép e táj című, az ország általános iskolásait lázba hozó, a közvetlen kör­nyezetet, valamint a távolab­bi megyék lakóinak életét, szokásait, iparát és mezőgaz­JEGYZET Magánlakások helyett — művelődési otthonban Hónapok óta hiányzik a Madách Imre Művelődési Központ havi műsorából az egyik legvonzóbb, legérde­kesebb és legrendszeresebb program: a Dunakanyar Fotoklub országot, világot bemutató diasorozatának vetítése. A klubbeliek a múlt hé­ten egyik tagjuk Cserje ut­cai otthonában válogatták a 10. szegedi fotókiállításra küldendő anyagot. Prog­ramjukban szerepelt Kari de Haan Egy boldog vasár­nap című akt-albumának bemutatása: erre egy Si­rály utcai lakásban került sor. Vetítenek a Népművelési Intézetben, találkoznak a Forte budapesti bemutató- termében. Eljutottak az idén is alkotásaik Mechelen- be (Belgium), Bordeaux-ba (Franciaország) s más váro­sokba. Úgy értesültünk, hogy most már rendezik a Duna­kanyar Fotoklub helyzetét. Lesz gazdája és remélhető­leg végleges otthona is a klubnak. Az audiovizuál fesztivá­lok messze földre elvitték Vác jóhírét, a klubtagokat külföldön is jól ismerik. Remélhetőleg következő rendezvényeiket ott tartják, ahol nagyobb az érdeklődő közönség: valamelyik mű­velődési otthonunkban. (papp) Átvették a vándorzászlót Bensőséges ünnepség kereté­ben adta át a Pest megyei KI- SZÖV elnöke, Boros Gyuláné a kemencei Vegyesipari Ktsz elnökének, Bedros Jánosnak a szövetség elnöksége vánder- zászlóját, melyet a kemencei ktsz tavaly elért jó eredmé­nyeivel nyert el. Expedíciús vetélkedő Vámosmikolén Vámosmikolán gyűltek össze a járás északi részének hat községéből azok az őrsök, ame­lyek a‘ csapatvetélkedőkön a legjobb eredményt érték el, hogy összemérjék tudásukat, és eldöntsék, melyik őrs ve­gyen részt a járási versenyen? Az izgalmas vetélkedőt, 93 ponttal, a Mókus őrs (Kemen­ce) nyerte, a Foxi—Maxi őrs (Nagybörzsöny) és a Sirály őrs (Bernecebaráti) előtt, jogot nyerve, hogy az északi körze­tet kéoviselje a váci járási ve­télkedőn. (h.) daságát, természeti szépségét megismerni ösztönző akció váci záróakkordja is izgal­makban bővelkedő, szemet- lelket gyönyörködtető volt. A feladatok teljesítésében kiemelkedő eredményt elért őrsök versenyében a zsűri nemegyszer került nehéz hely­zetbe a pontszámok elosztása során. A PONTVERSENY ÍGY ALAKULT: I. Petőfi Sándor iskola Vad­rózsa őrse 99 pont, II. Árpád úti iskola Görbe őrse 97 pont, III. Báthori úti iskola Szput- nyik őrse 95 pont, IV. Gábor József iskola Olym­pia őrse (hatodikosok) 79 pont, * V. Hámán Kató iskola Olym­pia őrse 78 pont. Az első helyezett Vadrózsa őrs A legjobb expedíciós őrs szalagot köthette zászlójára, továbbá tagjai egy hét juta­lomüdülésre utaznak a zánkai úttörővárosba, és asztalite­nisz-felszerelést, társasjátéko­kat, könyvet is kaptak jutal­mul. A második és harmadik helyezett Görbe. Illetve Szput- nyík őrs kézilabdát, társas­játékot. asztali tenisz-felszere­lést és könyvjutalmat érde­melt ki. Minden résztvevő könyvju­talomban részesült. A győztes csapat Az ÉDOSZ-sportnapon, Nagykőrösön, a PENOMAH színeit a ceglédi és váci sportolók képviselték, s a versenyen, mint tegnapi számunk sportoldalán megírtuk, a váci gyár női kézi­labdacsapata lett az első, Takács Klári, Kinczler Ilona, Gergely Rozália, Vásárhelyi Mária, Bártfai Zsuzsa és Molnár Anna összeállításban. A csapat edzőbe Lengyel Sándor. A hattagú kézilabdacsapatból Takács Klári, Kinczler Ilona, Gergely Rozália és Vásárhelyi Mária nyerte a 4x100-as váltófutást is. gának. A részt vevő tizenegy csapat közül a dunakeszi gimnázium csapata végzett az első helyen: Kerti Éva, Oláh Éva, Szent­lélek! Béla, Keserű Katalin és Skreka Valéria. A váci közgazdasági szakközépiskola csapata, mely a máso­dikhelyet szerezte meg: Domhó Lívia, Csizmadia Erzsébet, Győré Lászlóné tanárnő. Germán Mária, Gulyás Eleonóra és Szabó Judit. Koppány <" ételei NEM TÉRKÉP E TÁJ Nehéz helyzetben volt a zsűri EGY HÉT JUTALOMÜDÜLÉS ZÁNKÁN Koppány György felvétele (b. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom