Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

Nyársapáton Művelődés, mostoha körülmények között Felújításra vár az öreg épület A környéken, Nyársapát központjában, egymás után épülnek a tágas, új családi házak, melyeknek szomszéd­ságában az ütött-kopott, igen rossz állapotban levő műve­lődési ház, törött ablakaival meglehetősen lehangoló lát­ványt nyújt. Bejárata előtt egy üvegcserepekkel teleszórt tekepálya hosszú betonsza­lagja húzódik, mögötte be­tongerendák és kőlapok sora magasodik felhasználásra vár­va. A régi, elhanyagolt épület egyik helyiségében, melyet könyvtár gyanánt használnak, mögt szorgos munka folyik: a mintegy 4 ezer 500 kötetnyi állományt leltározzák. Far- kasházi István, a kultúrház új vezetője rakja katonás so­rokba a könyveket, melyek előzőleg tarka összevisszaság­ban hevertek a polcokon. A könyvtári szorgoskodás már a változás, a már szinte tart­hatatlan körülmények meg­változásának a jele. Egy pályázat nyomán Erre igen nagy szükség is van, hiszen a község több mint Kétezer lakosa szívesen látogatja a kulturális ren­dezvényeket, különösen a fia­talok, kiknek az egyedüli szórakozást a környéken csak ia művelődési ház eseményei jelentik. Ha itt nem találnak kedvükre való időtöltést, kénytelenek Nagykőrösre vagy Ceglédre utazni. Ezért tartja legfonto­sabb teendőnek Farkasházi István a községben és kör­nyékben lakó fiatalokról való gondoskodást: — Régóta működik már a házban a helyi fiatalok ifjú­sági klubja. Vajamennyi tagja lelkes, 16—25 éves fiú, lány. A nem valami csábító kör­nyezet ellenére szorgalmasan eljárnak ide hetenként egy­szer. A hely nem éppen ideá­lis, barátságos, ám mivel más nincs, hát kénytelenek itt tartani összejöveteleiket. Múlt év végén a televízió fel­hívása nyomán beneveztek a KISZ Központi Bizottságának egy pályázatára, mely a nehéz körülmények között működő ifjúsági klubok segítését cé­lozta. A nyársapáti fiatalok részletesen leírták eredmé­nyeiket és gondjaikat, és rö­videsen arról kaptak érte­sítést, hogy 40 ezer forint támogatást kapnak a nehézsé­gek leküzdésére. Később a pénz is megérkezett, és most már csak célszerű felhasz­nálása van hátra. Farkasházi István még el­mondta. hogy ősztől kezdve hetenként mór háromszor szerveznek találkozót a köz­ségi fiataloknak, addigra vár­hatóan megjavítják majd a rossz társasjátékokat, a hasz­nálhatatlanokat újakra cse­rélik, és remélhetőleg, első­sorban maguknak a fiatalok­nak a segítségével, a környe­zetet is otthonosabbá teszik. Kezdés — jövőre Az igazi nagy felújítás azon­ban csak a jövő évben kez­dődik. Néhány héttel ezelőtt a ceglédi járási hivatal ille­tékesei, valamint a ceglédi já­rási építőipari szövetkezet szakemberei a helyszínen ala­posan megvizsgálták a kul­túrház épületét, és írásban rögzítették a szükséges tenni­valókat. Ígéretük ^zerint ezek­hez, a könyvtári helyiségek bővítéséhez, parkettázásához, új ablakok és ajtók készítésé­hez, a teljes elektromos há­lózat felújításához, a tetőzet javításához, néhány helyiség leválasztásához, a teljes belső festéshez jövőre látnak hozzá. A felsorolt munkák nagyjá­ból jelzik azok számára is a jelenlegi igen siralmas ál­lapotokat, akik még egyszer sem fordultak meg Nyárs­apátnak ezen a részén. Remél­hetőleg azonban nemcsak a meglevő hiányosságokat re­gisztrálják, hanem az új tö­rekvéseket. a már így is sok évet késő segítséget is jel­zik. Vajon milyen kulturá­lis munka, közművelődési te­vékenység folyik jelenleg a nyársapáti kultúrházban, és hogy alakul majd ez a ké­sőbbiekben? — Irodalmi színpad alakult külön az úttörőknek és külön a nagyobbaknak, és rendsze­resen találkoznak a fiatal ze­Nagykőrösön a Kálvin téren a már épülő víztorony kijelölt helyén van az ócskapiac, me­lyet most a Ságvári utcába he­lyeznek. Ezen a piacon általában húsz árus sorakozik, akiknek hasz­náltcikk kereskedésre jogosító igazolyányuk van. Ezek a kereskedők az élet legkülönbözőbb posztjairól ve­rődtek össze. A legérdekesebb egyéniség volt köztük a múlt évben elhalt Varga László, akinek valamikor jólmenő fű­szerüzlete volt, de tönkre­ment, és sok mindennel meg­próbálkozott. Az 1930-as évek­ben házasságközvetítő irodát is nyitott Nagykőrösön. Az ügyfelek csalogatására egy szén kislányt alkalmazott, de a bolt nem ment, csak a kis­lányt vette el egy ügyfél. Bányai Lászlóné 1920 óta árul a használtcikkpiacon. — Valamikor nagy forgal­mat csináltam — mondotta —, de most már évről évre ki­sebb az érdeklődés. Főreg Pestről igyekszem változatos nészek is, működik a kézi­munkaszakkör és tánctan­folyam is indul — mondja Farkasházi István. A meg­hirdetett TIT-előadások el­maradtak, de járt itt egy bű­vész és színielőadásra is sor került Az idén eddig öt bált rendeztünk, valamennyit szép sikerrel. Vonzó programot Ez meglehetősen szegényes, nem különösebben igényes program. Vajon ez csak az ál­datlan körülmények rovásá­ra írható? De lássuk, mi vár­ható a továbbiakban: — Határozott elképzelések még nem alakultak ki, de az már biztos — folytatja a kul­túrház vezetője —, hogy kér­dőíveket osztunk szét a fiata­lok között, az után érdeklőd­ve. mivel töltenék legszíve­sebben itt szabad idejüket. Remélem, hogy az érdekes TIT-előadások is csak sorra kerülnek és sikerül a későb­biekben színes, vonzó prog­ramról gondoskodni. Ebben mi is bízunk, és va­lószínűleg az a társadalmi ak­tívákból álló bizottság is, amely februárban tanácsko­zott a kultúrház helyzetéről. Elsősorban persze, mint azt a szakemberek is megállaoí- tották, a kedvező feltételek megteremtése a feladat, de legalább ilyen fontos, több mint kétezer ember igényes, színvonalas kulturális ellátá­sáról gondoskodni. Khim Antal árukészletet biztosítani, de ma jól keresnek az emberek, emelkedik az életszínvonal, nőnek az igények s egyre in­kább csak divatos, új ruhafé­lék kellenek a vásárlóknak. Ügy látom, hogy velünk együtt kiöregszik ez a kereskedelmi ágazat. Egy idős nyugdíjas, Széli Dénes használt závárokat, sa­rokvasakat, szerszámokat és egyéb vastárgyakat árusít az ócskapiacon. — Tizenhat esztendeig, mint kovács és lakatos dolgoztam a konzervgyárban — mondotta. Munka nélkül nem tudok meg­lenni. Rijavítgatom az ócska­vasakat. A vevő is jól jár, ol­csón kap portékát, és nekem is jó, ha a nyugdíjhoz össze­csepeg havonta pár száz fo­rint. A piacon nagyon keresik mostanában a régi, antik por­celántárgyakat, gyertyatartó­kat, kávédarálókat és egyebe­ket, de ilyesmi nemigen van az árusok portékái között. K. L. Kihaló üzletág A régi csak dísznek kell Dongó Pista vacsorája Mindketten lóra kaptak, és elvágtattak a Törteit úton. — És mondd, hol van a ke­lepce? — kérdezte az úton a komisszárius. — A Várkonyi csárdában — felete a pandúr. A szép csár­dásaié főztjére és csókjára éhe­zett a lókötő. Ma este, ott va­csorázik ... Dayka Sándor már előre örült a jó fogásnak. Még egy pusztai betyárral se volt any- nyi baja, mint ezzel a Dongó Pistával, aki valósággal meg­sarcolta a tanyavilágot. Ha pe­dig el akarták csípni, mindig eltűnt, mint a kámfor. Ha el­fogják, nagy dicséretet kap a vármegyétől is. a mint a csárda közelébe ér- tek, megszólalt a pandúr; — Komisszárius uram! Talán húzódjunk be ide a ná­dasba, ahol nyugodtan bevár­hatjuk a ritka madarat! Ügy is történt. A zsombékok közt azonban hiábavaló vára­kozás közepette szakadt reá­juk a holdfényes este. Dayka Sándor egyre jobban unta a várakozást és a sok szúnvogcsipést, s odaszólt a pandúrnak: — Te Miska, én benézek egy kicsit o csárdába. Midőn a komisszárius elin­dult, a pandúr megcsóválta a fejét: — Híjába, megérezte az asz- szonyszagot... A csárdában csak egy idős ember gubbasztott. A szép kocsmárosnét, akinek az előző esztendőben halt meg az ura, a konyhában találta Dayka Sándor. — Jó estét húgom — kö­szöntött reá. — Megfőtt-e már a vacsora? — Adjon isten komisszárius uram. Már nem sok híja. Tes­sék letelepedni... Igaz, hogy más parancsolta, de a komisz- szárius uramat szívesebben lá­tom — tette ' hozzá hamiská­san. A menyecske szőlővenyigé­vel tüzelt. — Olyan szaporátlan ez a venyigével való tüzelés — pa­naszolta. — Nem segítene egy kicsit tördelni komisszárius uram? Mindjárt hamarabb megfőne az étel... A szép asszonynak mit meg nem tesz az ember. A nyalka komisszárius is szépen neki­látott a venyigetördelésnek. Már éppen elkészült a jó vacsora, midőn a csárda kö­zeléből puskalövés hallatszott. NAMOBO A PESTME&YE.I HÍRLAP K XVIII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1974. MÁJUS 21., KEDD Csökkent az anyagköltség, kevesebb üzemi baleset Bekapcsolódtak a kongresszusi munkaversenybe Az idei május elsejei felvo­nuláson büszkén vitték a 21-es Volán munkásai azt a táblát, amely tudatta mindenkivel, hogy a helyi üzemegység ta­valyi eredményes munkája jutalmaként elnyerte a kiváló üzem címet. Jelentős esemény ez, hiszen eddig csak rövidebb távon elért sikerekért érde­meltek ki elismerést a nagy­kőrösi Volánosok, ezúttal első ízben kapták egész évi tevé­kenységükért a megtisztelő „kiváló” címet. Amint Túri György üzemvezető elmondta, valamennyi dolgozójuk nagy örömmel fogadta a bírt. A nagykőrösi telepet ez a kitün­tetés újabb eredmények eléré­sére ösztönzi. A sikeresnek bizonyult ta­valyi esztendő nem egy nehéz feladat elé állította a szerelő­ket és a műszakiakat egyaránt. Több mint egy évvel ezelőtt szocialista munkaversenyt hir­dettek a vállalatnál a kiváló cím elnyeréséért, s ebbe a nagykőrösiek is beneveznek. Vállalták, hogy eleget tesznek a versenyfeltételeknek, ami bizony igen sokrétű, céltuda­tos munkát igényelt. A leg­fontosabb talán — amint Túri György elmondta — a gazda­sági terv teljesítése, illetve túlteljesítése volt. Munkájuk gerincét a több mint másfélszáz KRAZ típusú, szovjet gyártmányú 12 tonnás, bil­lenőplatós teherautó javí­tása, kettes szemléje, rakodógépek, dózerek, földmunkagépek ja­vítása, felújítása jelentette. Ezenkívül számottevő kapaci­tást kötött le a kisfődaira- bok, tengelykapcsolók, önindí­tók, szervokormány-berende­zések, valamint a nagyfődara­bok, motorok, futóművek ja­vítása. ök gondoskodtak a vállalat ideiglenesen telepített munkahelyein adódó lakatos- munkák elvégzéséről is. Ta­valy a tervezett 500 helyett 605 gépjárművet, 117 földmun­kagép helyett 127-et javítottak meg, és 731 fődarab helyett 763-at újítottak föl. Csaknem 2 millió forinttal nagyobb termelési értéket teljesítettek, mint az előző évben. Nem kevésbé fontos kö­vetelménye volt a kiváló — Na, a Miska hajtja a va­dat — gondolta a komisszá­rius, és kifordult a csárdából. A nádas szélén izgatottan vár­ta a pandúr. — Te lőttél? — kérdezte Dayka Sándor. — Nem — válaszolt a pan­dúr. Majd szó nélkül az or­szágúira tekintettek, ahol a holdfényben, egy lovas vágta­tott Kőrös felé. — A Dongó Pista — kiáltot­ta a pandúr. Lóra kaptak, s utána vetették magukat. Egy darabig úgy látszott, hogy közelítik, a pandúr utá­na is puskázott, de nem mesz- sze a várostól, végleg eltűnt a szemük elöl. És Dayka Sándor fáradtan, mérgesen vágtatott haza, temetőoldali kúriájába, ahonnan akkorra a mulató cimborák már mind elpáro­logtak. E zalatt a Várkonyi csárda belső szobájában Dongó Pista jókedvűen ette a fi­nom birkapörköltet. — Tudod-e, tubicám — szólt a szépasszonynak —. so­hasem főztél még ilyen jót! A komisszárius tüzelt ám alá — mondotta nevetve a csárdásné, aki piros borral és tüzes csókkal oltogatta a be­tyár szomját... Kopa László címért folyó munkaver­senynek a .javítási idők betartása. Nos, a szerelők ennek is ele­get tettek, sőt egyes munká­ltat az előirányzottnál csak­nem kétszer gyorsabban, tehát fele annyi idő alatt végeztek el. Átgondolt, pontos munka- szervezést igényelt az anyag­költség-csökkentés. A terve­zett több mint 27 millió fo­rint értékű anyag helyett a ta­valyi munkák során majd 2 millióval kevesebbet használ­tak fel. Nagy szerepe volt eb­ben az alkatrészjavító mű­helynek, ahol a jól szervezett és lelkiismeretes munka ered­ményeként a tervezettnél lé­nyegesen több használt alkat­részt újítottak fel, vagy javí­tottak meg. Elmondhatjuk még, hogy számottevően csökkent az üzemi balesetek száma is. Tavaly például egyetlen egy sem fordult elő, ami elsősor­ban az alapos biztonságtechni­kai szemléknek, a munkavé­delmi felelősök lelkiismeretes tevékenységének és természe­tesen a munkások fegyelme­zettségéneik köszönhető. Az eredményekben nagy szerepük van a szocialista bri­gádoknak. Tavaly nyolc bri­gádban 138-an szorgoskodtak a vállalásuk teljesítésén. Négy brigád ezüst fokozatot, kettő bronz fokozatot ért el. A kivá­ló üzem címért folyó munka­verseny értékelésekor ezeknek a brigádoknak a teljesítmé­nyét is figyelembe vették. A sikereken felbuzdulva nemrégiben bekapcsolódtak az MSZMP XI. kongresszusának tiszteletére meghirdetett mun­kaversenybe, melybe a már meglevő nyolc szocialista bri­gád mellett hat újabban ala­kult munkahelyi közösség is benevezett és együttes erővel igyekeznek eleget tenni a vál­lalásoknak. Törekvéseik túl­mutatnak üzemük falain: önkéntes munkájukkal na­gyobb otthonuk, Nagykő­rös városának gyarapítá­sán is fáradoznak, óvodákat, iskolákat patronál­nak és részt vállaltak a város földútjainak rendbentartásá- ból is. K. A. Labdarúgás Súlyos vereség Budaörs—Nagykőrösi Ki­nizsi 5:0. A múlt vasárnapi maglódi jó szereplés után — mivel a Budaörs hasonló képességű csapat, mint a maglódi — re­mélhető volt, hogy szerez egy pontot a Kinizsi labdarúgó­csapata. Ezzel szemben súlyos vereséget szenvedett sőt még a gólaránya is sokat romlott. A kieső jelöltek közül többen győztek, így a kilencedik hely körüliek helyzete nagyon szo­rossá vált. Ügy tűnik, hogy nemcsak a hátralevő hazai mérkőzéseket kell megnyerni, de még idegenből is kellene pontot szerezni. Nagyon hiány­zik a hazai pályán lrsa és Perbál ellen leadott négy pont. Budaörsön a kö vetkező volt az összeállítás: Vilcsák II. — Suba, Juhász, Dobozi, Mar­ton, Somlyai. Bari. Kovács Z„ Szomolányi, Kecskés III., Sza­bó. Csere a II. félidő 15. per­cében Szomolányi helyett Rá­kosi, a II. félidő közepén Ju­hász helyett Orbán. A körösi csapat szétesően, fáradtan játszott. A csatársor nem tartotta a labdát, a vé­delem rengeteg hibával ját­szott Budaörsi ifi—Nk. Kini­zsi ifi 3:2 Kinizsi ifi: Erdélyi — Tóth L., Labancz, Bélteki, Tóth S., Várkonyi, Kaszap, Szabó S., Mohácsi, Kurgyis. Nemcsak szépséghiba, de elgondolkodtató is, hogy ilyen nagy sportegyesület ifi csapa­ta nemcsak hogy cserejátékos nélkül utazott el, de tíz em­berrel állt ki, a vereség oka ebben keresendő! Megyei bajnokság Férfi ifjúsági: Nk. Pedagó­gus—Monori Gimnázium 10:2, a 10. percben félbeszakadt, mert a vendégek taktikai ok­ból kipontoztatták magukat. Nk. Pedagógus—Nk. Gimná­zium 61:42. Női ifjúsági: Nk. Pedagógus— Monori Gimnázium 83:22. Nk. Pedagógus—Nk. Gimnázium 36:23. Női serdülő: Nk. Pedagógus —Monori Gimnázium 71:12, Nk. Pedagógus—Nk. Gimná­zium 59:25. Pécsi—Sulyok ANYAKÖNYVI HÍREK Született:, Varga Sándor és Rabi Anna: Rajmond; Gubics- kó Géza és Patyika Ilona: Gabriella; Magyar József és Varga Katalin; Attila; Gás­pár Károly és Beke Ilona; Tünde; Urbán Antal és Gondi Éva: Viktor; Nemes Tibor és Csengődi Magdolna; Roland; Szabó Attila és Máté Klára: Zsuzsanna; Pozsár László és Molnár Magdolna: Ivette; Do­bos Mihály és Pap Magdolna: Andrea; Strázsi János és Ken­deres Erzsébet; Katalin nevű gyermeke. Névadót tartott: Hoffer Fe­renc és Pálfi Margit: Ferenc és Tamás: Kovács László és Apró Ilona: Szilvia; Marton Sándor és Csizmadia Zsuzsan­na: Zsolt; Szelei Albert és ICrizsán Veronika: Beáta; Sző­ke László és Szabari Eleonóra; Szabolcs nevű gyermekének. Házasságot kötőit: Holó László és Kiss Judit, Barna Attila és Pallér Zita. Rátóti József és Holló Erzsébet. Meghalt: Drahos József | (Hangács dűlő 67.); Molnár Balázsné Szabados Éva (Zrínyi u. 31.); Balogh Gyuláné Susán Julianna (Bálvány u. 71.); Szőke János (Csíkvár dűlő 11.); Hajdú István (Bethlen u 2.); Horváth Istvánná Farkas Erzsébet (Lázár Vilmos u 11); Franczia István (Puskás T. 8.): Balogh Gyula (Gógány dűlő 63.). Mit látunk ma a moziban? Szerelem a tengeren. Színes szovjet operettfilm. Kísérőműsor: Hoki hiki el­len. Magyar Híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN Törvénysértő seriff. Színes amerikai kalandfilm. Előadás kezdete: 7 órakor. i / ió öreg nagyapámtól hallot­tam az alábbi, régi törté­netet. A fehérre meszelt, sokablakos, városszéli kúriá­ban vígan szólt a muzsika. Dayka Sándornak, a híres nagykőrösi komisszárius nak jó kedve volt. A nagy asztal kö­rül szemelt kadarka bort ittak a víg cimborák. A legjobb kö­rösi cigány, a Mándi, táncol­va, nótázva húzta a nyalka ko­misszárius kedvenc nótáját: Megérdemli az a lány, Kiért sáros a csizmám... Lent, az udvarban pedig egy huncutszemű, szép menyecske, nagy bográcsban főzte az illa-' tos birkapaprikást, vacsorára. Egyszerre csak a széles tég­lalépcsőn, egy marcona pan­dúr szaladt fel a mulatozók szobájába, és illő tisztelettel megállt az ajtóban. — Na, mi baj Miska? — szólt rá a komisszár. A pandúr közelebb somfor­dáit, és halkan odasúgta: — Megkövetem alássan, benne van a kelepcébe a Don­gó Pista ... Dayka Sándor hirtelen fel­állt, összevágta ezüst sarkan­tyúját, és így szólt a cimbo­ráknak: — Engedjetek meg, egy kis dolgom akadt. Mulassatok to­vább, nemsokára én is vissza­jövök. És már indult is a pan­dúrral.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom