Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

Ismeretterjesztő előadások Meglátni és megszeretni Szinte mindennapos téma most a népesedéspolitika. Munkahelyeken, társaságban és családon belül is sokszor beszélnek róla, támogatására intézkedési tervek születnek. A felvilágosító munka fontossá­gát mindenki megérti, a segí­tő szándék mindenütt tapasz­talható. Az iskolákban ebben a tanévben az eddigieknél több szó esett osztályfőnöki órákon és más foglalkozásokon a csa­lád fogalmáról, a szocialista családkultuszról a közös fele­lősségről, amelyet mindenki­nek éreznie kell, ha a jövőre, a felnövekvő ifjú és a majda­ni legifjabb nemzedékre gon­dol. A munkahelyen szocialis­ta brigádértekezletek és párt- taggyűlések foglalkoztak a né­pesedéspolitikai határozattal, gondosabban kísérik figyelem­mel a nagycsaládosok helyze­tét, többet törődnek a gyerme­ket váró, vagy gondozási sza­badságról visszatérő asszo­nyokkal. A ceglédi városi tanács mű­velődésügyi és egészségügyi osztálya most elsősorban a vá­ros tizen- és huszonéves lakói számára — épp a népesedés­politikai határozat jegyében — öt témakört fejölelő előadás- sorozatot tervezett, Meglátni és megszeretni címmel. Termé­szetesen minden érdeklődőt szívesen látnak ezeken a ren­dezvényeken, hétfői napokon, délután 18 órai kezdettel. Első alkalommal május 20- án Lür István, a Kossuth Mű­velődési Központ igazgatója tart előadást a szeretettől és a szerelemről. Május 27-én a házasság jogi kapcsolatairól dr. Knolmár Mihály, a járásbíró­ság elnöke fog beszélni. Jú­nius 3-án dr. Kopár Zoltán szülész-nőgyógyász előadásá­nak a címe A nő és a férfi lesz, a gyermekékről pedig jú­nius 10-én dr. Hídvégi Zoltán gyermekorvos fog szólni. A házasság anyagi alapjairól, a kezdeti nehézségekről és azok áthidalásáról a városi tanács titkára, dr. Lakatos József tá­jékoztatását hallhatják. Ma nyílik: Schcner Mihály kiállítása Ma délelőtt 11 órakor nyí­lik meg Cegléden, a Kossuth Múzeumban Schéner Mihály festőművész kiállítása. A mű­vész alkotásai már számos ha­zai és külföldi kiállításon sze­repeltek, elismerést szerezve alkotójuknak. A kiállítást M. Herczeg Ibolya művészettörté­nész nyitja meg. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA RE CEGLÉDI JÁR á XVIII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1974. MÁJUS 19., VASÄRNAP Száz gyermek számára épít óvodát az abonyi Új Világ Tsz Felajánlás a XI. kongresszus tiszteletére Ezekben a napokban az abo­nyi Űj Világ Termelőszövet­kezet párt- és gazdasági veze­tői levelet intéztek a nagyköz­ségi pártbizottsághoz, a hely­beli tanácshoz és a Nagykő­rösi Konzervgyárhoz. A párt XI. kongresszusa és a felsza­badulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat összegezték. A közelmúltban tartott ta­nácskozáson a tizenöt szocia­lista brigád, több mint száz­BODY ÍREN KIÁLLÍTÁSA Motívumok, kék-fehérben A kékfestést művészi rangra emelte A kékfestett kelme divat nemzetiségi falvainkban, így Ceglédibercelen még ma is él, főként az idősebb asszonyok viselete. A dús ráncú, illő hosszúságú roko­lyák mellett a miniben, maxiban feszítő fruskák divat­ja is egy ideje ez az anyag. S a fiatalemberek nem átall­ják ingként hordani. A kihaló mesterség letűnő termé­ke kései reneszánszát éli. Az utóbbi időben két alföldi múzeum vállalkozott a kékfestést művészi rangra emélő alkotásairól ismert Bódy Irén kollekciójának be­mutatására. A múlt évi ceglédi kiállításba jelenleg is látható nagykőrösi követte. ■ * * A két szomszédváros közön­sége előtti bemutatkozás adta az alkalmat a Munkácsy-díjas iparművésszel való beszélge­tésre. — Mint textiltervező ho­gyan jutott el a kékfestésben rejlő lehetőségek felfedezésé­ig? — Az előzményekhez tarto­zik, hogy Veszprémben egy kékfestő mester műhelyének szomszédságában nőttem fel. Számomra természetes lát­vány volt a kint lógó, száradó anyag, s évekig hordtam a be­lőle készült ruhát magam is. Akkoriban nem tűnt fel, s tíz­évi gyári tervezői munka után a véletlen irányította rá a fi­gyelmemet. Az öreg mester halála váltotta ki belőlem az aggodalmat: vajon mi lesz a letűnő, régi mesterséggel, a derűs, kedves kelmékkel? Folytatja-e valaki az évszáza­dos hagyományt? Időközbená Textilipari Kutatóintézet ösz- szegyűjtötte a még fellelhető hazai kékfestőmintákat. Ezt a kincset kutattam magam is, és közreműködőket kerestem. — Miként valósítja meg ter­veit? — A kékfestés művelője sok­oldalú, kemény munkát vé­gez. A teremtő szépség igézete mellett kitartásra, erős fizi­kumra és a kivitelezésben se­gítőtársakra van szükség. A tervek valóraváltásához mű­helyre és mesterekre kellett lelnem, olyan együttműködők­re, akiknél a dolog gazdasági oldala is figyelemre méltó Egy szövetkezet monori mű­helyében végzik ezt a mun­kát, szép eredménnyel. — Alkotásaihoz a népmű­vészet gazdag tárházából me­rít. Van-e mód a tpűfaj to­vábbfejlesztésére ? — A kék-fehér hálás szín­összeállítás, mind technikai­lag, mind előadásmódban sok lehetőség rejlik még benne. Ezek feltárását a következő évek feladatának érzem. Az ország különböző részeiben több követőm van. Nagy öröm számomra, hogy sikerült fel­elevenítenem a feledésbe ve­sző textilfajtát, felkelteni az érdeklődést, ha az igények ki­elégítése még nem is teljesen megoldott. — Hol szerezhetők be ké­szítményei? — Az Iparművészeti Válla­lat üzletei árulják ezeket. Cé­lom az volt, hogy mindenki számára elérhető, olcsón kap­ható legyen a kékfestőanyag, ne a belvárosi butikok drágán mért különlegessége. Ez a je­lenlegi fokozott érdeklődés — a divathullámok természete szerint — idővel alábbhagy, de a kékfestő örökre divat marad mint klasszikus textí­lia. — A modern lakáskultúra szívesen alkalmazza a nép­művészeti elemeket Saját mun­kái hogyan azonosulnak ezzel a törekvéssel? — A harmonikusan kialakí­tott, modern környezetbe be­leillenek készítményeim. Egy falikép, egy színfolt kelleme­sebbé, meghittebbé teheti a környezetet, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kékfestett anyag erős egyéniség, ennek megfelelően kell a belső teret megkomponálni. A harmóniát segíti, ha egyszerű bútor, gyap­jú, szőr, vagy spárgakészít­mény, klasszikus anyag csat­lakozik hozzá. Egyébként jel­szavam egy önkényesen meg­változtatott közmondás: „Aki a meszelt falat szereti, az rossz ember nem lehet.” Ilyen falsíkon életre kelnek a for­mák és a színek. — A réápyltőfösi 'Vla.dár-féle kékfesiörnűheíy várható re­konstrukciójáról mi a vélemé­nye? — Nagyszerű elképzelés. El­ismerés illeti a gondolat min­den támogatóját. Jó lenne, ha azok, akik ebben az ügyben segíteni tudnak, mielőbb meg­tennék a szükséges lépéseket, nagy ajándék lenne a város­nak és a környéknek a mes­terség múzeuma. Tamasi Tamás hetven dolgozó közös elhatá­rozással vállalta a zöldségter­mesztés továbbfejlesztését. Az idén a szántóterület 27 száza­lékán az eredeti terv szerint 730 vagon zöldségféle terme­lését irányozták elő. (Tavaly 530 vagomínyi volt a termés.) A napokban megfogalma­zott felhívás szellemében már az idén az ezer vago- nos mennyiség elérésére törekednek. A vállalás az 1975—1976-os gazdasági évre is megszabja a teendőket. Az a törekvés, hogy az abonyi Űj Világ Termelő- szövetkezetben fokozatosan fő ágazattá váljon a zöldségter­mesztés. Jövőre már 500 hek­táron, a szántóterület 35 szá­zalékán zöldségfélékkel foglal­koznak, s 1976-ban — a ter­melésszerkezet módosításával — tovább növelik a zöldség területét. Fóliatelepüket a leg­teljesebb mértékben kihasz­nálják. Termel vényeikből gon­doskodnak a község lakóinak folyamatos ellátásáról. A község gyermekintézmé­nyeinek helyzetét ismerve, s figyelembevéve a jelenlegi férőhelyhiányt, a termelőszö­vetkezeti tagság úgy határo­zott, högy a zöldségtermesz­tésből származó nyeréséig egy részét a település gondjainak enyhítésére fordítja. A községi tanács által ki­jelölt helyen száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát építenek Abony- ban. A tanács által megrendelt tervek szerint készülő köny- nyűszerkezetes építmény te­reprendezését még az idén el­végzik. Ebben az évben fél­millió forintnyi alapot képez­nek. Az építkezés megkezdésé­nek időpontja az 1975. április negyediki ünnepségekhez kap csolódik. s az épület átadását 1976. november hetedikére tervezik. A munkát saját épí­tőbrigádjuk házi kivitelezés­ben végzi el. A jelenlegi szá­mítások szerint a termelőszö­vetkezet által vállalt költsé­gek kétmillió forintot tesznek ki. A gazdaság szocialista bri­gádjai vállalták, hogy je­lentős társadalmi munkát végeznek az építkezés se­gítésére, az óvoda beren­dezésére és felszerelésére is gondolnak. A KISZ - alapszervezet védnök­séget vállalt az építkezés fe­lett, jó szervezéssel, ügyinté­zéssel könnyítik a kivitelezést. A levélben a nagyközségi pártbizottságtól azt kérik, a településfejlesztési terveknél vegyék figyelembe felajánlá­sukat. A nagyközségi tanácstól a hely kijelölését, a tervdoku­mentáció elkészíttetését és a szükséges engedélyek beszer­zését várják. A Nagykőrösi Konzervgyártól, mint termel­tető partnertől várnak segít­séget, megértő támogatást a 'gazdasági ' együttműködésben. T. T. Iskolaigazgatók munkaközössége Dunántúli tapasztalatcserén A ceglédi járás általános is­kolai igazgatóinak munkakö­zössége eredményes tevé­kenységet folytat. Munkaterv szerint összeállított program­jaik sorában ebben a tanév­ben egy alkalommal Ceglé­den tartottak megbeszélést, megszabva jövendő felada­taikat. Kocséron neveléselméleti problémákat, Jászkarajenőn tartott ülésükön az új iskolai rendtartás tapasztalatait vi­tatták meg, s ez utóbbival kapcsolatos véleményüket, ja­vaslataikat összegyűjtötték és a megyei felügyelőd szervek­hez továbbították. Sok hasz­nos elképzelés született a ne­velőtestületekben is. Még ebben a tanévben há­romnapos dunántúli tapasz­talatcserére mennek. Veszp­rémben a kulturális intézmé­nyek munkájával ismerked­nek meg, majd a szombathelyi felsőfokú tanítóképzőben tesz­nek látogatást. Vendéglá­tóikkal a tanítóképzés gya­korlati kérdéseiről folytatnak eszmecserét. Ma lesz a kutyakiállítás . Cegléden a Gerje-parti kis­erdőben (a BEM SE sporttele­pe mögött) országos kutyaki­állítás lesz. A kiállításra több száz tenyésztő és klubtag be­nevezése érkezett, s mintegy negyven fajta kutya látható. Munka-, vadász- és kedvtelés­ből tartott kutyákat hoznak a kiállításra, s hogy ezek közül melyik lesz fajtája és a kiállí­tás legszebbje, arról szigorú, szakemberekből álló zsűri hoz döntést. A kiállításra kataló­gust készített az ebtenyésztők ceglédi szervezete, a bemutató rendezője. A BUDAPESTI SINCRON együttest várják csütörtökön estére a ceglédi ifjúsági park­ba. A park délután 5 órától várja a fiatalokat és jó idő esetén zenés, táncos szórako­zásra ad alkalmat, A hónap utolsó csütörtökjén disc-jockey bemutató lesz. Ma, az asztalitenisz NB I-ben Ceglédi YSE—Csepel Ma a Hámán Kató általános iskola tornatermében délelőtt fél 10 órakor kezdődik a Ceg­A nagykőrösi múzeumban június 9-ig tekinthető meg Bódy Irén szebbnél szebb fali­képéinek, vánkosainak, kárpitjainak és térítőinek kiállítása. Apáti-Tót^ Sándor felvétele lédi VSE—Csepel NB I-és férfi asztalitenisz csapatta­lálkozó. A tizenkettes mezőny­ben két pont nélküli csapat van, az újonc Nagykálló és a Csőszerelő, ök az első szá­mú kieső jelöltek. A 9. és 10. helyen két 4 pontos csapat áll, a Csepel és a CVSE. (A Csepel 7, a Cegléd 8 mérkő­zést játszott le eddig.) A vendégek csapatában ját­szik Bánkúti és az ifjúsági válogatott Horváth is, aki az előző héten a Szovjetunióban egy nemzetközi ifjúsági ver­senyt nyert meg. Kézilabda NB II A KÖZGÉP első veresén® A bajnokság hatodik for­dulójában a ceglédiek nem tudták folytatni jó' sorozatu­kat, elszenvedték első vere­ségüket, így megmaradt az eddig szerzett kilenc pontjuk MMG—Ceglédi KÖZGÉP 16:1 Cegléd: Szalisznyó I — Hö- römpő, Jónás, Unicsovics. Szalkay, Godó, Szabó. Csere: Cseh, Szalisznyó II. A nagyon gyenge játékveze­tés sem menti a ceglédieket. Kiábrándító játékkal egy sze­rény képességű csapattól szen­vedtek vereséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom