Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-19 / 115. szám
íw«» TB ^Rmasi 1974 MÄJUS 19., VASÄRNAP P ’eit megyei bcirancfoíáóob ------------------- 118. ---------------------------------IKLAD-DOM ONY I. A kel Galga menti községet egymással a tőszomszédság, a közös vasútállomás, mind a kettőt az Aszóddal közös tanács, egyesített termelőszövetkezet köti össze. Ha a mintegy 2100 lakosú Iklad, a Domony- völgye külterülettel együtt körülbelül 2400 lélekszámú Do- mony dolgozóinak számát az összlétszám kétharmadára becsüljük — ez pedig már merész becslés! — akkor sem jön ki az a 3800 ember, aki az IMI — ikladi Ipari Műszergyár elnevezésű hatalmas ipari létesítménynek munkás-, műszaki-, mérnök- és alkalmazottlajstromán szerepel. A dolgozó embereknek, a munkáskezeknek ez a rendkívüli többlete indokolja, hogy Ik- ladról és Domonyról szólván — az IMI jelentőségét, jelenét és jövőjét felvázoló benyomásainkat tesszük első helyre. A gyárat az ötvenes évek elején alapították, egy hosszú, tágas völgykatlanban. Fejlődése. ezzel kapcsolatban termékeinek váltása az elmúlt negyedszázadban nagyszabású és különleges. Jelenlegi gyártmány csoportjai közül hármat emelhetünk ki, amelyek legjelentősebb forrásai az évi 600 millió forintos bevételnek, ezen belül a 200 milliós, komoly arányban tőkésországokba irányuló exportnak. Kezdjük a villamos fúrógépek motorüzemével, amelyben 100 Watt erősségtől 3000 Wattig terjedő törpe és kismotorokat készítenek a háztartási- gép-gyártás, a szerszámgép- gyártás és a műszergyártás céljaira. Folytassuk az ipari készülékek: a vészjelző és ködszirénák, ventillátorok, hűtő- és szellőzőberendezések motorjainak üzemrészével és végezzük a háztartási kiské- szülékek: a kávéőrlő, asztali ventillátor, kézszárító gyártóüzemével. összehasonlító élményként: néhány órával az IMI-ben tett látogatásunk előtt egy közeli község bisztrójának mosdójában egy automatikus villamos kézszárító, ugyancsak IMI-gyártmány, meleg fuvallata tüntette el kezünk mosása nedvességét. A gyárban viszont ennek a szerkezetnek nagy kapacitású, új változatával is találkoztunk. A remekbe konstruált, elegánsan modellezett formájú kézszárító hamarosan hazai forgalomba kerül, az USA egyik importvállalata máris 10 000 darabos tételt rendelt belőle. Az IMI motorjai felhasználásának helyét és sorát sokáig folytathatnánk. Röviden még néhány érdekesség. IMI-moto- rok működtetik a Hajdúsági porszívót és az Ikarus-autó- buszokat, az Olimpia számítógépet és a Német Szövetségi Köztársaság számos betonkeverőjét. Kisegítő üzemei szerszámokat készítenek, gépeket javítanak, végzik a beállítás és a műszaki kísérletezés sokirányú munkáját. A kétszeres szocialista üzem belső életéről némi képet adhat egy kis keresztmetszet a munkások nem- és korbeli megoszlásáról, összetételéről, képzéséről és a munkaerőmozgás sajátosságáról. A 3800 főnyi dolgozó gárda kétharmada nő, egyharmada férfi. A létszám fele 30 éven aluli, kivételes mérleget mutat a korábbi felsorolásunkban első helyen említett Hermeti- kus Hűtőgép Motorüzem — HŰK —, amelynek munkaasztalainál 90 százalék a nők arányszáma és a foglalkoztatottak 80%-a 20 éven aluli. A jelenlegi technológiai színvonal sajátosságából következik a betanított munkások magas száma, szakmunkások, főképpen a kisegítő üzemekben és a gépautomaták beállításánál nélkülözhetetlenek. A szakmunkásképzés természetesen az adott helyzetben is folyik. Kiemelkedő szorgalmú és képességű betanított munkások műszaki fejlődése, továbbis- kolázása biztosított, akár szakközépiskolában, akár az önképzés lehetőségeinek kihasználásával. A magas fokú műszaki képesítés elnyerését a gyár szerződéses alapon is támogatja: aki tanulni akar, annak az IMI erre módot ad, s a kitanult technikus vagy mérnök eleget tesz szerződéses kötelezettségének — megszerre az IMI segítségével komoly sportközpontot hozzanak létre. Az érlelődő tervek között uszoda, sőt az elhanyagolt, jobb sorsra érdemes tekesporthoz alkalmas fedett pálya építése is szerepel. Elképzelhető, hogy a fiatal dolgozók kedvderítő hangulatát, amely végső soron művelődési igényAz IMI legfiatalabb és legnőiesebb részlege: a HŰK. * G ár cl os Katalin felvétele zett tudását az Ipari Műszergyárban gyümölcsözteli. A VárOSOfclÓl távol eső, községekkel is éppen csak mezs- gyés gyárüzem munkássága 50 kilométeres körzetből: Budapestről és 40—50 községből verbuválódik. A Volán autóbusz napi 40 szerződéses járata, amely a dolgozókat hozza és viszi, évi 12 millió forint terhet ró a gyári költségvetésre. A bejárók közlekedését a buszokon kívül Iklad—Domony közös vasútállomásáról műszakkezdéshez igazított háromszori vomatjárat segíti. A zöld fákkal, tarka virágokkal élénkített gyártelep, a keretező dombok üde karéja, a tömérdek kedves fiatal leány és legény sajátságos, kellemes és vonzó össszbenyomást kelt. Az üzemlátogatás óhatatlanul azt sugallja: nem csupán a termékek kiválóak, a termelési mutatók pozitívak — jó a gyári közérzet is. És kitűnőek a perspektívák. Az IMI hatalmas rekonstrukció küszöbéhez érkezett Űj, ultramodern gépsorok állnak munkába, amelyek egyfelől emelik a termelés volumenét, növelik a termékek értékét, másfelől megváltoztatják a munkaigényt, új rétegződést tesznek szükségessé. Nagyon sok kézi munka automatizáló- dik, s mivel a munkáslétszám növelése nem képzelhető el, a magasabb teljesítményt a gépek szakszerű működtetésével, a termelékenység növelésével kell és lehet elérni. Ä mindent tudó gépek sokkal kevesebb betanított munkást, de mindent tudásuk maximális érvényesítésére sokkal több szakembert igényelnek. Korszerű géppark, korszerű technológia és korszerűen felkészített munkásgárda — ezek az IMI- ben a közeljövő adottságai és feladatai. El kell hinnem beszélgetőtársaimnak: olyan gyárban, ahol közel félszáz község-város ingázói dolgoznak, ahol munka végével mindenki siet az üzemi buszhoz, a vasúthoz, kulturális közösség, öntevékeny művelődési munka nehezen alakulhat ki. Komoly eredmény a 4000 kötetes könyvtár olvasóinak magas száma, a kellemes szórakozást kínáló KISZ-klub működése, az élénk sport, aminek fő színhelye a futballpálya. Egy-egy fővárosi műsornak akad publikuma, de a nagy létszámú gyárban valamirevaló, állandó énekkart eddig még nem sikerűit összekovácsolni. Pedig jó szándék, próbálkozás, segítség nem hiányzik. Most nagy fába akarják vágni fejszéjüket a gyár és az érdekelt községek politikai, gazdasági, szervezeti vezetői. Arról van szó, hogy a három község: Aszód, Iklad, Domony részéhez is vezet, igen szerencsésen lehet sportolással megteremteni. Békés István Mindenes Az ajkai üveggyárban a már 30—40 éve gyártott lófej- és Lánchíd-mintájú hamutartók gyártását beszüntetik. Ezek ugyanis már a legszerényebb igényeknek sem felelnek meg. Helyettük modernebb vonalú, de hasonló hamutártókat hoznak forgalomba. Uvegúj- donság az ízléses kivitelű fűszertartó sorozat,* amely parafa dugóval és kis fakanállal a modern konyhák dísze lehet. Praktikus új termék a levágott tetejű, gömb formájú „mindenes”, amely egyaránt megfelel sósrúdkínáló- nak, cigarettatartónak vagy hamutálnak. Ceglédi, mesteri, rátke vei és vári diáksikerek Pest megyei nyertesek az országos középiskolai tanulmányi versenyben Befejeződtek az idei országos középiskolai tanulmányi versenyek. Több mint 17 ezer gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló vett részt a nemes vetélkedőn. A tizedik helyezésig eljutott százötven diák számára az eredmény „dicsérettel megfelelt” érettségi minősítést és sikeres felsőoktatási felvételi vizsgát jelent. A középiskolai diákok országos versenyében négy Pest megyei.diák a tantárgyak első három helyezettje között szerepel. Földrajzból Simonyi Péter, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium tanulója — tanára Tűri Béla — első lett. Az orosz nyelvi szakosított osztályosok közül Iván Gabriella, a váci Sztáron Sándor Gimnázium tanulója — tanára Német Ferencné — ugyancsak az első helyet szerezte meg. Izsáki László, a monori József Attila Gimnázium diákja — tanára dr. Halász János — földrajzból a harmadik helyre került. Matematikából, az általános tantervű osztályban tanulók versenyében JMercz Béla, a ráckevei Ady Endre Gimnázium növendéke — tanára Bóna József — harmadik lett. Ó voda pedagógiai nyári egyetem Téma a teslnevelés A kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet az idén első ízben óvodapedagógiai nyári egyetemet rendez. Az óvónők eddigi akadémiáját sorolták ez évtől kezdve a nyári egyetemk közé. A program szerint dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke nyitja majd meg a nyári egyetem június 24—29 között sorra kerülő rendezvényeit. Fő témaként az óvodai testneveléssel kapcsolatos problémákat vitatják meg. Május 1. Ruhagyár, Cegléd Nagyobb terv - rekordév után Megszűnt a túlórázás — Szabadidőruha Nyugatra Nyolc ruhaipari vállalat közül vitte el a pálmát a Május 1. Ruhagyár és a Férfi Fehérneműgyár tavalyi gazdasági eredményeivel: mindkettő elnyerte a kiváló vállalat címet. A Május 1. Ruhagyár tavalyi termelési értéke meghaladta az egymilliárd forintot — olvashattuk a kitüntetésről szóló sajtóhírekben. Vajon mennyit produkált ebből a vállalat ceglédi gyára? Bognár Ferenc termelési igazgató válaszolt a kérdésre: — Kereken kétszázmillió forintot, ami rekorderedmény a ceglédi gyár történetében. Általában jól sikerült nálunk a tavalyi esztendő. A vállalat termelése 15, a ceglédi gyáré 20 százalékkal növekedett az 1972. évihez képest. Az utóbbit úgyis fogalmazhatnám, hogy tavaly 40 ezer darab konfekciótermékkel gyártottunk többet Cegléden a tavalyelőttinél. Ugyancsak húsz százalékkal nőtt gyárunkban a termelékenység. — Ügy tudjuk, a vállalat termékeinek 40 százalékát exportálják, elsősorban a tőkés országokba. Milyen az export aránya Cegléden? — Gyártmányaink 60—65 százaléka készül szovjet, illetve nyugati megrendelésre. A Szovjetuniónak kizárólag hazai alapanyagokból készítünk kabátokat, kosztümöket; a nyugati vevőknek részint hazai gyapjúkelmékből készült felsőruházati cikkeket szállítunk, részint pedig az általuk küldött anyagokból, bérmunkában szabadidő-ruházatot készítünk. — A nagyvállalat tavaly úgy növelte termelését, hogy közben — vállalati szinten — egyharmadára csökkent a túlóra-felhasználás. És Cegléden? — Cegléden viszont teljesen megszűnt a túlóra! — Ez a létszámhiány megoldására enged következtetni ... — Hosszú évek óta először, tavaly megszűnt végre a városbeli üzemek munkaerőelszívó hatása, amiben a gyárunkban végrehajtott 18 százalékos — havi átlagban 350 forintos — béremelés játszotta a döntő szerepet. Pillanatnyilag a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyára a város többi, főként női munkásokat foglalkoztató üzemei között előkelő helyet foglal el a bérezésben! Így sikerült elérnünk a létszám stabilizálódását, és azt, hogy a tervezett szinten van a munkáslétszámunk. — Utolsó kérdésünk: menynyi a gyár idei termelési terve? — „Megfejeltük” a tavalyit: rint! 210 egy kicsit millió fony. é. Májas 31-ig át kell adni A sólymok védelmében A kipusztulással fenyegetett hazai ragadozómadarak védelmére az Országos Természet- védelmi Hivatal felhívással fordul a megfelelő engedély A közösség rovására nyerészkedtek Befejezéshez közeledik az aszódi csalássorozat vizsgája ta Egy meglehetősen szövevényes ügyben, az' Aszódon működő Pest megyei 4. számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál történt csalássorozatban befejezéséhez közeledik a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálata. A vállalat — amelynek igazgatója Kova- csik Elemér volt — egy idő u+án a szerződésben munkái mellé úgynevezett átalány- díjas munkákat is elvállalt. Gyárrészeket, épületrészeket bontottak, gépeket helyeztek át — rendes munkaidőben, gyakorlatilag tehát egy időben két helyen is dolgoztak, Az elkülönülés a kifizetéseknél jelentkezett, a „rendes” fizetésüket a dolgozók a hónap végén vették fel, az „egyösz- szegű” munkáért pedig a hónap közben kapták meg a bért. így voltak, akik a havi 4—5000 forintos átlagfizetésükön felül még 1500—2000 forinthoz jutottak. de volt olyan is, aki például 10 ezer forint külön- fizetést vehetett fel. Akik ily módon jól jártak, nemigen törődtek azzal, hogy a bérlistán milyen összeg szerepel, úgy gondolták, ez a „főnökök dolga”. Szabolcsi László építésvezető és Király László brigádvezető például mindig kerek összeget íratott alá és az előre kikészített kisebb összeget adta a munkások kezébe, ök így úgyszólván látatlanban igazolták a listán szereplő teljes összeg felvételét. A kifizetések és a bérlistán szereplő összegek között 40— 60 százalékos, sőt még 200 százalékos eltérés is előfordult. A különbséget soha nem vették kézhez a munkások íj persze ez a vállalati nyereségben sem realizálódott. A bérjegyzékek úgy készültek hogy Szabolcsi és Király leadta a normásoknak: hány dolgozó között mennyi pénzt há" - igazolt óra arányában osszanak fel. A teljes végösz- szeget Király a vállalat pénztárában aztán felvette, majd Szabolcsival megtárgyalta hoey kinek mennyit adjon és egyenként, mindig négyszemközt fizetett. Szabolcsi és Király megegyezett Kovacsik Elemérrel, Nagy Jenő főkönyvelővel és Buzánszkr Lajos pénzügyi osztályvezetővel, hogy a visszatartott pénzekből személyenként bizonyos összeget, 5—10 —15 ezer forintokat kapnak. A pénzt általában személyesen Király László juttatta el Bu- z{ - '■-’•"hoz és ő osztott. Jutott a normásoknak is. Aki ennek ellenére mégis okvetetlenke- dett, azt más beosztásba helyezték. Jutott a pénzből Kollár László művezetőnek is, aki az elszámolás alapjául szolgál^ fiktív órákat igazolta. És jutott — mondani is fölösleges — Szabolcsinak és Királynak. A vállalat olyan munkák elvégzésére is vállalkozott, amelyekre nem volt meg a kellő1 szakkapacitása és ezek elvégzésére legtöbbször Tóth János brigádját kérték fel. A fizetésnél aztán Tóth a megkapottnál több pénz átvételét ismerte el aláírásával. Később már aláírásokat is hamisítottak. 1973-ban azonban Szabolcsit beosztásából leváltották, Brozsovics Győző került a helyébe. Méltó utód lett. már nemcsak fiktív aláírások, hanem valótlan nevek is szerepeltek az egyik vállalásban. csalássorozatnák azonban befellegzett. A vaskos iratkö- teg rövidesen a megyei főügyészségre kerül. Az eddigi vizsgálatok szerint Kovacsik Elemér és társai mintegy 709 ezer forint értékben dézsmálták meg a vállalati nyereséget, károsították meg a közösséget. Kovacsik, Nagy Jenő főkönyvelő, Buzánszky, Szabolcsi, Nagy Sájidor normás és Tóth előzetes letartóztatásban vannak. Sápi Tibor bér- és normaellenőrző csoportvezető. Kardics László normás, Kollár és Brozsovics ellen szabadlábon hagyásuk mellett folytat eljárást a megyei főkapitányság. A rendőrség már a vizsgálat tartama alatt az okozott kár rregtéríttetése érdekében zár alá vette a gyanúsítottak ingatlanait, személyautóit. P. Zs. nélkül sólymot fogva tartókhoz,, hogy május 31-ig adják át ezeket a madarakat a Fővárosi Állat- és Nő vény kert madárosztályának, A solymászsport fenntartására azonban a Magyar Madártani Egyesület a közelmúltban megszervezte solymár szakosztályát, amelynek működési feltételeit a természetvédelmi főhatóság biztosította. Körülbelül 50 tagot számlál a szakosztály, de az országban több száz sólymot tartanak illegálisan fogva, a fogságban élő sólyom pedig nem szaporodik. A most kiadott felhívás a szabályellenesen sólymot rabságban tartókat szólítja fel állataik leadására. Az Allatkert a beszolgáltatott madarakat szabadon engedi, s így a faj megmenekülhet a pusztulástóL Rifkaságok - virágban < * Az enyhe tél nagyon kedvezett. és úgy látszik a szárazság sem ártott a császárfának. Az idén teljes pompájában virágzik Tatabánya-újvárosban. A kínai eredetű fa általában csak arborétumokban él, de ott is ritkán fordul elő. Nem tudni, hogyan került a tömbházak közé. Feltehetően már ott állt, amikor 24 évvel ezelőtt a városrész építését megkezdték. A második emeletig felérő, 10— 12 méteres koronájú fa lila tölcséres virágai még sosem pompáztak olyan nagy számban, mint az idén. A tapolcai medence láprétjein hazánk másik ritka virága, a lisztes kankalin bontotta ki szirmait.
