Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA JÁRÁS CEGLÉDI ES C E6LEO VAROS RE R XVIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÄM 1974. MÁJUS 12., VASÄRNAP Felkészültek a szezonra Új csomagoló csarnok készül o Zöldség-gyümölcsfeldolgozó Vállalatnál Mintha pörkölt főne egy hatalmas kondérban, úgy száll, terjeng a hagymaszag időnként, s a fuval­lat irányától függően árasztja el a város más-más ré­szét a konyhai illat. Ez azonban már csak az átuta­zóknak tűnik fel, a helybeliek jól tudják, hogy a Mizsei úti gyár szárítójából szökik a szag. A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat leg­jelentősebb termelőüzeme a ceglédi gyáregység. Ennek munkájáról tájékoztatta lapunkat Horváth Jenő válla­lati igazgató és Bori József, a gyáregység vezetője. A ceglédi üzem a legnagyobb a vállalathoz tartozók közül. A dolgozók háromnegyed ré­sze, általában 700-an munkál­kodnak a gyáregységben. Itt a legnagyobb taglétszámú a pért- alapsziervezet, itt működik a vállalati szakszervezeti bizott­ság. Cegléden dolgoznak az évek során törzsgárdává ková- csolódott műszakiak. A ceglédi üzemben a leg­magasabb a műszaki szín­vonal, a ma ismert legkor­szerűbb szárítóberendezé­sekkel, előkészítő gépekkel rendelkeznek. bár műszaki állapotuk az év első hónapjaiban jelentős fel­újítást követelt, több mint négymilliót költöttek a fontos eszközök javítására, s így za­vartalanul kezdhetik a szezont. A pálinkafőzés csupán egy része tevékenységüknek, ennél sokkal jelentősebb a zöldség­es gyümölcsszárítás. Cegléden, nagyüzemi körülmények kö­zött, széles választókban állít­ják elő a hagymaszárítmányo- kat, levélzöldeket (petrezse­lyem, zellerzöld), a gyökérfé­léket, így a sárgarépát, zellert, készül a paszternák, a nyugati piacon nagyon keresett szárí­tott almakocka, továbbá paraj, kapor, káposzta, paradicsom, zöldbab és kamilla. Innen bur­gonyából, tésztakészitéshez al­kalmas alapanyag is kikerül. Az országban előállított szárított termékek 35 szá­zalékát a vállalat gyártja. Termékeink keresettek a nem­zetközi piacon. Az USA, Japán, Kanada, Ausztrália, NSZK és Svédország, a szocialista orszá­gok közül a Szovjetunió, Jugo­szlávia és az NDK vásárol je­lentősebb mennyiséget. Adnak el itthon is, ám a háziasszo­nyok közül egyelőre csak keve­sen ismerik és használják a külföldön már nagyszerűen be­vált készítményeiket. Az idei évet csekély meny- nyiségű tárolt nyersanyag fel­dolgozásával kezdték. Csupán a szükséges alapanyag 40 szá­zaléka volt raktáraikban. Kri­tikussá válhatott volna helyze­tük, ha dolgozóiknak nem tudnak munkát adni. Erre azonban nem került sor, mi vei a múlt év második felében annyi készárut gyártottak, hogy csomagolása az első negyedév­ben elegendő elfoglaltságot adott. Amíg az előző év azonos időszakában 5,7 millió forint volt a veszteség, az idei első három hónap 2,6 millió nyere­séget hozott. Negyvenmillióra számítanak. Remélik, hogy a közeli he­tekben olyan mennyisé­gű nyersanyagot kapnak, amely kapacitásuk jelentős részét igénybe veszi. 1974-re 2700 vagon zöldség­re és gyümölcsre kötöttek szerződést, nagyrészt terme­lőkkel, kisebb mértékben köz­vetítő vállalatokkal. Az okoz­za a gondot, hogy a termés jelentős részét nagy távolság­ról kell szállítaniuk, s a fu­varköltség egy év alatt tíz­millió forintot felemészt. Már sikerült kapcsolatba lépniük néhány Cegléd környéki gaz­dasággal, a megyében ösz- szesen tizenhat termelőüzem­mel. Ez azt jelenti, hogy kö­rülbelül egyharmadát már nem kell távoli országrészek­ből fuvarozni a felhasználan­dó anyagnak. Az a céljuk, hogy a jövő­ben Pest megyén kívül Bács és Szolnok megyé­ben alakuljanak ki part­neri kapcsolataik, 80—100 kilométeres körzetben. Főként a közutakon szállí­tandó levélzöldek és a pap­rika termőterületeit kell kö­zelebb kijelölni. Ezek kényes, gyorsan romlandó áruk, ame­lyeket teherautón szállíta­nak. A vállalat az idén ezer vagon hagyma feldolgozására vállalkozik, ám ennek 80 szá­zalékát a nagykátai üzem végzi. A ceglédi gyáregységben — a Konzervipari Tröszttől ka­pott 13 millió forint fejlesz­tési összeg felhasználásával — tovább tart a korszerűsítés. Üj csomagolócsarnok készül, amely száz lánynak, asszony­nak nyújt megfelelő munka- körülményeket. A rakodást a legteljesebb mértékben gépe­sítik, targoncákat, szállító- szalagokat vásárolnak. Az idén tízmillió forintot a gé­pekre és a csatornázásra, a megfelelő szennyvízelvezetés­re költenek. A gépesítés, a munkakö­rülmények javítása ennél a vállalatnál különösen fontos, hiszen az itt dol­gozók 70 százaléka nő. Sokan a környező települé­sekről járnak be a gyári au­tóbusszal. A csúcsszezonban júliustól novemberig — állan­dó munkaerőgondokkal küz­denek. Kisegítőket, diákokat alkalmaznak a nyári hóna­pokban. A kereseti lehetősé­gek a többi ceglédi válla­lathoz viszonyítva alacso­nyabbak. Az idei évre 4 szá­zalékos béremelést terveznek, ez a tröszt által előírt mini­mum. A korábbi éveket veszte­séggel záró vállalat gazdál­kodásában az elmúlt esztendő harmadik negyedéve hozott döntő változást. Megváltozott az irányítás, új középvezetők kerültek a különböző posz­tokra. A nagy próba a máso­dik félév lesz, akkor kell bi­zonyítania rátermettségét az új vezető gárdának. Tamasi Tamás Hegedős ének Május utolsó vasárnapján, a nemzetközi gyermeknapon délelőtt fél 11 órai kezdettel a Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében, He­gedős ének címmel zenés iro­dalmi műsort rendeznek a gyerekek számára. A műsor­ban Sebő Ferenc, Halmos Bé­la és Koltay Gergely lép fel. Választékos áru, elfogadható árak A választék és a szélsősé­gek színtere lett az utóbbi napokban a ceglédi piac. A közeli településekről és ta- nyavilágból bőséges meny- nyiségű és szép árut hoznak az őstermelők és olcsóbb ára­ikkal versenyre kelnek a ko­fasor kínálatával. A tanya­siak sorában már 2 forintért lehetett pénteken szép zöld­paprikát, 2,50 forintért dara­bonként formás, friss kara­lábét kapni. A petrezselyem kis csomóját 50 fillérért, a nagyobbakat 1—2 forintért adták. Az őstermelőknél le­hetett apró szemű paradi­csomot kapni, 30 forintos ki­lónkénti áron, míg a stando­kon a szebbet 80 forintért kínálták. Ugyancsak 60—80 forintot kérnek a ceglédi pia- cor a sampinyon gomba kiló­jáért. (A fővárosban 40 fo­rint, az ennél szebb gomba ára.) Olcsó a saláta, az új­hagyma, és a retek — vi­szont a tavalyi burgonya ki­lóját 7 forintért, a hagymát kilónként 6—10 forintért kí­nálták. A korai zöldség kar­csúságához mérten az ára eléggé „vaskos”: 5—6 forint egy levesbe való adag. Az év első gyümölcseként megjelent a földieper is: ezt kilónként 100 forintért kí­nálták. Sóskát, spenótot csak a piac kezdeti órákban lehe­tett találni és ugyancsak ka­pós volt a még drága, de va­lóban szép kelkáposzta. A tojást a tanyasiak 1.30 —1.50 forintért kínálták, de aki hamar távozni akart a piacról, 1 forintért is adta darabját A lakosság igényéhez igazodnak Eredményes üzletpolitika az ÁFÉSZ-nál Az abonyi ÁFÉSZ az idei áruforgalmi, termelési és kész­letgazdálkodási tervét a múlt évi áruforgalom, a felügyeled szervek irányelvei és a szövet­kezet IV. ötéves tervének erre az évre eső feladatait alapul véve állította össze. Üzletpo­litikai célkitűzéseik változat­lanul a lakosság igényeihez igazodnak és ennek megfele­lően határozták meg a felada­taikat. Számottevő, mintegy 6 millió forintos forgalomnöve­kedést terveztek élelmiszerből, de jelentős emelkedésre szá­míthatnak a ruházat és vegyes iparcikkekből is. A cukrász­üzem termelési tervét közel 50 ezer forinttal, a felvásárlást pedig több mint 200 ezer fo­ri ríttál magasabbra tervezték, mint tavaly. A kiskereskede­lem forgalmának tervezésénél figyelembe vették a várható fejlesztést és a már megkötött szállítási szerződéseket. Munkatervük szerint ebben az évben is rendeznek kiállí­tásokkal egybekötött vásáro­kat, divatbemutatókat, vala­mint egyes ruházati cikkekből árleszállítást. Létszámtervü­ket úgy állították össze, hogy a 44 órás munkahét bevezeté­se ne okozzon gondot sem a lakosságnak, sem az alkalma­zottaknak, az igazgatóságnak. IGÉNYES KIADVÁNY megjelent a Ceglédi Tanácstagi Híradó Cikkek a várospolitikai célkitűzésekről Az idei májusi ünnepre harmadszor jelent meg a Ceglédi Tanácstagi Híradó, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak közös kiadványa. A címlapon Apáti-Tóth Sán­dor felvétele örökíti meg há­rom toronyházunkat. A hír­adó legfontosabb cikke „Ceg­léd népesedéspolitikai hely­zete” címmel ismerteti az MSZMP városi végrehajtó bizottsága által a közelmúlt­ban tárgyalt előterjesztést és közli az elfogadott intézke­dési tervet is. Dr. Lakatos József, a váro­si tanács vb-titkára a vá­rosházán létesített ügyfél­szolgálati iroda jelentőségét méltatja az eddigi tapasztala­tok alapján. Kőhalmi Dezső, a Köztársaság utcában épí­tendő óvoda és bölcsőde el­készítéséhez eddig felaján­lott vállalati segítséget ösz- szegezi. Ottohál Vilmos, a családi és társadalmi ünnep­ségeket rendező iroda híreit kötötte csokorba és illuszt­rálásul egy saját készítésű fényképet közöl. Paskó Istvánná városi nép­művelési felügyelő még egy­szer visszapillant a Ceglédi ősz ’73 eseményeire. Petró- czi Béla, az építésügyi osz4 tály vezetője a szakember hozzáértésével ír arról a ta­nulmányról, amely a város felszíni vizeinek elvezetését hivatott megoldani. Veres László tanár az országos sportnapok keretében tartan­dó nagy szabású tomabemu- tató kapcsán egy ifjúsági sporttelep létrehozását java­solja. Ivanics Bertalanná, a kisegítő iskola igazgatója „Gyógyító nevelés” címmel ír a vezetése alatt álló in­tézményben folyó gyógype­dagógiai munkáról. A kiadvány elismerést ér­demlő módon vállalja Cegléd haladó történelmi hagyomá­nyainak ápolását. Hídvégi Lajos helytörténész adatai­ban pontos, stílusában olvas­mányos írást közöl „Kossuth Cegléden” címmel. Dr. Szi­lágyi Miklós, a Kossuth Mú­zeum igazgatója Pándi Kiss János szobrászművész Vár- konyi Istvánról készített és a Széchenyi úti sorházak előtt felállított szobra ürügyén fog­lalkozik az agrárszocialista mozgalom egyik vezéralak­jával. Táncsics Mihályról ugyancsak emlékező cikk je­lent meg. A Cegléd és Nagy­kanizsa közötti decemberi te­levíziós vetélkedő előkészü­leteiről két újság, a Ceglédi Hírlap és a Magyar Hírlap írásának részletét olvashat­juk. Az igényes szerkesztés Sza­bó Alfréd tanulmányi fel­ügyelőt, a szép kivitelezés a Szolnoki Nyomdát dicséri. T. T. Kézilabda NB II A KÖZGÉP győzött a rangadón Az ötödik fordulóban, a bajnokságon vezető ceglédiek a mögöttük egy ponttal le­maradt Békéscsabát fogadták. Izgalmas mérkőzésen győz­tek, így megerősítették veze­tő helyzetüket a bajnokság­ban, öt találkozójukon 9 pon­tot szereztek eddig. Ceglédi KÖZGÉP SE— Békéscsabai Vízmű 17:14 (10:10) Cegléd: Szrapkó — Höröm- pő, Jónás, Unicsovics, Szal- kay, Szabó, Godó. Csere: Sza- lisznyó I. — Cseh, Szalisz- nyó II., Gyenes. Góldobók: Szabó (10), Jónás (3), Szal- kay (2), Szalisznyó II. (1), Unicsovics (1). Küzdelmes mérkőzésen fej­fej mellett haladt a két csa­pat. A hajrában a ceglédiek erősíteni tudtak, s ekkor biz­tosították be győzelmüket. ATLÉTIKA Harmadik a Ceglédi VSE Cegléden, a Vasutas-sport- | versenyeztek az indulók, telepen rendezték meg a Pest j Ceglédi VSE a férfi és megyei egyesületi atlétikai j csapatversenyben is a csapatbajnokság első fordu- j madik helyen végeztek, lóját. Esős, szeles időben, közepesen felázott pályán női kar­Rajzoló szabászok A PEVDI ceglédi, monori, nagykátai és dabasi varrodái számára a kiszabott kabát- és ruhaanyagot a ceglédi, Gubodi utcai központi szabászat szállítja. A mintákat az üzem rajzoló szabászai készítik el. Apáti-Tóth Sándor felvétele Eredmények: 10 km gya­loglás: 1. Reggel János 53:52,0. Magasugrásban: 2. Sülyös Gábor 184 cm, 5. Szeleczki Sándor 165 cm. 110 méteres gátfutás: 1. Ungvári József 17,0. Távolugrás: 2. Nagy Ta­más 662 cm, 6. Csákó László 627 cm. 100 méteres síkfutás: Ma- tuz József 12,7 mp-et futott, de ezzel nem került a leg­jobbak közé. 1500 méteres síkfutás: 4. Szeleczki József 4:15,8. Súlylökés (6 kg) 4. Sülyös 10,96 cm, 5. Solti Attila 10,27 cm. Férfi pontversenyben: 1. GEAC 69 pont, 2. Vác 46 pont, 3. CVSE 28 pont Magasugrásban: 2. Fityó Katalin 145 cm, 3. Medgyes Julianna 135 cm, 4. Üjszá- szi Ágnes 135 cm, 5. Pata­ki Julianna 130 cm. Súlylökés: 4. Medgyes Ju­lianna 9,41 cm, 5. Balogh Zsuzsanna 9,41 cm. 400 méteres síkfutás: 3. Ré­ti Katalin 70,9 mp. 1500 méteres síkfutás: L Bakos Márta 5:26,6 mp. Női pontversenyben: 1. Nagykőrösi Pedagógus 69 pont, -2. Vác 18 pont, 3. CVSE 17 pont. U. L. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom