Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

1974. MÁJUS 12., VASÁRNAP kfflrtav E HETI TUDOMÁNY­TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN A. GÉPGYÁRTÁS­SAL, EZEN BELÜL IS ELSŐ­SORBAN A szerszámgép­gyártással, ANNAK LEGÚJABB ERED­MÉNYEIVEL FOGLALKO­ZUNK. „Másodlagos" védő­berendezés Évek óta foglalkoznak a fej­lesztők olyan „másodlagos” védőberendezés kialakításával, amely a szerszámgépek, külö­nösen a fúrógépek kezelőit megóvja a súlyosabb kimene­telű balesetektől. A gép gyors és automatikus megállítására egy idő óta két megoldás is­meretes: a lékmotor, amely költséges, viszonylag nagy, és a meglevő gépekre nehezen épít­hető rá, valamint a váltakozó áram pólusváltása, amellyel viszont csak a motor forgási irányának megváltozása érhe­tő el. Az angol kutatók által újabban kifejlesztett védőké­szülék mindkét problémát megoldja. A készüléket telesz­kópos emelő működteti, ame­lyet a fúrótól balra függeszte­nek fel. Ha valami a fúrónak ütközik, nekiütődik a telesz­kópnak, és a gép azonnal le­áll. A teleszkópos emelő ugyanis mikrokapcsolót ho2 működésbe, amely megszakít­ja a hajtómotor váltakozó ára­mát, és a főmotor meneteibe egyenáramot táplál be. így azonnali fékezés jön létre. Az egyenáram megszakítása és a váltakozó áram visszatérése a visszaállító gomb lenyomásá­val érhető el... Az „Instabrake” maga állít-^ ja elő egyenáramát és a kap­csoló működtetéséhez szüksé­ges kisfeszültséget. A készülék a gép valamelyik függőleges felületére szerelhető, és a meglevő elektromos rendszer­hez csatlakoztatható. Halásztelek Mikron pontossággal Új, modern gépek a SZIMFI-ből A szerszámgépen a meste­rek új gépek alkatrészeit, s szerszámok ezreit készítik. Érdekes, hogy mester szavunk eredeti értelme a régi ma­gyar nyelvben — okosságnak és fortélynak felelt meg. Kel­lenek is ezek az erények ah­hoz, hogy segítségükkel — erőfeszítés nélkül — meg­munkálják a fát, a vasat, formába öntsék a gumit, s egyenes sorokba szedjék a be­tűk millióit. Legtöbbször csak üzemekben találkozunk az üde, nyugtató színekre fes­tett szerszámgépekkel, mel­lettük állnak a szakmunká­sok, akik ezeken a szemre tetszetős gépeken forgácsol­ják az acélt, s látjuk, amint rőt színű szerpentinek ka­nyarodnak le az anyagról, s tanúi lehetünk egy új al­katrész születésének. Amiről szólva elmondhatjuk, hogy elsősorban nem is a fémes csillogású forma szépsége a megkapó, hanem a pontossá­ga. Század-, ezredmillimáte- rekkel, sőt, mikronokkal mé­rik a tűrések betartását, ez olyannyira fontos, hogy énei­kül a modern ipar elkép­zelhetetlen. Az a korszerű ipar, melynek megteremtésén, továbbfejlesztésén tudósok, mérnökök, szakmunkások te­vékenykednek, jól fölsze­relt kutató-fejlesztő intéze­tekben. Mint köztudott, a hazai szerszámgépipar az évek fo­lyamán; egyetlen, hatalmas nagyvállalatba — a SZIM- be — tömörült, amelynek az ország különböző tájain vannak gyáregységei, s Pest megyében Halásztelken — a Fejlesztő Intézete. Ennek az intézetnek — mely az idei év végén ünnepli két évti­zedes fennállását — igazga­tójával, Portik-Dobos Fe­renccel beszélgettünk tevé­kenységükről, feladataikról és eredményeikről. Mindig főbbel­— Még mielőtt szakmai kérdésekre fordulna a szó, beszéljünk az emberekről, akik szakmai tudásukkal, emberi tartásukkal nevet szereztek ennek az intézetnek. — Nagyon kellemes hely­zetben vagyok, mert erről szívesen beszélek, és csak jól mondhatok. Fia néhány szó­ba akarnám sűríteni dolgo­zóink karakterét — azt így tenném: célra, eredményre törők, mindig többet akarók! Azt hiszem, ezek -a szavak — jelszónak sem utolsóak. S talán ez a természetes, hogy intézetünkben így gondolkod­nak az emberek. Véleményem szerint a mai — s ezt a szó igazi értelmében gondolom — ember legjellemzőbb tu. lajdonsága, hogy eredményt akar elérni, nemcsak dolgoz­ni. A kereset, tehát a tisz­tességes fizetés mellett, sze­retné, s szereti is látni a mun­kája értelmét, s ha ez meg­van, akkor tudja, érdemes volt dolgoznia. Meggyőződé­sem, hogy az emberekben az eredményes munka utáni vágy, olyan erő, amit nem pótolhat semmi. Mi, időseb­bek, akikben gyökeret ver­tek ezek a gondolatok, arra törekszünk, hogy átplántál­juk a fiatalokba, akik sze­rencsére jelentős számban vannak nálunk. Ha azt akar­juk, hogy a folytonosság — szakmai és emberi értelem­ben egyaránt meglegyen, mély és tiszta emberséggel kell velük bánnunk. Úgy, hogy szavainknak aranyfe­dezete, a cselekedetünk le­gyen. Ilyen értelemben be­szélgettünk egyébként má­jus 9-én az intézeti ifjúsági parlamenten, ahol a 120 fia­tal — úgy érzem — nemcsak hallgatóm, hanem remélem, társam is volt a közös gon­dolkodásban. Hármas csoportosításban — Mi az alapvető célja az intézetnek? — A műszaki fejlesztés, amelyet hármas csoportosí­tásban bonyolítunk le, úgy­mint: az ötéves tervek, il­letve a központi igények alapján kidolgozásra kerülő témák; a gyáregységek igé­nyei; és a külső rendelés­re fejlesztésre kerülő fel­adatok. — Milyen feladatokat oldot­tak meg tavaly? — A produktív termelésben a korábbi évekhez viszonyítva megnövekedtek intézetünk fel­adatai. A növekedés nem a létrehozandó termelés abszo­lút értékben történő emelkedé­sében vodit, hanem a gyártandó gépek darabszámának a növe­kedésében és az egyes átfutási idők csökkenésében. Ha a gyártás főbb tételeit vizsgál­juk, elmondhatom, hogy tavaly 7 darab KO 169 jelű optikai alakköszörűgépet készítettünk. Ezek mind exportra kerültek. Tíz darab szerszámgépet gyár­tottunk, ebből 8-at tőkés, 2-t szocialista országban értékesí­tettünk. Ezeken a szerszámgé­peken felül 6 darab léptető- motort gyártottunk az NDK- nak. — Egyéb készterméket ké­szítettek-e terven felül? — Igen. A következő termé­keket állítottuk elő: léptető­motor és tápegység a Video­tonnak; végátvevő berendezés a Dainuviának; 12 lencsecsi­szoló gépaMOM-nak; 1 darab XDA 20 jelű hulladékmentes darabolót a Gépipari Techno­lógiai Intézetnek. Különleges feladatok — A nagyvállalaton belül kielégíti-e az intézet az igé­nyeket? — Azt hiszem, senkinek nem lehet oka a panaszra, hiszen a SZIM-en belüli együttműkö­dés keretében tavaly a Maró­gépgyár részére 220 GH kör- gyalut, 55 MS marófejet, 8 szervóhajtóművet és szervó- kártyákat; a Célgépgyárnak 2 FF finomfúróegységet; az Esz­tergagyárnak 2 YTI tápegysé­get adtunk át. — Bizonyára önök nemcsak saját kutatással, hanem hono­sítással, úgynevezett „licenc- átrakással” is foglalkoznak. Mondana erre példát? — Tavaly a MOM részére len­csecsiszoló gépeket honosítot­tunk. De ezenkívül számos különleges feladatot old meg intézetünk, például: a Hajtó­műgyár részére szinkrongyűrű- megmunkáló célgépet fejlesz­tettünk ki, különben nemcsak gyakorlati, hanem szellemi bérmunkát is vállalunk. Mi dolgoztuk ki KGM-rendelés alapján az ötödik ötéves tervet megalapozó tanulmányt — „Szerszámgépek pótlólagos mechanizálása és automatizá­lása” címmel. Szintén a KGM-nek csináltuk a követ­kező című tanulmányt: „Szer­számgépek tervezése számító­géppel”. — Azt a szellemi erőt, ami­vel önök rendelkeznek, nem­csak külső cégek veszik igény­be, hanem a gyáregységek is? — Igen. Például mi pontosí­tottuk az Esztergomban üzem­be helyezett V800 AN-gépek első programját, mi dolgoztuk ki a többi között az E2N és az EE—250-es esztergagépek új szabvány szerinti villamossági dokumentációit. Finomprogra­mozási modelleket csináltunk a Marógépgyárnaik; gyors nyo­máspróba-készüléket fejlesz­tettünk ki a kecskeméti gyár­egységnek. Végül jelentős gép­vizsgálatokat végeztünk, ilyen volt például a CuN 9 meg­munkáló központ rezgésvizsgá­latát; a préslégszerszámok; a KC—125 csúcsnélküli köszörű; valamint a EV—630 család fej­lesztésével kapcsolatos külön­böző vizsgálatokat. Ács Jenő Mikrohegesztő-készülék Rendkívül finom hegesztési munkák elvégzéséhez érde­kes megoldású autogénkészüléket szerkesztettek nyugat­német kutatók. A parányi égőfejben hidrogén- és oxigén­gázok keveréke ég, maximálisan 3400 C fokos lánghőmérsék­leten. Az égőfej gumicsővel egy kis külön egységhez — gáz­generátorhoz — csatlakozik, amelyben egyenirányítóit háló­zati áram bontja el a betöltött desztillált vizet alkotóelemeire, hidrogénre és oxigénre. A gáztermelés mértéke az áramnak potenciométcr segítségével történő szabályozásával állítható be. A „tűhegyes” szúróláng segítségével elektronikai és mikro­elektronikai szerelések végezhetők, de jó hasznát vehetik a készüléknek az ötvösök és az ékszerészek is. Egyharmada a szocialista országokból Gyártás és felhasználás Valamely ország ipari fejlődését sokféle mutatóval lehet jellemezni. Ezek egyike a szerszámgép-felhasználás mértéke. A fejlett iparú országok mindegyike maga is állít elő szer­számgépeket, így exportjuk, importjuk és a saját termelésük­ből üzembe állított gépek számbavételének egyenlegéből kell „kihámozni” azt a bizonyos jellemzőt. A szerszámgépgyártásban a Német Szövetségi Köztársaság néhány év óta szilárdan tart­ja vezető helyét. Ugyanakkor a Szovjetunióban állítják üzembe a legtöbb új szerszám­gépet. A szovjet szerszámgép- gyártás egyébként világvi­szonylatban a második helyen áll, elég jelentős mértékben exportál is, ennél azonban nagyobb mértékű az import­ja. A harmadik legnagyobb szerszámgépgyártó ország az Egyesült Államok, a negyedik pedig Japán. Érdemes megje­gyezni, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság, amely a termelési ranglista nyolcadik helyén áll, az exportőrök sorá­ban a második. Helyünk a világban A szocialista országok ré­szesedése a világtermelésben kb. 30 százalék. Hazánkat —a már említett Szovjetunión és az NDK-n kívül — Csehszlo­vákia és Lengyelország meg­előzi a szerszámgép-előállítás terén, de még így magunk mö­gött hagyunk olyan országo­kat, mint Ausztria, Belgium, Kanada, Jugoszlávia és Bra­zília. Hogy mindezért mennyire nem kell szégyenkeznünk, bi­zonyítja az is, hogy a hazai szerszámgéptermelés mint­egy 60 százalékát exportáljuk, többségében a nálunk jóval „előkelőbb helyezésű” nyugati országokba. Az igényes pia­cokra való „betörést” a prog­ramvezérlésű szerszámgé­peinkkel értük el, amelyeknek tervezését hét évvel ezelőtt kezdték meg hazánkban. Az első lyukszalag-vezérlésű au­tomata szerszámgépek három éve hagyták el az üzemeket, s azóta az exportunk dollármil­liókra rúgott. Sikereinket an­nak köszönhetjük, hogy lépést tartottunk a rohamos fejlődés­sel és előrelátó fejlesztésre is volt erőnk, illetve szakember- gárdánk. A hazai szerszámgéppark A méretpontossági követel­mények évről évre egyre szi­gorúbbak, így érthető, hogy csak fejlett szerszámgéppark­kal rendelkező ország készít­het korszerű szerszámgépeket. Hazánk forgácsológép-parkjá­nak átlagos életkora megfelel a világátlagnak, ami azt je­lenti, hogy gépiparunknak a 10 évnél fiatalabb szerszámgépek aránya nem rosszgbb mint bármely, az összehasonlításba bevont országban (beleértve az Egyesült Államokat is). Ezzel szemben a gépek faj­ták szerinti összetétele megle­hetősen kedvezőtlen. Gépiparunk számára különö­sen fontosak a másoló és a más programvezéreit szer­számgépek, mert a kézi vezér- lésűekhez képest jelentős technikai fejlődést képvisel­nek. Emellett célul kell kitűz­ni a meglevő, jobbára egyete­mes szerszámgépek pótlólagos, kiegészítő automatizálását is. Előnyben kell részesíteni azo­kat a megoldásokat, amelyek nagyobb prograimozhatósági a megmunkáló központok, amelyek lehetőleg egyre több szerszámmal dolgoznak és egy befogásban gyártják készre az alkatrészt. Ezzel ellentétes a művelet­decentralizáció irányzata, amelynek az a lényege, hogy egyszerű, olcsó gépekből álló sorokat építenek és a munka­darabokat számítógéppel irá­nyított program szerint továb­bítják egyik gépről a másikra. A szerszámgépeket automa­tikus adagoló, méretkijelző, Korszerű számjegyes vezérlésű (NC) szerszámgép szabadságfokot biztosítanak, tehát „rugalmasak”. A számjegyes vezérlésű (NC) szerszámgépek üzembe állításával csínján kell bánni, mivel e nagy beruházási igé­nyű gépfajták kihasználását, az ehhez szükséges műszaki előkészítést előbb a jelenlegi­nél lényegesen magasabb szintre kell emelni. Persze, ez nem akadályozhat meg ben­nünket atban, hogy éppen e géptípusok fejlesztésével, gyártásával és exportjával ér­jünk el további sikereket a világpiacon. Fejlesztési tendenciák A technológia rohamos fej­lődése során a szerszámgépek is jelentősen átalakulnak, az éles határvonalak az egyes szerszámgéptípusok között el­mosódnak. A hagyományos elv szerint konstruált gépek mellett előtérbe kerülnek a csoportos megmunkálás és a műveletkoncentráció elvét megvalósító, általában számje­gyes vezérlésű berendezések, ürítő berendezésekkel látják el. A számjegyes vezérlés kiegészítéseként a szerszám­gépekbe olyan automatikus el­lenőrző és szabályozó rendsze­reket építenek be, amelyek megmunkálás közben avat­koznak be a folyamatba — részben a szerszámok automa­tikus utánállí fásával — a pon­tosság biztosítása, a túlterhelés megelőzése, a folyamat, azt a meghatározó paraméterek op­timális szinten tartása céljá­ból. Még további lehetőségek rejlenek a forgácsolási telje­sítmények- növelésében. Űj szerszámanyagok és -konst­rukciók megjelenésére lehet számítani, amelyekkel jelentő­sen növelni lehet majd a for­gácsolási sebességet. Tökélete­sednek az elektromos vezérlé­sek elemei, terjednek a tirisz- toros szabályozó rendszerek, az integrált áramkörök. Az elmúlt tíz évben a szer­számgépipar termelése a vilá­gon megkétszereződött. Ez valószínűleg a következő évti­zedben is be fog következni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom