Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA' XVIII. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1974. MÁJUS 11.. SZOMBAT Kísérletek a nagykőrösi Szabadság és a kacsén Új Élet tsz-ben is A teljes termés a konzervgyárnak A kiadós eső után biztató látványt nyújtanak az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezet gondosan előkészített, para­dicsompalántáktól zöldellő táblái. Aiki csak dolgozni tud, mindenki a paradicsommal foglalatoskodik most a kerté­szetbeliek közül. Komótosan haladnak a piros palántázó- gépek, s a tövek ezreit hagy­ják maguk mögött nyílegye­nes sorokban. Igyekezniük kell. hiszen május 20-ig sze­retnék befejezni ezt a mun­kát A termelőszövetkezet de­rekasan kiveszi részét a kormányprogram meg­valósításából: 1400 hek­tárnyi területének 21 szá­zalékán zöldségféléket term'd. Az abonyi határban nincse­nek hagyományai a paradi­csomtermesztésnek, mint pél­dául Kocséron vagy Nagykő­rösön. Ez a gazdaság három éve foglalkozik a paradi­csommal. A vezetők tudták, hogy csak megalapozott mód­szerekkel juthatnak előbbre, ezért a Dél-Pest megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének agrokémiai la­boratóriumát is bevonták a termelés előkészítésébe. El­végeztették a megfelelő talaj- vizsgálatokat, megkaptál^ a szakvéleményt a talajerőpót­lásra és — a laboratórium közreműködésével — kapcso­latot építettek ki a Budapesti Vegyi Müvekkel. A termelő- szövetkezet, a laboratórium és a gyár kapcsolatáról be­szélgettünk Mészáros Gyula tsz-elnökkel, Borsos Arnold- dal, az agrokémiai laborató­rium vezetőjével és Világi Egyeddel, a Budapesti Vegyi Művek gyártmányfejlesztési osztályának agronómiái cso­portvezetőjével. A budapesti gyár eredeti­leg főként növényvédő szerek gyártásával foglalkozott, s ezekből a legnagyobb válasz­tékot állítja elő ma is. Az utóbbi években a gazdaságok fejlődése új igényeket állított a vegyipar elé, mind nagyobb a speciális műtrágyák iránti érdeklődés. A gyár profilja és adottságai meghatározzák ter­melésszerkezetét. (A főváros­ban működő üzem nem állít­hatna elő nagy mennyiségben alap műtrágyákat, ezért más utat kellett választaniok.) Olyan speciális gyártmányok kidolgozására törekedtek, amelyele jól megállják helyü­ket a mezőgazdaságban. A program az úgyneve­zett paradicsom starterrel kezdődött, s ide vezethető vissza a gyár és a ceglé­di laboratórium közötti hároméves együttműkö­dés. A zöldségtermesztés ered­ményeit fokozó szerek kipró­bálására, a nullkísérietak el­végzésére — pontos mérések­kel, teszteléssel — a kecske­méti kutatóintézet kis parcel­lái alkalmasak. Az üzemi kí­sérlet, az alkalmazási techno­lógia kidolgozása a laborató­rium közreműködésével in­dult. A kocséri Üj Elet, a dánszentmiklósi Micsurin, a nagykőrösi Szabadság és az abonyi Üj Világ termelőszö­vetkezet kapcsolódott be ebbe a munkába a környék gazda­ságai közül. A Budapesti Vé­gűi Művek egy idő óta mind­azokat a szereket gyártja, amelyek a gyomirtáshoz, a növényvédelemhez és a táp- anyagpótláshoz kellenek. Kü- lön-külön egy-egy szerrel már folytattak termelési kí­sérleteket, most azonban a nagyüzemi paradicsom­termesztés komplex ke- mizálásának technológiá­ját kell kidolgozni. Ebbe a magkezeléstől a pa­lántanevelésig és a termés betakarításáig minden moz­zanat beletartozik. Ugyan­ilyen komplex kemizálási technológiát dolgoznak ki a burgonyatermesztéshez is. Ezt a célt szolgálja az abonyi termelőszövetkezettel kötött együttműködési megál­lapodás. Tavaly itt öt hektá­ron alkalmazták a gyár által adott paradicsom startert — eredménnyel. Az idén már hatvan hektáron használják fel A gazdaság szívesen fo­gadta a gyár jelentkezését és a laboratórium támogatá­sát. Az alkalmazandó tech­nológiát közösen dolgozzák ki a szakemberek, és a ter­mesztési tapasztalatokról be­számolót készítenek. Addig is július első napjaiban a kör­nyékbeli szakemberek számá­ra szakmai bemutatót tarta­nak a tsz paradicsom tábláin. Az elmúlt évben 172 hek­táron volt, az idén 200 hektáron terem paradi­csom az Üj Világ Tsz- ben. A múlt év őszén beléptek a soroksári paradicsomterme­lési rendszerbe. Az egyszerű együttműködés részvevői kö­zül ők rendelkeznek a legna­gyobb területtel. Korszerű palántanevelő telepet létesí­tettek másfél hektáron. Az idén készült el a fűthető fó­liasátrak sora, s a palántákat már ebben nevelték. Hatmil­lió forintos beruházás folyik. A szükséges gépek a magyar ipar termékeiként kerülnek a felhasználókhoz. A többi kö­zött vetőgép, ágyáskészítő, vegyszerbedolgozó, ültető-, kultivátor, feldolgozó gépsor, kombájn, billenős begyűjtő­kocsi és tartálykocsi tartózik a beszerzett eszközök közé. A fenti összeállítású gépsorral az országban eddig csak há­rom gazdaság dolgozik. A modem termelési eljá­rások minden feltételét együtt találjuk itt. A teljes gépsor és a komplex kemizáiás egymás­ra épül, s a növényvédelmi munkákha bekapcsolódik a szolnoki Lenin Termelőszövet­kezettel közösen bérelt repü­lőgép is. A terület átlagosan hek­táronként 4,5 mázsa ve­gyes műtrágya ható­anyagot kapott, ezt le­véltrágyázással egészí­tik ki a paradicsom éré­séig 8—10 alkalommal. Az első piros bogyók meg­jelenésekor kézi szedéssel szü­retelnek, majd a gépek állnak munkába. Gondosan megvá­lasztott tizenegy fajta került a földbe, ezáltal szabályozva a szakaszos érést és a gépi betakarításra alkalmas minő­séget. A helybeli ÁFÉSZ- szel értékesítést kötöttek: tér- melvényeikből folyamatosan ellátják a községet. A para­dicsomot szinte teljes egészé­ben a Nagykőrösi Konzerv­gyár dolgozza fel. A továbbiakban a fóliate- lep háromhektámyi alapte­rületre való bővítését tetve­zik és a fűthető sátrakban télen is hajtatni fognak. Igaz, a korszerű gépek beszerzésé­vel és a vegyszerek rendsze­res használatával a termelés­hez több pénz kell, de a ve­zetők tudják, hogy sokkal ma­gasabb termésre számíthat­nak, s ezáltal a gazdaság nye­resége nő. Ez alapvető szem­pont, hiszen az évi bevétel jelentős forrása a nagyüzemi kerté szét.'1 Tamasi Tamás BOLT A VÁROS PEREMÉN Kiérdemelte a bokrosiá bizalmát A város bokrosi részén va­lóságos kis áruház az ÁFÉSZ fűszer- és élelmiszerboltja, melynek vezetője Lajtár Ist­ván. Szakértelmével, szolgá­latkészségével kiérdemelte a környék és a szövetkezet ve­zetőségének bizalmát. Egy kisfiú Kőrösre jön Az 1920-as évek végén az újkígyósi Ferencz fűszer­kereskedésben volt kereske­dőtanuló. Az üzlet később megszűnt, s egyik ismerőse, aki Kőrösön dolgozott, a Cegléd—Kecskeméti ország­út akkori építésénél, elhozta ide és beajánlotta tanuló­nak Faragó István jónevű Kossuth Lajos utcai fűszer­üzletébe. Lajtár István ott szabadult fel, s ott dolgozott a bolt fennállásáig. 1951-ben az ak­kori Parasztszövetkezet piac­téri üzletében vállalt állást, majd 1952-ben átvette a Föld­műves Szövetkezet bokrosi boltjának vezetését. Négyszeres forgalom Míg 1952-ben 932 ezer fo­rint értékű árut adtak el itt. addig 1973-ban már 3 mil­lió 880 ezer forintot forgal­maztak. A boltban jelenleg hárman vannak, s egy dolgozóra évi 93 ezer forint forgalom esik. Lajtár István dicsérettel szólt a konzervgyárról, mely közvetlenül szállít árut a bolt­nak, sokféle terméket. Akadnak nehézségek is. Legutóbb például a vegyi nagykereskedelmi vállalattól több keresett cikket nem kap­tak meg, s ezeket csak sok utánjárással tudják pótolni. Lajtár István szocialista brigádban dolgozik, kis iro­dájának falát 19 különféle elismerő oklevél ékesíti. Leg­utóbb a múlt évben a KISZ Városi Bizottságától, a keres­kedőtanulók eredményes ne­veléséért kapott dicsérő ki­tüntetést. K. L. SZEMÜVEGET TALÁLTAK. Szerdán délelőtt a Kecske­méti úton egy bőr szemüveg­tokot találtak szemüveggel, golyóstoHal és két darab iker lottószelvénnyel. A tulajdono­sa átveheti Rákóczi utca 8. szám alatt, Andó Jánosnénál. Elhunyt Kirchknopf László Május 9-én tragikus hir­telenséggel elhunyt Kirchk­nopf László elvtárs, az álla­mi gazdaság igazgatója, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának tagja. 1922-ben szü­letett Sárszentmiklóson, a Nagykőrösi Állami Gazda­ságban 1953 óta dolgozott. 1962-ben nevezték ki a gaz­daság igazgatójának. Kirchk­nopf Lászlót az állami gaz­daság saját halottjának te­kinti, temetéséről később in­tézkednek. • • Öregeket látogattak A vöröskeresztes világnap alkalmából a nyársapáti ál­talános iskolás kis egészség­őrök és ifjú vöröskereszte­sek meglátogatták a község magányosan élő öreg lakóit. Virágot, édességet, jó szót vittek, volt, akit a könyvtár­ból kölcsönzött olvasniva­lóval leptek meg. Úszótanfolyam, felnőtteknek Kellő számú jelentkező ese­tén úszótanfolyamot szervez­nek felnőttek részére a városi strandfürdőben. Jelentkezni május 20-ig lehet a strandfür­dő pénztáránál. Narancs és citrom üdítő Naponta ezer-kétezer üveg narancs és citrom ízű üdítő, közismert nevén bambi készül a Pest megyei Zöldség- és Gyü­mölcsfeldolgozó Vállalat nagykőrösi szikvízüzemében. Apáti-Tóth Sándor felvétele GÉPSOROK - TÁRSULÁSBAN Új rendszer szerint termelik a kukoricát A hét végén kilátogattunk az állami gazdaság fekete! köz­pontjába. A májusi esők után csupa ígéret a határ. Hányja a fejét a rozs, kibújt a földből a kukorica, s szépen fejlődnek a búza és az őszi árpa vetések. A gazdaságban Czira Sándor kerületi igazgatóval beszélget­tünk, aki elmondotta, hogy a már aggasztó tavaszi idő­járás kedvező alakulása serkentően hatott a gabo­nára, a takarmányra és a kukoricára. Remélhetőleg a fagyosszentek elmúlásával a melegebb napok is megjönnek, s a gazdaságban elérik, vagy megközelítik a múlt évi jó terméseredménye­ket. A kukoricatermesztésben az idén hazánkban is mind in­kább alkalmazzák a legfejlet­tebb mezőgazdasági kultúrával rendelkező országokban kiala­kított új nagyüzemi termelési módszereket. Ehhez a munká­hoz az állami gazdaság is ka­pott két, 10—12 millió forint értékű gépsort, mely elvégzi a kukoricaföld szántását, műtrá­gyázását, vetését, vegyszeres gyomirtását és a termést, a be­takarításon kívül kellő mérték­ben meg is szárítja. A gazdaság 960 hektárnyi te­rületen termel kukoricát Ennek megművelésére, az eddigi gépekkel 24 dolgozó munkájára volt szükség. A két új gépsorral ugyanezt, 14 ember végzi el. Egy szelet csokoládé Megállóba ér­kezett a csöndes- vonat — így hív­ják az emberek a szénevő füstös, az olajos Diesel után a legkorszerűb­bet, a villanyvo­natot, halk járása miatt. A kocsi belsejébe új uta­sok igyekeznek, köztük egy fiatal- asszony Is, három év körüli szöszke kislányával. A gyerek igen jó természetű, ér­deklődő, dalos kedvű. Sorra mondja a mondó- kákát, versel, ba­rátkozik. Nem csoda, ha percek múltán már ő az utasok kedvence. Jön a kalauz, nagypapa korba hajló ember. A szöszke lesi, mit csinál. Átszelle­mült arccal fülel, kattan-e a lyu­kasztó, amint a vonatjegyekbe ha­rap. A lyukasztó persze kattan, a gyerek ujjong. — Hagy adjam én a jegyet... — kunyerál az any­jának. Meg is kapja. Ágaskodva nyújtja a kalauz bácsi tenyerébe, aki mosolyogva kattogtatja a lyu­kasztót. Még a jegy szélét is meg­csipkézi kicsit, bár azt nem kel­lene, de hagy örüljön a gyerek. Meg is cirógatja a kislány buksi fejét. — Ejnye, hát mit mondasz a bácsinak? — no­szogatja a gyere­ket a mamája. — Mit kell ilyenkor mondani? A szösz! hall­gat, szégyenlőskö- dik, pirul. Már biztatják a közel­ben ülők is. A mamának mentő ötlete támad. — Piciri, mit mondasz a papá­nak, amikor cso­kit hoz neked? A gyereknek felcsillan a szeme, s azon nyomban mond is egy olyan elkerekített „né­pies” jókívánsá­got, amit felnőtt szájból hallva is nehezen visel el az ember dobhár­tyája. Nem tudni, ki jön jobban za­varba, a kalauz, a gyerek mamája, vagy a csodálko­zástól elnémult utasok. A kalauz bácsi tér magához legelébb. — Hát szabad ilyen csúnyán be­szélni? Miért mondtad ezt? Ezt mondod a papá­nak is?! A szöszke arca komoly, egészen kisöreges. — Ezt mondom. Mert nem szere­tem a papát, ami­kor részeg. Akkor hoz mindig cso­kit... (eszes) Az állami gazdaság a szomszé­dos Dózsa Termelőszövetkezet 170 hektár kukoricaföldjének megművelését is elvállalta. A gépsorokat a gazdaság Asbóth Oszkár szocialista brigádja ke­zeli, vezetőjük Dani László. Hasonló gépsorokat, a kuko­rica után, más növénykultúrák megművelésében is alkalmaz­nak, s mivel a kisebb gazda­ságoknak nincs ereje drága gépsorok megvásárlására, és a kapacitását sem tudnák kellően kihasználni. Társulással élvez­hetik tehát azok előnyeit, mint ahogy ezt a Dózsa Termelőszö­vetkezet is teszi. A gazdaság korábban jó eredményeket ért el a KAHIB- sertések tenyésztésével. A múlt évben 3 ezret ad­tak el a húsiparnak ezek­ből a sertésekből. Az idén tovább növelik az ál­lományt, melyből továbbte- nyésztésre is sok jószágot vá­sárolnak az állami gazdaságtól. (kopa) MéziHatú latorján A Balaton északkeleti part­vidékén, a Balatonkenese és Balatonakarattya közötti dom­bon, kinyitotta mézillatú, fe- héremyős virágát hazánk egyik legritkább növénye, a tátorján. A füves pusztaságok­nak ezt a jellegzetes, kóró- szerű nővényét — a feltevések szerint — a honfoglaló magya­rok hozták be. A Káspi-tenger vidékén honos tátorján — né­piesen tatárfű — hazánkban már csak a Balaton partján ta­lálható. A néhány évvel ezelőtt védetté nyilvánított termőhe­lyét bekerítve őrzik, s idegen- forgalmi látványosságként, táblák jelzik. it látunk ma a moziban Sutjeska. Monumentális, színes, jugoszláv filmalkotás Tito partizánhadseregéről. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. ÉJSZAKAI ELŐADÁS A nagy zsákmány. Előadás kezdete: este 11) órakor. SPORT A Toldi ITSK bravúros győzelme A megyei bajnokság ke­retében hazai pályán mér­kőztek a körösi kézilabdások. FÉRFIAK Nk. Kinizsi—G algahévízi TSZ SK 24:8 (15:4). A Kini­zsi-sporttelepen szemerkélő esőben, több száz néző előtt, jó összjátékkal és nagyon jól helyezett, lapos lövések­kel a 14. percben 7:0-ra ve­zettek a körösiek. Szünet után némileg lefékezett a biztosan győző hazai gárda. Galgahévízi TSZ SK ifi— Nk. Kinizsi ifi 10:7 (4:2). A fáradtan játszó, de a me­zőnyben jól védekező körö­siek ellen megérdemelten nyertek a vendégek. NŐK Nk. Toldi ITSK—Budaörs Sasod ISZ SK 5:4 (2:2). A Toldi új szabadtéri pályáján lejátszott első bajnoki mér­kőzésen, változatos, gyors volt a játék. Kétszer is el­húzott 2—2 góllal a múlt évi 2. helyezett sasadi csapat, de az egységesebb, s jó védeke­zésből gyors támadásokat in­dító ITSK bravúros győzel­met aratott. Nk. Toldi ITSK ifi—Buda­örsi ifi 12:0 (7:0). A toldisok minden téren sokkal jobbak voltak. Úttörő-olimpia ViUámtoma keretében ke­rült sor a Kinizsi-sporttele­pen az úttörő-olimpia városi kézilabda-vetélkedőjére. A fiúk az egyik napon a bitumenes pályán 2x15 perces mérkőzé­seket játszottak. Ez egyben a Kinizsi tehetségkutató ver­senye is vollt. Nagy küzde­lem, lelkes, helyenként ügyes játék folyt. A végeredmény: 1. Arany iskola 6 pont (39:14- es gólaránnyal), 2. Kossuth 4 (19:16), 3. Petőfi 2 (8:26),* 4. Rákóczi 0 (13:23). A másik napon a lányok küzdelmére került sor a sa­lakos pályán, 2x10 perces já­tékidőkkel. A legmozgéko­nyabb játékosokból álló csa­pat nyert: 1. Rákóczi 4 pont (11:5 gól), 2. Kossuth 2 (2:5), 3. Arany 0 (4:7). Továbbjutottak a Petőfi iskola labdarúgói Cegléd város, a ceglédi já­rás, valamint Nagykőrös győzteseivel rendezték az út­törő-olimpia labdarúgó-mér­kőzéseit. Az I. korcsoport nagypá­lyás, 2x25 perces találkozóit Abonyban rendezték. A Nk. Petőfi iskola csapata biz­tosan győzött az Abonyi Szelei út ellen 3:0, a Ceglédi Mészáros úti iskola ellen 4:0 arányban, s körzeti győztes­ként bejutott a megyei né­gyes döntőbe. A II. korcsoport kispályán, Albertirsán vetélkedett. A Nk. Rákóczi iskola csapata a rutinosabb irsaiaktól és ceg­lédiektől egyaránt 4:1 ará­nyú vereséggel 3. lett. SZOMBATI MŰSOR Modellezés: Kinizsi-sport­telep: műrépülő modellek megyei gyakorlati bemutatója. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom