Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
4 ~&ŰHap 1974. ÁPRILIS 2., KEDD Hétfőn az Országház Vadásztermében ünnepélyesen kiosztották az 1974. évi kiváló, illetve érdemes művész címeket. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezetője és dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár. Aczél György mondott ünnepi beszédet, majd átadta a művészeti kitüntetéseket. Az ünnepség után a Minisztertanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Művészeti díjakat adtak át hétfőn a Fészek Klubban is. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, dr Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetője, Tömpe István, a Központi Bizottság tagja a Magyar Rádió és Televízió elnöke, dr. Sirnó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Voss Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára. Ott volt művészeti, politikai és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Az idei József Attila-, Jászai Mari-, Balázs Béla-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Munkácsy Mihály-díjasokat dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár üdvözölte, majd átadta a kitüntetéseket. Ezt követően fogadást adott tiszteletükre. Pest megye számára nagy megtiszteltetés, hogy öt. a megyében élő művész került tegnap a díjazottak közé. Közülük négyen, festők és szobrászok — Ilosvai Varga István, Gráber Margit, Asszonyt Tamás és Csíkszentmihályi Róbert — Szentendrén élnek, az ötödik, Lehotka Gábor orgonaművész pedig Vác városának lakója. Asszonyl Tamás Egy kissé megilletődve néz -körül a Részek Klub emeleti termében, a többi - ünnepelt - társ között. Az első, aki felfigyel rá, Somogyi József, Kos- suth-díjas szobrászművész. A kezét nyújtja, előre gratulál a kitüntetéshez. Asszonyi Tamás nehezen oldódik az ünnep hangulatában. Nehezen szokja, hogy fiatalon — harminckét évesen — már az ünnepeltek közé tartozik. Még kilenc esztendeje sincs, hogy diplomát szerzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Marisa István, Szabó Iván és Pátzay Pál irányításával ismerkedett a képzőművészettel. Ötödik esztendeje él Szent, endrén, az új műteremlakások egyikében feleségével, Jávor Piroska festőművésszel. Szobrásznak készült gyermekkora óta és minden különösebb nehézség nélkül jutott el a diplomáig. — Vívódtam mint ember, kerestem az utat, mint művész — így foglalja össze az eltelt kilenc esztendőt. 1970-ben nyílt meg első önálló tárlata a Derkovits-te- remben. Ezt követte tavaly a budapesti Helikon Galériában majd pedig a balassagyarmati Horváth Galériában rendezett kiállítás. — Soha nem akarok megmaradni egy bizonyos formai megoldásnál. Minden izgat, minden érdekel, az a fontos, hogy az ember minden alkotásában a saját gondolatait fejezze ki. Csíkszentmihályi Róbert A jóbarát és pályatárs, Asszonyi Tamás gratulál először Csíkszentmihályi Ró- bertnek a kitüntetéshez. Nem véletlenül: lényegében egyszerre indult művészi pályájuk, s ha Csíkszentmihályi néhány esztendővel korábban is telepedett meg Szentendrén, a főiskola után is összetalálkoztak, sőt ahogy tréfásan megjegyzi az ünnepség után: — Írjon macskakörmöket, hiszen lényegében ugyanazt csinálom én is, amit Asszonyi Tamás, szobrokat, érmeket, císzkutakat, utca jelző táblákat ... Még a tanáraink is azonosak voltak: Szabó Iván és Pátzay Pál... Az első önálló kiállításunk is ugyanarra az esztendőre esik: én is 1970- ben mutatkoztam be először a szentendrei Ferenczy Múzeumban. A legutóbbi tárlatom viszont alig egy hete zárult a budapesti Petőfi Irodáig mi Mmeurnban, ahol .fratvarí éremmel és húsz szoborral szerepeltem. A ma harmincnégy esztendős művész, tanár a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Nevét elsősorban sikeres érmeiről ismerik Pest megyében. Nyughatatlan művész, akárcsak Asszonyi Tamás: kőbe, fába, vasba, bronzba és márványba mintázza legkülönbözőbb alkotásait. lehotka Gábor Lehotka Gábor orgonaművész tizenegy évvel ezelőtt, 1963 tavaszán kapott művész- tanári diplomát a budapesti Zeneművészeti Főiskolán. Diplomakoncertjét a kritika egyöntetű lelkesedéssel üdvözölte. Zenei tanulmányait szülővárosában, Vácott kezdte, s mindig hálával emlékezett vissza azokra a pedagógusokra, akik első lépéseit irányították a muzsika területén. A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép- iskolában Gergely Ferenc növendéke volt, a zeneakadémián pedig Pécsi Sebestyénnél tanult. Tanulmányait vörös diplomával fejezte be, majd a következő ' nyáron Velencében mesterkurzuson vett részt, maestro Vignanelli vezetésével. Azóta számos nagy sikerű hazai és külföldi hangversenyturnén vett részt. Első sikereit a barokk muzsika tolmácsolásával, elsősorban Johann Sebastian Bach műveinek előadásával aratta. Nemsokára azonban felfedezte hangszerének új lehetőségeit, s elszegődött a Átadták az idei művészeti díjakat Öt Pest megyei a kitüntetettek között kortárs zene szószólójává is. Sikerült eloszlatnia azt a tévhitet, hogy az orgonán csak a barokk zene szól szépen. Lehotka nemcsak hangszerének világviszonylatban is ersmert előadóművésze, hanem a régi orgonák lelkes felkutatója. Tanári munkássága is figyelmet érdemel. 1969 óta a budapesti Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola tanára — egykori mesterének, Gergely Ferencnek utóda. Tanításában is az az igényesség és humánum mutatkozik meg, ami játékát is jellemzi. Ma is Vácott él. Ilosvai Varga István Aki egyszfer már megfordult a ma hetvenkilenc esztendős mester műtermében, s korábban soha nem járt Szentendrén, az is nyomban otthon érzi magát a történelmi hangulatot árasztó műemlék városkában. Ilosvai Varga István vásznairól maga a város tekint a szemlélőre: a zegzugos sikátorok, a kényszerű ka■ sy->írr n. TO nyarba torzult szűk utcák, a felülről szemlélt háztetők szögekbe torlódó színes sokasága, tornyok, virágos kisudvarok. Ez festői világa — egy híján negyven esztendeje. 1935-ben érkezett a Tiszántúlról a Duna-parti városkába a Rippl-Rónai keze alatt tanult festő s itt találta meg igazán alkotó világát, amely rokon mindazzal, amit ma szentendrei festészet néven emlegetünk, rokon és mégis egyedi, mért művészetében mentes maradt mindmáig az idegen hatásoktól. Legfőbb témája a város és a táj, de e város- és tájképeknek szinte mindig kiegészítője az ember. Nem az életképek hús-vér emberalakja, hanem a cselekvő, munkálkodó ember egyéni jegyek nélküli fogalmi megjelenítése tükröződik ezeken a képeken. Nem az a fontos Ilosvai Varga képein, hogy kik ezek az emberek, sokkal inkább az: emberi munka nyomán, az emberért van itt minden. Ez művészetének egyik legsajátosabb s egyben leghumánusabb vonása. Ilosvai Varga István a mesterségnek fölényes tudója. Több mint fél évszázados művészi pályája egyenletes, de nem egyhangú. Stílusának, felfogásának, előadásának változásait csupán előző korának alkotásaitól való, önmaga által is szükségesnek érzett továbblépések ésszerű távolságai jelenti. Képei — a pályakezdés óta — a természeti látvány valóságának szilárd talaján fogantak. Művészetének nagyságát az adja, hogy mindenki számára könnyen érthető a mondanivaló, képeinek szemlélői könnyen azonosulni tudnak a művész érzéseivel, gazdag és humánus gondolat- világával. Aczél György átadja a kitüntetést Gráber Margit A szentendrei festészet másik, most kitüntetett reprezentánsa Gráber Margit. Bár Nagybánya és Párizs szintén jelentős állomásai művészi pályájának, a legteljesebben mégis Szentendréhez kötődik művészete, e sokarcú városhoz, ahol hosszú évtizedek óta él és dolgozik, s ahova mindig, mindenhonnan visszatér. Ahogyan maga megfogalmazta: Szentendre nélkül ma már nem tudna elképzelni sem az életét, sem festészetét. „Szentendre nekem mindent egyszerre jelent: otthont, múzsát, az egész életet.” Gráber Margit Szentendréje intim, alig-alig lép túl a kerteket elválasztó kerítéseken. Ám azon belül olyan sokszínűséggel bontja ki e zártabb, bensőségesebb világ életét, amit talán még senki nem tett meg a városban élő művész közül. Képei halk szavúak, szeretetteljes vallomások az őt közvetlenül körülvevő tárgyakról, a színpompás vagy frisseségüket éppen elvesztő virágokról, a kert zamatos gyümölcseiről, a fákról vagy éppen a kert valamelyik jellegzetes zugáról, amelyeknek látványával soha nem tud betelni. Gráber Margit az életet festi, nem félve ábrázolni annak árnyékosabb, szomorúságra hangoló oldalait sem. Művészetében sajátos módon ötvözi a nagybányaiak rajongó természetszeretetét a franciásan könnyed, derűs eleganciával, szellemmel és vitalitással. Mindez magas fokú szinkultúrával és remek felkészültséggel párosul. Művészetének egyik legértékesebb eleme gyöngéd női lelkisége. Festészete a szó legnemesebb értelmében feminin festészet, amely túl a virágokhoz, csendéletekhez való kötődésen, leginkább női portréin érződik. Gráber Margit világa emberközeli világ, mely életünknek apróbb, látszólag kevésbé fontos rezdüléseit fogalmazza meg a festészet sokszínű, sokakhoz szóló nyelvén. ' v líra ysorí rno.v& íí/t tföio ! A Minisztertanács a szocialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül a „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZÉ” címmel tünteti ki Egri Istvánt, a Nemzeti Színház színész-rendezőjét, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét rendezéseiért és kiemelkedő színvonalú művészi alakításaiért; Faragó Andrást, a Magyar Állami Operáház Liszt-díjas magánénekesét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét a klasz- szikus operák főszerepeiben nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményeiért; Ilosvay Varga István festőművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét több évtizedes alkotói munkásságáért; Lukács Margitot, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas és Jászaidig as színművészét, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét kiváló művészi alakításaiért; Márk Tivadart, az Állami Operaház Kossuth-díjas vezető jelmeztervezőjét, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészét több évtizedes magas színvonalú jelmeztervezői munkásságáért; Mihály András Erkel-díj as zeneszerzőt, Liszt-díjas karnagyot, a Zeneművészeti Főiskola Kossuth- díjas tanárát, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészét zeneszerzői tevékenységéért és az új magyar zeneművek nagy sikerű hazai és külföldi bemutatásáért; Sinkovits Imrét, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas és Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészét kiemelkedő alakításaiért, sokoldalú színművészeti tevékenységéért. A „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Érdemes művészé»» címmel tüntette ki Bokor Péter Balázs Béla-díjas filmrendezőt történelmi dokumentumfilmjeiért; Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművészt eredményes művészi alkotómunkásságáért; Dr. Cserés Miklóst, a Magyar Rádió Jászai-díjas rendezőjét három évtizedes rádiórendezői tevékenységéért; Csohány Kálmán Munkácáy-dí- jas grafikusművészt magas színvonalú grafikusművészi alkotótevékenységéért; Dózsa Imrét, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas szólótáncosát a balettművészetben nyújtott kiváló teljesítményeiért; Forray Gábort, a Magyar Állami Operaház Erkel-díjas vezető díszlettervezőjét magas színvonalú díszlettervezői tevékenységéért; Galsay Ervint, a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekesét több évtizedes kiemelkedő operaénekesi munkásságáért; Z. Gács György Munkácsy-díjas festőművészt, az iparművészeti főiskola tanárát kiemelkedő művészi alkotótevékenységéért és művészetpedagógiai tevékenységéért; Gink Károly Balázs Béla-díjas fotóművészt kiemelkedő művészeti tevékenységéért és nagy sikerű fotóalbumaiért; Giricz Mátyást, a szegedi Nemzeti Színház Jászai-dijas igazgatóját magas színvonalú rendezői tevékenységéért ; Görgei Györgyöt, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Lisztdíjas művészeti vezetőjét eredményes zenekarvezetői tevékenységéért; Gráber Margit festőművészt több évtizedes kiemelkedő színvonalú alkotóm unikásságáért; Keres Emil Kossuth-díjas és Jászai-díjas színművészt, az Irodalmi Színpad igazgatóját kiemelkedő előadóművészi és színészi, valamint színházvezetői tevékenységéért ; Kézdy Lórántot, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas fődíszlettervezőjét magas színvonalú díszlettervezői tevékenységéért; Kishegyi Árpádot, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét több évtizedes magas színvonalú operaénekesi munkásságáért ; Kohut Magdát, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét klasszikus és modern drámákban nyúj tott alakításaiért; Lukács Ervint, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas karmesterét magas színvonalú karmesteri tevékenységéért ; Marczis Demetert, a pécsi Nemzeti Színház Liszt-díjas magánénekesét az opera és az oratórium műfajban kifejtett eredményes művészi tevékenységéért; Márkus Lászlót, a Madách Színház Jászai-díjas színművészét magas színvonalú és sokoldalú színészi alakításaiért; Moldován Stefániát, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét a klasszikus operáik főszerepeiben elért művészi sikereiért; Nepp Józsefet, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőjét kiemelkedő rendezői tevékenységéért; Palcsó Sándort, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét magas színvonalú operaénekesi tevékenységéért; Petress Zsuzsát, a Fővárosi Operettszínház Jászai-díjas színművészét az operett és zenés műfajban nyújtott kiváló alakításaiért; Pécsi Sebestyén Liszt-díjas orgonaművészt, a Zeneművészei Főiskola tanárát magas színvonalú orgonművészi tevékenységéért; Pongrácz Péter Liszt-díjas oboaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari művészét kiváló előadóművészi tevékenységéért; Rajkai Györgyöt, a Thália Színház díszlettervezőjét kiemelkedő díszlettervezői tevékenységéért; Sára Sándor Balázs Béla-díjas filmoperatőrt nagy hatású, kiemelkedő filmoperatőri és művészi tevékenységéért; Szabó Vladimir Munkácsy-díjas festő- és grafikusművészt kiemelkedő művészi alkotótevékenységéért ; Szőllősy András Erkel-díjas zeneszerzőt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát kiemelkedő zeneszerzői tevékenységéért; Tar jani Ferenc Liszt-díjas kürtművészt, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara tagját kimagasló előadóművészi tevékenységéért ; Vancsa Lajos Balázs Béla-díjas filmoperatőrt több évtizedes kiemelkedő íilmoperatőri tevékenységéért; Varga Magdát, a debreceni Csokonai Színház magánénekesét magas színvonalú operaénekesi tevékenységéért ★ JÓZSEF ATTILA-DÍJ I. fokozat Karinthy Ferenc író Képes Géza költő, műfordító Törők Sándor író Zelk Zoltán költő II. fokozat Elbert János kritikus, műfordító Jovanovics Miklós kritikus, szerkesztő Rákosy Gergely író Simonyi Imre költő Tóth Eszter költő, műfordító III. fokozat Lázár Ervin író Simonffy András író ördögh Szilveszter író JÁSZ AI MARI-DIJ I. fokozat D. Kiss István, az Állami Bábszínház művésze. Lehoczky Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház színművésze Marton Frigyes, a Magyar Rádió rendezője Szitankay István, a Nemzeti Színház színművésze Tahi Tóth László, a Vígszínház színművésze Zolnai Zsuzsa, a Nemzeti Színház színművésze. II. fóliát Göndör Klára, a veszprémi Petőfi Színház színművésze Győri Emil, a pécsi Nemzeti Színház színművésze Káló Flórián, a József Attila Színház színművésze Székely Gábor, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója Zsámbéki Gábor, a kaposvári Csíky Gergely Színház főrendezője. III. fokozat Csala Zsuzsa, a Vidám Színpad színművésze Esztergályos Cecília, a Thália Színház színművésze Solymosi Ottó, a Magyar Rádió rendezője Schütz Ila, a Madách Színház színművésze Szabó Kálmán, a kaposvári Csíky Gergely Színház színművésze Várnagy Katalin, az Állami Déryné Színház színművésze Faludy-ugrócsoport. BALÁZS BELA-PIJ I. fokozat Esztergályos Károly rendező, MRT Jankovich Marcell rajzfilmren- Szinetár Miklós főrendező, MRT II. fokozat Fejér Tamás filmrendező Kocsis Sándor operatőr, MRT Kónya Kálmán fotóművész Ragályi Elemér filmoperatőr III. fokozat Glosz Róbert filmrendező Halász Mihály operatőr, MRT Mátray Mihály operatőr, MRT Széplaki Gyula filmoperatőr Vayer Tamás díszlettervező LISZT FERENC-DIJ * I. fokozat Gregor József, a szegedi Nemzeti Színház magánénekese Kasza Katalin, az Állami Operaház magánénekese Sudlik Mária, az Állami Operaház magánénekese Szendrei Karper László gitárművész, az Országos Filharmónia szólistája. II. fokozat Gaál Éva, az Állami Operaház magán táncosa Lehotka Gábor orgonaművész. az Országos Filharmónia szólistája Lubik Hedvig hárfaművész Pál Tamás, az Állami Operaház karmestere Sebestyén János csembalóművész, az MRT zenei főosztályának munkatársa. III. fokozat Csapó Károly énekművész, az Állami Népi Együttes tagja Réti Csaba, a szegedi Nemzeti színház magánénekese Metzger Márta, az Állami Operaház magántáncosa. ERKEL FERENC-DIJ I. fokozat Dr. Demény János zenetudós Székely Endre zeneszerző. II. fokozat Novak Ferenc, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese és a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesének koreográfusa Soproni József zeneszerző, tanár III. fokozat Daróczi Bárdos Tamás zeneszerző, az Állami Népi Együttes zenekari vezetője Gonda János zenetudós, előadóművész MUNKÁCSY MIHALY-DU I. II. III. I. fokozat Kiss Sándor szobrászművész Mikó Sándor iparművész, belsőépítész Szándai Sándor szobrászművész II. fokozat Bér Rudolf festőművész Miskolczy László festőművész Solti Gizella textiltervező iparművész Vasvári Anna grafikusművész III. fokozat Asszonyi Tamás szobrászművész Bognár Árpád grafikusművész Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész Gácsi Mihály grafikusművész Szenes Zsuzsa textiltervező iparművész.
