Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

a IV. ötéves terv teljesítéséért! I.......................................................................................­v (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) | XVIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1974. ÁPRILIS 26., PÉNTEK MADE IN NAGYKŐRÖS Meghatározó: a két élelmiszeripari vállalat EREDMÉNYEK, GONDOK AZ ÜZEMEKBEN Az elmúlt esztendőben a vá­ros ipari üzemeinek tevékeny­ségét a stabilitás, a korábbi eredmények erősítése jellemzi. Nagyobb beruházások sem voltak, hiszen a nagy, illetve a középüzemekben tervezett fejlesztések megvalósultak. A város iparának termelé­si értékét — a két élelmi - szeripari nagyvállalat — a konzervgyár és a tejüzem határozza meg. Az elmúlt esztendőben sike­rült például először egymil- liárd forint termelési értéket elérni a konzervgyárban. A város többi üzemében is egyenletes, a teljesítmény, ki­vétel ebben is az Irodagép- technikai Vállalat, ahol a töb­bi üzemtől eltérően nem sike­rült az átlagos 10 százalékos termelési növekedést biztosí­tani. Bár az elmúlt évben az itt dolgozók bére emelkedett, de még így is legalacsonyabb a város többi üzemeihez vi­szonyítva. Az alacsony bér- színvonal ellentmondásra utal, hiszen ebben az üzemben az átlagosnál magasabb képzett­ségű dolgozók végzik az iroda­gépek külföldi kooperációs szerelését, de a szervizmunká­kat is. Növekedett az üzemek ex­portja is, a konzervgyár to­vábbra is szállítja az öt világ­rész országaiba a termékeit, jelentős a Gépjavító és Faipari Szövetkezet gépex­portja, hatvanmilliós ter­melési értéküknek hatvan százalékát exportálják a KGST országaiba, de az arab országokba is. A tejüzem is részese az arab piacra kerülő exportnak, mi­vel a kaskaval sajt főleg kö­zel-keleti megrendelésre ké­szül. Az elmúlt évben csökkent a munkaerő-vándorlás, a kon­zervgyárban is megszűnt a létszámcsökkenés. Aggasztó azonban, hogy a NEFAG-nál, ahol közel két évtizede jelentősebb rekonst­rukció nem volt — tovább fogy ä dolgozók száma — a korszerűtlen munkakörülmé­nyek miatt. Ugyanakkor töb­ben dolgoznak a TRAKIS-nál, és a 21. Volán telepén. A vál­lalatok saját lehetőségeiket fi­gyelembe véve növelték a munkások átlagkeresetét, így j a város üzemeiben növekedett az átlagkereset. A bérek emelkedésével párhuzamosan továbbra is gond marad, hogy az anyavállalatoknál a fizeté­sek magasabbak, mint a telephelyeken. Az igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy az előbbieknél dol­46-os es 49-es választókerület- beliek a Szolnoki úti Kapa is­kolában, a 20. választókörzet­ben az 50-es és 51-es válasz- tókerülelbeliék az Arany Já­nos gimnáziumban, a 21. vá­lasztókörzetben az 52-es és 53-as választókerületbeliek szintén az Arany János gim­náziumban, a 22. választási körzetben az 54-es és 55-ös választókerületbeliek a Szi­várvány utcai Petőfi iskolában és a 23. választási körzetben gozók többsége szakmunkás vagy pedig több ledolgozott munkaév után kapja fizetését, de még ezek figyelembevételé­vel is nagy az aránytalanság például a TRAKIS budapesti és nagykőrösi telephelyén dol­gozók munkabére között. Az elmúlt évben az ipari üzemekben nem alakultak újabb szocialista brigád cí­mért küzdő kollektívák, a szo­cialista munkaversenyben részt vevő brigádok szerepe azonban jelentősen nőtt a munkaszervezésben, döntően befolyásolták a termelési eredmények stabilitását. Az elmúlt évben is jelentős volt a fejlődés a város üze­meiben. Ennek bizonyítéka, hogy az idén a konzervgyár, a tejüzem, a Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezet, az ÁFÉSZ és a Szabadság Termelőszövet­kezet kiváló vállalat, illetve kiváló szövetkezet cím birto­kosa lett. (takács) A kitüntetés átadása Április 29-én, hétfőn, este 7 órakor ünnepséget rendez az ÁFÉSZ a művelődési ott­hon színháztermében. A szövetkezet vezetői ezen az ünnepségen veszik át a kiváló szövetkezet kitüntető címet, amelyet eddig végzett munkájuk elismeréseként adományoztak. Lakóbizottsági választások Április 29-én délután 5 óra- 1 az 56-os választási kerület­kor a 19. választókörzetben a | beliek a Batthyány utcai Pe­tőfi iskolában választanak. A gógányi rét rejtelmei elnevezés mö­A Gógány | gött gyermek - ------------------Koromban is va lami rejtelmes dolgot sej­tettem. Mindig vágytam ezt a végtelennek Játszó, gyepes, vi­zenyős térséget megismerni. Sokat mentem rajta keresztül, vonattal, gépkocsin, kerékpár­ral, még gyalog is. Nyáresté­ken a hűvös leheletét érezte az ember. Bármennyire fokozta is kíváncsiságomat, mégis négy évtized múlt el, hogy a déli részen levő partosabb helyeket megjárhattam. Itt a Felső- és Középgógányban Árpád-kori (XI—XIII. század) faluk nyo­maira találtam. 1960 és 1961- ben meg is ásaittam.. Már ak­kor tapasztalnom kellett, hogy ezeken a helyeken nem a ma­gyar nép építetté az első há­zakat. Eltelt ismét tizennégy év, amikor mód nyílt arra, hogy akadálytalanul bejárhat­tam az egész területet. Amikor az úgynevezett Lukashegyi út­ról kiindulva keleti irányba, majd nyugatra haladva külö­nös világ tárult elém. Megle­petten állapítottam meg, hogy a vizek által simára gyalult tófenékről kiemelkedő hátas felületeken 3—4000 évvel ez­előtt már emberek laktak. A helyek kis terjedelme miatt nem lehettek rajtuk nagy fal­vak, de minden 18—20 lépés távolságban házak nyomai mutatkoztak. Körülöttük kora­beli használati tárgyak darab­jai hevertek. Kőszerszámok, ütő, csiszoló, vágó, véső szer­számok darabjai. Gyakoriak az őrlőkő darabok is. Az edények töredékei színben, minőség­ben, vastagságban, kidolgozás­ban, égetési módokban nagy változatosságot mutatnak. Ar­ra engednek következtetni, hogy folyamatosain éltek a te­lepeken. Az edény- és kőszer- számanyag a bronzkor középső és végső szakaszának emléke. Az edények töredékeinek fe­lülete barnára színezett, simí­tott, vagy fényesre dörzsölt. Az edénydarabok, edényfülek, ol­daldarabok alapján az edény alakjáról, nagyságáról, arányá­ról alkothatunk képet. Nem helyi sajátosságot képviselnek, hanem a bronzkor magyaror­szági formakincsébe beillő da­rabok. A bronzkor végéről származó, ragyogóan fekete fe­lületű edényektől, a fekete, de karcolt díszítésű és karcolá­sokban mészberakással díszí­tett darabokig sokféle változat előfordul. A mai szemmel néz­ve is bámulatot keltenek a bronzkori agyagművesség mestereinek munkái. ember is állatokat tartott, azért, hogy táplálékul szolgál­janak. Szarvasmarha, birkafé­le, sertés csontjai már megta­A bronzkori láthatók a Gógányban. élő bronzkori ember háznyomai körül. A Gógány vizei csapadéko­sabb időben egységes tükrű ta­vat képeznek, melyből a vizs­gált felületek szigetként emel­kedtek ki. A sekélyebb része­ken nád, sás, káka nőtt. Ilyen környezetben élt az ember, agyaggal tapasztott, nádból készült házaiban. A hinárral benőtt vízen még úszni sem lehetett veszélytelenül. A par­tokkal csónakon, egymáshoz kötött fatörzseken közlekedve érintkeztek az itt lakók. Álla­taikat a vizen kívül tarthatták, a sertések kivételével. A lakó­helyre valószínűleg csak meg­ölt állapotban hozhatták be azokat. A telepeken kerítés is feltételezhető, mely nádból készült, és kívül-belül tapasz­tották. A nyomok legalábbis erre mutatnak. A tófenéken észlelhető mé­lyítések a település közelében ivóvizet szolgáltattak. Az edénytöredék-anyagban szű- rőedénydarabot is találtam, melyet azért készítettek, hogy a kimerített vízbe apróbb ál­latok ne kerüljenek. A halász merítgette hálóját a vízbe, vagy csonthegyű szi­gonyával víziailkalmatosságá- ról a zsákmányul kínálkozó halat megfogta. A vadász tőr­be csalta a vadat. A földet mű­velő ember ekébe fogta a mar­háját, hogy kenyérmagvakat vethessen. Aratnia is kellett és nem bizonyos, hogy bronzsar­lója lehetett, mert ilyen még Lassan növekszik a felhozatal Címkézik a ládákat, indul a szállítmány az NDK-ba. Apáti-Tóth Sándor felvétele Napi 5-6 vagon saláta exportra Az ÁFÉSZ öt átvevőhelyén lassan növekszik a salátafel­hozatal. Van úgy, hogy egész estig nyitva tartanak, hogy biztosítsák a napi 5—6 vagon- nyi mennyiséget az export- szállítmányokhoz, amelyet az NDK-ba és. az NSZK-ba kül­denek. Pestre teherautókon vi­szik a salátát, s több termelő, jelentékeny mennyiséget ko­csikon is szállít a közeli vá­rosok, főleg Kecskemét és Szolnok piacaira. Az idén korábban indult a felvásárlás, és a mélyebben fekvő, nagyobb kertek termé­se még csak most kezd beérni. A termelők panaszkodnak, hogy az eső hiánya és a hideg éjszakák nagyon hátráltatják a saláta fejlődését. Ezenkívül a téli hóhiány, a fagyok és a kora tavaszi hirtelen felmele­gedés miatt is sok lesz a se­lejt. A Kálvin téri átvevőhélyen beszélgettünk több termeiével. Szűcs Pál 25 ezer fej szállítá­sára szerződött, eddig ötezret szállított le, s aggódik, hogy a fentemlített gondok miatt, a határunkban nem került elő, hanem két kő összeütögetésé- vel nyírta le a gabona szárát. A vékonyabb ágakat, nádat, sást, kákát is így vághatott. A sok törött lapos kavics, marok­ba illő, korong alakú, kissé élezett csiszolt kövek mind e célt szolgálták. A kapájuk ma­rokba illő, lapos, élezett kő, vagy ilyen alakú keményre égetett cserép. Térdre eresz­kedve dolgoztak ezzel is. Az asszony ugyanígy térdeit az őrlőkő előtt, melyen egy lapos kővel dörzsölve zúzta össze a gabonaszemeket.- no IrpjepclrA­| Kézműipar I delem léíe­------------------- zését tanú­sítják a gógányi leletek is. A kőszerszámait,---------őrlőköveit me ssziről hozták az ott lakóik. Az igényesebb edények is a Duna vagy a Tisza melletti edénykészítő mesterek mun­kái. Valakinek érte kellett menni. Mivel fizethettek? Ál­latok, bőrök, termékek, termé­nyek lehettek a csereeszközök. Ebben a társadalomban is megosztott volt már a munka. A gógányi vizek népének a nagy kiterjedésű urnasíros te­metőjét már régen ismertem. A halottaikat a vizijármüveik- kel az alsógógányi dombra vitték. Ott máglyát raktak és elégették, a hamvakat urnába tették és eltemették. Akinek nem létezett olyan rokona, aki máglyát hordott volna, azt égetetlenül temették el. Dr. Balanyi Béla szerződött mennyiséget nem tudja leadni. Rimóczi Mihály nyugdíjas 300 négyszögöles kis kertjéből ötezer fej saláta ter­mesztésére szerződött, s há­romezer fejet már beszállított, és mint elmondta, a hiányzó kétezer is meglesz. A múlt évi 10—12 vagonnal szemben napi 5—6 vagon az idei szállítás, mely előrelátha­A SZOT Pest megyei sport­osztálya szervezésében Mo­noron megyei serdülő sza­badfogású versenyt rendez­tek. Kiegészítő számként út­törők is szerepelték az ösz- szesen 75 birkózó részvételé­vel megrendezett viadalon. Az 1. 31-es Volán B 3. Városgazdálkodás 3. 21-es Volán C 4. ÁFÉSZ 5. Gimnázium II. 6. Gimnázium I. 7. Konzervgyár B. 8. 21-es Volán A 9. Konzervgyár A 10. DÉMASZ A vetélkedő tovább folyik, 2x30 perces mérkőzésekkel. A befejezést május végére ter­vezik,. Gyeplabda A fővárosi Játókcsamok- ban lebonyolított gyeplabda Jubileumi Kupa mérkőzés- sorozat befejezéseként a 12. forduló után az első 4., illet­ve az utolsó 3 csapat egymás­sal mérkőzött. A körösiek utolsó két mérkőzésükre nem álltak ki, és így az utolsó he­lyen végeztek. Minősítő sakkverseny A KlOSZ-székházban 14, III. osztályú versenyzővel. II. osztályúra minősítő egyéni sakkversenyt rendeztek. Ilyen szintű helyi vetélkedő eddig még nem volt városunkban. Hétfői és pénteki napokon ke­rül sor 1—1 fordulóra, s egy­ben a KIOSZ vándorkupá­jáért is küzdenek a résztve­vők. »4. forduló után Kovács István áll az élen 3,5 ponttal, a 3—3 pontos Kiss Sándor, tólag még emelkedni fog. Mindenesetre érezhető, hogy a múlt évinél alacsonyabb átvé­teli árak nem ösztönzik jövőre a termelőket. Bodzsár József telepvezető mondotta, .az idei salátaszezon az időjárás alakulásától füg­gően, előreláthatólag még több mint két hétig el fog tartani. Ntk. Kinizsd fiataljai jól sze­repeltek. Serdülő 42 kg-ban: 3. Sza­bó Tibor. Úttörők. 35 kg-ban: 1. Do­bozi Lajos. 38 kg: 1. Sztrázsi Gyula. 42 kg: 1. Pákozdi Bé­la. 45 kg: 1. Kökény Balázs, 2. Beszprémi, 3. Biczó. 8 6 1 1 16- 6 13 6 111 9-4 9 5 3 2 — 8- 3 8 5 3 — 2 8- 5 6 4 2 1 1 33- 9 5 5 12 2 10-10 4 5 113 9-10 3 6—24 1-10 2 2---------2 3- 6 — 4--­------4 0-115 — Katona Lajos és Búz Dezső előtt. T ermészetbarát- ünnepen A Dunakanyarban lévő, 521 méter magasan fekvő Vörös­kő-sziiklánál rendezték a ter­mészetjárók hagyományos fel- szabadulási emléktúráját. Az Nk. Kinizsit tizenkettőn kép­viselték, a fővárosi Vasas SC- hez tartozó ITV-sek pedig hárman jelentek meg a Pilis- hegységi tömegmegmozdulá­son. Pénteki műsor Sakk KlOSZ-székház, 18: II. osz­tályúra minősítő egyéni ver­seny 6. játéknapja. S. Z. Mit látónk ma a moziban? Nyílhegy és aranyöv. Iz­galmas, színes szovjet film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI mozi a LENCSÉSI ISKOLÁBAN Osceola. NDK kalandfilm* Előadás kezdete: fél 7-kor. Kispályás labdarúgás Az ősszel megkezdett városi kispályás labdarúgó Volán .Kupa-mérkőzéssorozat jelenlegi állása: SPORT Négyen az élen

Next

/
Oldalképek
Tartalom