Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 81. szám

‘‘KJűriap 1974. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ Szentendre — Óbuda — Gödöllő Tavaszi változatok a Bakallíir József: Alvó gyerekek. SZÍNHÁZI ESTÉK A bor Gárdonyi drámája a Déryné Színházban A tárlatok tavaszi sereg­szemléje más-más irányból közelíti az erkölcsi és eszté­tikai értékrend magaslatait, de a cél megegyező: állandó­ságra, időtlenségre törekszik. A Szépművészeti Múzeum klasszikus mértéket vonultat fel Hét évszázad vízfestményei című összeállításban, szá­munkra ebbőd. több tanulság * is akad. Újra megcsodálhat­juk a grafikai tár páratlan gazdagságát, Poussin, Remb­randt, Delacroix. Millet, Ma­net, Picasso remekműveit, de emellett olyan kuriózumokat is felfedezünk, mint Thomas Ender Gödöllőről készült víz­festményét, mely a bécsi ud­var gyűjteményéből került hozzánk. A nagy meglepetés Messer XJlisse Severino Da Cingoli, az eddig majdnem teljesen ismeretlen mester, a XVI. századból, akinek két Cézanne-előzményeket tar­talmazó műve a tárlat köz­ponti élménye. Arra utal, hogy a művészettörténelem múltja még számtalan minő­ségi forrást jelölhet meg, mely az egész folyamatot más meg­világításba helyezi. Ilyen nagy döbbenet volt annak idején Piero Della Francesca igazi felfedezése, ehhez ha­sonló újdonság Cingoli ár­nyalt érzékenységgel mun­kált lapjai, melyek a Gáthy- gyűjteményből kerültek a Szépművészeti Múzeum tulaj­donába, magánotthon kere­teit elhagyva váltak közkincs­esé. A Nemzeti Galéria is ha­sonló örömben részesíti láto­gatóit. Vedres Márk eddig ismeretlen szobrait mu­tatja be, melyeket Firenzé­ben mintázott 1925—1934 kö­zött. E kincsre véletlenül ta­láltak rá az emlékezetes fi­renzei árvíz után, 1966-ban, bizonyságul, hogy minden rosszban akad valami jó. Ér­tékek vesztek, de, ha az ára­dás elmarad, talán sohasem bukkannak e gipszvázlatok­ra, melyek Giorgo Vedres, a nagy szobrász fia segítségé­vel jutottak haza, s most László F*éter gondos restau­rálása után kerülhettek a kö­zönség elé. Klasszikus nyugalom, derű, fanyar méltóság* jellemzi e konstruktív tömörségű alko­tásokat, melyek a mozgások, szépséggé bővülő kapcsola­tait tárják fel, s tájuk az em­beri test kifogyhatatlan for­rásvidéke. A női aktok bő mozdulatváltozatait rangos rajzok kísérik. Mindez a ka­talógus íróját, a kiállítás ren­dezőjét is dicséri, Csap Er­zsébetet, aki Kassák Lajos korabeli méltatását is a szob­rok hátterének invitálja, hogy Vedres Márk művészi fejlődésének szerves folya­matát hiánytalanul érzékel­hessük. Czinder Antal a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének Dorottya utcai kiál­lítótermében mutatkozik be szobrokkal, érmekkel. Erős­sége a jellemábrázolás, szí­vesen érzékeltet groteszk mozzanatokat, de ahol embe­rileg is meghatódik, ott ér el művészi magaslatot is, pl.: Nagy Balogh emlékére. Ki­emelkedik érmei közül Egy kis rigó emlékére mintázott bronza és Krúdy-sorozata. Keleti Éva színészfotói az Ernst Mú­zeumban láthatók. A színház belső drámáját figyeli akkor is, ha próbákon, ha otthoni környezetben kapja lencsevég­re modelljeit. Jelentős munkát azok, ahol az ötletet elmé­lyülés követi, ahol nemcsak szerepet, hanem a színész sajátos egyéniségét is meg­leshetjük 'a fotóművészet se­gítségével. Ezért ragad meg Darvas Iván, Törőcsik Mari, Jobba Gabi láttatása. mert a mű és az interpretáló közös drámáját keresi. Égdekes a különböző ren­dezőkről készített sorozata, ahol a kérő, követelő, sürge­tő „kéztekintet” utal nem­csak a darab szituációjára, hanem Marton Endre epikus, Kazimir Károly apologetikus, Major Tamás drámai szemé­lyiségére. A Stúdió Galériában a ven­dégkönyv most telített Pest megyei bejegyzésekkel, amely nem csoda, hiszen a szent­endrei £ Bálint Ildikó grafikusművész alkotásait mu­tatták be. Ő is igazolja Euk- lidész megállapítását: ,A geometriához nem vezet ki­rályi út”. Igazolja, de színes vonalvezetéssel, mértani bar­tárlatokon móniákban mégis emberi ren­det talál és összegez. Hengerről elszabadult kör­szeletek feszültségében, lép­csőt jelző formacsoportokban képnyelven szól hozzánk, megszólítja és rendezett vo­nalakkal feloldja a magányt. Törekvései tiszták, megoldá­sai következetesek; nyitott előtte a pálya, hiszen fiatal és tehetséges. Budán, a III. kerületben az öt éve megnyílt Mini Go'i Galéria egyik érdekessége, hogy a Goldberger gyár üzemi kör­nyezetében, a munkásművelt­séget szorgalmazza. Az eddi­gi huszonhat kiállító közül számtalan Pest megyéből ver­buválódik. Szervezője, Szán­thó Imre grafikus is szent­endrei, a kiállítók jó része szintén. Miklosovits László kivételével, aki Albertirsán működik, s hamarosan ott is nyílik meg újabb tárlata. A Mini Goli Galéria jubi* leumi tárlatán a képzőművé­szet^ _ mozgékony műfaja, a képírás tréfái; krokik, viccraj­zok, plakátok szerepelnek. E grafikai újságírás szellemesen ironikus lapokat tartalmaz, a jubileumi tárlat a szentend­reiek közül Perrey Perron Fe­dor, Apáti Abkarovics Béla, Szamosi Soós Vilmos, Szánthó Imre, Martos Katalin, Gavri- lovits Sándor, Milosovits László munkált tartalmazza többek között. Tevékenysé­gük figyelmet érdemel, hi­szen szinte észrevétlen jutot­tak el Óbudára, s remélhetően állandó szellemi, képtréning során elérik rajzi publiciszti­kájukkal az „írói” szintet. Alkalmas-e vajon Gárdo­nyi Géza legismertebb, legsi­kerültebb drámája — A bor — arra, hogy napjainkban is mondjon valamit a paraszt­ságról a parasztságnak? Ez a kérdés jogosan vetődik fel az Állami Déryné Színház mos­tani, új bemutatója kapcsán, hiszen ez a színház elsősor­ban a falu népének játszik. Bár nem kifejezetten nép­színmű, mégis ezt a műfajt juttatja eszünkbe. Határ a népszínmű és a népi dráma között. A cifrázatok, a szerep­lők helyenkénti megnyilvá­nulási formái népszínműve- sek, de az alakok nem sema­tikusak, hanem hiteles és hi­hető pamszttípusok. Gárdonyi parasztábrázolása nem jut ugyan Móricz Zsigmond kriti­kai realizmusa közelébe, még­is előrelépés a falusi ember életének bemutatásában. Be­világít a századforduló addig ismeretlen, az irodalomban jóformán ábrázolatlan pa­raszti világába. A legfonto­sabb azonban az, hogy Gár­donyi pontosam tudta, miként kell egy témából színpadi mű. vet: drámát írni, felépíteni. Szerepei nem az írói véle­mény szájbarágói, megmagya- rázói, hanem megtestesítői, akik élik a színpadon a ma­guk életét, mely a nézőnek el­sősorban szórakoztató, má­sodsorban tanulságos. Egyértelműén kívánja a da­rab a realista játékstílust, s ez nem is okozott nagy fejtö­rést a rendező Turián György­nek, inkább, hogy miként al­kalmazza kamaraszínpadra a művet. A szereplők számának csökkentése, a népieskedések lefaragcsálása (természetesen egy bizonyos határig) hasznos volt, az átültetés jól sikerült. Gárdonyi prózai műveiben fő­szereplő, meglehetősen kétes dicsőségre szert tett Göre Gá­bor bíró uram, Durbints só­gorral és Kátsa cigánnyal itt helyesen csak mellékszereplő. Jót nevetünk rajtuk és ezzel voltaképp feladatukat teljesí­tik is. Sokkal fontosabbak a főszereplők, hiszen olyan fi­gurák, melyek ma is gyakran fellelhető magatartásformákat jelenítenek meg. Baracs Imre az egykori mulatós, verekedés legény erejét a mflnkában hasznosítja, szorgalmas, be­csületes. minden gondolata a csa’ádjáé—Csakhát a bor ismét csaknem tönkreteszi! Szu- nyogh Juli kardos asszony, anyja pedig tipikus falusi lá­nyos mama. Pákozdi Mihály gazda. Juli jómódú gyámja is ismerős, akárcsak a húg: Ro­zika és a kárörvendő pletykálkodó szomszédasszony. Egészséges mértéket szab a rendező a komád’ázásnak. a mulatós és kesergás egyfor­mán hatásos, így. túlzások nélkül is. Az egyensúlyt volt talán a legnehezebb megtalál­ni: a túl játszás és az elidege­nítő jelzés között. Tükrözik a rendezői törekvést Vágvölgyi Ilona jelmezei. Suki Antal díszletének beosztása viszont nem szerencsés. Az amúgy is kicsi színpadon egymás mellé helyezte a két szomszédos kertet, ahelyett, hogy a szom­szédasszony kevésbé jelentős portáját Baracsék tanyája mö­gé tette volna. A szereplők a helyszűke miatt az elválasz­tó kerítésre fittyet hányva gyakran a szomszédba terem­nek. Fokozza a képzavart, hogy időnként észreveszik; ott van kerítés, és ekkor szépen átmásznak rajta. A harmadik felvonásban pedig a középre kívánkozó kerítés — hisz ott jelenik meg végül Baracs Im­re — oldalt van, így a fontos helyszín sok néző számára „láthatatlanná” válik. Jól megállják helyüket a szereplők. Szigeti Géza Ba­racs Imre szelídebbik énjét jobban átérzi, de az erőszak­kal elfojtott régi természetét AZ AMATÖR MŰVÉSZETI MOZGALOM kiemelkedő ese­ményei azok a rendezvények, melyeken a résztvevők szá­mot adnak felkészültségükről, tehetségükről. Egy korábbi kezdeményezés nyomán az egységes elbírálás és értéke­lés érdekében most minősítő versenyekre invitálják a kü­lönböző művészeti ágak ön­tevékeny alkotóit. A kórusok és népi táncosok után ezúttal a diákszínjátszók álltak kö­zönség és minősítő zsűri elé. Pest megye öt iskolájának színjátszói találkoztak Ceg­léden, a Kossuth Lajos Mű­velődési Központban. Vala­mennyi együttes olyan műsor­ral mutatkozott be, amely ko­rábban szép sikereket hozott számukra. ÖSSZESSÉGÉBEN JO PROGRAMOT LÁTHATTAK. Elsőként a nagykőrösi Arany János Gimnázium irodalmi színpada mutatkozott be Sza­bó Lőrinc: A 26. év című műsorával. A feszes, jól szer­kesztett feldolgozás, diszkrét színpadi mozgásokkal megol­dott, egyenletes előadás Tóth Tibor munkáját dicséri. Kü­lönösen tetszett a nagykőrösi gimnazisták kulturált, szép kiejtése, pontosan érthető, for­más beszéde. Igen jó összeállítást mutat­tak be a nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kerté­szeti Szakközépiskola kollé­gistái. Témáját a lengyel— magyar barátság adta, melyet számos verssel, prózarészlet­tel és kerek, az irodalmi ré­szekhez jól illeszkedő össze­kötő szöveggel dokumentáltak. Bár a zenei megoldások kissé erőtlenül hatottak, és a kissé hosszúra sikeredett műsorban több helyütt is kiütközött az elegendő gyakorlás hiánya, a is jól idézi. Egyenrangú part­ner Várnagy Katalin (Juli). A kibékülés — két kemény em­ber új szövetsége — nemcsak a darab, az előadás legszebb része is. Elismeréssel szólunk még elsősorban Deésy Mária (Juli anyja), Fenyvesi Balázs (Pákozdi Mihály), Táncsics Mária (a szomszédasszony) és Siménfalvy Lajos (Göre Gá­bor) játékáról. Illyés Mária viszont túl modemnek formál­ta Rozit. Végeredményben az előadás egészét tekintve eloszlatta a bevezetőben említett aggályo­kat. Nyugodtan idézhetjük Göre Gábor bíró uram ked­venc záróformuláját: melyhez (a mi esetünkben a bemutató előadáshoz) hasonló jókat (szép színházi estét, tanulsá­gos szórakozást). ★ A Déryné Színház A bort Pest megyében április 16_án Űjhartyánban, 17-én Albert­irsán, 18-án Dömsödön, 21_én Váchartyánban, 23-án Csorná­don és 24-én Nagykátán mu­tatja be. Dalos Gábor Fehér Éva vezette nagykátai együttes teljesítménye összes­ségében mégis jónak mond­ható. A találkozó legsikerültebb és legsikeresebb előadását a monori József Attila Gimná­zium és Szakközépiskola diák­jai nyújtották. Saint-Exupéry híres gyermekregényét, A kis herceg-e t alkalmazták szín­padra Ö jaj, barátság címmel. A régi diákszínjátszás hagyo­mányait felhasználó és fel­elevenítő előadás valamennyi szereplője nagy odaadással és kedvvel vett részt a játékban. A kitűnően összeforrott cso­port összteljesítménye feled­tette a kisebb technikai hiá­nyosságokat. Varga Károly kedves zenéje jól illeszkedett Bölcső Gusztáv rendezői el­képzelésébe, amely a több tu­cat nyelvre lefordított mese keretjátékául Tóth Árpád Lé­lektől lélekig című versét vá­lasztotta. Gyere pajtás, fogj kaszát címmel történelmi montázzsal mutatkozott be a szigethalmi 208-as Steinmetz kapitány Ipari Szakmunkásképző Inté­zet irodalmi színpada. Ratkó Margit válogatása az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc előzményeit és ese­ményeit idézte. A szigethalmi fiúk ugyan még kissé idege­nül mozogtak a színpadon, de előadásuk tagadhatatlanul jól sikerült részei további munká­ra biztatnak. _ Városuk teátrumának han­gulatát hozták Ceglédre a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium diákjai Benavente spanyol szerző Szent János éj­szakája című egyfelvonásos komédiájával. A vérbő, mó- kázásra sok lehetőséget nyúj­tó rövid darab szereplői több­nyire éltek is ezekkel a lehe­tőségekkel, számos humoros ötlettel, poénnal nevettetve meg a közönséget. Az előadás, melynek rendezője Giller Fe- rencné, meglevő erényei elle­nére mégsem tartozott a leg­sikerültebb produkciók közé. A darab meghaladta a ját­szók erejét, olyan színpadi ru­tint igényelt, amellyel a szentendrei diákok még nem rendelkezhetnek. Igyekezetük, léikeSbdésük azonban minden­képpen dicséretre méltó. A színjátszás iránti szeretetük, Valamint tehetségük egy je­lenlegi adottságaiknak inkább megfelelő darab választásával kamatozhatna. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG végül is két együttest, a nagy­kőrösi Arany János Gimná­zium irodalmi színpadát és a monori József Attila Gimná­zium és Szakközépiskola iro­dalmi színpadát találta alkal­masnak arra, hogy Pest me­gyét képviseljék a május 4-én és 5-én sorra kerülő országos színjátszó napokon. A nagy­kátai, szigethalmi és szent­endrei csoport alapfokú minő­sítést igazoló emléklapot ka­pott. Khim Antal Pest megyei alkotók az erzsébeti múzeumban A hajdani Erzsébet, Sorok­sár, a főváros mai XX. kerü­lete és Pest megyénk szám­talan ponton találkozik a kép­zőművészet le nem zárt hatá­rai között. A tavaszi tárlatok egész sora ezt bizonyítja, a mostani XI. is. Tény, hogy a korán elhunyt Gaál Imre, aki Kiskunlacházán született, ott élt és dolgozott olyan intenzi­tással, hogy emlékkiállítása nem/ várhat sokáig a szerve­zőkre. Erzsébeti festő volt egyúttal, két tájat kapcsolt egybe művészete. Olyannyira, hogy Rátkay Endre Gaál-si- ratóján kivehető a felirat: Erzsébet—Lacháza 42 km. A mai festőnemzedék tagjai kö­zül Bartl József Szentendre— Soroksár térségét váltogátja trombitás csendéleteivel és a két helység sajátos utcaso­raival, de kettős „állampolgár” Ledniczky Gyula is, aki a rác­kevei Angyali-sziget akva- rellistája, Bakallár József, aki a Kis-Duna festője, a Mol­nár-szigettől, Szigethalomig és Kiskunlacházáig. Szerves kap­csolatot fémjelez, hogy a munkáskerület művészei kö­zül Bodnár Ede ráckevei templomával szerepel a tárla­ton, Bacsó Márta Szobról ké­szített izgalmas ritmusú pasz- tellt, s az is köztudott, hogy a nagyon tehetséges, fiatal Pánti Imre első korszaka Tak­sonyhoz kapcsolódik. A XX. kerület tavaszi tárla­taival az évszakok és a társa­dalom megújulására utal. Oly szépen zsendülnek zöldbe a fűzfabokrok, de nemcsak az almafák virágzanak, hanem rohamosan épülnek a házak harmóniateremtő lendülettel. A mostani kiállítás nem egy a sok közül, a szellemi energiák megsokszorozódását jelzi. In­nen indult útjára Kiss Kovács Gyula, de fogadja a Miskéről érkezett Tóth Menyhértet, aki képzőművészeti életünk utóbbi korszakának egyik ele­mentáris meglepetése. Jelentős Bakallár József fej­lődése, aki nádaskehelyben emeli fel költészetté a nagy vizet, ugyanolyan jelentős, mint Bartl József határozott előrehaladása, aki most első­sorban ázobabelsőbe, helyezett babákkal, virágokkal jelentke­zett. Általános az a jószándék, hogy mindenki azzal tiszteli az „erzsébeti műhely” közös eszméjét; lépni, lépni állan­dóan előre a képességek meg- , határozott szintjén. Ennek a i tényleges jóakaratnak és erő- I feszítésnek köszönhető, hogy T. Lándori Angéla robusztus bolgár halásszal érvel, Tisza- parttal, Darabont Tamás az idő fontos töredékeit képes felmutatni foszlányosan drá­mai felületeiben és számotte­vő Czétényi Vilmos fejlődése, aki Misztótfalusi Kis Miklós­ról festett érzékeny belső kép­mást. A szoboranyág erőssége Rácz Edit. Élményei hitelesek, meg­oldásai költőien nagyvona­lúak. ötletes és mély, komoly és gyöngéd egyszerre az Év­szakok éremsorozatában, mely ízlését és természeti ihletettsé- gét dicséri. Ledniczky Gyula, Tóth Va­léria, Pantl Mihály művei is utalnak az itteni képzőművé­szeti élet sokoldalúságára, mely témában, minőségi ská­la teljességében, műfajokban, vezető mesterekben és erős utánpótlásban jelentkezik. Egyben mindez sürgeti Pest megye és a XX. kerület kö­zött jelentős kiállítások cseré­jét is, melyre az utóbbi idő­ben példa is akadt 1 Ráckevén Bakallár József festményeit, a soroksári Kis-Duna Galériá­ban llosvai Varga István élet­művét mutatták be lelkes, értő közönség előtt. Losonci Miklós A FA IBM 70 WP POR ALAKÚ, KOMBINÁLT HATÓANYAGÚ HERBICID 50 % Aktinit PK 20 % Linuron (Afalon) Triazinmentes talajon kétéves hatástartamú gyomirtó szer. Ha az előző évekről triazinmaradvány van a talajban, úgy annak teljes lebomlásáig csak kukorica vethető. Alkalmazása 1 % szervesanyag-tartalom felett. * Kukoricavetésekben preemergensen kezelve, a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen kiváló hatású Kijuttatható bármilyen típusú, jelenleg használatos permetezőgéppel. Előírás szerinti használatakor káros utóhatást nem okoz. Gyártja: a NITROKÉMIAI IPARTELEPEK, FŰZFÖGYARTELEP Forgalomba hozzák: a NITROKÉMIA IPARTELEPEK (8184 Fűzfőgyártelep) és az AGROTRÖSZT MEGYEI AGROKER VÁLLALATAI Diákszínjátszók bemutatkozása Nagykörös és Manor képviseli a megyét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom