Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 83. szám

1974. ÁPRILIS 10.. SZERDA HECttl ic/ííríap Együttműködés az üzemekkel Társadalmi jellegű családi ünnepségek A Népművelési Intézet fel- iiőttnevelés osztálya közel­múltban kiadott tájékozta­tója szerint az utolsó évti­zedben hazánkban 690 283 tár­sadalmi jellegű családi ün­nepséget rendeztek. Ebből 150 235 volt a névadó ünnep­ség, 439 330 az ünnepélyes házasságkötés és 100 718 a pol­gári temetés. Hat családi ünnepségeket rendező iroda alakult ta­valy. Budapesten — munkájuk se­gítésére — a Népművelési In­tézet audiovizuális stúdió­jában megrendezték az iroda­vezetők tanfolyamát. Űjabb kiadásban, nagy példányszám­ban megjelent Rácz Zoltán: Családi és társadalmi ünne­pek című könyve. Szolnokon májusban rendezik a családi ünnepeken közreműködő kó­rusok III. országos találkozó­ját. Több témakörben kiírták az országos pályázatot (kórus­mű, forgatókönyv, teremkiala­kítási terv stb.). A családi ünnepségek megrendezésében eredmé­nyeket mutathat fel Pest megye is. Cegléden 1972 szeptemberé­ben alakult meg az iroda. Szolgáltatásai közül legtöb­ben az orgonazenét, a szava­latokat, a fotózást, a pezsgés koccintást, a meghívókészí­tést, a menyasszonyi csokor megrendelést és az ajándék­vásárlást igénylik. A ceglédi iroda díszes kivitelű kisplasz­tikákat készíttetett a fiatal házasok részére. A névadáso­kat hét gyermekcsoport műso­ra teszi ünnepélyesebbé. Nagykőrösön az üzemi és a vállalati aktívák legjobbjait dicséretben részesítette a vá­rosi tanács eddigi közreműkö­désükért és erről értesítet­ték az illetékes munkahelyi vezetőket is. Nagyon sok segítséget nyújt Nagykőrösön az iroda munkájához a KISZ városi bizottsága. A családi ünnepségek tár­sadalmi rendezésének egyik, országosan is úttörői közé tar­tozott a 45 éves korában el­hunyt váci Kovács József né anyakönyvvezető, aki már a hatvanas évek ele­jén felismerte c munka politikai, világnézeti je­lentőségét. A váci iroda a tanács segít­ségével három szép helyiség­hez jutott. Műemlék épület­ben, kulturált körülmények között állnak ügyfeleik ren­delkezésére. Jelenleg együtt­működési szerződést, megálla­podást készítenek elő a váro­si üzemekkel. P. R. * Pest megyei népszokások » f így vigadtak eleink húsvétkor Nemzetközi kiállítás a BNV nagycsarnokában Egy hónappal az átadási határidő előtt befejeződött az ország legnagyobb kiállítási csarnokának, a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont 20 ezer négyzetméteres alapte­rületű „A” jelű pavilonjának építése. Ez ad otthont a Hun- garoplast ’74 nemzetközi mű­anyagipari szakkiállításnak, amelyre 16 ország 150 kiállí­tója jelentkezett. Az április 19-én megnyíló bemutató anyagának első kiállítási da­rabja, egy nagy műanyagfel­dolgozó gépsor, most érke­zett meg a Német Demokra­tikus Köztársaságiból. A jel­zések szerint rövidesen na­ponta a szállítmányok tucat­jait fogadják, hogy a nyitás­ra a 8 ezer négyzetméternyi fedett és 600 négyzetméter­nyi szabad területen már min­den készen fogadja a látoga­tókat. A nemzetközi találkozó iránt nagy az érdeklődés, már számos országiból közöl­ték: népes szakember-delegá- ciókait küldenek Budapestre. Kivonják a forgalomból a használati utasítás nélküli importcikkeket A vásárlók panaszai állap­ján tartott ellenőrzéseken a Kereskedelmi Minőségellen­CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKÖRÖS, Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYAL K1STARCSA MONOR NAGYKATA PILISVÖRÖSVAR POMÁZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS VECSÉS ÁPRILIS 11-TÖL 17-IG 11—12: Hé, barátom, itt van Sabata! 13—14: Keresztesek I—ÍL 15— 17: A kör bezárul 11—15: A hét mesterlövész 16— 18: 451° Fahrenheit 11—51: Ó, maga rettenetes! 16— 17: Mese Szaltán cárról ÉJSZAKAI ELŐADÁS 13: Egy válás meglepetései 11— 16: A diktátor 17: Ó, maga rettenetes! ÉJSZAKAI ELŐADÁS 13: A kalóz menyasszonya** 10— 11: Az ezredeseket akarjuk 12— 14: Illatos út a semmibe 15—17: Fogják el Oichit élve vagy holtan ÉJSZAKAI ELŐADÁS 13: Halál Velencében 11— 14: A rendőrség megköszöni* 15—17: Jog az ugrásra 12— 14: Régi idők focija 15—16: Az ezredeseket akarjuk 17: A munkásosztály a paradicsomba megy* 11—14: Hét tonna dollár* 15—16: Nincs idő 11—14: Érintés** 15—17: Sutjeska ÉJSZAKAI ELŐADÁS 13: Fennakadva a fán 10— 11: A hetedik töltény 13— 15: Idegen a cowboy ok között I—II. 17— 18: Ártatlan gyilkosok 11— 13: Pókháló 14— 16: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres 11: Bolondos újoncok 12— 13: A „Saturnus” csapdájában I—II. 14— 15: Felszarvazzák őfelségét 11—12: Merénylők 13— 14: Jog az ugrásra 15— 16: A rendőrség megköszöni* 11— 14: Fogják el Oichit élve vagy holtan 15—17: Illatos út a semmibe ÉJSZAKAI ELŐADÁS 13: Furcsa pár 10— 11: Szegény gazdagok 12— 17: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. 12— 14: Csinom Palkó 15—17: Aidd meg az állatokat és a gyermekeket 11— 12: Az ördög bájitala 13— 14: Merénylők 15—16: Hét tonna dollár* 12— 14: Száguldás a semmibe* 15—17: A vörös tulipánok völgye 11—12: Jog az ugrásra 13— 14: Az ördög bájitala 15— 16: Merénylők 11—15: Némó kapitány és a víz alatti város 16— 17: A tűz meghódítása I—II. ÉJSZAKAI ELŐADÁS 13: Lányok pórázon •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT őrző Intézet egyebek között megállapította, hogy a román gyártmányú Adam nevű aero- solos borotválkozás utáni arc­ápoló krémet — az érvényes miniszteri rendelet ellenére — magyar nyelvű használati uta­sítás nélkül árusítják. Ezért az intézet a termék további értékesítését ideiglenesen megtiltotta. A krém, amint a magyar nyelvű használati uta­sítást adnak hozzá, ismét áru­sítható. A KERMI újból felhívta a kereskedelmi szervek figyel­mét, hogy importcikk ésak a vásárlók megfelelő tájékozta­tásával árusítható. Azt a ter­méket, amely mellől a haszná­lati utasítás hiányzik, kivon­ják a forgalomból. ELHÚZTAK A SZALONKÁK A nyáriasan meleg tavaszi időjárásban a korábbi éveknél csaknem két héttel hamarább kezdődött meg a szalonkahú­zás, de a szokásosnál rövidebb ideig is tartott. A vadászok megállapítása szerint a meleg elől szinte menekültek a hosz- szú csőrű gyorsröptű madarak és a déli fekvésű zárt völ­gyekben nem is tűntek fel az idén. A húzás a szokásosnál gyengébb volt. Bár a vadászok szinte minden este megszáll­ták az ismert szalonkázóhe- lyeket, alig egy tucatot sike­rült puskavégre kapni. A mozikban e hét közepéig műsoron lévő új filmhíradó egy riportja a húsvéti hímes tojásról szól. A riporter en­nek kapcsán tanácstalanul veti föl a kérdést, hogy va­jon mi köze a nyuszinak a húsvéti tojáshoz. Nyúl és tojás Ami azt illeti: a néprajzi kutatás végérvényes választ mindimáig nem tud adni, de rendelkezik néhány következ­tetéssel. Egy 14. századi ábrá­zolásiban egymás mellett sze­repel a tyúk, a bárány és a nyúl, mivel húsvétra a tojá­sokon kívül talán éppen eze­ket az állatokat kellett az egyház számára beszolgáltat­ni papi dézsmaként. Első ada­tunk 1682-ből (kétszáz év óta) van arra, hogy húsvétra nyúl viszi a tojásokat. Ez az adat Heidelbergből való, ahol sok magyar diák is tanult, nyilván ők hozták haza a szokást és azóta a jó szimatú kereskedelem mindenütt el­terjesztette. Nemcsak a nyúl szerepel azonban más országokban hús­véti állatként. A tojáshoz Ti­rolban megmaradt az „erede­ti” tyúk, de már Schleswig- Holsteinban a kakas, Svájc­ban pedig a kakukk, Türin- giában a gólya, Szászország­ban a róka vette át a szere­pet tőle. Ezek a felsorolt ál­latok viszont többnyire a ta­vasz hírnökei is, így kerülhet­tek kapcsolatba húsvéttal, az újraéledő természettel. A nyu­szi is esetleg így sorolhatott ide, mint a tavaszi új élet, a szaporaság, termékenység jelképe. Lófürösztés A húsvét egyébként is ős­régi tavaszkezdő ünnep, amelybe a kereszténység el­terjedése óta számtalan val­lási mozzanat is vegyült. Nem véletlen, hogy áá egyház'az első tavaszi:,holdtölte utáni vasárnapban rögzítette idejét. Magyar elnevezés® onnan van, hogy a nagyböjt elmúltával a hús magunkhoz vétele ismét megengedetté vált; ez látszó­lag keresztény eredetre mu­tat, valójában Európa népei­nél maga az ünnep régibb, mint a kereszténység felvé­tele. Ezt bizonyítja pl. az is­mert nagypénteki kultikus tisztálkodás is, melyre az is­mert népdal kezdősora is utal: Nagypénteken mossa holló a fiát... Ide tartozik — a ma­napság ugyan már falvaink- ban is kiveszett — lóúsztatás, amikor a nagypéntek azzal kezdődött, hogy a férfiak le­vitték a lovakat a Galgára, vagy a megye északi részén az Ipolyba megúsztatni; a múlt század elején azonban még a városokban, így pl. Vácott is lehajtották a Duná­ra a lovakat e napon. Sőt, a Sajbázás A Dunakanyar nyolc községének lakéi 1732—172« közötti években a Rajna vidékéről települtek át hazánkba, magukkal hezták népszokásaikat. Legjellegzetesebb népi játék a tavasz köszön­tése, a tüzes korong repítése: a sajbázás. A legirigyeltebb játékos az, akinek a korongja a legtávolabbra repül. Galga mentén az eladó lányok is lelopakodtak a folyóra, üve­get tettek bele, megvárták, amíg megtelik vízzel, majd hazavitték. Hitük szerint, aki ebben a nagypénteki vízben megmosdott, nagyon szép lett. A vödörtől a kölnivízig Nagypéntek egy másik ne­vezetessége volt lányos házak­nál: a tojásfestés. Ügyetle­nebb lányok helyett az édes­anya festett. A recept a kö­vetkező: vöröshagymahéjat, esetleg berzsenyt kell a to­jással együtt a forró vízbe dobni, így szép piros színt kap tőle. Űjaibban piros ceruzát, tintaceruzát, illetve csak a belét teszik a vízbe. Szükség is volt a sok piros tojásra, mert az egész legény­banda, de legalább is a lány kedvese öt-hat legénytársá- val már hajnaliban beállított, és akárhogy próbált elbújni a lány, mindegyik legény egy- egy vödör vizet öntött rá. A Galga-menti falvakban ké- Ssőbb szelídült a szokás, a lányt csak a kedvese öntötte le egy vödörrel, s végül a má­sodik világháború előtt rá­tértek a kölnivizes locsolásra. Mondókával állítottak be: „Zöld erdőben jártam, piros rózsát láttam, meg szabad ön­tözni?” Az. öntözést természe­tesen sohasem lehet megta­gadni, de az Ipoly mellett elő­fordul, hogy ha nagyon nem kedvére való legény akarna locsolni, a lány kereken meg­mondja neki: „Azt eredj el megöntözni, akit beporoztál a farsangon” — azaz, akit táncoltatott. Tánc természetesen e nap délutánján is volt, amit már alig vártak a nagyböjt hosz- szú idejének tánctilalma alatt „berozsdásodott” lábak. A Honművészben 1835-ben Garay János, a költő írt cik­ket, melyben a szagos vízzel locsolás mellett a böjt teme­téséről is írt: a fővárosban egy kocsi kivitte a böjtöt. Különö­sen a halászok gyászolták meg mélyen, mert a böjt elmúltá­val kevesebb hal fogyott, ke­vesebbet vásároltak tőlük. Tavaszi séta a Gellérthegyre A Vasárnapi Üjság 1869, évének cikkírója azt is leír­ja (a 18. század végétől szá­zadunk elejéig szinte min­den újság gyakran megem­lékezik róla), hogy húsvét­hétfőn a Gellérthegyre Em- maus-járást rendeztek. Nevét onnan kapta, hogy a Biplia szerint Jézus feltámadása után legelőször Emmaus nevű vá­roskába ment. A gellérthe­gyi Emmaus-járás abból állt, hogy a legkülönbözőbb szó­rakozások és mulatságok kö­zepette az ember a tél folya­mán megpetyhüdt idegeit fel­frissítette, hogy tele szíjjá tüdejét balzsamos illattal” — írja a Buda és Vidéke 1895- ben. Így vigadtak eleink húsvét­kor az utolsó másfél száz év­ben. Szórakozásaik közül mi jobbára csak a napjainkban reneszánszát élő locsolást is­merjük. Schram Ferenc A zaj ellen Az ipar kiváló mestere Dr. Halm Ti­borné monori kis­iparos ritka szak­ma művelője, Pest megyében, de ta­lán az országban sincs párja; a zaj­ártalom és a hal­láskárosodás meg­előzésére füldugó­kat készít. Évente mintegy 10—12 ezer pár kerül ki a keze alól. — Már 20 eszten­deje is van annak, hogy férjem, aki fül-orr-gége szak­orvos, kandidátusi disszertációjának témájául a hal­láskárosodást vá­lasztotta — mond­ja. — öt is meg­lepte a vizsgáló­dás eredménye, amikor kiderült, hogy egy túlságo­san zajos üzem­ben. például egy trazánkovács mű­helyben egyetlen esztendő alatt a 80 százalékot is elér­heti a hallásrom­lás. Férjem nem­csak a halláskáro­sodás mértékével foglalkozott, ha­nem egyúttal megoldást is kere­sett: kísérleteket végzett a gumi­gyárban egy zaj- szűrő füldugó elő­állítására. Több éves próbálkozás után elkészült a prototípus, de a sorozatgyártást egyetlen üzem, ktsz sem vállalta. Hirtelen ötlet volt: elkezdtem a fül­dugó készítését. Az első években többször visszaad­tam az iparenge­délyt, mert nem jutottam anyag­hoz. Aztán, hogy egyre többet be­széltek egyik leg­nagyobb ellensé­günkről, a zajról, úgy lett könnyebb az alapanyag be­szerzése. de azért még most sem zökkenőm-ntes. Kezdetben csak ötezer pár füldu­góra kaptam meg­rendelést, most évente húszezer pár is elfogyna. Sajnos, csak a fő­városban, s ott is egyetlen üzletben, a Lenin körúti fér­fiillatszer boltban kapható. A monori fül­dugó egyik előnye, hogy a svéd vat­tánál jobban szűri a zajt, és az érzé- kenybőrűek is nyugodtan visel­hetik. Dr. Halm Tiborné kezemun- káját és szorgal­mát dicsérő leve­lek alapján dön­tött úgy a Pest megyei Tanács végrehajtó bizott­sága, hogy hivata­losan is elismer­jék munkáját. Né­hány nappal ez­előtt Az ipar ki­váló mestere cí­met kapta meg az ország egyetlen füldugókészítő kisiparosa. A. £. GÉPJÁRMŰ- TULAJDONOSOK! Monoron, az állami gazdaság gépjármű-javító és szerviz-üzeménél, a 4-es számú országos közlekedési főútvonal mellett Április 16-án gspjármű-kárfdvéteii kirendeltséget nyitunk a ceglédi, a monori, a nagykátai és a dabasi járásbeli károsultak kiszolgálására. Nyitva: szombat és munkaszüneti napok kivételével, reggel 9-től délután 16 óráig, pénteken 15 óráig. A számla nélküli kárrendezés és tisztázott jogalap esetén kárfizetés Monoron. Javítási lehetőség helyben is! KAR ESETÉN HOZZA MAGAVAL: — a Casco biztosítási kötvényét, a balesetet megelőző két hónap dijának befizetését igazoló nyugtákkal, csekkszelvényekkel — kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károknál a kárt okozó által is kiállított, valamint aláírt új kárbejelentőt, forgalmi engedélyét és jogosítványát. ÁPRILIS 16-TÓL SÉRÜLT GÉPKOCSIJÁT NEM KELL BUDAPESTRE VINNIE CASCO BIZTOSÍTÁS BIZTONSÁG ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Hungarop!ast 74

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom