Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 83. szám

rest MEG 1974. ÁPRILIS 10., SZERDA K/flVfflP Fiatal szakemberek vetélkedője ...kedvet kapjanak az ismeretszerzésre A zsűri (balról): Tóth Béla, dir. Jederán Mik lós, dr. Itusznák István, dr. SchmaLcz József, Teschner József dr. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat és KISZ-szervezed hétfőin és kedden szakmai versenyt rendezett Budakalá- szon. A vállalat öt gyárának fiatal dolgozói és közgazdászai vettek részt ezen. A vetélke­dő célja elsősorban a szakmai érdeklődés felkeltése, tíz ön­képzés fellendítése volt, de al­kalmat adott arra is, hogy a műszaki, közgazdasági vég­zettségű, 35. életévüket még be nem töltött dolgozók ösz- szemárjék szakmai felkészült­ségüket, tudásukat. öt szakágban — fonó-, szö­vő-, kikészítő-, gépész-, köz­gazdász-kategóriában — zaj­lott a vetélkedő. Hétfő az írásbeli feladatok forró napja volt: külön asztaloknál ülve, két óra alatt kellett a külön­böző számtani példákat meg­oldani, melyek témában szoro­san kötődtek a versenyzők munkaköréhez. Segédeszköz­ként csak logarlécet és az en­gedélyezett matematikai táb­lázatokat használhatták. Tegnap a szóbelin azok in­dulhattak tovább, akik írás­beli feladataik megoldásával a megfelelő pontszámot elérték. Lámpaláz — drukk A művelődési ház nagyter­eiében lámpalázas a hangulat: „Írásban könnyebb volt... nincs egy nyugtatód ? ... Csak nehogy zárlatot kapjak...”, hallani a csoportokban vára­kozó versenyzőktől. Hirtelen csend lesz, felvonulnak a zsűri tagjai: Tóth Béla Kossuth-dí- jas, a Könnyűipari Miniszté­rium főosztályvezetője, dr. Je­derán Miklós és dr. Rusznák István, a budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetői, dr. Schmalcz József, a Könnyű­ipari Műszaki Főiskola tan­székvezető tanára, dr. Tesch­ner József, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója. Feszült pillanatok következ­nek. Szeleczky Aurél, a vál­lalat megbízott FMKT-titkára, a vetélkedő vezetője minden versenyzővel két tételt huzat, majd 12 perces gondolkodási idő után felhangzik a gong. Irány: Moszkva—Leningrád Üzemvezetők, technikusok, mérnökök most valamennyien átélik az öt-tíz évvel ezelőtti vizsgák, kollokviumok szívdo­bogtató perceit. Persze itt vonzóbb a tét: minden szak­ágban az első díjas tizenkét napos moszkva—leningrádi külföldi utazáson vehet részt. A második helyezett 1500 fo­rintban. a ..dobogó” harmadik lépcsőjére kerülő pedig 1000 forintban részesül. «... a víz változó keménysé­gét a kalcium és a magnézium hidrokarbonátok okozzák, az állandó keménységet pedig a kloridok és a szulfátok... — Székely Edit technikus a bu­Fonó, szövő, kikészítő, gépész és közgazdász kategóriában verse­nyeztek a fiatalok. , Koppány György felvételei lapunknak a fiatalok felké­szültségéről, s magáról a gör­dülékeny, kifogástalan rende­zésről is: — A zsűri nevében mondha­tom, hogy minden tekintetben jó a véleményünk. A versenyt úgy rendezték, hogy a fiata­lok kedvet kapjanak a további ismeretszerzésre. Lelkes társa­ság. Témakiválasztásuk jó: a mechanikai, vegyi, technoló­giai, gazdasági kérdések át- fogóak, a szakmák gyakorlati ismeretanyagába is beleille­nek. A pontozási rendszer reá­lis, szubjektív beavatkozás szinte felesleges. A vegyészek versenye volt a legszínvona­lasabb, a rostiparban eddig nem tapasztalt tudásról tettek tanúságot a versenyzők. A kő­vetkező vetélkedőknél azon­ban helyesnek tartanánk, ha a szakágak gépészetből és gaz­dasági kérdésekből is kapná­nak tételt. A textilipar forra­dalmi változás előtt áll, le kell térni a tradicionális útról, ennek megvalósítása a szakma fiatal képviselőire vár. A mai vetélkedő egyben a textilipar újjáéledésének szimbóluma, új formája is. dalkalászi gyár „színeiben” in­dult, laboráns. A zsűri tag­jainak arcáról leolvasom: re­mekel. Bakos Zoltánná, a vállalat KISZ-csúcstitkára itt ül mel­lettem. Megkérem, halkan, pár szóban mondja el, mi adta az ötletet a vetélkedő megrende­zéséhez. — Vállalatunknál 220 fiatal műszaki és közgazdász dolgo­zik, tehetségük kibontakozta­tásához feltétlen szükséges, hogy a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát élet­képessé tegyük és vállalati szinten is létrehozzuk. Ez a vetélkedő kezdet, első lépés, s hogy mennyire érdeklődéssel fogadják, bizonyítja a részvé­tel is, 54-en, vagyis a képzett fiatalok egynegyede jelentke­zett a versenyre. A vezérigaz­gatónk, Beck Tamás kiemel­ten foglalkozik a fiatal műszaki gárdával. A kétnapos verseny megrendezéséhez 40 ezer forintot biztosított. Lelkes társaság A szünetben' Tóth Béla, a zsűri elnöke elismeréssel szólt Négy férfi és egy lány az első díjas Délután négy órakor, az ün­nepélyes eredményhirdetés előtt Beck Tamás vezérigaz­gató köszöntötte a nagyszerűen szereplő versenyzőket, majd átadta a 15 díjat, az öt kate­gória első három helyezettjé­nek. Az öt első díjas: Abrahám József, a budapesti fonógyár üzemvezetője, Szauer János, a csillaghegyi szövőgyár előké­szítőjének üzemvezetője, Szé­kely Edit, a budakalászi törzs­gyár laboratóriumának tech­nikusa, Mészáros István, a budakalászi szövőgyár energe­tikusa, Gadányi Károly köz­gazdász, a vállalat információs osztályának vezetője. A csapatversenyt a komá­romi Lenárugyár fiataljai nyerték. Tehát a vándorserleg egy évig az ő birtokukban lesz. A vetélkedőt vidám ismer­kedési est követte. Horváth Anita Az ésszerű árképzésnek egybe kell esnie a társadalompolitikai célkitűzésekkel Elkészült a ruházati, a pap'ir- és nyomdaipar középtávú koncepció ja Tavaly a népgazdaság leg­gyorsabban fejlődő ágai közé került könnyűipar sikerrel tel­jesíti a negyedik ötéves terv­ben megjelölt feladatait — ál­lapította meg Keserű Jánosné miniszter kedden a Vasas­székház dísztermében tartott országos értekezleten. A ta­nácskozáson részt vett dr. Tí­már Mátyás miniszterelnök- helyettes is. A miniszter utalt arra, hogy bár a világpiaci helyzet ala­kulása, az anyagámövekedé- sek hatása különleges állami intézkedéseket kívánt, a korábbiakhoz képest né­mileg kedvezőbb munka­erőhelyzet mellett a ter­melés erőteljes növekedé­sével lehet számolni to­vábbra is. Az ágazat termékeinek egy- harmadát a belkereskedelem kapja, 35—40 százaléka to- vábbfeldolgozókhoz kerül, 28 —30 százalékát exportálják. Fokozzák a belföldi értékesí­tést, s növelik a korszerű, di­vatos áruk kínálatát. Felada­tunk — mondotta —, hogy megkülönböztetett figyelem­mel biztosítsuk a lakosság számára a leszállított áru ru­házati cikkeket, mindenekelőtt a csecsemő- és gyermekruhá­kat, s elegendő rögzített árú gyermekholmit adjunk. Ezután szólott az új méretekkel ké­szült ruházati cikkek értéke­sítésének kedvező tapasztala­tairól: 1975 tavaszának árukí­nálata már az új mérettáblá­zat szerint kerül forgalomba. A bútoriparnak gondos­kodnia kell arról, hogy ne hiányozzanak az olcsó szobagarnilúrák, konyha­berendezések sem a bol­tokból és arról, hogy az új típusok az eddiginél szélesebb körben váljanak ismertté, elérhetővé. 1974-ben 18—20 százalékkal kell növelnünk a tőkés és 5 százalékkal a szocialista or­szágokba irányuló exportot. Az árpolitikát elemezve a miniszterasszany hangsúlyoz­ta: bár a tőkés piaci infláció és spekuláció nagymértékben befolyásolja a hazai ipar- vállalatok árpolitikáját, változatlanul elsődleges feladatnak tekintjük a bel­földi árak stabilitását. Elismeréssel nyugtázta, hogy általában javult a termékek minősége, de ez a folyamat még lassú, főleg a cipő- és a bútorlap-gyártásban. Szólott arról, hogy az idei népgazda­Pest megye idegenforgalmi fejlesztéséről is tárgyalt az országgyűlés kereskedelmi bizottsága sági terv több olyan intézke­dést tartalmaz, amely tovább növeli az ágazatban dolgozók jövedelmét. A vállalatok ön­erőből 3—3,5 százalékkal fej­lesztik a béreket, a preferen­ciát és a saját forrásokat min­denekelőtt a három műszak­ban és a folyamatos munka­rendben dolgozók, a szakmun­kások fokozottabb elismerése, valamint a fennálló kereseti aránytalanságok csökkentésé­re kell fordítani. Az idén gyorsuló ütemben a könnyűipar mintegy 7 milliárd forint értékű be­ruházást valósít meg, s összesen 3,5 milliárd forintot fordítanak rekonstrukcióra. A nyomdaipar rekonstrukcióját helyenként fékezi az import­gépek beérkezésének késedel­me. Végezetül az V. ötéves terv előkészületeinek jegyében Ke­serű Jánosné elmondotta, hogy elkészült a ruházati, a papír- és a nyomdaipar középtávú műszaki-gazdasági koncepció­ja, amit széles körű társadal­mi bírálatnak vetettek alá. Dr. Tímár Mátyás, a "Mi­nisztertanács elnökhelyettese felszólalásában egyebek mel­lett aláhúzta a piaci munka fontosságát, a változó körül­ményekhez való rugalmas, gyors alkalmazkodás szüksé­gességét. Fokozottan kell élnünk a lehetőségekkel, amelyeket a szocialista országokkal bővülő együttműködés nyújt, mind termékeink exportja, mind pedig ,a, különféle gé­pek, anyagok importja terén. Követelmény, hogy a tőkés piacokon is előnyösebb üzle­teket kössünk, termékeinket jó áron értékesítsük. Nem ke­vésbé fontos a belső piac kö­vetelményeinek, változó igé­nyeinek kielégítése a lakosság jobb ellátása érdekében, a vá­laszték bővítése, új termékek kibocsátása. Részben a nagy iparvállalatoknál, részben pe­dig a tanácsi és a szövetke­zeti iparban bőven van lehe­tőség keresett új cikkek kibo­csátására. — Tekintettel arra, hogy népgazdaságunk sem a beru­házási eszközökben, sem pe­dig a még bevonható munka­erőben nem bővelkedik, a könnyűiparban is fontos fel­adat a hatékonyság növelése mind a termelésben, mind a beruházásokban. Figyelembe véve, hogy nincs módunkban minden gyártási ágat egyidejűleg fejleszteni, szelektivitásra törekszünk. Gazdaságirányítási rendsze­rünk továbbfejlesztésének né­hány kérdését érintve hang­súlyozta a miniszterelnök-he­lyettes : a könnyűiparnak, mint nagytömegű fogyasztási cik­keket előállító ágazatnak fon­tos politikai kérdésként kell kezelnie az ésszerű árkép­zést, hogy az egybeessék tár­sadalompolitikai célkitűzé­seinkkel. Végezetül dr. Tímár Mátváfe a kormány elismerését és kö­szönetét tolmácsolta a tavaly elért, összességében jó telje­sítményért a könnyűipar dol­gozóinak, jelenlevő képviselői­nek. *. •'ifi-* j . Üt nagyüzemben vállalták Együttműködés a TOT-tal Kedden szekcióülésekkel foly­tatódott, majd plenáris üléssel befejeződött a KISZ KB me­zőgazdasági ifjúsági tanácsá­nak kétnapos ülése. A réteg­tanács tagjai ajánlást fo­gadtak el, amelyben meghatá­rozták a KISZ feladatait a falun élő, de másutt dolgozó, ingázó fiatalok körében. Ugyanakkor javaslatokat dol­goztak ki a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa közötti együtt­működés további teendőire is. Kedden a Parlament gobe­lintermében Palkó Sándor el­nökletével ülést tartott az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottsága. A képviselők idegen- forgalmunk helyzetét ele­mezték. A témáról Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter, az Országos. Idegen- forgalmi Tanács elnöke tartott tájékoztatót Megállapította egyebek között, hogy a jöve­delmi viszonyok javulása, a szabad idő tetemes növeke­dése fokozott igényt támaszt az idegenforgalomban, a ha­zai és a külföldi turizmussal szemben. A miniszteri tájé­koztatót követő vitában a bizottság szinte valamennyi tagja szót kért. Kovács Ist­vánná (Pest megye 1. válasz­tókörzetének képviselője) a ráckevei járás idegenforgalmi központtá fejlesztéséről ér­deklődött, Molnár István a fizetővendég-szolgálat előnyeit taglalta. Pest megyében azt latolgat­ják, hogy a főváros 50 kilo­méteres v-i- ^körzetében ér­demes volna úgynevezett „át­menő” kempinghálózatot tele­píteni, ahol a Budapestre igyekvők, vagy az onnan távo­zók alhatnának — tájékoztat­ta a bizottságot Vámos Géza (Monor), Pest megye 11. vá­lasztókörzetének képviselője. Az országgyűlés kereskedel­mi bizottsága végül úgy dön­tött, hogy az idegenforgalom irányításának, szervezésének helyzetét újabb ülésen ismét megvizsgálja. (Folytatás az 1. oldalról) mint egymillió forint értékű csökkentését, Ferencz Miklós, a gépműhelyi Váci Mihály szo­cialista brigád vezetője az eddig külső vállalatok mint­egy 25 emberrel végzett gép­javító munkáinak, Csarnai Já­nos villamos-karbantartó üzemvezető pedig szintén kül_ só vállalatok helyett jelentős értékű nagyjavítások elvég­zését. Valóságos áradata indult el az újabb vállalásoknak, de amint a jelenlévő műszaki vezetők megállapították, vala­mennyinek reális alapja és tartalma volt. Így szólalt fel a többi között, Dobos László, Csanaki Géza és Horváth Jó. zsefné brigádvezető is. A gyárért és a városért A tanácskozás befejező ré­szében többen vállaltak bri­gádjuk és üzemrészük nevé­ben társadalmi munkát a gyár szépítéséért és a rövide­sen 900 éves fennállását ün­neplő Vác város csinosítá­sáért, gyarapításáért. Felaján­lották a többi között, hogy részt vesznek iskolaépítés­ben és berendezések készíté­sében, a város új művelődé­si központjának építésében és felszerelésében, a gyár tisztaságának és rendjének megóvásában. A tanácskozáson elhang­zott felajánlásokat a vezető­ség nevében Szilágyi Lajos, a szakszervezeti bizottság tit­kára köszönte meg, majd felhatalmazást kért a gazda­sági vezetők és az szb szá­mára a DCM összesítő fel­ajánlásának elkészítésére. Az elhangzottak alapján Koltai Imre főmérnök beje­lentette, hogy a szándékozott termelésemelés 80 százalék­ban a termelékenység növe­lésével érhető el. A tanács­kozáson részt vett többi ve­zető nevében is kijelentette: a felajánlások révén megiyn az alapja, hogy a DCM méltó eredményekkel járuljon hoz­zá a járt XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfor­dulójának előkészítéséhez. P. V. A Csepel Müvek, a Dunai Vasmű, a TVK és a Bólyi Állami Gazdaság gyűlése A Csepel Vas- és Fémmű­vek mintegy kétezer brigád­vezetője a vállalásokat össze­gezve elhatározta, hogy 1974- ben mintegy 500 millió fo­rint értékű olyan termékei készítenek terven felül, amelyből egyébként nem tud­nák kielégíteni a belföldi és exportigényeket. A munkás­gyűlés résztvevői helyeslőén vették tudomásul, hogy a vál­lalat vezetői újabb intézke­déseket határoztak el a törzs­gárda erkölcsi és anyagi meg­becsülésére. A Dunai Vasmű dolgozói 1975 végéig szóló felajánlást tettek, amelyben vállalják, hogy a negyedik ötéves terv­ben megszabott célokat 2975. október 30-ra elérik, nyere­ségtervüket pedig még előbb, 1975. augusztus 30-ra teljesí­tik. A Tiszai Vegyikombinát munkásgyűlésén a mezőgaz­daság igényeivel s a vállalat lehetőségeivel számolva fel­ajánlották, hogy 1975 végéig terven felül, mintegy 50 ezer tonna műtrágyát állítanak elő. 20,5 százalékos ható­anyagban számolva. Az ország egyik legna­gyobb mezőgazdasági üze­mében a 22 ezer hektáros Bó­lyi Állami Gazdaságban ugyancsak egész sor munka­felajánlás hangzott el. Min­dent egybevetve: a gazdaság az ötéves terv hátralévő két esztendejében a tervezettnél 30 millió forinttal nagyobb értékben ad élelmiszert a népgazdaságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom