Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-10 / 82. szám
1974. ÁPRILIS 9., KEDD "•:<JCú-íap 7 Rendezetlen családi körülmények, veszélyeztetett gyermekek Statisztikai adatok jelzik, különböző vizsgálatok bizonyítják,^ hogy egy-egy fiatalkorú bűnözővé válásában nem csupán egyetlen ok játszik közre. Az egyik legjelentősebb negatív tényező a rendezetlen családi környezet és a hiányos nevelés. A rendezett körülmények között élő család olyan erkölcsi, szellemi, érzelmi és gazdasági közösség, amely minden tekintetben kedvezően hat a gyermek fejlődésére. AZ ITAL Megváltozhat — és nagyon gyakran meg is változik — a családnak a gyermekre gyakorolt pozitív hatása, ha a szülők a gyermeket elhanyagolják, ha a családi élet felbomlik, ha a szülő vagy szülők iszákosak, munkakerülők, erkölcstelen életet élnek, brutálisak. Az ócsai N. Ferenc szülei keresetük jelentős részét szeszes italra költötték. A fiú hazaadott fizetését is elitták, ezért a gyerek külön vállalt alkalmi munkát, hogy ruhát tudjon venni magának. Az apa a bíróságon bevallotta: „Valóban italoztam. Es a feleségem is". Emiatt vették két gyermeküket állami gondozásba. A MÁSIK VÉGLET A válást, a végleges szakítást megelőző párharc is mély nyomokat hagyhat a fogékony gyerekekben. Az egyik állami gondozásban levő kislányt — szülei elváltak — évek múlva meglátogatta az anyja. A gyermek indulatosan kérdezte tőle: „Minek jöttél ide, engem eldobtál, én már nem tartozom hozzád"! Egy tizenhárom éves kisfiú így vélekedik az anyjáról: „Anyu hazugságra nevelt és meg akart fojtani, amikor megmondtam apunak, hogy mással jár”. A Halértékesítő Vállalat központja néhány éves gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírónőt, valamint gépírni tudó adminisztrátort keres Jelentkezés: Budapest V., Münnich F. u. 26. sz. alatt Keresünk továbbá szám/ázót Jelentkezés: Budapest IX., Szamuely u. 41. sz. alatt A veszélyeztetett gyermekek egy részének személyiségfejlődésében — a folyamatos károsító tényezők hatására — súlyos zavarok keletkeznek, és érzelmileg megközelíthetetlen- né, nehezen nevelhetővé válnak. Az ilyen gyermek személyisége rendszerint labilis, életvezetése megbízhatatlan, viselkedése szélsőséges. Az antiszociális (közösségellenes) magatartás egyes esetekben bűnözéshez vezet. Ismét egy példa: a szigethalmi E. János szülei — mikor a gyerek négyéves volt — az apa italozása miatt elváltak. Az anya újabb házasságot kötött, de ez a férfi is az ital rabja lett. A rendezetlen családi élet miatt E. János tanulni nem tudott, az általános iskola öt osztályáig jutott csak el. Nevelőapja kibírhatatlan viselkedése miatt szabad idejében csavargott. Az italnak adta magát, a munkahelyén is többször italosán jelent meg. Végül erőszakosság, súlyos testi sértés és hét rendbeli lopás miatt került bíróság elé. Nevelési ártalmat okozhat a «vermeket túlzottan kényeztető nevelés, a szülők nem okos szeretete !s. Ez a másik véglet A VÁLÁS Az aszódi B. János szülei rendezett családi körülmények között élnek, fiukat elkényeztették, mindent megkapott tőlük. Elnézték később italozását is. B. János végül erőszakoskodás bűntettének kísérletét követte el. Az elmondottak igazolják talán, hogy a fiatalkori bűnözés jórészt o felnőttek hibáinak a tükre. A fiatalkori bűnözés visszaszorításában tehát — a bűnüldöző szervek munkáján kívül — az állami és társadalmi szervek, az egész lakosság, minden szülő, felnőtt segítsége szükséges. Az iskolák, a Vöröskeresztes szervezetek,' a tanácsok, az oktatási, a gyámügyi hivatalok, bizottságok, szülői munkaközösségek, a pályaválasztási tanácsadók, az úttörő- és KISZ-szervezetek tevékeny működése segíthet a megelőzésben, csökkentheti a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek szamát. Orell Ferenc János fl|Tíz nap rendeletéiből A felsőoktatási intézmények által végzett szerződéses munkák vállalásáról és pénzügyi elszámolásának szabályozásáról a 202/1974. (M. K. 6.) MM.— PM. sz. együttes utasítás kiegészítést adott a korábbi rendelkezés, illetve utasítás vonatkozásában. (Művelődési Közlöny, 6. száma.) A dolgozó anyák és gyermekeket egyedül nevelő apák szabadnapjának biztosításáról ugyanitt jelent meg közlemény. A fényképkiállítások rendezésének egyes kérdéseiről kiadott 8/1974. (III. 20.) MT. rendelet a Tanácsok Közlönye 15. számából ismerhető meg. Az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról ugyanitt jelent meg a 9/1974. (III. 21.) MT., illetve a 9/1974. (III. 21.) MÉM. rendelet. A szakszervezetek helye, szerepe és feladata a testnevelésben és a sportban címmel a SZOT Elnökségi határozatát a Tanácsok Közlönye 15. száma tartalmazza. A Magyar Posta dolgozóinak munkaidő-csökkentéséről ugyanitt jelent meg a 4/1974. (III. 21.) KPM—Mü.M. rendedet. Az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveiről és a bértáblázat alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről kiadott 1012/1974. (III. 22.) Mt. h., illetve a 6/1974. (III. 22.) Mü.M. rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 28. száma.) A bérszabályozás rendszerének részleges módosításáról kiadott 8/1974. (III. 31.) Mü.M. rendeletet a Magyar Közlöny március 31-i száma tartalmazza. Nagyabonyban csak két torony... Történelem és szellemi néprajz Nagyabonyban csak két torony látszik, De Majlandban harminckettő látszik. Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Majlandban azt a harminckettőt. sokaknak Abony nevének hallatára ez a mintegy 120—150 éves szomorú hangulatú katonadal jut az eszükbe, amelyet feltehetően a 32. gyalogezred katonái énekeltek, amikor 1838—1851 között Majlandban, vagyis Milánóban állomásoztak. Kevesebben tartják viszont számon, hogy Abonynak, e Pest megyei községnek a szülötte volt az 1833—1898 között élt Abonyi Lajos, a kissé méltatlanul elfeledett népies írónk, Mikszáth és Gárdonyi előfutára is. Számos népszínműve, regénye és elbeszélése lehet helyi ihletésű, Kéziratos helytörténete máig kiadatlanul hever az abonyi falumúzeum adattárában. Nemcsak a budai vár udvarának mélyén hevernek tehát feltáratlan kincsek, hanem lábunk, sőt szemünk előtt is. Ezúttal csak egyetlen abonyi „kincsesbányát” szeretnék megnyitni. Az ilyesféle bányákat is többnyire kerülőúton szokták felfedezni. Jómagam a hazánkban megrendezésre kerülő 24. orvostörténeti kongresz- szusra gyűjtöm az adatokat; az idő sürget, mivel e nagygyűlés idén lesz. augusztus 25 és 31 között. Előadásomban Kerülje a főváros ünnep előtti zsúfoltságát! KÉNYELMESEN BEVÁSÁROLHAT HELYBEN, AZ ÁFÉSZ Áruházakban és szakUZLETEKBEN QaZ párhuzamot szeretnék vonni a népi embergyógyítás és állatorvoslás között. Az útóbbinak egyik legjobb megyei szakértője, dr. Kékesi Béla alsóné- medi állatorvos, aki sokszorosított abonyi kéziratra hívta fel a figyelmem. Ezt a majdnem 200 oldalas gyűjteményt Balogh Sándor, Győré Pál és dr. Készéi Gyula állította össze, de majdnem az egész falu belesegített, különösen a nevelők és az úttörők fáradoztak sokat. Ez a monográfia félig éppen a témámról szól, címe: Állattartás, állategészségügy, népi állatgyógyászat. Nem első kísérlete már a helyieknek, méltán tüntették fel az alcímben: Adalékok Abony község történetéhez és szellemi néprajzához. Ott helyben maguk gondoskodtak kiadásáról is. Alapvető forrás került a kezünkbe. A szerkesztők — szerencsére — jóval többet nyújtanak, mint amit a címben feltüntetnek, többek között a község történetét is bemutatják. És milyen nehéz történelme volt az itt lakó népnek! A török hódoltság és a kuruc-labanc harcok idején többször is elpusztul, maradékai következetesen mindig Nagykörösre vagy Ceglédre menekültek, sohasem Szolnokra, pedig kb. fele távolságra fekszik a község Szolnok és Cegléd között. Abony mindig a három várost (Ceglédet, Nagykőröst és Kecskemétet) követte, segítségükkel és az újjátelepítések révén mindig talpra tudott állni, sőt az akkori Pest megye 4. helyisége volt, mezővárosi ranggal és az ehhez járó vásártartási joggal is. Messze földön híresek voltak az állatvásárai, mivel Abony jellemzője volt éppen az állattartás és az annak alárendelt földművelés. (Igaz viszont, hogy címerében három kalászt tartó kar áll.) Abonyban nem élt olyan ember, akinek ne lett volna valamilyen háziállata, most is szinte hemzseg tőlük a háztáji! Régen az épületek közül az istálló volt a hangsúlyosabb: egy fedél alatt állt _a lakóépülettel, és ha korszerűsítésre került sor, elsőnek mindig az istállót építették át és csak aztán követhette _ a lakórész. Így volt ez az élet minden más területén is: az abonyi paraszt először jószágait etette meg, s csak azután ült ő maga is asztalhoz; a pásztor pedig mindig kutyáinak szelte az első kenyeret. A népi állatgyógyászatnak is nagy múltja van Abonyban, sok jeles ember foglalkozott és foglalkozik e szép hivatással, de nem is oly régen szinte az egész lakosság rendelkezett ide vonatkozó ismeretekkel, sőt a mai ingyenes állatorvosi ellátás mellett a népi gyógyítás máig meglepően eleven életet él, olykor még most is összefonódik benne a gyakorlati tapasztalat és a természetfeletti erőkbe vetett hit. (Igaz, ez utóbbi jobbára már csak idős emberek visszaemlékézései- ben.) Valamikor az egyik tehenészt például urai elbocsátották, attól kezdve senki nem tudta megfejni a teheneket. Kénytelen-kelletlen vissza kellett őt fogadni; hát úgy dőlt neki a tej, mintha dézsából öntötték volna! Az ilyen tudós emberek legjelesebbjei voltak a Kása család tagjai. Egyszerű származású, szálas termetű és nagyon határozott jellemű férfiak voltak, kik közül az egyik az 1800-as években lánya csábítóját: a helyi földesúr fiát dühében kútágas- hoz kötötte. Neki azonban az úriszék döntése érdelmében mennie kellett, de utódait ismét otthon találjuk, hovatovább mind szakképzettebb állatorvosokként működtek. Az ilyesféle családi hagyománynak nagy ereje van. Kevesen tudják pl., hogy a világ egyik legjobb fogatversenyzője, Abonyi Imre csongrádi származású, ősei azonban Abonyból kerültek le délebbre; ezek az Abonyiak világéletükben híres lovasgazdák voltak. Ami a gyógymódokat, gyógyszereket illeti, kutatóink háromféle szert különböztetnek meg: vásárolt (tályoggyökér, kékkő, szekérkenőcs, kénpor stb.), saját háztartási (hagyma, zsír, faggyú, tej, tojás stb.) és vadon termett fűfélék (farkasalma, bojtorján, székfű, csalán, beléndek stb.). Az orvosságok és a gyógymódok között vannak merőben elavultak és korszerűtlenek, miként a hiedelmek is idejüket múlták már, néhány tapasztalatot azonban a modern állatorvos-tudomány is hasznosított, pl. a birkák himlő elleni oltását karcolással, mely a juhászok találmánya. Az ilyen eseteket mindig külön- külön kell megvizsgálnunk, nem lehet egyetlen kézmozdulattal felmentő vagy elítélő véleményt kialakítani. Külön tanulság js adódott számomra: a hagyományos népi gyakorlatban sajnálatosan nagyobb gondot fordítottak az állatok, mint _ az emberek orvoslására. Egyrészt az állatokat illetően kiterjedtebb élettani és bonctami ismereteik voltak, másrészt pedig azokat szintén védtelen, tudattal nem rendelkező lényeknek tartották, melyek nagyobb segítségre szorulnak; végezetül pedig a múltban a legfőbb hasznot a jószág jelentette számukra. Egyébként az alapvető gyógymódok embernél és állatnál eléggé hasonlók voltak. Azt máris mondhatom, hogy ennek a hagyományos szemléletnek gyökeres változását figyelhetjük meg: az ember végre nem szolgája, hanem ura az őt körülvevő szűkebb környezetének, vagyonának. Katona Imre docens MEGKEZDŐDTEK AZ ÁPRILISI „PIK-HETEK” Árengedményes vásár április 1-től 13-ig. 80 literes villanybojler 300 Ft-os árengedménnyel Szovjet gyártmányú, 28-as női és férfikerékpár 20 %-os árengedménnyel T 5-ös és P 10-es motorkerékpár 1000 Ft-os árengedménnyel Békési gyártmányú kerítésmezők kapuk, köz- és sarokoszlopok 20 %-os árengedménnyel On Is most vásároljon o Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben!
