Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

1914. ÁPRILIS 30., KEDD ( 5 <Xm<w Ifjúsági parlament a hernádi Március 15. Tsz-ben Tanulmányi ösztöndíjjal MÉG MINDIG KÉSNEK NAGYKÁTÁN Sokat pótolhat fegyelem Áldozat vagy nyereség? Rekordmennyiség nyálból Már 9 község odatartozik Kiállításon mutatta be a Dunakanyar ÁFÉSZ leányfalui nyúltenyésztő szakcsoportja té­ny észállományának legszebb példányait: 48 ketrecben 8 faj­tát. Legnagyobb számban az új-zélandi fehér szerepelt a bemutatottak között, a nagydí­jat azonban ifi. Marosszéki Ferenc bécsi-kék fajtával vit­te el. Nagy érdeklődést keltett Sallai Lászlóné kiállító 6,80 kg-os kísérleti példánya, amely bécsi kék és új-zélandi fehér keresztezéséből szárma­zik.. A szakcsoport az országos fejlődést meghaladó ered­ményt ért el a csincsilla fajta tenyésztésében. Bajna István elnök elmon­dotta, hogy örvendetesen gya­rapodik a házinyúl-tenyész- tés&el foglalkozók száma a szentendrei járásban, amely­nek ma már 9 községe tarto­zik a szakcsoporthoz. A 9 év­vel ezelőtti 16-ról 100 fölé emelkedett a tagok száma, a törzsállomány pedig elérte a 600 darabot. Tavaly 330 má­zsa nyulat — fennállásuk óta a legnagyobb mennyiséget — adtak át a kereskedelemnek, a tenyésztők bevétele megha­ladta a 900 ezer forintot. A koncentrált táptakarmányon tartott nyulak 3 hónap lefor­gása alatt elérik a követel­ménynek megfelelő súlyt (2,90 —3 kg). A leányfalui szakcsoport számára legnagyobb gond jelenleg a ketrecek beszer­zése. A gyárilag előállított típusok aránytalanul drágák és még így sem lehet azokhoz folya­matosan hozzájutni. Szövetke­zetüktől a beszerzési gondok enyhítését is várják. K. M. Hernádon, a Március 15. Tsz ifjúsági parlamentjén — ame­lyen Karakó Imre, a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető­helyettese, ár. Gaál Lajos, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője és Méhész Já­nos, a dabasi járási KISZ-bi- zottság titkára is megjelent — a mintegy kétszáz fiatalt Kál­mán Ferenc, a termelőszövet­kezet MSZMP-csúcsvezetősé- gének titkára, elnökhelyettes köszöntötte. Elmondotta: a ta­nácskozás célja, hogy számot adjanak a szövetkezet fiatal­jainak, mit tettek eddig az ifjúsági törvény végrehajtá­sáért és mit kívánnak tenni ezután. Az erről szóló tájékoz­tatót Cserháti Pál, a szövet­kezet elnöke tartotta meg. Cserháti Pál tájékoztatójá­ban részletesen foglalkozott a fiatalok tanulási lehetőségei­vel. Elmondotta, hogy az 1300 dolgozót foglalkoztató gazda­ságban több mint 500, har­minc év alatti fiatal dolgo­zik, ezért a gazdaság vezető­sége kötelességének érzi, hogy a lehetőségekhez képest min­dent megtegyen a fiatalok képzésének. továbbtanulásá­nak érdekében. Eddig 16 fia­tallal kötöttek szerződést, rhi- szerint tanulmányaik befeje­zése után három évig a gaz­daságban dolgoznak. Egy ag­rár-, egy gépészmérnök és egy élelmiszeripari főiskolás hall­gatónak biztosít a gazdaság tanulmányi ösztöndíjat. ICTen jó kapcsolatot teremtet">k nemcsak a helyi, hanem más iskolák növendékeivel is. így oé'dául több éves szerződést kötöttek az Örkényi szakmun­kásképző intézettel. amely­nek harmadéves tanulói a gazdaságban kaoiák meg a gyakorlati oktatást. Ehhez a termelőszövetkezet megvásá­rolt egy elnéptelenedett ta­nyai iskolát, és ott kollégiu­mot rendezett be a fiatalok részére. Cserháti Pál a továbbiakban elmondotta, hogy a fiatalok kulturált szórakozása érde­kében a tanáccsal közösen fenntartott művelődési ház élére július elsejétől a jelen­leg tiszteletdíjas igazgató he­lyett egy szakképzett, főhi­vatású népművelőt neveznek ki. Az ifjúsági klubot, me­lyet jelenleg az ÁFÉSZ üze­meltet, de'■nem rendeltetésé­nek megfelelően, átadják a termelőszövetkezet KISZ- csúcsvezetőségének. A nagy érdeklődéssel kí­sért beszámolóhoz többen fűztek véleményt, javaslatot. Így például Kelecsényi Dénes autóvillamossági szerelő új művelődési ház megépítését sürgette. Sipos István alap­szervezeti KISZ-titkár a sport­élet fellendítésének a fontos­ságáról beszélt. Domokos Ka­talin, a baromfifeldolgozó művezetője nyelvtanfolyam megindítását kérte. P. P. VOLÁN Tehergyorsjáratok Az áruküldemények gazda­ságosabb távolsági fuvarozá­sának érdekében május 6-tól Budapest—Miskolc—Budapest- és Budapest—Szekszárd;—Pécs -—Budapest között a háztól házig forgalomban teher- gyorsjáratokat indítanak — jelenítette be a Volán Tröszt hétfői sajtótájékoztatóján dr. Zahumertszki József vezér­igazgató-helyettes. A gyorsjá­rati forgalom lényege, hogy a meghatározott útvonalakon, menetrend szerint közlekedő, nagy teherbírású szerelvények összegyűjtik a vállalatok ki­sebb szállítmányait, így nem kell külön-külön autót indíta­niuk a fuvaroztatóknak, s a rakományok összevonásával tetemes munkaerő-megtakarí­tás érhető el. és csök'-enthe'ő a túlzsúfolt főközlekedési utak terhelése. A Csepel Autógyár szom­szédságában tovább javul a kereskedelmi ellátás. A Cse­pel Vendéglátó Vállalat új alumínium pavilont állíttatott fel a két régi mellé, amelyik­ből az egyiket lebontják, míg a másik raktár lesz. Az új pa­vilonban palacsintasütő be­rendezést, pecsenyesütőt és tejivót is létesítenek. A Pest", megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak Valahányszor a Telefongyár nagykátai gyáregységében jár­tam, mindig munkára figyelő szempárokat és ügyesen moz­gó, szorgos ujjakat láttam. Ezért meglepetésként ért leg­utóbb, amikor épp a munka- fegyelemről akartam ripor­tot készíteni, hogy az üzem, mint egy felbolydult méhkas: a szalagok állnak, mellettük pedig traccsoló lányok, nevet­gélő asszonyok. Még a prés­műhelyből sem hallatszott a. gépek jól ismert kattogása. Is­métlem, a munkafegyelemről akartam írni, éspedig azért ép­pen a nagykátai üzemről, mert a környéken nincsenek hagyományai az ipari mun­kának. Az iskolapadokból, a földekről és a jószág mellől géphez került lányoknak, asszonyoknak meg kell barát­kozniuk az ipari munka meg­osztáson alapuló, és néha bi­zony unalomig ismétlődő mű­veleteivel, azzal, hogy nem jö­hetnek egy órával előbb vagy negyedórával később, mint ahogy a hivatalos munkaidő kezdődik, és meg kell tanul­niuk azt is, hogy az üzemben töltött nyolc óra alatt mikép­pen kell viselkedni. Italozás — felmondás A korábbi kedvező és a leg­utóbbi kevésbé jó tapaszta­lataim szerint ez csak félig sikerült. Kulcsár Pál, a gyár­részleg vezetője, kissé bossz- szúsan ugyan, de beletörődve mondta: — Áramszünet van. Nem­csak itt az üzemben, az egész környéken nincs villany. Ha csak 20—25 percig tart, még pótolni tudjuk a lemaradást, de ha fél óránál hosszabb lesz. akkor sok tízezer forinttal károsodunk. De térjünk in­kább át az önt érdeklő té­mára. — Tudomásom szerint a részlegnek több mint 500 dol­van a legnagyobb egysége a gyár szomszédságában. Ezt most csaknem 2 millió forin­tos költséggel átalakítják és egy nagyobb raktárt is építe­nek hozzá. A PIK a gyár mel­letti üaletében élelmiszer áru­sításával is foglalkozik, most az átalakítást az élelmiszer- eladó térben végzik, ahol tel­jes önkiszolgáló rendszert ve­zetnek be. Már megérkeztek az üzletbe a mélyhűtő pultok, amelyeket 150 ezer forint ér­tékben vásárolt a vállalat. Na­gyobb lesz így a választék a hűtött termékekből, mirelit és fóliázott árut lehet majd vásárolni. A hét folyamán 10 —14 napra bezár az üzlet, hogy elvégezzék a belső átala­kítást. A PIK-nél elmondot­ták: a korszerűsítés után sze­retnék az üzletet mielőbb megnyitni. 1 K. Gy. Nem doigozott, pénzt követeit A gödöllői rendőrkapitány­ság őrizetbe vette Szécsi Ignác büntetett előéletű, foglalkozás nélküli 21 éves kistarcsai la­kost és büntetőeljárást indí­tott ellene garázdaság, magán­laksértés és közveszélyes mun­kakerülés bűntettének alapos gyanúja miatt. Szécsi február 22-én szabadult 2 és fél évi börtönbüntetéséből. Azóta nem dolgozik és idős édesapjától követelt pénzt. Miután apja megtagadta a kérés teljesíté­sét, fia az utcán rátámadt, ököllel ütlegelte mindaddig, amíg a közelben lakók le nem fogták. Szécsi Ignác ezután a szomszédjaikhoz is behatolt, s pénzt követelt tőlük is. gozója van, 20 százalékuk szak-, 80 százalékuk betaní­tott munkás és ugyanez az arány a férfiak és nők között is. Jellemző-e a fegyelem megsértőire, hogy melyik cso­portba tartoznak? — Kissé nehezet kérdezett, ugyanis nagyjából az a hely­zet, hogy a férfiak szak-, a nők főképp betanított mun­kát végeznek, és bár a férfiak követnek el gyakrabban sza­bálytalanságot, mégsem ál­líthatom, hogy a szakmunká­sok fegyelmezetlenebbek. Az az igazság, hogy apró vétsé­geket elkövetnek mind a nők, mind a férfiak (tehát a be­tanított és a szakmunkások egyaránt), de komolyabb, fel­mondással járó fegyelemsér­tés eddig csak a férfiak közt fordult elő. Egy, különben na­gyon ügyes munkásunk épp most tölti a felmondási ide­jét. Többször is részegen jött dolgozni, a szabályok szerint hazaküldtük, a napját iga­zolatlannak tekintettük (ami1 azonkívül, hogy arra a napra nem kapott fizetést, prémium­megvonással is járt), majd írásbeli fegyelmit adtunk, de a szokástól eltérően nem bo­csátottuk el a harmadik eset után sem, tekintettel 5 gyer­mekére. Beszéltünk vele is, a feleségével is, hiába. Kevesebb baleset — Kell a szigorúság, mert szép számmal akadnak itt igen balesetveszélyes gépek, ame­lyek kezelése teljes figyelmet és fegyelmezett munkát igé­nyel __ — I gen, és hogy dolgozóink mennyire megértik, hogy a balesetvédelmi szabályok be­tartásával az ő érdekükben vagyunk szigorúak, azt a mind inkább enyhülő, és egyre ke­vesebb számú baleset bizo­nyítja. Az elmúlt negyedév­ben mindössze hat kisebb bal­eset fordult elő. (A présmű­helyben járva láttam, hogy a dolgozók zárt ruhát viselnek, az egyik asszony kendővel, a másik hajhälpval, egy férfi pedig szorosan a fejére simuló sapkával szorította le a ha­ját. De panaszkodtak, hogy a szabályok szerint kesztyűt is kéne viselniük, védőkesz­tyűjük azonban olyan vastag, hogy a csipeszes darabokat képtelenség vele megfogni. Ezért saját felelősségükre vé­tenek az előírások ellen.) — A leggyakoribb fegye­lemsértés Nagykátán a késés. Vajon a részlegvezető véle­ménye szerint megszüntethe­tő-e? — Gyáregységünk négyéves, ennyi idő alatt dolgozóink­nak meg kellett volna szok­niuk, hogy a munkaidő meg­kezdése előtt negyedórával, de legalább 10 perccel hama­rabb bélyegezzenek, hogy hat órakor kezdődhessen a ter­melés. Sajnos, azonban sok a bejárónk, és bizony a bu­szok többnyire 3—4 perccel kezdés előtt érkeznek a kör­nyező falvakból, sőt, nem egyszer késnek is. Ilyenkor hiába van mondjuk 40 dol­gozó a helyén, esetleg kettő miatt nem indulhat a sza­lag. Nehéz helyzetben va­gyunk ilyenkor, mi, vezetők is. Megpróbáljuk átcsopor­tosítani az asszonyokat, de többnyire, mire kezdődne a munka, megérkeznek azok is akik miatt az egész átszer­vezés történt. Az igaz. hogy a műszak végéig pótolják a lemaradást, de igazságta­lannak tartom. hogy (szalagról lévén szó) azoknak is jobban „rá kell kapcsol­niuk”, akik idejében a he­lyükön voltak. Néhány héttel ezelőtt kiszámítottam. hogy ha a négy szalag naponta csak 2—3 perccel később in­dul, az annyit jelent egy hó- nap alatt, mintha egy dolgo­zónk 8 napig hiányzott volna. Anyaghiánnyal küldenek — A járási pártbizottsá­gon hallottam, hogy nagyon sokat állt a munka tavaly anyaghiány miatt, ami köztu­dottan kedvez a munkafe­gyelem lazulásának. Bizo­nyára sikerült dolgozóikat más területen foglalkoztatni, hi­szen tavalyi eredményeik igencsak figyelemreméltóak. (Míg a budapesti törzsgyár­ban veszteséggel, Nagykátan nyereséggel zárták az eszten­dőt, és az sem lehet véletlen, hogy kétszer is elnyerték a 6500 főt foglalkoztató Tele­fongyár élüzem címét). — Sajhos, jelenleg is küz­dünk anyaghiánnyal. At. első negyedévben sok ezer óra kiesésünk volt emiatt, de kü­lönféle átcsoportosítással si­került, hogy „csak” 4 ezer munkaóra veszett kárba. Elég, ha csak a B- és a C-szerelő- szalag áll egy óra hosszat, máris 60 telefonkészülékkel kevesebbet adunk át meg­rendelőinknek. Az anyag- utánpótlás problémái arra késztettek bennünket, hogy néhány dolgozónkat a buda­pesti törzsgyárban foglalkoz­tassuk. Nehezen válunk meg tőlük, de abban a remény­ben, hogy olyan tapasztalt szakembereket kapunk sze­mélyükben vissza, akik segít­ségünkre lesznek a tervek sze­rint 1976-ra felépülő üzem csaknem 500 új dolgozójának betanításában. Gazdag kárpótlás Radios Margit, az úgyneve­zett hívószalag műszerésze örömmel kérte felvételét a Budapestre bejárók csoportjá­ba. Mint elmondta, tavaly előfordult, hogy egy hónapig állt a szalag, közben a ve­gyesműhely munkáját segí­tették, csomagoltak, vagy a másik szalagon vállaltak mun­kát. Ez persze azzal járt, hogy csökkent a keresetük, hiszen saját munkájukban az egy-két éves gyakorlat so­kat számított. Érthető tehát, hogy átérezve az üzem gond­ját, négyen is vállalták a sza­lagról a budapesti bejárást. A gyárrészleg vezetői csak azzal a feltétellel engedték el dolgozóikat, hogy anyagilag mindenképpen jobban jár­nak. Előzetes számítások sze­rint átlagosan 400 forinttal ke­resnek többet a lányok és a fiúk, ingyen szállítják őket háztól házig és az utazás miatt egy óra munkaidő-kedvezményt is kapnak. E sok kedvezmény mellett új műveleteket is meg­tanulhatnak. Érthetetlen, hogy mégis csak tizen vállalták a napi utazással járó fárad­ságot, 15 kislányt a vezetők­nek kellett kijelölni, s bár igazán nagyon - körültekin­tően választották ki azokat, akikre a jövőben számítani szeretnének, csupa 16—20 év közötti dolgozót, akiket még nem köt a csalód, és akik még szívesen ismerkednek újabb gyártási módszerekkel, mégsem fogadták valameny- nyien megelégedéssel felet­teseik döntését. Pedig az is hozzátartozik a munkafegye­lemhez, hogy ha az üzem ér­deke úgy kívánja, áldozatot is hozzanak érte. (Hát még ha az áldozat ilyen csekély, és gazdagon kárpótolják.) — Végül, de nem utolsó­sorban a munkafegyelem fon­tos része a dolgozók hozzá- állása munkájukhoz, munka­eszközükhöz és a felhasznált anyagokhoz. Mi a helyzet e tekintetben? — Akik nálunk ismerkedtek meg az ipari munkával, nem hajlamosak a lógásra, ha nem fékezi anyaghiány a mun­kát, intenzíven dolgoznak, normájukat gyakran 110 szá­zalékra is teljesítik, hogy le­gyen tartalékuk a kényszerű állások idejére. Ezzel magya­rázható, hogy a sok állásidő ellenére hónapról hónapra si­kerül teljesíteni tervünket. Az anyaghiányból adódóan kényszerítve vagyunk a foko­zottabb anyagtakarékosságra. A gyengébb minőségű, rej­tett hibás anyagok felhasx- nálása azonban néha minő­ségi hibát okoz. Mindent egy­bevetve, nehéz körülmények között dolgozunk, az első ne­gyedévben mégis sikerült 105 százalékra teljesíteni tervün­ket. ami elsősorban a fegyel­mezett. odaadó munkának az eredménye — mondta végeze­tül a gyárrészleg vezetője. Czibor Valéria Az általános iskola 8. osztályát elvégzett fiatalokat az 1974-75-ös tanévre kőművesipari tanulónak felveszünk Szállásról, teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat, és társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezni lehet a „PROSPERITÁS” KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. R Budapesti Közlekedési Vállalat ielvesz FÉRFI GÉPKOCSIVEZETŐKET AUTÓBUSZVEZETŐNEK 21 éves kortól, kétéves legalább 3,5 tonnás tehergépjárműn szerzett gyakorlattal, továbbá 20 éves kortól, az általános iskolo nyolc osztályát elvégzett FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK, FÉRFIAKAT A HEV-RE MOTORVEZETÖNEK Felveszünk még 18 éves kortól férfiakat és nőket váltóőrnek, jelzőőrnek es egyéb földi szolgálati munkakörbe, valamint 24 éves kortól, a munkakör ellátására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező férfiakat haiógépesznek. Autóbuszvezetőink évi 10 000 Ft-os forgalmi juttatásban részesülnek, a villamoskocsi-vezetők évi 8000 Ft, a HÉV-motorvezetők pedig évi 5000 Ft munkaköri oótlékot kapnak. iármúvezetőinknek - ha a megkívánt feltételek fennállnak - nyugdíj-korkedvezmény iár. Bérezés a kiképzési idő alatt is - a kollektív szerződés szerint Teli és nyári egyenruha-ellátásról gondoskodunk. Minden dolgozónk és családtagja autóbuszra, * villamosra, a metróra és a HÉV-re szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. Felvétel: Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.), és o vállalat valamennyi telephelyén. Önkiszolgáló üzlet, mélyhűtő pultok A Csepel Autógyár környékiek jobb ellátásáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom