Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

0 Éljen a kommunizmust építő szovjet nép! 6 * ^ • (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) ' Tito hazaérkezett Belgrádba FÓKUSZ Nyilatkozatok A PORTUGAL, kommu­nista PÁRT Központi Bi­zottságának titkársága nyilat­kozatot tett közzé azzal kap­csolatban, hogy a fegyveres érők mozgalma április 25-én megdöntötte a Caetano-kor- mányt. A Portugál Kommu­nista Párt kijelenti, hogy ak­tívan támogatni fog minden olyan intézkedést, amely a fa­sizmus felszámolására és az ország politikai életének de­mokratikus tartalommal való megtöltésére irányul. A párt hangoztatja annak fontosságát, hogy az elhangzott ígéretekkel ö&sznanghan mi­előbb helyreállítsák a demok­ratikus szabadságjogokat és szabad választásokat írjanak ki. A jelen körülmények kö­zött a szabad választások meg­tartásának legjobb biztosítéka az lenne, ha ideiglenes kor­mány alakulna valamennyi de­mokratikus erő részvételével. A Portugál Kommunista Párt hajlandó részt venni egy ilyen kormányban. A párt ragaszko­dik althoz, hogy haladéktala­nul kezdjenek tárgyalásokat a gyarmati háború mielőbbi be­fejezéséről, a portugál kolonia- lizmus rabigájába hajtott né­pek jogainak elismeréséről, teljes függetlenségük azonnali biztosításáról. A LHUMANITÉ hétfőn köaölte Alvaro Cunhalnak, a Portugál Kommunista Párt főtitkárának a lap számára adott nyilatkozatát. Cunhal nyilatkozatában min­denekelőtt rámutat arra, hogy az április 25-i fordulat „nem az égből hullott le”, hanem egy hosszú folyamat eredménye. A hadseregen belül kibontakozott mozgalom ugyan politikailag heterogén jellegű, de végül is e mozgalmon belül az az irányzat kerekedett felül, mely a gyarmati háborúk és a fasiz­mus felszámolását tűzte ki cé­lul. Ami a gyarmati kérdést il­leti, a katonai vezetők hajlan­dók elfogadni e probléma or­szágos szintű megvitatását — folytatta Cunhal. — A Portugál Kommunista Párt álláspontja az, hogy azonnal tárgyalásokat kell kezdeni a felszabadító mozgalmakkal a háború meg­szüntetésére, el kell ismerni Bissau-Guinea államot, s meg kell adni az azonnali és teljes függetlenség jogát Mozambik- nak és Angolának. ALVARO CUNHAL hang­súlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a népi erők, s a demokratikus és liberális ka­tonák szoros szövetségére van szükség, mert fennáll egy esetleges fasiszta államcsíny veszélye. Vissza kell utasíta­ni az alapvető demokrati­kus követelések megvalósí­tását halogató jobboldali op­portunizmust éppúgy, mint az ultrabalos kalandorságot, amely utat nyithat a meg­torlásnak, s lefékezheti a nép és a fegyveres erők egysége megvalósulásának folyama­tát. Azt is meg kell akadá­lyozni, hogy az április 25—i mozgalomból létrejött hata­lom katonai diktatúrává me­revedjék. Nzo Ekangaki, asz Afrikai Egységszervezet főtitkára Ga­bon fővárosában kijelentette: „Afrika nem várhatja, hogy a megszállt területek felszabadí­tása Portugáliában kezdődjék meg.” A főtitkár hozzáfűzte, hogy a kontinens felszabadulá­sa csak az egységszervezet ál­tal támogatott felszabadítás! mozgalmak harcának eredmé­nyeképpen valósítható meg. A MOZAMBIKI FELSZA- BADlTÁSI FRONT (FRELI­MO) nyilatkozatában leszö­gezte: „A háború folytatódni fog, ha a junta új eszkö­zökkel akarja fenntartani a gyarmati rendszert.” A nyi­latkozat elismerte, hogy a lisszaboni fordulat a portu­gál nép győzelme és ennek a FRELIMO is örül. A por­tugáliai demokrácia viszont nem fedezheti a mozambiki nép függetlenségének elfoj­táséit AZ ANGOLAI NÉPI FEL- SZABADlTÁSI . FRONT (MPLA) Algírban kelt nyilat­kozatában jelezte, hogy kész tárgyalni az új portugál kor­mánnyal, de csak a teljes füg­getlenségről, és elutasította Spinola tábornok föderációs terveit. Angola a független­ség alapján kész együttmű­ködni majd más országokkal is, és hogy mindenkinek he­lye lesz az országban, „aki be­csületesen és a leendő intéz­mények keretében óhajt dol­gozni.” Az államhatalom azon­ban csak az angolaiak kezé­ig lehet. BÉCS Eltemették Franz Jónást Kegyelettel kísérték utolsó útjára úr. Franz Joavas osztrák állam­főt. A gyászoló menetben elöl Kreisky kancellár halad, az első sorban balról a negyedik: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. % Hétfőn Bécsben eltemették á 75. életévében, hosszas be­tegség után elhunyt Franz Jo­nas osztrák köztársasági elnö­köt. Hétfőn a kora délelőtti órák­ban különrepülőgéppel érke­zett Bécsbe Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Az El­nöki Tanács elnökével együtt repült az osztrák fővárosba Nagy János külügyminiszter­helyettes is. A schwechati repülőtéren Rudolf Häuser alkancellár fo­gadta a küldöttséget. Jelen volt dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete, aki az oszt­rák fővárosban csatlakozott a Losonczi Pál vezette delegá­cióhoz. Losonczi Pál közvetlenül az érkezés után a parlament már­vány oszlopcsarnokában ko­szorút helyezett el Franz Jo­nas osztrák államfő ravatalá­nál. Az osztrák parlament két háza, a nemzeti tanács és a szövetségi tanács gyászülésen emlékezett meg az elhunyt el­nökről. A gyászülés után a parlament márvány oszlopcsar­nokában rendezték a hivatalos búcsúztatást. A temetésre csaknem negy­ven országból érkeztek kül­döttségek. A ravatalnál dr. Bruno Kreisky kancellár, aki jelenleg ideiglenesen az állam­főd teendőket is ellátja, mon­dott búcsúbeszédet. A koporsót ezután gyászkar- szalagos katonák felemelték ágyútalpra, majd a temetési menet elindult a fekete lobo­gókkal tele bécsi belső kör­úton, a Ringen. A Schwarzen­berg térről gépkocsik vitték a gyászolókat és a külföldi ven­dégeket a központi temetőig, ahol katonai tiszteletadással vettek búcsút a szövetségi el­nöktől. A temetés után a késő dél­utáni órákban dr. Bruno Kreisky kancellár a Hofburg- ban rövid fogadáson látta vendégül a külföldi küldöttsé­geket, majd este tiszteletükre vacsorát adott. Mindkét ese­ményen ott volt a Losonczi Pál vezette magyar küldöttség is. Losonczi Pál és kísérete ked­den reggel külön repülő gépen utazik vissza Bécsből Buda­pestre. CSAK RÖVIDEN... HÉTFŐN A SZOVJET­UNIÓBAN föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—649 jelzésű mesterséges holdat. AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 6. rendkívüli ülésszaka várha­tóan kedden vagy szerdán fe­jezi be munkáját. HÉTFŐN SZADAT ELNÖK előtt letette a hivatali esküt az új egyiptomi kormány. ELUTASÍTOTTA a ciprusi kormány amnesztiaajánlatát a szélsőjobboldali EOKA-szerve- zet, amely a néhai Grivasz tá­bornok vezetésével a szigetor­szág Görögországhoz csatolá­sáért küzdött. A SZÍRIÁI LÉGVÉDELEM hétfőn lelőtt egy Phantom-tí- pusú izraeli vadászbombázó gépet a Hermon-hegy fölött. A Golan-frontvonalon heves csaták dúlnak szíriai és iz­raeli egységek között. PRAGA Svoboda egészségi állapota továbbra is nagyon súlyos Mint Prágában hétfőn beje­lentették, Ludvik Svoboda hadseregtábornofonak, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnökének egészségi álla­pota a gondos ápolás ellenére továbbra is nagyon súlyos. Állandó orvosi konzílium' fi­gyeli folyamatosan a beteg ál­lapotának minden változását. A jelentést az állami szanató­rium vezetői és az orvosi kon­zílium tagjai írták alá. iVw/;/ éviiseti múltán A változó világra jellemző, hogy szinte minden esztendő­ben akad — néha nem is egy — ország, amelynek lakossága egészen más körülmények kö­zött ünnepelheti május else­jét, mint korábban. Ezúttal kétségtelenül Portugália a leg­látványosabb változások szín­helye: a tömegek több mint négy évtizede először vonul­hatnak valóban örömteli me­netben Lisszabon, Porto és a többi város utcáin. A legutóbbi jelentések sze­rint a Spinola tábornok által vezetett junta most jogilag is rögzíti azt, amit gyakorlatilag már megtett: egymást követő dekrétumokban sorra fosztja meg hatalmuktól a bu­kott rezsim vezető tiszt­ségviselőit. Az egyik legfris­sebb dekrétum hivatalosan is meneszti hivatalából Tho- maz államfőt, Caetano minisz­terelnököt — egyelőre mind­ketten madeirái luxus szám­űzetésben várják sorsuk to­vábbi alakulását. Leváltották Angola és Mozambik fökor- mányzóit, letartóztatták a po­litikai rendőrség volt főnökét, újabb politikai foglyokat en­gedtek szabadon. Eddig valamennyi ismert dekrétum kétségtelenül pozi­tív lépés. Pozitív az a légkör is, amelyben Mario Soares, a szocialista párt száműzetésből hazatért főtitkára kijelenthet­te, hogy az ország jövőjét va­lamennyi demokratikus erő összefogásával kell felépíteni. Az atlanti tömb aligha bán­ja, ami eddig történt Portugá­liában. A szalonképtelen re­zsim politikai tehertételt je­lentett, Caetanóékat nem si­ratják a NATO-fóvárosokban. De mindez csak bizonyos ha­tárokon belül érvényes. Ad­dig, amíg az atlanti pillérek minden értelemben érintetle­nek maradnak Európa nyuga­ti szélén. Lisszabon most sokféle szándék és érdek gyújtópont­ja. De óriási jelentőségű, ami eddig történt és talán igazuk van azoknak, akik azt remé­lik, hogy Portugália népe a legnehezebben, vagyis a Cae- tanóban is továbbélő Salazar- korszakon. mégiscsak túl van. (Folytatás az 1. oldalról) környékét jugoszláv, ma­gyar és vörös zászlók, szerb- horvát és magyar nyelvű bú­csúfeliratok díszítették. A ju­goszláv államfő búcsúztatá­sára több ezer fővárosi dol­gozó gyűlt össze a pályaudvar előtti téren, ahol csapatzász­lóval felsorakozott a néphad­sereg díszegysége. A búcsúztatásra megjelent Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesége, Lo­sonczi Pál, a Népiköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Kállai Gyula, I a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Né­meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Óvári Miklós és Pullai , Árpád, a Központi Bizottság | titkárai, Benkeí András bel­ügyminiszter, dr. Biró József, külkereskedelmi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Katona Imre, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, s a tábor­noki kar több tagja. Ott volt dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykö­vete és Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagy­követe is. A díszegység parancsnoka jelentést tett Joszip Broz Titó- nak, majd felcsendült a ma­gyar és a jugoszláv himnusz. Joszip Broz Tito Kádár János társaságában ellépett a díszőr­ség arcvonala előtt, s köszön­tötte a katonákat. Joszip Broz Tito Kádár Jánossal együtt el­haladt a búcsúztatásra össze­gyűlt fővárosi dolgozók eiőtt. akik zászlócskákat lengetve, hosszas tapssal köszöntötték őket, s éltették a két ország népeinek barátságát. A vendégek ezután szívélyes búcsút vettek a megjelent ma­gyar közéleti vezetőktől. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyúj­tottak át a vendégeknek, aki­ket ezután Kádár János és fe­lesége, valamint Losonczi Pál és Fock Jenő a külön vonathoz kísért. A szívélyes búcsúvétel után a jugoszláv államelnök különvonata a Rákóczi-induló hangjai mellett gördült ki a pályaudvar csarnokából. Joszip Broz Tito hétfőn reg­gel visszaérkezett Belgrádba. Közlemény Kádár János és Joszip Oroz Tito találkozójáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának meghí­vására Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének elnöke 1974. április 27— 28-án baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A látogatás során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Joszip Broz Tito szívélyes, elvtársi légkör­ben, a kölcsönös megértés szellemében megbeszéléseket folytatott Kádár János és Joszip Broz Tito áttekintette a két ország, valamint a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége kap­csolatainak alakulását, és bő­vítésük további lehetőségeit, véleménycserét, folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken részt vett magyar részről Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Gyenes András, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Ros- ka István külügyminiszter- helyettes, Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagy­követe, Oláh József, a Külügy­minisztérium főosztályvezető­je; Jugoszláv részről: Todo Kurtovics, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodájának tagja, Dusán Alimpics, a JKSZ el­nökségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége tar­tományi bizottságának elnöke, dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete, Vladiszlav Obradovics, a JKSZ elnöksége nemzetközi kapcso­latok osztályának vezetője, Alekszandar Sokorac, a köz- társasági elnök kabinetjének vezetője, Andjelko Blazsevics, a szövetségi külügyi titkárság osztályvezetője. Kádár János és Joszip Broz Tito nagyra értékelte, hogy sokoldalúan és eredményesen fejlődnek országaink baráti kapcsolatai, és szélesedik a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének együtt­működése. Üdvözölték a bará­ti találkozók, a kölcsönös vé­lemény- és információcserék kialakult gyakorlatát. Ezek hozzájárulnak egymás ered­ményeinek és tapasztalatainak kölcsönös megismeréséhez, a két ország és a két párt kap­csolatainak fejlesztéséhez. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság gazdasági, műszaki-tudo- mányos,\ kulturális és más jel­legű kapcsolatai az utóbbi években jelentősen fejlődtek. Mindez kedvező feltételeket te­remtett a hosszútávú együttmű­ködés kibontakoztatására. Kádár János és Joszip Broz Tito aláhúzta annak jelentősé­gét, hogy a két ország gazda­sági kapcsolatai a brioni talál­kozó óta bővülték. Megelége­désüket fejezték ki, hogy sor került a jugoszláv kőolajveze­ték építéséről és használatáról szóló szerződés aláírására. A kát fél kiemelte a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Aöztár- saságoa irányuló gaz tranzitá- lása kérdésóoen folyó tárgya­lások fontosságát. Elismerés­sel nyilatkoztak a magyar— jugoszláv gazdasági együtt­működési bizottság tevékeny­ségéről. Mindkét fél meggyő­ződése, hogy további lehetősé­gek vannak az árucsereforga­lom és különösen a termelési kooperáció bővítésére és to­vábbi erőfeszítéseket kell ten­ni a lehetőségek teljesebb ki­használására. A felek készségüket fejezték ki a jószomszédi viszony to­vábbi elmélyítésére. Megálla­pították, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság együttműködése meg­felel a két szocialista ország és népe érdekeinek. Kapcsola­taik a kölcsönös megbecsülés, a szuverenitás, az egyenjogú­ság és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein alapul­nak. A felek tiszteletben tart­ják a szocializmus építése út­jainak és a két ország nem­zetközi helyzetének sajátossá­gait. Hangsúlyozták, hogy a párt- és állami kapcsolatok erősödése hozzájárul a szocia­lizmus, a haladás, a bélre ügyének erősítéséhez. Ä két fél hangsúlyozta a magyarországi délszlávok — a horvát, a szlovén, a szerb nemzetiség — és a jugoszlá­viai magyar nemzetiség jelen­tőségét és szerepét a két or­szág baráti kapcsolatainak fej­lesztéséiben. Az eddigi tapasz­talatok megmutatták, hogv a nemzetiségek javára tett min­den gyakorlati léoés hozzájá­rult népeink barátságának el­mélyítéséhez. Kádár János és Joszip Broz Tito ismételten hangsúlyozta, hogy a magyar és jugoszláv álláspont az alapvető nem­zetközi kérdésekben i azonos, vagy közel áll egymáshoz. Üdvözölték a nemzetközi fe­szültség csökkenését, de úgy vélik, hogy vannak olyan bé­két veszélyeztető gócok, ame­lyek felszámolásáért harcolni kell. Szükségesnek tartják, hogy a pozitív folyamat ki­terjedjen a világ valameny- nyi térségére, és hogy erősöd­jék az országok egyenjogú részvétele és felelőssége a nemzetközi kérdések megol­dásában. A két ország kész arra, hogy további erőfeszíté­seket tegyen a tartós béke megteremtése, a nemzetközi biztonság erősítése, a békés egymás mellett élés elvének érvényesítése érdekében. Hangsúlyozták, hogy a jövő­ben is tevékenyen küzde­nek az agresszív erők. a reak­ciós körök kísérletei ellen, amelyek a nemzetközi poli­tikai légkör megzavarására, az enyhülési folyamat további térhódításának megakadályo­zására irányulnak. Kádár János és Joszip Broz Tito méltatta az el nem kö­telezett országok IV. algíri konferenciájának eredmé­nyeit, határozatainak . nagy nemzetközi jelentőségét. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülésszaká­nak, és meggyőződésüket fe­jezik ki, hogy hozzájárul az egyenjogú gazdasági együtt­működés továbbfejlesztéséhez, a fejlődő országok gyorsabb gazdasági előrehaladásához. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság ismételt erőfeszítéseket tesz az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia eddigi ered­ményeinek továbbfejleszté­sére, és hozzájárul a konfe­rencia munkájának sikeres befejezéséhez. A felek cél­szerűnek tartják, hogy a kon­ferencia harmadik szakaszát minél előbb készítsék elő, és megtartására minél ma­gasabb szinten kerüljön sor. Külön jelentőséget tulajdo­nítanak annak, hogy az ösz- szes európai halár sérthetet­lenségének elve a konferen­cia dokumentumaiban félre­érthetetlen megfogalmazást nyerjen. Kádár János és Joszip Broz Tito ismételten üdvözölte a hős vietnami nép történelmi jelentőségű győzelmét, és ki­fejezésre juttatta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Ju- { goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság a jövőben is meg­adja a szükséges segítséget a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak az ország újjá­építéséhez. Továbbra is szoli­dárisak a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány és a dél-vietnami nép harcával. A tárgyalófelek elítélik a sai- } goni rezsim szerződésszegő magatartását, és határozottan követelik a párizsi megállapo­dás maradéktalan végrehajtá­sát. Üdvözölték a laoszi ideig­lenes nemzeti egységkormány létrejöttét és a kambodzsai nemzeti egység frontjának or­szága szabadságáért és függet­lenségéért vívott harcának nagy sikereit. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság szolidari­tásáról biztosítja az arab né­peket a közel-keleti válság igazságos megoldásáért vívott harcukban, az izraeli agresz- szió következményeinek teljes felszámolásáért és a megszállt ■arab területek felszabadítá­sáért, a palesztin nép törvé­nyes, nemzeti jogai biztosítá­sáért folyó küzdelmükben. Határozottan elítélik a chi­lei katonai junta brutális ak­cióit, a tömeges terrort az or­szág haladó és hazafias erői ellen. Szolidaritásukról bizto­sítják a chilei népet az elnyo­más, az imperialista beavatko­zás ellen a szabadságért, a de­mokráciáért vívott igazságos harcában. Kádár János és Joszip Broz Tito kifejezte meggyőződését, hogy a szívélyes és elvtársi légkörben folytatott megbeszé­lések eredményesen szolgálják a két párt a ké* ország kap­csolatainak, baráti együttmű­ködésének ügyét. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének elnöke meghívta Kádár Jánost, a Magvar Szocialista Munkáspárt Közoonti Bizott­ságának első titkárát, hogv te­gyen baráti látogatást Jugo­szláviában. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. Budapest, 1974. április 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom