Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

'xMíkm 1971. ÁPRILIS 28., VASÁRNAP .Gödöllő Megnyílt a tavaszi tárlat Tíz alkotó 42 müve Szombaton délben dr. Lo­sonci Miklós művészettörténész nyitotta meg a Petőfi Műve­lődési Házban Gödöllő város és a járás képzőművészeinek hagyományos tavaszi tárlatát. A kiállításon tíz hivatásos és amatőr alkotó — Chlumetzky Tibor, Kecskeméti Mihály, László Lilla, Lőrinc Rezső, Miró Eszter, Pataki Tibor, Remsey Gábor, Szekeres Er­zsébet, Takács József és Zay- zon Ágnes — 42 festményét, szobrát, és intarziáját tekint­hetik meg a látogatók. A kiál­lítás május 5-ig tart nyitva, naponta 10-től 18 óráig. Fokozott figyelmet kap az anyanyelv és a kultúra a III. megyei nemzetiségi találkozó programjában A III. Pest megyei nemzeti­ségi talállwzót előkészítő ope­ratív bizottság legutóbbi ülé­sén végleges döntés született a találkozó időpontjára és programjára. Eszerint a me­gyei nemzetiségi találkozó ese­ményei már június elején megkezdődnek, a fő rendezvények idő­pontja azonban a június 15-től 23-ig terjedő hét. A központi rendezvények szín­helye a szentendrei járás és ezen belül is Pomáz lesz, egy- egy eseménynek azonban ott­hont adnak a megye más nem­zetiségi települései is. Az idei ■ nemzetiségi héten különös hangsúlyt és fokozott figyel- I met kap a nemzetiségi anya- I nyelv és kultúra ápolása, to- j vábbfejlesztése. ! Június, 11-én Budaörsön, 11- j let ve 17-én Pilisvörösvárott | tartják a megye nemzetiségi óvónőinek, 'illetve tanítóinak- tanárainak tanácskozását. Az óvodai tanácskozás ideje alatt a budaörsi óvodában nemzeti­ségi mese- és ifjúsági könyv­kiállítás tart nyitva. Megvitat­ják gondjaikat és időszerű ten­nivalóikat a nemzetiségi köz­ségek könyvtárosai is, ennek a tanácskozásnak Pomáz ad ott­Holnap: Vácszentlászlón. országos bemutató A sevillai borbély a Déryné Színház előadásában HAMAR MUNKA RITKÁN JÓ — tartja a mondás. Ilyen „ritkán” volt például 1816- ban, amikoris Rossini, a „pe- earói hattyú” röpke 13 nap alatt komponálta meg az egész operairodalom egyik leg­csodálatosabb remekét, A se­villai borbélyt. Nem nehéz feladat jó színpadi műből jó operát írni — vetheti el­lent valaki. Valóban: az ala­pul szolgáló azonos című dráma a kalandos életű Beaumarchais színdarabja a folytatással, a Figaró házas­ságával együtt a Moliere és Gogol közti időszak legjobb vígjátéka. A spanyol környe­zetben játszódó történet, az arisztokrata ifjú és a polgár­lány szerelme az osztálykü­lönbséget tette bírálat tár­gyává. A nehéz helyzeteket pedig sorra megoldja az ezermester borbélylegény: Fi­garó. A talpraesett " szolga alakja már korábban is meg­jelent a drámairodalomban. Figaro azonban elődeinél sokkal előbb, sok oldalról jellemzett alak, akinek már polgári öntudata van. A téma egyébként nem­csak a dráma színpadán nem volt új, hanem az operáén sem. Rossini bátran átvette a múlt színpadi és zenei ha­gyományait, de szívesen ta­nult a mozarti muzsikából is eredetiséget. Szikrázóan szellemes dallamaiban vég­eredményben az olasz víg- operai tradíció teljesedik be. Rossini a közönségnek írt világos, érthető, élvezhető és szórakoztató operát, teli vi­dámsággal, anélkül, hogy a felsorolt jellemzők alkotá­sának értékét, színvonálát csökkentették volna. Ezért tudjuk helyeselni a Déryné Színház darabválasztását: ez a mű rendkívül alkalmas ar­ra, hogy a közönséggel meg­ismertesse és megszerettes­se az operaműfajt AZ ELŐADÁS KÖVETI ROSSINI CÉLJÁT: művé­szi szinten szórakoztat. He­lyesen vonta össze az első és a második felvonást egy résszé Weöres Sándor, aki kamaraszínpadra alkalmazta Harsányi Zsolt fordítását. A húzások eredménye: ügye­sen váltogatják egymást a dialógusok és a zárt zeneszá­mok — egy pillanatra sem unatkozunk. Élvezzük a szel­lemes párbeszédeket és a sod­ró lendületű, fülbe mászó muzsikát. Persze, ehhez a rendező Kertész László is nagymértékben hozzájárult jó néhány ötlettel. Miköz­ben például tiszteli a zenét, jól tudja, hogy még az ilyen kitűnő dallamok sem kötik le önmagukban, színpadi tör­ténés nélkül a színház né­zőit. így a nyitány alatti tán­cos-szöveges előjáték kitűnő expozíció: megtudjuk, hogy Bartolo doktor gyámlánya vagyonát szeretné megka­parintani. Jól ellensúlyozza a rende­ző az időbeli tömörítést a helyszín bővítésével. Bár ki­csi a színpad, ennek min­den zegét-zugát kihasznál­ják a szereplők. A sok moz­gás (mindig indokoltan) nem nagyja lankadni a figyelmet. Bevált a nézőtér is, mint egyik „járás” bevonása a já­tékba. Sostarics Zsuzsa dísz­letei is jelentős segítői az elő­adásnak. Rimanóczy Yvonne jelmezei a szükséges módon és mértékben igazodnak a témához és a környezethez. A SZEREPLŐK LÁTHA­TÓAN JÓL ÉRZIK MAGU­KAT. Nem csoda: az áriák és az együttesek megannyi lehe­tőségeket nyújtanak az éne­keseknek, hogy tudásukat csil­logtassák. Hosszasan lehet­ne sorolni a mű és az elő­adás sikeres részeit; a szere­nádot, Figaro híres belépő­jét, Almaviva beszállásolási kísérletét, az énekleckét és így tovább. Hatásosak a fel­vonásvégi finálék. Külön eré­nye és egyben érdekessége az előadásnak, hogy az együt­tes éneklés sokkal jobb, mint a magánszámok. így tehát el­sősorban az együttest dicsér­jük, aztán a leghálásabb sze­rep, Figaro alakítóját: Bordás Dezsőt. Kálny Zsuzsa viszont helyenként nem tudott meg­birkózni erősen koloraturás mezzoszerepével. László End­re karmester biztosan tartot­ta kezében a zenekar irá­nyítását. Dalos Gábor A Déryné Színház A se­villai borbély országos be­mutatóját Pest megyében, Vácszentlászlón tartja, hol­nap este V28 órai kezdettel. Ezután ebben a színházi sze­zonban a megyében május 19-én Szobon, délután 2 óra­kor, 20-án Nagykőrösön, dél- : után 3 órakor mutatja be I a vígoperát. hont, június 18-án. A könyv­táros-tanácskozás túlmutat a megye határain, Nógrád me­gyei szakemberek is részt- vesznek azon. Országos jellegű lesz vi­szont a nemzetiségi klub­vezetők tapasztalatcseréje, a pomázi művelődési házban, június 19-én. Nemzetiségi népi hagyomá­nyok, anyanyelvi kultúra és a nemzetiségek története címmel rendez kiállítást Pomázon, a tanácsházán és a pártházban a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, a Pest megyei Könyvtár és a Pest megyei Le­véltár. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága június 21-re, Budapestre fórumra hívja a nemzetiségi községek párttit­kárait, tanácselnökeit, a kong­resszusok küldötteit, az érin­tett járások párt-, állami és tömegszervezeti vezetőit. A III. Pest megyei nemzeti­ségi találkozó záróprogramja június 22-én este Pomázon díszelőadással kezdődik, amelyen fellép a Nemzeti­ségi Szövetségek Központi Művészegyüttese. Június 23-án, ugyancsak Po­mázon Dunabogdány, Pomáz és Pilisvörösvár fúvószeneka­rai ébresztővel és térzenével köszöntik a megye minden te­rületéről érkező vendégeket és a pomáziakat. A délelőtt fo­lyamán az úttörő szemlék győztesei tartanak bemutatót és a szentendrei járás nemzeti­ségi versmondói szerepelnek, délután pedig a nemzetiségi népviseleti felvonulást köve­tően a megye vezető népi együtteseinek műsorában gyö­nyörködhet a közönség. D. G. TV-FIGYELO Érúclv és CrkÚlCS. Hosszú hó­napok, tizenhárom folytatás után péntek este befejeződött a televízió Érdek és érdekelt­ség című politikai vitaműsora. A Pozsgay Imre vezette adás­sorozat nemcsak időben fo­gott át ilyen nagy szakaszt, hanem a megvizsgált prob­lémákat tekintve, sőt még földrajzilag is. A műspr ké­szítői vidékre is ellátogattak, bevonva az anyagba az ország több tájegységét. A bonyolult, összetett prob­lémákat elemző, tartalmas, ér­dekes műsorban a választott téma minden fontos és ak­tuális kérdése szóba került; összefoglalása-vissz^adása biz­tosan kitenne egy vaskos kö­tetet. Erre itt nincs mód. A műsor egyik fő törekvésére- szándékára azonban e rövid ismertetésben is felhívhatjuk a figyelmet. Nevezetesen arra — ezt egyébként a péntek esti összefoglaló is hangsú­lyozta —, hogy az érdeket, el­lentétben bizonyos közhan­gulatokkal, nem szabad és nem lehet valami sanda és sunyi dolognak tekinteni. Az érdek nem erkölcstelen. Arra magától értetődően vigyázni keli, hogy az anyagi és erköl­csi, humánus érdek természe­tes és kívánatos egyensúlya sohase boruljon fel. Érdekes, jó műsor volt az Érdek és érdekeltség. Jó len­ne, ha a tv gondolkodna a folytatáson. Ökrös László Portrék. Dokumentációs ér­tékük felbecsülhetetlen azok­nak a riportfilmeknek, melye­ket nagy tudósokkal, híres személyiségekkel készít (és készített) a televízió. A velük folytatott beszélgetésekből egy-egy tudományág, vagy egy-egy történelmi, művészeti periódus érdekfeszítő titkai, a személyes élmények, a meg­élt, átszenvedett, olykor a ri­portalanyok által személyük tevékenységével formált va­lóság megannyi ténye válnak közkinccsé. Csütörtökön és pénteken két ilyen portréfilmet is lát­hattunk. Közülük az 1918-as, úgynevezett Galilei-per fő-? vádlottaj, az akkor diáklány, ma Kanadában élő elméleti fizikus Duczynska Ilona be­mutatásának szentelt, össze­sen csaknem két óra terje­delmű film volt az érdeke­sebb, s a Magyar tudósok so­rozatban Köpeczi Béla aka­démikussal, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárá­val folytatott beszélgetés volt az időszerűbb. Persze így is volt ez rendjén. Duczynska Ilona egy olyan életútról vall­hatott, amely eseménygaz- dagságában, színességében, I elvi tanulságaiban felér egy I jól szervezett és nagyon jól j megírt regénnyel. Nemcsak a? első világháború utolsó idő­szakának, majd a Tanácsköz­társaság idejének számos, alig ismert , tértyéről kaptunk bővebb tájékoztatást, hanem a nemzetközi munkásmozga­lom két világháború közötti, mozgalmas évtizedeiről is, Köpeczi Béla portréjának időszerű vonását pedig az adta, hogy nem elsősorban az elvont elméleti tudóst is­merhettük meg, hanem azt az embert, aki tudósként is kö­vetkezetesen figyeli a minden­napok valóságát, a mai ma­gyar és nemzetközi élet ese­ményeit. Köpeczit éppúgy érdeklik a francia diákmoz­galmak, mint az itthoni köz- művelődési viták, s tevé­kenységének nem kis részét fordítja éppen az ilyen és hasonló kérdések elemzésére. Elmélet és gyakorlat egysé­gének szép példájáról adott hírt ez a sikerült portréfilm. Hatása talán azért lehetett elevenebb a különben igen tartalmas Duczynska Ilona- portrénál, mert azt kissé ter­jengősre engedték készítői, Takács István Kistarcsán, a fésűsfonóban Az anya gondja a közösség gondja Beszélgetésünk részvevői asszonyok. Munkásasz- szonyok. Édesanyák. A téma a gyermeknevelés, a csa­lád, fél évvel a népesedéspolitikai kormányhatározat titán. A színhely a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár kis- tarcsai gyára, ahol a 780 dolgozó közül 667 nő, asz- szony és közülük 237 harminc éven aluli. Örömökről, gondokról esik szó, töprengésféle ez a beszélgetés, számtalanszor átgondolt gondolatok szavakba for­málása. PEST MEGYEI HÍRLAP: — A kis­tarcsai gyár jellegzetesen női üzem, amelyet közvetlenül és — mondhatjuk így — töményen érint a kormányhatározat. Mi­lyen adatok igazolhatják ezt? STRÉER KÁROLYNÉ szb­elnök (fia 16 éves): — A kor­mányhatározat nyomán ja­nuár 1-én lépett életbe az a rendelkezés, amely évente egy 14 éven aluli gyermek után 2, két gyermek után 5, három vagy több gyermek után 9 nap fizetett pótszabadságot biztosít az anyának. Most írjuk össze a szabadnapokra jogosultakat, és eddigi felméréseink szerint ez a gyárban 850 napot tesz ki. Gyermeknevelést segítő intéz­kedés volt a gyermekápolási táppénzjogosultság kiterjeszté­se is. Januárban összesen 44-en 333 nappal, februárban 49-en 364 nappal, márciusban valamennyivel kevesebben vették igénybe. Hogy mennyi­re női üzem vagyunk, azit bizo­nyítja. hogy jelenleg 64-en vannak otthon gyermekgondo­zási segéllyel, 12-en pedig szü­lési szabadságon. SOMHEGYI JÓZSEFNÉ, a II. alapszervezet párttitkára (fia szakmunkástanuló, lánya gimnazista): — Másik 12 kis­mama betöltötte a negyedik hónapos terhességét, lekerül­tek a gépről, könnyű előkészí­tő munkát végeznek és termé­szetesen kapják a korábbi munkakörüknek megfelelő át­lagbért PEST MEGYEI HÍRLAP: — Isme­rik-e az asszonyok a kormány- határozatban foglaltakat és mi­ként vélekednek a kedvezmé­nyekről? CSONTOS JÁNOSNÉ kettő­ző (fia és lányai 15, 12 és 7 évesek): — Az anyasági segély már engem aztán igazán nem érint, de ha jól emlékszem, mi annak idején 400 forintos ba- bakelengye-utalványt és 600 forint segélyt kaptunk. TÓTH ANTALNÉ cérnázó (9 éves kislány, 3 éves kisfiú és immáron egy 5. hónapos kisfiú anyja): — A szívem alatt hardtam a picit, amikor a televízió bemondta a ked­vezményeket. Bevallom őszin­tén, számolgattam, drukkol­tam, hogy mikor születik meg a baba. És ez a nap január 1-ére esett! Szerencsém volt, mert bizony három gyereknél minden fillér számít. így én már a 2500 forintos anya­sági segélyt és babakelengye- juttatást kaptam. TOKAJI GYULÁNÉ festő (kisfiái 5 és 3 évesek, kislánya 1 éves múlt): — Itt van a konyhaszekrényben ez a kis füzet, ebbe fillérre írom a be­vételeket és a kiadásokat. Ezerkilencszáz forint gyer­mekgondozásit kapok és 960 forint családi pótlékot. Attilá­ra júniusig 900-at, Szilviára .ezer forint gondozásit. Ez az­előtt gyermekenként 650 fo­rint volt Mondjam így: egyik napról a másikra emelkedett meg a pénz, váratlanul, elég komoly könnyebbséget jelent ez, tálán mondanom sem kell. DÓSA LASZLÓNÉ számlázó (lánya gimnazista, fiúikrei el­ső osztályosok): — Júniustól két gyermek után 100—100 fo­rinttal emelkedik a családi pótlék, számoljuk kit hogyan érint... PEST MEGYEI HÍRLAP: — Mi- lyen módon járul hozzá a gyár a kormányhatározat valóra vál­tásához? SOMHEGYI JÓZSEFNÉ: — Azt hiszem, mindenekelőtt és büszkén elmondhatjuk, a kis- tarcsai gyárnak saját bölcső­déje és óvodája van, és eddig még tninden jelentkező igényét kielégíthettük. ZÄMBA ANDRÁSNÉ mot­ringoló (fiai 12, 9 és 6 évesek): — A műszakbeosztásnál a legmesszebbmenőkig figyelem­be veszik az anyák érdekeit. Én is járhatnék egy műszakba is, de a három műszakot vál­laltam, elsősorban az éjszakai pótdíjért. Nemrégiben egy szép kis házat építettünk, de a fér­jemet leszázalékolták, meg ott a három gyerek, el lehet kép­zelni, milyen gond mindez. STRÉER KAROLYNJE: — A többgyermekes anyáknak min­den év augusztusában úgyne­vezett iskolázási segélyt adunk, amely 5—800 forint között mozog. DÓSA LASZLÓNÉ: — Ez a segély jól jön, mert százakba kerül három gyereket előké­szíteni az iskolára. De ha már a segélyről van szó, rendkí­vüli segély jól jönne egy ki­csit gyakrabban is. TOKAJI GYULANÉ: — Én egyszer kaptam szakszervezeti segélyt, igaz, ha jól tudom, nem is kértem. Egyszer, az öt év alatt, merthogy öt éve ál­landóan gyermekgondozásin vagyok itthon. De én úgy va­gyok, inkább nem is kérem. STRÉER KÁROLYNÉ: — A rendelkezésünkre álló segély­keret — ahogy most hirtelen összeszámolom — évente 60 ezer forint körüli. Ügy érzem, többé-kevésbé sikerült igazsá­gosan elosztani. Mindenesetre megnézzük Dósáné helyzetét. SOMHEGYI JÓZSEFNÉ: — A vélemények azt jelzik, nincs nagyobb probléma az üdülési helyek elosztásával sem. Az R-alapból évek óta bérelünk Siófokon egy négyszobás há­zat, ugyanis a SZOT-beutalók­kal a családosok helyzetét nem tudjuk megoldani. Siófokon viszont egy-egy szezonban több mint százan üdülhetnek — és üdülnek is —, családok. Itt sem kellett még senki ké­relmét elutasítanunk, és a Ba­laton mellett mindig telt ház van. Három éve rendszeres a gyerekek ingyenes üdültetése is, és van egy csehszlovákiai csereüdültetési megállapodá­sunk, ez is népszerű. STRÉER KÁROLYNÉ: — Teljesen új ez évtől a gyermek csereüdültetés. CSONTOS JÁNOSNÉ: — Mi 1971 óta lakunk Kistarcsán, Dévaványáról jöttünk, most kezdünk építkezni. Nekem kétszer is szóltak, hogy enged­jem el üdülni a gyereket, most elengedem a lányom a Tátrá­ba. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Sza- vaiiból az tűnik ki, ezt eddiíj bi­zonyos anyagi problémák gátol­ták. De hát hallottuk: ingyenes a gyereküdültetés. ZÄMBA ANDRÁSNÉ — Az üdültetés nem kerül pénzbe, de valahogy úgy van vele az ember, hogy mégis pénzbe ke­rül. Csak fel kell egy kicsit frissíteni a ruházatukat, meg aztán egy kis zsebpénzt is kell adni, hát kétszer is meggon­dolja az ember. És aztán a na­gyobbak segítsége bizony elkél otthon, a ház körül. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Ügy véljük — s ez a beszélgetés so­rán is kiderült —, hogy a kor­mányzat nagyon jelentős intéz­kedésekkel, a gyár pedig figye­lemre méltó kedvezményekkel igyekszik segíteni a gyermekes anyák, családok gondjain. To­vábbi gond azonban még van. SOMHEGYI JÓZSEFNÉ: — Régi gyakorlat nálunk, hogy a gyermekgondozásin levő asz- szonyokat egy-másfél év után felkeressük az otthonukban, beszélgetünk velük, és azt is megkérdezzük, mikor jönnek vissza dolgozni. A mostani ta­pasztalatunk az, hogy az asz- szonyok általában igénybe ve­szik a teljes három évet. WERNER JÁNOSNÉ igaz­gató (két fiatalember-fiú édesanyja): — Mint anya-: mindenképpen megnyugtató, hogy az állam a legkülönbö­zőbb formában segíti-támo- gatja a gyermeknevelést, mint gazdasági vezetőnek azon­ban roppant komoly gondjaim vannak. Hiányzanak az asz­szonyok, s ezt különösen azok az üzemrészek veszik észre — mint a fonoda, a kettőző, a cérnázó, a motringoló —, ahol sok a fiatal anya. Volt a köz­vetlen termelésben olyan üzemrész, ahol a létszám egy­negyede hiányzott. A gyár az első negyedévben a termelési programtól mennyiségileg le­maradt. Hozzáteszem azonban rögtön: mennyiségileg ugyan lemaradtunk, de az egy mun­kás egy órára eső termelése átlagban nőtt... TOKAJI GYULANÉ: — OTP-re építettük ezt a kis házat, igaz, a szülők is segí­tettek. De a havi részlet meg­van. Most kerítés kellene* mert a gyerekek állandóain kinn vannak az utcán. Kabát, nadrág kell a gyerekeknek. A férjem 2 ezer 300 forintot ke­res, én a festődében 1600 fo­rintot kaptam. Az én pénzem nem volt nagy, azért nem lenne érdemes korábban visz- szamennii dolgozni. Amikor visszamegyek, akkor gépre kérem magam. Igaz, tanulni kell, de hát tanulok! Egy jó kettőző 2400—2800 forintot is megkeres. Egyelőre azonban itthon maradok. Van ez a kert, 300 négyszögöl, én az idén még egy fillért nem ad­tam primőr dolgokért. Meg három malacot is tartunk. Mindezek mellett a rokonság­ban most családi esemény lesz, és a költségvetésemből egyelőre hiányzik az a 300 fo­rint. TÓTH ANTALNÉ: — Most ideiglenesen itt vagyunk anyámnál, de ez is csak egy szoba, konyha. Az albérle­tünkben nem lehet a három gyermeket nevelni, különö­sen, hogy még ablaka sincs. A tanács segítségét várjuk. Még, ha egy szövetkezeti la­kást is kapnánk, az OTP-t valahogy tudnánk vállalni. DÓSA LÁSZLÓNÉ: Tény­leg sok segítséget kapunk az államtól, meg a gyártól is. Da mindennapi gondjaink is van­nak, méghozzá olyanok is, amelyeket nehéz megérteni. Két hete akartam például a két gyereknek egy-egy be­csületesebb nadrágot venni. Farmert, ami olcsóbb lenne, nem találtam, a legolcsóbb szövetnadrág pedig 194 fo­rint. Egy falat nadrág! Éa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom