Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Tizenhárom év múltán — ismét Elismerés a váci MÁV-csomópontnak A váci MÁV-állomásfőnök- ség. a fűtőházfőnökség és a vasúti szertár múlt évi jó munkájának elismeréséül, 1961 óta először, a váci MÁV- csomópontot a Magyar Ál­lamvasutak Vezérigazgatósága és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöksége dicsérő oklevéllel jutalmazta. Az oklevél ünnepélyes át­adására ma délelőtt kerül sor a vasutasok népszerű Gödör- helyiségében. Ifjúsági parlament a FICE-ben A Pamutnyomóipari Vállalat váci gyárában (FICE) április 29-én, délután fél 3 órai kez­dettel, ifjúsági parlamentet rendeznek. Mintegy száz meg­hívott fiatal előtt ad tájékoz­tatást a gyár gazdasági hely­zetéről Győri Tibor igazgató, majd beszámol az ifjúságpoli­tikai feladatok végrehajtásáról és a további tervekről. Vita után megválasztják a küldöt­teket a vállalati parlamentbe. Előadás a nőfelelősöknek A városi tanács tanácskozó- ' termében a párt- és tömeg­szervezetek nőfelelőseinek tartott előadást dr. Balogh Miklósné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának munka­társa, a népesedéspolitikai ha­tározat végrehajtásával kap­csolatos feladatokról. Az úttörők nyári táborozásáért A Gábor József utcai iskola szülői munkaközössége és ne­velőtestülete lelkesen készült a mai, szombati műsoros estre, melyet a szülőknek rendeznek a váci állami zeneiskola nagy­termében. A bevételt az úttö­rőcsapat nyári táborozásának elősegítésére fordítják. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A.VÁC.I JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1 1974. ÁPRILIS 27., SZOMBAT egészségügy vacott es a járásban Sokat várnak a sáv-belgyógyászati rendszertől JAV'lTANI A FELSZERELTSÉGET - NŐTT A TÁPPÉNZES NAPOK SZÁMA Míg 1938-ban az országos szakorvosi óraszám 546, addig 1967-ben csaknem 7 ezer volt: ez a két adat is bizonyítéka annak, hogy felszabadulásunk óta kormányzatunk nj,ennyire fejlesztette az egészségügyi el­látást, a szakorvosi hálózatot, illetve a rendelőintézeteket. Az 1950-es években a városok­ban, majd fokozatosan a nagy­községekben, kisebb falvakban építettek rendelőt, intézeteket. Vácott 1949-ben három szak­ágban, napi tizennyolc órával indult meg a szakorvosi ren­delés. S ma? Tizenöt szakterületen, 32 munkahellyel, 175 órában látja el az intézet a járó- betegek nagy részét, orvosi utasításokkal, gyógyszer­rel. A járás területén 1963-ban, napi 49 órával, Szob község­ben, majd 1969-ben, napi 69 órával, Dunakeszin létesült szakorvosi rendelő. Tavaly országosan ezer lakosra 3,3 szakorvosi óra jutott, míg ezen a vidéken 2,7. Említést érdemel, hogy az óraszám növekedését nem kí­séri eléggé nyomon az intézeti épületek alapterületének nö­vekedése, ezért nehézségek adódnak a betegellátásban, s gyakran zsúfoltak a rendelők. Szerteágazó feladatköre van a szakorvosi rendelőintéze­teknek: a szakmai irányításon kívül, a táppénzes betegek fe­lülvizsgálatát kell megszervez­niük, el kell végezniük a mun­kaalkalmassági vizsgálatokat, kinevezni a szakorvosokat, egybehangolni a körzeti orvo­sok munkáját, részt venni az egészségnevelésben. Természetesen a legfonto­sabb munka: a járóbetegek Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya 3,50—6,50, a tarka­bab 26—28, a fehér 18—20 fo­rintba került kilónként. A zöldséget 30—32, a sárgaré­pát 8—15 forintért adták. A sóska kilója 12, csomója 2 fo­rint volt, a spenót 7—8, illet­ve másfél forintba került. A primőr kelkáposzta kilójáért 15 forintot kértek. A fehér ka­ralábé darabja 2—3.50, a kék karalábéé 4,20-ért kelt el. A saláta ára 80 fillér és 3 fo­rint között változott. A retek csomójáért 1—3 forintot, a hagymáért 1,50—2,60-at kér­tek. A zöld hegyes paprika da­rabját 1—3,50-re tartották. Az uborka kilója 32 forint volt. A sampinyon gomba kilójáért 60 forintot kértek. Az alma kilóját 7—15 forint között mérték, fajtájától, nagyságától és minőségétől függően változott az ára. A dióbélért 50—55, a héjas dió­ért 25 forintot kértek. A szil­valekvárt 24 forintért kínál­ták. Hal kevés volt, 20 forintért mérték kilóját. A termelőszövetkezeti áru- dákban a csirke kilójáért 32, az előnevelt csirke darabjáért 22 forintot kértek. Kézilabda Javuló formában Váci Híradás—Telefongyár 13:12 (7:6) Budapest, Mogyoródi út, 200 néző. V. Híradás: Seres—Virágh— Szalontai—Együd (1) — Pet­rányi (5) — Boczkó (1) — Szé­kely (3) — Berczelly (3) — Sári —Nyári—Kozma—Petre. Több heti gyenge szereplés után, a Híradás kézilabda­csapata bravúros győzelmet aratott a Telefongyár ottho­nában. A hazaiak kaptak láb­ra először: 2:0-ra, majd 4:2-re vezettek, de ezzel el is lőtték puskaporukat. Az egyre job­ban belelendülő váciak fe­gyelmezett, szigorú és kemény védekezéssel megállították a rohamokat, és pontos lövések­kel a maguk javára fordítot­ták a találkozót. A csapat küzdeniakarásból jelesre vizsgázott. Egy győzelem, egy vereség A tavaszi forduló harmadik mérkőzését bonyolították 1 le legutóbb, s meglepetésre, a Penomah biztosan fektette kétvállra otthonában a szarva­si csapatot. Penomah—Szarvas 12:6 (6:2) Penomah: Sluch, Aranyo­siné, Papp (3), Kucsa (1), Csá­szár (2), Bonifert (2), Klucsár, Gergely (3), Tóth (1), Rétiné. A Váci Fonó férficsapata Cegléden egygólos vereséget szenvedett az NB I B-ből ki­esett KÖZGÉP ellen. A vere­ség ellenére idei legjobb tel­jesítményét nyújtotta. Váci Fonó—Ceglédi KÖZGÉP 10:11 (6:6) Váci Fonó: Kovács, Cseszár, Király, Toldi, Pápa, Veres (1), Török (4), Zomborka, Kova- csics, Danyi (1), Rácz (4), Szabó. B.—T. ■ I; ■ szakellátásának biztosítása. A mylt esztendő összesített ada­tai szerint Vácott és a járás­ban a gyógykezelési esetek száma meghaladja az 500 ez­ret, az egy igényjogosultra ju­tó évi vizsgálat 3,9. Annak el­lenére, hogy a betegforgalom csökkenése és az egy betegre jutó idő növekedése a beteg- ellátás fejlődését igazolja, nem szabad, s nem lehet elfeled­kezni arról, hogy a minőségi javulás nem következhet be az intézetek területi fejlesztése, a rendelők bővítése nélkül. A panaszok jelentős része is a váróhelyiségek zsúfoltságára vonatkozik. Csökkentette a tumultust a váci rendelőintézetben be­vezetett kartonozó és be­tegirányítás, melyet még ebben az ötéves tervben megvalósítanak Szobon és Dunakeszin is. Gondok mutatkoznak néhány szakorvosi állás betöltése kö­rül, különösen a szemészet, a gégészet, a belgyógyászat s a röntgen tudna alkalmazni or­vosokat. Magas a felülvizsgáló főorvosi kar átlagéletkora: 62 év. , További érdekes adatra buk­kanunk, ha a táppénzes napok statisztikájában lapozunk: míg 1972-ben a rendelőintézetek orvosai 554 ezer táppénzes na­pot igazoltak, addig 1973-ban már több mint 608 ezret. Miért ez az emelkedés? A múlt esz­tendő első felében szervezték meg a területi terhesvédelmet, tökéletesítették a tanácsadást. A jelenlegi felülvizsgálati rendszerben sokat várnak a sáv-belgyógyászati rendszertől, mely a szakellátást közelebb viszi a lakossághoz: egy meg­határozott terület lakóinak egészségéért egy meghatáro­zott orvoskollektíva a felelős. Ez a rendszer megszünteti az orvos és a szakrendelői mun­ka párhuzamosságát, követ­kezésként csökken a nem in­dokolt „betegjárkáltatás”, s a betegre vonatkozó dokumen­táció egy helyen összpontosul. A váci szakorvosi rendelő- intézetben az országos szakér­tői bizottság saját szakorvo­saival munkaképesség-csökke­nést elbíráló bizottságot mű­ködtetett, s 1972 májusában, a helyi orvosok munkájának el­ismeréseként, engedélyezték e bizottság helyi szakorvosokból! összeállítását. A testület két évvel ezelőtt s tavaly ,is mintegy ezer esetet bírált el. Vácott jövőre megkezdik a vesebántalmakba-n szenve­dők rendszeres szakvizsgá­latát, gondozását, s tervbe vették a vérképző szervek megbetegedésében szen­vedők gondozását is. A járásban működő intézetek gondozási munkája már nem ilyen kedvező: Szobon csak a cukorbetegeket ápolják rend­szeresen, míg Dunakeszin sem­miféle központi gondozás nem folyik. A következő időszak feladatai közé tartozik e ren­delőintézetek további fejlesz­tése, bővítése, felszereltségük javítása. T. E. A szakemberek elismerték Új módszer a régi intézetben A Siketnémák Váci Országos Tanintézete 1802-ben nyitotta meg kapuját. Az azóta eltelt 172 esztendő al^att igen sokat fejlődött ű gyógypedagógiai oktatás. A váci iskóla mindig úttörő volt a kísérletezésekben, a korszerűbb és a haladóbb pe­dagógiai módszerek alkalma­zásában. A Csikós József ut­cai rokon tanintézet megnyi­tásakor rendezett, nemzetközi gyógypedagógus szimpozion hazai és külföLdi szakemberei elismeréssel említették a Vá­cott alkalmazott oktatási mód­szereket. Angyal József igazgató, aki 30 éve vezeti az intézetet, könyveivel, szakcikkek százai­val tette ismertté nevét. A jó példa ösztönzőleg hat a fiata­labb nemzedékre. Mikes Ist­ván tanár-festőművész a dia­vizuális esztétikai oktatás be­vezetésével kitűnő eredmé­nyeket ért el: módszere for­radalmasítja azoknak az okta­tását, akiket nem könnyű be­vezetni az ismeretek gazdag tárházába. (Papp—Gyímesi) Szavaztak a vásárlók A Fogyasztók Tanácsa által rendezett legutóbbi kiállításon a már kapható termékekre le­adhatták szavazatukat a vá­sárlók. A Váci Kötöttárugyár kétnadrágos gyermek tréning­ruhája osztatlan elismerést aratott. Korszerű: a konténer Ha a Tiszta Vác mozgalom eléri célját... Kétnapos soron kívüli szállítás Ezen a héten két levél és egy telefon-reklamáció pana­szolta: nagyon szemetes Vác, a Dunakanyar ipari centru­ma. — Milyen mód kínálkozik a változtatásra? — kérdeztük Hajas Józsefet, a városi ta­nács műszaki osztályának ve­zető főmérnökét. — Mi is kapunk reklamá­ciókat. A városát szerető em­berek között gyakran vissza­térő téma a köztisztaság, mely­nek megjavítása közügy és közérdek, érte mindnyájunk­nak nagyon sokat kell ten­nünk, önmagukban nem ele­gendők az állami erőfeszíté­sek, és kevésnek bizonyulnak a vállalatok, az üzemek szo­cialista brigádjainak, a lelkes KlSZ-fiata-loknak buzgólko- dásai. — Mit vállal magára a ta­nács? — A köztisztasági feladatok közé tartozik a házi és az ipa­ri hulladék összegyűjtése, el­szállítása, -deponálása vagy megsemmisítése és a közte­rületek rendbentartása. A hulladékot egységes, a célnak megfelelő edényekben gyűjtik. Néhány sűrűn lakott helyen kísérletképpen bevezettük a konténeres gyűjtést és szállí­tást, mely a legkorszerűbb módszer, de nem a legolcsóbb. Szeretnénk tovább szorgal­mazni a fedéllel ellátott edé­nyek beszerzését, mert a szét­szórásmentes gyűjtés és szál­lítás azok nélkül nem oldható meg. Névre szólóan küldtünk szét felszólításokat, de, saj­nos, sokan nem tettek eleget kérésünknek. — Hová szállítják a váci hulladékot? — Az évenként 45 ezer köb­méter szemét tömörítéses el­Jó kezdeményezés Irodalmi rendezvények — könyvtárakban Végre két újabb, okosan el­gondolt könyvtári rendez­vény zajlott le Vácon: az egyiket egy üzemi könyvtá­ros, a másikat a városi-járási könyvtár igazgatója szervezte. A Forte Fotokémia üzemi könyvtára a Mindene meg­van? című könyv nyilvános vitáján zsúfolásig megtöl­tötték az előadótermet a gyár,» munkásai. a városi-járási könyvtár olvasótermében az érdeklődők kevesebben vol­tak. A Forte Fotokémiai Ipar Szakszervezeti Könyv iára gyermeknevelésről szóló vi­tát kezdeményezett Fekete Gyula íróval. A könyv, amely­ről a vita folyt, A pedagógia időszerű kérdései hazánkban című sorozatban jelent meg, Mindene megvan? címmel. A mű a Tankönyvkiadó gondo­zásában jelent meg 1973-ban, és újkeletű gondolatokat ve­tett fel a gyermeknevelés­ben. A vitának előzményei is voltak. Az írás, mely elindí­totta, még 1971-ben jelent meg először, a Nők Lapjában, nagy visszhangot keltett, a benne felvetett néhány gon­dolat tovább gyűrűzött a tár­sadalomban, és hozzánk is elért, Vácra, egy üzemi könyv­tár jó kezdeményezése ré­vén. \ Az író készségesen adott választ a kérdésekre. A fel­szólalók többségükben nagy­családosok és fiatalok vol­tak, különböző foglalkozá­súak. A szflkebb körű vita még folytatódott a könyvtárban is. & A városi-járási könyvtár­ban Beszélgetés az írásról és a könyvről címmel rendeztek irodalmi estet. Kéki Béla fő­iskolai tanár, a könyvnyomta­tás nemzetközi viszonylatban. is legszakavatottabb ismerő­je tartott mindvégig válto­zatos előadást a könyvről, a könyv keletkezéséről, mint nyomdai termékről. Futólag érintette csak a történeti századokat, de így is egész, kerek, tudományos és mégis népszerű előadást hallottunk. A betétnek s^ánt könyvtörténeti fejezetek, me­lyeket Papp Zoltán színmű­vész adott elő, történeti sor­rendben illeszkedtek az elő­adáshoz. Kéki Béla külön kitért a magyar könyvnyomtatás leg- nagyobbjára. Misztótfalusi Kis Miklósra. Kár. hogy a meghívóban, a témához kap­csolatos könyveket felsorol­va, éppen azokat a könyveket nem ajánlották az irodalmi est szerkesztői, melyekből ala­posabban is megismerhető nagy tipográfusunk, Németh László Eklézsiamegkövetés, és Haimen György Misztótfalusi Kis Miklós című művét. Petővári Gyula helyezésére a város déli ré­szét jelöltük ki. Tavaly az el­szállítás és az elhelyezés költ­ségeire tanácsi részről három és fél millió forintot fordítot­tunk. Nem kevésbé fontos a közterületek tisztántartása sem. A legtöbb jogos kifogás azt éri, mert a feladat ellá­tása sok kötelezett között osz­lik meg. A szilárd burko­latú úttestek tisztítása, a par­kokban a hulladék összegyűj­tése és elszállítása a Városi Tanács Kommunális Költség- vetési Üzemének feladata. — A többi területen? — Burkolatlan utakon az úttest középvonaláig az utca és az ingatlanok előtti jáirda rendszeres takarítása, tisztán­tartása a tulajdonos, állami házak előtt a Városgazdálko­dási Vállalat, üzletek előtt pedig a kereskedelmi vagy szolgáltató egység kötelessége. A legtöbb vita, szabálysértés ez utóbbi elmulasztása miatt adódik. Az üzletek dolgozói takarítanak, de a járdasze­metet a szegély mellé rakják, ahonnan a szél elhordja. Egy­szerűbb lenne a gyűjtőedé­nyekbe helyezniük. Gond az állami házak előtti szakasz tisztántartása is ott, ahol nincs házfelügyelő. A Város­gazdálkodási Vállalat kis mé­retű motoros seprőgép beszer­zésével próbálja biztosítani a tisztaságot, de a társadalmi se­gítségre és összefogásra is szükség van. — A kilencszázadik évfor­dulóra tiszta lesz a város? — Az igényeinkhez mért feladatok nagyok, megoldásuk pedig olyan fontos, hogy a cél érdekében minden lakosnak, felnőttnek és gyermeknek ösz- sze kell fognia. A kilencszá­zadik évforduló a város ün­nepe, amelyet szebbé tudunk tenni, ha a Tiszta Vác moz­galom eléri célját. Most, áp­rilis 29-én és 30-án, az ünnepi felvonulás mentéről a Kom­munális Költségvetési Üzem a takarítás feladatin kívül so- ronkívül elszállítja majd a hulladékot, amely a járdák és a zöld szegélyek takarításá­ból keletkezik. Én is arra ké­rem a váciakat, hogy a har­mincadik szabad május else­je megünneplése érdekében végezze el mindenki az őt megillető munkát, május ha­vát tegyük köztisztasági hó­nappá. (—pr—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom