Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

1 Éljen a szocializmust építő magyar nép! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) 4 Kiváló vállalói a PEVDI Termelésnövekedés - termelékenységből Lassan már hagyomány, hogy a kitüntetett vállalatok listáján rendre ott találjuk a most tizennyolc esztendős Pest megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Vállalatot. Az újabb kitüntetés átadásának színhe­lye tegnap délután az Európa étterem volt, ahol megjelent ár. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetője, ár. Békési László, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese, Ga- bányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osz­tályvezetője, Osztás János, az MSZMP Budai Járási Bizott­ságának titkára, Török Zoltán, a Pest megyei Tanács ipari osztályának vezetője, Fritsch István, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának osztályve­zetője és Nagy Tamás, a He- lyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára. Az ünnepségnek külön ran­got adott az a tény, hogy a vállalat alig két nappal koráb­ban postázta a Pest megyei pártbizottság címére o XI. kongresszus tiszteletére vállalt felajánlását, amelyben egye­bek között vállalták, hogy ex­portjukat 8 százalékkal növe­lik. Túrái János, a vállalati szakszervezeti tanács titkárá­nak megnyitó szavai után Édes István igazgató a tavalyi terv teljesítéséről adott számot. A PEVDI 1973-ban valamennyi vállalt termelési feladatát túl­teljesítette, 545 milliós árbevé­telének csaknem minden ötö­dik forintja a nyereséget gya­rapítja. Harmincról 37 száza­lékra nőtt a nyugati export mértéke, így abszolút értékben kereken 2 millió dollárra emelkedett. S ami talán a leg- örvendetesebb: a több mint 20 százalékos termelésnöveke­dés 85 százalékát termelékeny­ségből fedezték. Az igazgató a továbbiakban a gyáregységek­ben folyó munka verseny-moz­galom erősödéséről tájékoztat­ta a jelenlevőket: ma már a foglalkoztatottak 90 százaléka brigád tag. Jelentősen befolyá­solja a dolgozók munkahelyi közérzetét az a tény is, hogy az egészségügyi, szociális és kulturális létesítmények fej­lesztésére a vállalat 13,2 mil­liót költött 1973-ban. Javarészt ennek köszönhető, hogy meg­nyugtatóan stabilizálódott a munkaerőhelyzet. Beszéde vé­gén Édes István a vállalat mind a 3 ezer dolgozójának óhaját fogalmazta meg: „Erőinket nem értékeljük túl, de határozottan kijelenthetjük, megvan a becsvágyunk arra, hogy a Minisztertanács és a SZOT jelenleg birtokunkban levő vándorzászlaját az elkö­vetkező öt évre is megtartsuk”. Ezután dr. Békési László, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese adta át a könnyűipar kiváló vállalata kitüntetést reprezentáló okle­velet Édes István igazgatónak. Majd Gabányi Lajos, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője köszöntötte a vállalat dolgozóit s olvasta fel a párt- bizottság első titkárának, Cser- venka Ferencnének gratuláló levelét. Az ünnepség záró mo­tívumaként tízen a könnyűipar kiváló dolgozója, húszán pedig a vállalat kiváló dolgozója ki­tüntetést vették át. (A mai na­pon megrendezésre kerülő gyáregységi ünnepségeken to­vábbi 95 dolgozó részesül ha­sonló kitüntetésben.) K. P. Kongresszusi versenyben Elismerő oklevél a PENOMAH-nak Jobb minőség, új készítmények — Amikor tavaly dolgozóink úgy döntöttek, hogy csatlakoz­nak a húsipari vállalatok szo­cialista mumkaversenyéhez, magunk sem reméltük, hogy az élmezőnyben, a legjobb öt között végzünk — mondta Marschik Pál, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatója, mi­után a pénteken rendezett ün­nepségen Horváth Miklóstól, az Állatforgalimi és Húsipari Tröszt üzemgazdasági igazga­tójától, a vállalat 2200 főnyi gárdája nevében, átvette a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter elismerő okle­velét. A budapesti központban rendezett ünnepi eseményen a ceglédi, a váci, a balassagyar­mati gyár küldöttei között megjelent Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezetője és He­re ncsényi József, a Nógrád megyei tanács elnölkhielyette- se. A PENOMAH fejlődését jel­zi, hogy termelési értékük 10,3, a termelékenység 4,3 százalék­kal növekedett; bruttó árbe­vételük meghaladta a másfél milliárd forintot. Javult ter­mékeik minősége — a minő­ségvizsgáló intézetek lényege­sen kevesebb kifogást emeltek, mint korábban —, számos új készítménnyel jelentkeztek a piacon. A vállalat tavaly — tervét teljesítve — 223 ezer hízott sertést vásárolt fel. A gazda­ságoktól 35 600 szarvasmarhát vettek meg, három és fél ezer­rel többet, mint egy évvel ko­rábban. A külföldi megrende­lőknek lábon eladott hízóbika mellett 114 vagon marhahúst is exportáltak. Juh- ésbárány- hús-exportjuk megháromszo­rozódott 1973-ban, s így kilenc vagont tett ki. 40 ezer élő bir­kát és 2700 vágólovat is szállí­Három község összefogásával Vízműavatás Kerepesen Pénteken délután Kistar- csa—Kerepes—Nagytarcsa kö­zös regionális vízmű társulata Kerepesen taggyűlést tartott amelyen Liptai Tivadar elnök tájékoztatta a küldötteket a vízműtársulat 1970. augusztusi alakulása óta eltelt időszak eredményeiről. A három község területén megközelítőleg 18 ezer ember él. A vízműtársulás gondolatát szívesen fogadták, miután Ke­repesen és Nagytarcsán állan­dó vízhiánnyal küzdötteík, a kistarcsai kutak pedig coli­fertőzöttek voltak. Három év alatt állami és saját hozzájá­rulásból összesen nyolcvan- millió forintot áldoztak víz­hálózat-építésre, ezenkívül tá- ’rozókat is létesítettek. A mun­kálatokat a Pest megyei Víz- és Csatornázási Vállalat vé­gezte el. A ldstarcsai általános iskola vendégként érkezett úttörői­nek műsora után a jelenlévők átvonultak az új, kér epe si vízműtelepre, amelyet ez alka­lommal adtak át rendeltetésé­nek. Itt Bendes Gábor, a PVCSV főmérnöke ismertette a munkálatok egyes fázisait. A községek és a társulat se­gítségének is köszönhetik, hogy a vízmű határidő előtt készült el. Kilenc dolgozójuk — akik az építkezéseken kü­lönösen kitüntették magukat — e napon elnyerték a válla­lati kiváló dolgozó címet. Ezt követően az üzemet Ká­dár Tamás, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezető főmérnöke adta át Barta Antalnak, a Pest me­gyei Víz- és Csatornázási Vál­lalat igazgatójánalk. Az avatóünmiepségen dr. Sü- pek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke kifejtette, hogy ez a vízmű csak egy része az egész járásban épülő hálózat­nak. A IV. ötéves terv végére, a lakosság 68 százaléka kap majd vezetékes vizet, míg az V. ötéves tervben esz az arány már — 400 kilométeres vízhálózatot alaipul véve — 90 százalékos lesz. K. M. tották a külországi vásárlók­nak. A lakossági ellátásban ügyeltek az olcsóbb, azaz 40 forint alatti és a drágább hús­áruk — egyébként kötelezően előírt — 60:40 százalékos ará­nyára, sőt az előbbi kategó­riába tartozó húsból 40 vagon­nal több jutott Pest és Nógrád megye üzleteibe. Marschik Pál szólt arról is, hogy a vállalat munkásainak jövedelme tavaly csaknem 15 százalékkal, alkalmazottaiké pedig 6 százalékkal emelke­dett, s így az éves átlagfizetés a vállalatnál eléri a 29 800 fo­rintot. Különös gondot fordí­tottak a nők fizetésének javí­tására — ez dolgozóik egy- hanmadát érintette. A tegnapi ünnepségen a PE­NOMAH 53 szocialista bri­gádja közül hatot aranyko­szorús jelvénnyel tüntettek ki. Harminoketten érdemelték ki az élelmiszeripar, a tröszt, va­lamint a vállalat kiváló dol­gozója kitüntetést, illetve ré­szesültek miniszteri dicséret­ben. A szocialista brigádok és a munkában élen járó dolgo­zók jutalmazására 700 ezer fo­rintot szavazott meg a válla­lat vezetősége. A. Z. (Folytatás az 1. oldalról) lista brigádokra vár; azokra a munkáskollektívákra, amelyek fegyelmezett és felelősségteljes munkájukkal, a munkaidő jobb kihasználásával, szocia­lista emberi magatartásukkal, a közösség javára végzett tár­sadalmi munkával már eddig is a szocialista építés motor­jai voltak. Alig ült el á taps Révay Sándor beszéde után, amikor — nyilvános szerepléshez bi­zonyára nem szokott, kissé lámpalázas — fiatalasszony kért szót: Varga Lajosné, a Gyümölcs- és Főzelékkonzerv­gyár Dunakeszi Gyárának szakmunkása. — Kongresszusi és jubileumi versenyünk — mondta egye­bek között — nemcsak üzemi — hanem társadalmi ügy. A gazdaságos termelésnek sokfé­le útja-módja van: új gyárt­mányok bevezetése, a termé­kek minőségének javítása, korszerű technológiák alkal­mazása és így tovább. Én most azt javasolom, hogy a felaján­lások között legyenek olyanok is, amelyek elsősorban nem­csak a vállalati kollektívák gazdasági érdekeit szolgálják, hanem a társadalom szükség­leteit elégítik ki. Példaként említem, hogy a mi célkitűzé­seink között fő helyen áll a belföldi kereslet maximális kielégítése a bébiétel-készít­ményekből, pedig nem ezek a leggazdaságosabb cikkeink — mondotta nagy tetszéssel fo­gadott felszólalásában. Bácskai Ferenc, a Magyar Hűtőipar Dunakeszi Gyárának szb-titkára volt a következő felszólaló, aki ismertette üze­mük szocialista brigádjainak akkurátusán pontokba szedett — s a szó szoros értelmében százezreket érő — vállalásait. „Szocialista brigádjaink vállal­ják, hogy bizonyos technoló­giai folyamatok gépesítésével, illetve automatizálásával 200 százalékos termelékenységnö­vekedést érnek el... A mál­nafelvásárlási tervet 60 vagon­nal túlteljesítik...” Gerlet Csabáné, a Mechani­j kai Labor dunakeszi gyárának képviselője üzemük dolgozói­nak csatlakozását jelentette be a nagygyűlésen, megígérve, hogy a rövidesen kidolgozan­dó vállalásaik semmivel sem maradnak alul tavalyi erőfe­szítéseikkel szemben. Márki Sándor, a MÁV Szob csomó­pontja Augusztus 20. szocia­lista brigádjának vezetője mind a 21 szocialista brigád­juk nevében tette meg konk­rét felajánlását: a Szob—Stu- rovo határátmenetben kezelt kocsik mennyiségét 1 millióra emelik, a tavalyi 876 ezerről. Ferenci Ferenc a zebegényi Ásványbánya Üzem dolgozói­nak elhatározását tolmácsolta — ugyancsak pontokba szed­ve. Vállalták egyebek között, hogy az árukibocsátási tervet 500 tonnával túlteljesítik, és 200 óra társadalmi munkát dolgoznak a zebegényi óvoda és iskola karbantartásán. Ketten is szót kértek a Vo­lán 22. sz. Vállalat Ipari Üze­méből: Bplksza János marós a fiatalok, Duba Ferenc az idő­sebbek nevében kötelezte el magát a kongresszusi munka- verseny mellett. Utánuk ismét fiatal kapott szót: Mojzer Gyula, a GYÜFÖ dunakeszi gyárának dolgozója. Az ifjú­sági szervezet és a vállalat fia­tal dolgozói nevében bejelen­tette, hogy védnökséget vál­lalnak a tervbe vett új raktár építése felett, s csatlakoznak a nagvközségi KISZ-bizottság által meghirdetett, „tíz órát Dunakesziért” mozgalomhoz. Géczi Béla és Varga György szocialista brigádveze+ő a „házigazdák”: a Járműjavító Üzem dolgozódnak cselekvő tá­mogatásáról biztosította a nagygyűlés részvevőit, beje­lentve, hogy konkrét felajánlá­saikat az április 30-án tar­MArki Sándor: „Egymillióra.” Koppány György felvitelei tandó munkásgyűiéseken is­mertetik. Máthé Ferenc, a Du­nakeszi Házgyár dolgozóinak képviseletében tette le a vok- sot: a pártkongresszus és fel- szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére 4200 helyett 4400 lakás elemeinek legyártását, 5 százalékos létszámmegtakarí­tást, a községi óvodáknak já­tékok készítéséit vállalják; az új óvoda építését két kommu­nista műszak „bevételével” — várhatóan mintegy 100 ezer forinttal támogatják — mon­dotta a többi között. Barát Endre, a járási párt- bizottság első titkára kért szót végül, s megköszönte a járás dolgozóinak aktivitását, lelke­sedését. A nagyaktíva résztvevői be­fejezésül nyilatkozatot fogad­tak el, amelyben a váci járás- beli üzemek és ipari szövetke­zetek dolgozói nevében csatla­koznak a kongresszusi és fel- szabadulási munkavet-senvhez. Nyíri Éva Cegléden: külön a gyerekekért A Közúti Gépellátó Vállalat 2. sz. ceglédi gyáregységének dolgozói, a 2-es pártalapszer- vezet kommunistáinak és a forgácsolóműhely munkásai­PEST MEGYÉÉRT EMLÉKÉRMES A cselekvő ember HORVÁTH DEZSŐNÉ MŰVEZETŐ Tizenegy éve új műhellyel bűvölt a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzeme, a Déli úti mun­kahelyre 120 asszonyt és lányt vettek fel. Va­lamennyiüknek viszonylag rövid próbaidő alatt kellett bebizonyítaniuk, hogy alkalma­sak a vállalt munkára. Közöttük volt Horváth Dezsőné is. Ez volt az első igazi munkahelye és nagy kedvvel, ambícióval látott dologhoz. Akkoriban alakult az új műhely dolgozói­ból a Törekvés brigád, amelynek ő is tagja lett. Három évvel később pedig társai meg­választották brigádvezetőnek. (Azóta is szí­vén viseli mind a 28 brigád gondját-baját.) Jellemző arra a kollektívára, az ott kialakult légkörre — és ebben Horváth Dezsőnének jelentős szerepe volt —, hogy később többen az alapítók közül más munkakörbe, másik szalagra kerültek, de egyikük sem vált meg a kis közösségtől, változatlanul a Törekvés tag­ja. Évente látja, értékeli ezt a nagyobb kö­zösség is. Az idén április 4-re például má­sodszor kapták meg az aranykoszorús szocia­lista brigád kitüntető címet. Most a kiváló brigád cím elnyeréséért fáradoznak. Mit je­lent ez a gyakorlatban? Mindig újabb es újabb ötleteket, vállalásokat, azt a törek­vést" hogyan előzhetnék meg mindig jobb munkával, vállalt külön fáradozással a töb­bieket — o közösség érdekében. Horváthné tulajdonképpen nem különleges ember, tizenegy év alatt olyan pályát futott be, mint sok ezer más munkás ebben az or­szágban. Egymást követték a megbízatások. Egy időben gyári kultúros volt, szerette ezt is. Abban az évben, amikor a belvíz sok ceg­lédi vályogház alapzatát alámosta, maga is tagja volt annak a bizottságnak, amely es­ténként, munka után sorra járta a segítségre, építési kölcsönre szorulókat. Máskor a nép­front aktívájaként járt házról házra és mond­hatjuk így: őszinte érdeklődéssel, hévvel írta egymás mellé az egyébként nagyon unalmas számokat, ki hány facsemetét akar ültetni a háza elé. Mert a város szépítése, az élet szebbé tétele, akárcsak egy facsemete el­ültetésével is, nagyon nagy dolog. önmagában egy munkakör, egy beosztás megjelö­lése — jelenleg szakszervezeti műhelytitkár —, jórfomán sem­mit nem tud ér­zékeltetni a tartalomból, a munka nehézsé­geiből és ami ettől elválaszthatatlan, a szépsé­geiből. Nagyon izgalmas és tartalmas volt az a tavalyi egy hónap is, amelyet Budakeszin töltött, szakszervezeti továbbképzésen. A krónika teljességéhez tartozik, hogy a Ruha­ipari Dolgozók Szakszervezetének vezetőségi tagja, részt vesz a vállalatnál működő segé­lyezési bizottság munkájában. Közben sokféle társadalmi megbízatása mellett megszerezte a szakmunkás-bizonyít­ványt. 1972-ben belépett a pártba és elvégezte a marxista—leninista esti középiskolát. Január óta a 60-as szalag művezetője. Har­minchárom ember gondja, munkája, meg­élhetése az ő vállán nyugszik. Kap-e munkájáért elismerést? A szakma kiváló dolgozója és a könnyűipar kiváló dol­gozója jelvény tulajdonosa, és nagyon be­csült elismerése az április 4-én átvett Pest megyéért emlékérem. Emlékezetes számára a hatnapos bécsi hajóút, amelyre SZOT-beuta- lóval küldték. Más alkalommal Csehszlová­kiában üdült két hétig. Amikor távol volt, mindig sokat gondolt a gyárra és a család­jára. Velük, csak velük teljes az élete. A férje is a ruhagyárban dolgozik, betaní­tott munkás, vasaló. Lánya elsőéves szak­munkástanuló, varrónő lesz, ott dolgozik majd a gyárban, ha végez. A fia vaseszter­gályos, most katona, határőr. Húsvétra három nap jutalomszabadságra, érmekkel, okleve­lekkel jött haza. Horváth Dezsönét szeretik, becsülik. Ügy véljük, ez törvényszerű is. „Ugyanolyan em­ber maradtam én, mint amilyen voltam a varrógép mellett. Munkás vagyok ma is, csak még nagyobb a felelősségem.” Tamasi Tamás nalt kezdeményezésére röp- gyűlést tartottak tegnap. Be­jelentették, hogy csatlakoz­nak a SZOT, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága fel­hívásához. Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére indított szo­cialista munkaverseny kere­tében vállalják a vállalati tervek túlteljesítését, az ön­költség csökkentését, a hat­hatósabb segítségnyújtást az új gépek gyártásánál és a szolgáltató üzemek munkájá­nál. A forgácsolóműhelyiek be­jelentését követően a gyár­egység különböző munkahe­lyeinek és osztályainak kép­viselői egymásután kértek szót és ismertették vállalá­saikat. A tegnapi röpgyűlésen hang­zott el az első vélemény a Hazafias Népfront ceglédi vá­rosi bizottságának és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség városi bizottságának a lapunk ceglédi kiadásában tegnap megjelent felhívásáról is. Az üzemi fórumokon és ifjúsági parlamenteken elhangzott ja­vaslatok alapján fordultak a város üzemeihez, vállalatai­hoz, intézményeihez: segít­sék a gyermekintézmények fejlesztését, tartsanak kom­munista szombatokat. Szük­ség van a támogatásra, hiszen csupán a város belterületén mintegy 250 gyermek vár el­helyezésre. Ä forgácsolómű­hely dolgozói most bejelen­tették, teljes mértékben egyetértenek a felhívással, jú­nius 22-én kommunista mű­szakot tartanak és a kapót munkabért befizetik a város tanács számlájára. T. T. FŐT A FICE tanácskozása Háromnapos regionális ta­nácskozást tartott Foton a Gyermekotthonok Nemzetkö­zi Szövetsége , (FICE). A szö­vetség 1948-ban alakult az UNESCO védnöksége alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom