Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI

XVIII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM tll.% 80 FIIJ É!S 1974. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK

A tavaszi ülésszakon

Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka.

Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az

MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátorok és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban.

Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelete» szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr.‘ Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. A termékeny kutatómunka mellett a neves agrártudós mindvégig széles körű közéleti tevékenységet is folytatott, 1953 óta volt ország- gyűlési képviselő, s hosszú éveken át a mezőgazdasági bizottság tagja — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette.

Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, . amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett. Apró Antal közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Békés megyei 8-as számú választókerületben megválasztott Németh Ferenc országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért java- I solta a képviselő igazolását. Az országgyűlés Németh Ferenc országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki — az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert munkájához.

Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették.

Apró Antal ezt követően közölte. hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunytéval — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javallat érkezett az országgyűléshez. A javaslatot dr. Pesta László ismertette. A javaslatnak tnegfelelően az országgyűlés Somogyi József Kossuth-díjas szobrászt, országgyűlési képviselőt egyhangúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta.

Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról, és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát szintén ismertették az országgyűléssel.

Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő:

törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről;

a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről;

interpellációk.

Ezután napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazgságminisz- ter emelkedett szólásra.

Dr. Korom Mihály beszéde után szünet következett, majd Varga Gáborné, az ország- gyűlés a! elnöke vezetésével folytatódott az iiVés.

Elsőként dr. Vámosi Erzsébet (Pest megye, 5. vk.), az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tagja, a törvényjavaslat előadója mondotta el előadói beszédét.

Erdei Lászlóné (Szabolcs- Szatmár megye, 16. vk.), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke szólalt fel ezután, majd Retezi Károly (Budapest, 35. vk.) és Kertész Sándorné (Csongrád megye 12. vk.) kapott szót.

Az ebédszünet után Péter János, az országgyűlés alel- nöke elnökletével folytatódott a vita. Elsőnek dr. Schul- teisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Öt követte Bánáti Gézáné (Pest megye 25. vk.), Terényi Józsefné (Borsod megye, 19. vk.), Sas Kálmán (Heves megye, 4. vk.) és Lakos Zoltánná (Zala megye, 7. vk.) felszólalása.

A délutáni szünetet követően Varga Gáborné elnökletével folytatódott az ország- gyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapja. Felszólalt: Sebesi Lászlóné (Békás megye, 5. vk.), dr. Bene Zoltán (Szolnok megye, 3. vk.), Weisz Antalné (Veszprém megye, 8. vk), Karkus Sándor {Komárom megye, 3. vk.) és Halasi Lajosné (Baranya megye, 8. vk.) képviselő.

Ezzel a szerdai ülés befejeződött. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját.

(Dr. Vámosi Erzsébet előadói beszédét, Erdei Lászlóné, dr. Schulteisz Emil és Bánáti Géziné felszólalását lapunk 2—3. oldalán ismertetjük.)

DB. KOSOM MIHÁLY:

Társadalmi fejlődésünkküsszlmítkzn

erősítjük a családi kapcsolatokat

Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter bevezetőben el- ' mondta: hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott. A törvény akkori indoklása abban jelölte meg a jogi szabályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak " olyan erősítését, amellyel a család „... szilárd és harmonikus közösséggé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocialista embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát.’’ Most, több mint két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak, és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. Azóta azonban gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és egészség- ügyi helyzetében. Ezekkel párhuzamosan fejlődtek a családi viszonyok is. Szükséges tehát, hogy most megteremtsük az összhangot szocializmust építő társadalmunk követelményei és a családjogi törvény rendelkezései között is.

Felelősség egymásért és a társadalomért

A továbbiakban az elmúlt évek nagy jelentőségű intézkedései közü' utalt a miniszter a nőpolitikái határozatokra, az ifjúsági törvény megalkotására, a népesedéspolitikai feladatokra, a gyermekes családok helyzetének könnyítésére, a kormány számos intézkedést tett, amelyek csökkentik a gyermekneveléssel járó költségeknek a családot terhelő részét, illetőleg növelik ebben a társadalmi részvételt, készpénzjuttatásokkal és sok más kedvezménnyel. A családok százezreit juttattuk új lakáshoz, jelentősen fejlesztettük a' gyermekintézmények hálózatát. Intézkedéseket tettünk a dolgozók, különösen pedig a munkáscsaládok élet- színvonalának emelésére, a népgazdaság számos területén általánossá tettük a munkaidő-csökkentést. Általánossá tettük az ingyenes egészség- ügyi ellátást, fontos döntéseket hoztunk a születendő nemzedékek egészségének védelmére, a családtervezésre, az anyák és az utódok érdekében.

Az új törvényjavaslat fő célkitűzéseit ismertetve dr. Korom Mihály elmondta:

— Célunk, hogy az eddiginél is fokozottabban védjük a házasság intézményét, növeljük a házasulok és a házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségét. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok', a család mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét, teljesebbé tegyük a női egyenjogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyermekeknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket.

— E célok törvényi megfogalmazása egyben világosan kifejezi azt is — mondta1—, hogy mennyire más a mi véleményünk a család szerepéről, jelentőségéről, mint azok- naa, akik számos nyugati országban kérdésessé teszik a házasság és a család intézményének létjogosultságát; akik a családi élet nihilista fellazítását, a törvényes házassági kötelékek elvetését hirdetik, mert szerintük a mai modern világban a családjogi intézmények elavultak. A szocialista társadalomban a családot mint a társadalmunk egyik fontos alapegységét ezután is óvnunk, fejlesztenünk és védenünk kell.

Legalább 30 nap

A miniszter részletesen ismertetve a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit elmondta, hogy a házasság intézményének fokozott védelme, a házasulok és házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségének fokozása érdekében két jelentős intézkedést javasolnak bevezetni. Az egyik: a házasságkötési szándék bejelentése és a házasság tényleges megkötése közötti legalább 30 napos várakozási idő. A másik: a házasságkötés alsó korhatárának felemelése.

Mint mondotta: a legalább egyhónapos várakozási idő törvényi előírásával elejét kívánjuk venni a meggondolatlan, pillanatnyi fellángoláson alapuló házasságkötéseknek. A hatályos rendelkezések ugyanis lehetővé teszik — a törvényes előfeltételek esetén — az azonnali házasságkötést. Ha növelni akarjuk a családi közösségi kapcsolatok szilárdságát, a házasulok felelősségét, az érvényes rendelkezéseket a javasolt módon célszerű szigorítani. Természetesen adódhatnak az életben olyan . esetek, amikor a jogszabály merev alkalmazása inkább árt mint használ. Ezért a törvény lehetőséget ad a jövőben is rr- ra, hogy a házasságot — különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben — az előírt várakozási idő előtt meg lehessen kötni.

Ezt követően a miniszter utalt arra, hogy 'a törvény módosítására vonatkozó javaslatok közül a házasságkötési korhatár váltotta ki a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észrevétel és javaslat hangzott el a házasságkötés engedélyezésének alsó korhatárával kapcsolatban. A családjogi törvény 1952 óta — előzetes gyámhatósági engedély alapján — elvileg megengedi a 12. életévüket betöltött, 18. életévüket még el nem ért állampolgárok házasságkötését. Természetesen senki sém pártolta — most sem pártoljuk — az olyan fiúk vagy leányok házasság- kötését, akik a gyermekkor határát alig haladták túl.

A km határról

A kormány széleskörűen mérlegelt, amikor a törvény- javaslatot kidolgozta — hangsúlyozta ’ a miniszter. — A problémát sokoldalúan megvitatta az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is. Az ott elhangzott — és a házasságkötési korhatár megállapítására vonatkozó észrevételeket — a kormány ígéretéhez híven ismételten megfontolta. Arra az álláspontra jutott, hogy a benyújtott törvényjavaslat ide vonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg:

1. Házasságot köthet az a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét betöltötte. 2. A tizennyolcadik. életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előze(Folytatás a 2. oldalon)

Az ülés megkezdése előtt a padsorokban. Németh Károly, Gáspár Sándor (Pest megye 18. választókerület) és Kádár János. Mögöttük Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára.

Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára szerdán fogadta a Belga Általános Munkásszövetség hazánkban tartózkodó küldöttségét. A két szakszervezeti központot kölcsönösen érintő kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről folytattak eszmecserét.

Nemeslaki Tivadar főtitkárhelyettes vezetésével kedden este hazaérkezett Nagy- Britanniából az a SZOT-kül- döttség, amely részt vett a skót szakszervezetek 77. kongresszusán.

Borisz Gyorgyejev külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével külkereskedelmi és könnyűipari szakemberekből álló szovjet delegáció érkezett Budapestre. A delegáció a magyar könnyűipari fogyasztási cikkek szovjet exportjáról tárgyal a Könnyűipari és a Külkereskedelmi Minisztériumban.

f

a családjogi térvény módosítását

tárgyalja az országgyűlés