Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

rVKV>NVÍ^N\V^C^\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV^mV\\\V\\\V^^^ >^vVVv\NNV>NXV\>^\XXXX>XSNXNXXVVSX\X\s\^VvVvv^ .. ^\\W w>^^^^^^VCC^^^^^^^^V^ vv Forró üdvözlet a kongresszusi, a felszabadulási munkaverseny kezdeményezőinek és résztvevőinek! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) í«>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\v\\m\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Május 1-én Zenés ébresztő, ünnepi felvonulás Cegléden Délután: sportvetélkedők, szórakoztató műsorok Megemlékezés a Tcssedik-emléktáblánál Névadójára emlékezett a minap az albertirsai Tessedik Sámuel Általános Iskola ta­nulóifjúsága és nevelőtestüle­te. A határainkon túl is is­mert botanikus és pedagógus 1742. április 20-án ebben a községben született, s a Pesti úton lévő szülői ház falán el­helyezett emléktábla hirdeti emlékét és munkásságát. En­nél a háznál sorakoztak fel az ünneplőbe öltözött kisdo­bosok és úttörők, rövid ün­nepségen emlékezve a tu­dósra, aki jelentős lépéseket tett a mezőgazdaság fejleszté­sére. A megemlékezés koszo­rúzással ért véget. A Luxemburg grófja című Le húr-darabbal vendégszere­pei április 25-én este hét óra­kor a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház a ceglédberceli kultúrházban. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1974. ÁPRILIS 24., SZERDA HÁROM BRIGÁD KAPOTT ELISMERÉST Minden téglának lesz helye Eredmények, tervek a ceglédi téglagyárban Ital, kiskorúnak Cegléden sok család gondját feledteti majd megint a Koz­ma Sándor úti lakótelep új épületeinek átadása. Ezeket a házakat betonból, panel ele- Albertirsán, az Alkotmány mekből készítik, még csak mu- úti italmérőben K. István sze- tatóba sem látni az építkezési szes itallal szolgált ki egy fia- területen téglarakásokat. A talkorút. Ügye a szabálysérté- városban folyó, más jellegű 6i hatóság elé került, s figyel- építkezéseknél, a családi házak meztető büntetésül 800 forint építésénél, bővítésénél azon- pénzbírságot kéllett fizetnie. > ban elsősorban téglára van Bőséges áruválaszték várta a vásárlókat a ceglédi piacon. A zöldséges soron valóságos salátahegyekből lehetett vá­logatni, ennek volt köszönhe­tő, hogy a korábbi piaci na­pokon árult és 2 forint 50 fil­lérért kínált fejek most leg­feljebb 1 forint 80-ért találtak gazdára. A levesbe való zöld­séget viszont — ebből kisebb volt a kínálat a keresletnél — drágán adták a termelők, a gyökérnek 25—28, a sárgaré­pának 20, a zellernek 40 fo­rint volt kilója. Űj karalábét három viszonteladó pultján lehetett látni, az alig tojásnyi nagyságú primőr darabjáért 4 —5 forintot is elkértek. Zöld­hagymából, hónapos retekből ezúttal sem volt hiány, a? előbbit 1 forint 50—1 forint 70-ért kínálták, a piros retek csomóját 2—2 forint 50-ért hirdették az ártáblák. A csí­pős. hegyes zöldpaprika már nem újdonság, most is volt belőle bőven, de még tartja az árát, darabonként ezt 4 —5 forintért adták. A tsz-ek elárusító helyei most is szegényes választék­kal várták a háziasszonyokat. Egy-két láda zöldhagymán, kevés retken kívül nemigen akadt tavaszi primőr zöldfé­léjük. Bár itt valamivel ol­csóbb volt a fehér- és sár­garépa, a silány minősége miatt nem kaptak kedvet a vásárláshoz a vevők. A tejpiac, ahová Cé'gíéd környékéről, a főleg Csemőböl érkező árusok jó hírű tejter­mékeiért még Nagykőrösről is átjönnek a háziasszonyok — ezen a napon is kielégítette az igényeket. A tehéntúró ára most sem változott, 30 forin­tért adták, a tejföl literje 25 forint volt. Hosszú sor vára­kozott kiszolgálásra a piac egyetlen juhtúrót, sajtot áru­sító pultja előtt. A zöldhagy­mával ízesített tavaszi cseme­ge egy-kettőre elfogyott. A bazársoron igazi tavaszi zsongás uralkodott, a sátrak mentén virágos kendőket, kö­tényeket lobogtatott a szél. Feléledt a téli álmát alvó használt cikkek piaca is. A földre terített zsákokon, pony­vákon halmazba rakott ru­hafélék, régi edények mel­lett ácsorogtak az eladóit, nem sok sikerrel. szükség. Cegléd abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy a város szélén, helyben van a téglagyára. Az építtetőknek nem kell a hetedik határba menniük, ha anyagra van szükségük. A ceglédi tégla­gyárban tavaly 14 millió 462 ezer nyerstéglát készítettek, s 13 millió 241 ezer égetett tégla került ki a kemen­céből. A tervet csaknem 100 száza­lékra tudták teljesíteni. Az el­maradás oka a decemberben bekövetkezett fagyos idő volt, amikor napokra le kellett áll­niuk, hogy a teljesítmény ürü­gyén a minőség ne szenvedjen csorbát. A gyárból kikerülő téglákra az utóbbi időben nem sok a panasz. Az alapanyag­nak megfelelő téglákat gyárta­nak. Télidőben távhordásra is kényszerültek: 10—16 tégla­gyári dolgozót napokon át az­zal kellett foglaiköztaitni, hogy az égetett tégl á* a nyere táro­lóhelyére kihordják. Ennek egyik oka az volt. hogy pilla­natnyilag a kínálat nagyobb volt a keresletnél, ez pedig igen ritka eset a ceglédi tég­lagyár történetében. A jellem­ző inkább az, hogy nem kell vásárlókat keresniük, hiszen a szó szoros értelmében még szinte melegen viszik az ége­tett szállítmányokat az építke­zők. a felvásárlók. A termelési értéket gyomíto+ta tavaly a műszó rító elkészítése. Ennek hasznát a*.téglagyári dolgozók, akik a munkában részt vettek, a salát fizetési borítékjaikon, a saját zsebükön érezhették. Az átlagkereset magasabb volt az előző évinél. (1972-ben 25 968 forint jutott átlagosan egy-egy itt dolgozóra, tavaly pedig az éves átlagkereset meghaladta a 30 ezer forintot.) Könyveket kaptak az iskolások A csemöi zöldhalmi általános iskolának a napokban több ezer forint értékű könyvet ajándékozott a Bánki Donát Műszaki Főiskola KISZ-alapszervezete. A könyveket főiskolások hozták el a csemöi tanyavilágba. Az úttörők nagy örömmel fogadták az ajándékot, amely b Könyveket az iskolának akció keretében jutott el hozzájuk. Sárközy Kálmán felvétele A ceglédi téglagyárban több, mint száz ember dolgozik. A nehéz munka, a körülmények ebben az iparágban szinte ma­gukkal hozzák a fluktuációt. Itt a gyárban egyre kevesebb a panasz emiatt. Azok, akik a munkában és a bérben is meg­találták számításukat, össze­tartanak, itt maradnak. A törzsgárda kialakult és három, szocialista címet elnyert, és a címért tovább is küzdő brigád dolgozik. A tavalyi vállalások teljesíté­sének értékelése ezekben a napokban történt meg, az elis­merést mind a három brigád meg is kapja. A jövőben is számítanak rájuk, nemcsak a munkában, hanem abban is, hogy minél többet segítsenek a gyári munkáskollektíva ki­alakításában, megtartásában, nevelésében. Korszerűbb mun­kahelyen természetesen köny- nyebb lenne a dolguk. Bár az utóbbiév%kben számottevő fejlődési? történt ra ^téglagyár életében, egy alapos rekonst­rukcióra azért szükség lenne. Erre az évre 15 és fél millió nyerstégla készítése szerepel a gyár tervében. Égetettből 14 millió darabot készítenek. A tavalyihoz képest a terv így egymillió nyers- és fél­millió égetett téglával nö­vekedett. A ceglédi gyár az első negyed­éves tervét 110 százalékra tud­ta teljesíteni nyerstéglából. Háromcsatornás szárítójukat a technológiának megfelelően tovább fejlesztik, változtatják. A ceglédi tégla a jó minősé­gűek közé tartozik, a selejt- mentességre is nagyon vigyáz­nak. A minőségi szintet to­vábbra is tartani akarják. Az építkezési kedvet felmérve, re­mélhetően helye lesz minden itt készülő téglának, egy szál­lítmány sem fog raktáron ma­radni. E. K. Május elsején, mint mai lapunk 1. oldalán hírt adunk róla, Cegléden rendezik meg a Pest megye központi ün­nepségét. A vállalatok, in­tézmények, termelőszövetke­zetek dolgozói népes csopor­tokban vesznek részt a lát­ványos demonstráción. Már készülnek a dekorációk, pla­kátok, ünnepi feliratok szá­zai. Az ünnepség dísztribünjét a Szabadság-téren helyezik el, itt lesz a május 1-i ünnep­ségek központja, a gyűlés szín­helye. Délután sportvetélke­dők és szórakoztató előadá­sok, vidám műsorok, tánc­rendezvények szórakoztatják az ünneplők seregét a város több pontján. A kereskedelmi és vendéglátó vállalatok bü­fésátrakról gondoskodnak, a húsipari vállalat, a sütőipar és a Kőbányai Sörgyár ceg­lédi palackozóüzeme segít az étel-ital ellátásban. A játék­árusok több ezer tarka lég­gömböt hoznak forgalomba, elengedhetetlen kellékeit a vidám ünnepségnek. A május 1-i felvonulás ter­ve Cegléden a következő: a sort a legfiatalabbak — a vá­ros általános és középiskolás tanulói nyitják meg, majd a sportolók színes csapata kö­veti őket. Ezután következ­nek a munkaversenyben ki­tüntetett vállalatok, intézmé­nyek, majd az ünnepség rész­vevőinek kollektív csoportjai. Május elsejének méltó megünnepléséhez természete­sen az idén is szükség lesz a város lakosságának segít­ségére. Ezért kéri a rende­zőség, hogy a házakat lobo­gózzák fel, az üzleteket, ki­rakatokat szép dekorációkkal tegyék ünnepélyessé. Újabb garázsszövetkezet alakul Barkácsműhely, kocsimosóval Cegléd autósai számára jó hír, hogy az Autóklub helyi csoportja a második garázs­szövetkezet megalakulását elő­készítő megbeszélését április 25-én, délután fél 6-kor tart­ja a művelődési központban. Az új garázsok a Fáy lakóte­lep mellett épülnek. Ugyanott építi fel a Magyar Autóklub ceglédi szervezete barkács- műhelyét és kocsimosóját is, ahol a klubtagok — megfe­lelő szakmai irányítással — elvégezhetik saját kocsijuk ápolási és javítási munkála­tait. Az előkészítő megbeszé­lésre minden érdklődőt vár­nak. Látogatókat várnak a kiállítások Történelmi emlékeh, kékfestő remekek A tavasz beköszöntésével megélénkült a hétvégi kirán- dulóforgalam. Cegléden is sokan vannak, akik a szabad órákat azzal töltik, hogy meg­látogatják a város múzeumát, vagy autóbuszra, vonatra szállva, esetleg családossá gépkocsiba ülve ellátogatnak a szomszédos városokba. Ilyen­kor gyakran felkeresik a kiállításokat, időszaki tárlato­kat, bemutatókat. Cegléden, a Kossuth Mú­zeum emeletén állandó kiállí­tás, a város néprajzi, törté­neti, régészeti és képzőművé­szeti bemutatója várja a ven­dégeket. Az egyik termet Kos­suth Lajos hagyatéka, egy másikat a földmunkásmoz- galom ceglédi eseményeinek számos tárgyi emléke teszi figyelemre méltóvá. Igen gaz­dag a néprajzi anyag is. A járás nagyközségében, Abonyban, a Zalka Máté ut­cai, egykori malomépületben néhány éve helyet kapott az Asztalitenisz Területi döntő az OKISZ Kupiban Cegléden négy csapat rész­vételével rendezték mag az OKISZ Kupa területi döntőjét. Körmérkőzést vívtak a csapa­tok, az első két helyezett ju­tott tovább az elődöntőbe, ahol majd az országos döntő hatos mezőnye kialakul. Pest megyét a ceglédi Vasipari Ktsz képviselte. A tavaly legjobbak közé került ceglédiek a máso­dik helyet szerezték meg, így továbbra is versenyben ma­radtak. Eredmények: Cegléd—Salgótarján 5:0. Győz: Csomós (2), Protovin (2), Szűcs (11. Az egyetlen ve­reséget Szűcs szenvedte el. Bp. Faszobrász—Cegléd 5:4. Győz: Csomós (3), Szűcs (1). Csomós folytatta győzelmi sorozatát, a versenyen nem kapott ki egyszer sem. Itt is mindhárom ellenfelét megver­te. de még ez is kevés volt a csanat győzelméhez. . Végeredményben: 1. Bp. Fa­szobrász, 2. Ceglédi Vasipari Ktsz, 3. Bp. Gyorsszolgálat, 4. Salgótarján. VÍZILABDA Győzelem idegenben Ceglédi VSE—Debreceni VSE 6:1 (0:0, 2:0, 2:1, 2:0). Cegléd: Sárközi, Vámosi I., Luleczki, Papp, Beck, Komá­romi, Ungvári. Csere: Kisfalu­dy, Vámosi II, Nyíri. Edző: Paál Attila. Góllövők: Lulecz­ki (3), Vámosi I (1), Vámosi II (1), Papp (1). Biztos győzelmet aratott első idegenben játszott mérkőzésén a ceglédi csapat. Nagy múltú ellenfelét (az első negyed ki­vételével) tervszerű, higgadt játékkal fektette kétvállra. A jól játszó együttesből is ki­emelkedik Luleczki, Vámosi I és Sárközi játéka. (beck) Abonyi L.ajos falumúzeum. Allanaó kiállítása igen sok helytörténeti érdekességgel ismerteti meg azt, aki nem sajnálja az időt és betér ide egy vasárnap. Megismerked­het a népi gazdálkodás esz­közeivel, kismesterségek tár­gyi emlékeivel, a téglatár ér­dekes anyagával, vagy akár 25 év 100 plakettjével. Ér­deklődésre tarthat számot a Márton Ferenc—Abonyi La­jos emlékkiállítás is. A szomszéd városban, Nagy­kőrösön két állandó kiállító- hely várja a vendégeket. Az egyik a város gimnáziumának épületében, az Arany János emlékmúzeum. Az egyik föld­szinti teremben itt az egykor itt tanító költő dolgozószobá­ját láthatják, első kiadású / könyvek sorát, kézáratokat ta­lálhatnak a tároló szekrények­ben. Értékes a régi fénykép­anyag is, amely a nagy köl­tővel kapcsolatos emlékeket őrzi. A Cifrakertben, at Arany János Múzeum ál­landó kiállítása a város tör­téneti emlékeit tárja a láto­gatók elé. Néprajzi bemutató gyönyörködteti a szemet, és igen érdekes a több száz év­vel ezelőtti céhrendszer em­lékanyaga. ★ Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Nagykörösön, a cif­rakerti Arany János Múzeum­ban nyílik meg Bódy íren kékfestő iparművész kiállí­tása, melyen megnyitót mond Herczeg Ibolya művészettörté­nész. A ma ismét keresett textíliák látványa biztosan sok ceglédi múzeumlátogatót és érdeklődőt fog Nagykőrös­re invitálni. A múzeum hétfé kivételével délelőtt 10 órátóí délután 18 óráig van nyitva. Előkészületi mérkőzés Ma délután fél 4 órakor a Vasutas sporttelepen barát­ságos labdarúgó-mérkőzést rendeztek a Ceglédi VSE és az NB I B-s Kecskeméti SC csa­patai között. A ceglédiek számára ez jó erőpróba lesz a vasárnapi, Szegedi Dózsa elleni találkozó előtt. i Több friss áru került a ceglédi piacra

Next

/
Oldalképek
Tartalom