Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

1974. ÁPRILIS 3., SZERDA "“VffíHan Köszönet a véradóknak Tizenhét éves órásipari ta­nuló vagyok. Vérzékenység miatt a szombathelyi kórház­ban megműtötték. Az operá­ciónál alkalmazott hatóanyag előállításához Pest megyéből összesen 320-an adtak vért. Főleg dányiak, isaszegiek, vác- szentlaszlóiak, gödöllőiek és az Ikarus-gyár dolgozói. Ezúton szeretném megköszönni azt az emberbaráti segítséget és tá­mogatást, mellyel a véradók műtétemet és gyógyulásomat elősegítették. Kazár István Kistarcsa Rendhagyó irodalomóra A közelmúlt iskolai ren­dezvényei közül kiemelkedik rendhagyó irodalomóránk. A Petőfi Művelődési Házban Sellei Zoltán előadóművész, Béres Ferenc énekművész és Prokopiusz Imre zongorista volt a vendégünk. A közön­ség feszülten figyelte a nagy gonddal összeállított, válto­zatos műsort, melyet, mint egy színes tavaszi csokrot nyújtottak át nekünk. Az ed­dig ismert és kevésbé ismert verseket, magyar népdalokat magas színvonalú előadás­ban hallhattuk. Záró műsor­számként közös éneklésre került sor, ez volt a program tetőpontja. Tavaszi szél vizet áraszt — daloltuk: úttörők, ifivezetők, tanárok, együtt Béres Ferenccel. Hog" jól éreztük-e magunkat ezen az élménydús délutánon? A vá­lasz csak ennvi; kitünően! Ipsits Gvörgyi Gödöllő Perbáliak a községért Perbál községben a falu szebbé, csinosabbá tételéért tetemes társadalmi munkát végzett a lakosság. A legtöb­bet tettek az utak, hidak hely­reállításáért. Ebből a munká­ból az Egyetértés Tsz vette ki a legjobban a részét, 14 ezer 512 forint értékben. Egy 20 fős brigád a napközi otthonos óvoda kerítését újította fel, rendbehozta az udvart, és egy gyermekjátszóteret alakított k!. összesen 5242 forint ér­tékben. A kisiparosok közül Hauck György kőműves és Bányász Béla vízvezeték­szerelő dolgozott a legtöbbet társadalmi munkában. Ez utóbbi kisiparos vállalta az iskola, napközi és a művélő- dési otthon rendszeres kar­bantartását Ezeken kívül egy brigád a parkfenntartásban, -gondozásban szorgoskodott, egy másik 11 fős csoport a közterület fásításában, a par­kokban virágültetéssel hasz­nosította magát. Dudás Kál­mánná vb-titkár boldogan új­ságolta: szépül a község a lelkes munka eredményeként. Természetesen sok még a tennivaló, elsősorban a köz­ség egészségügyi védelmé­ben. A jó példának vannak már követői. Reméljük, hogy ebben az évben még eredmé­nyesebb lesz a társadalmi te- vékenykedés, melynek már most is vannak látható, sze­met gyönyörködtető eredmé­nyei. Padányi Lajos Budakeszi Bagi iskolások A Pest megyéi Hírlap már­cius 13-i számában hírt adott arról, hogy a bagi általános iskola jól sikerült karnevált rendezett. Nem ez az egyet­len rendezvény, melyre büsz­kék vagyunk. Az elmúlt hó­napokban 20 mázsa rongyot és papírt gyűjtöttek a pajtá­sok. Az osztályok közti ver­senyben első lett a VI. B- és a III. A-osztály. A járási tan­tárgyi vetélkedőn az induló 6 bagi tanuló közül 2-ten értek el helyezést. Vjváry Ágnes, a VIII. B-osztályból 3. lett ké­miában, Gergely Ibolya szin­tén ebből az osztályból 5. lett matematikából. A járási kul­turális szemlén prózamondás­ban Veresegyházon aranyér­met nyert Katona Magdolna. (Már beszámoltunk arról, hogy a járási Csokonai-verse- nyen is első lett.) Budai Edit bronzérmet kapott, Balázs Er­zsébet pedig versmondásban ért el 3. helyezést. Kivették részüket az iskola tanulói a Nekem szülőhazám akcióból és a március 21-i sportver­senyekből is. Ami a jövőt il­leti: május 14-én a VI. A- és VI. B-osztályosok vendégül látják a székesfehérvári Ybl Miklós Általános Iskola azo­nos korosztályú pajtásait. A tavalyihoz hasonlóan az idén is lesz táborozás: 80-an nya­ralnak majd Balatonlellén. Iszlai Albert Bag Mit jelent a szittyó? Nemrég nyílt meg Albertir- sán a Dimitrov Termelőszö­vetkezet reprezentatív kisven­déglője, a Szittyó. Saját ter­mésű arany- és ezüstérmes bo­rokat mérnek itt egyebek kö­zött. Albertirsa mór régóta bortermelő hely: az Árpád- házi királyok is gyakran jár­A. korss&ersl élet a gondtalan élet9 tarmisiat*! «mbar! törekvés, mindankinak vágya. A korszerű is gondtalan álét fontos pillére ai ÉLETBIZTOSÍTÁS tafc ide, 1760-ban pedig Mária Teréziának vittek innét bort. Sokan nem tudják, hogy tu­lajdonképpen mit jelent a szalmaszállal szívni decinként, mint ahogy a szittyó növények szerzik táplálékukat Virág Mihály Albertirsa Táncsics emlékére kisvendéglő neve. Erre vonat­kozóan a Mezőgazdasági Lexikon 1958-as kiadásának második kötetében, a 498. ol­dalon találunk felvilágosítást. Kiderül, hogy a szittyófélék egyszikű, lágyszárú, pázsit külsejű növények. A Kertésze­ti Lexikon 1963-as kiadásának 958. oldalán olvasható, hogy a szittyó mocsárréten, szikes lá­pokon, nedves kaszálókon ter­mő vízi gyom, Irtása a hasz­nosított területen az altalaj­víz szintjének leszállításával érhető el. Az elnevezés magya­rázata: a kisvendéglőben a fi­nom borokat éppen úgy kell A ceglédi Kossuth Múzeum és az SZMT ceglédi körzeti könyvtára ünnepségre készül. Táncsics Mihály születésének 175. évfordulóján emlékülésen idézik fel a forradalmár alak­ját, ceglédi napjait. A Tán- csics-emlékünnepség április 21-én délután 2 órakor lesz a művelődési házban. Előadó: Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia tudo­mányos munkatársa. Mellé­kelten csatolom Gulicska Lő­rinc ez alkalomra készített li­nómetszetét. Maczelka Tibor Cegléd Tököli mozaik A tököli ÁTEV dolgozói tár­sadalmi munkában a gyár környékére 2500 nyárfát ül­tettek. Tökölön elkezdték egy nyolc tantermes iskola és egy ÁBC- áruház építését, s május el­sejére szeretnek átadni a mű­velődési ház melletti ifjúsági parkot. Bundies Péter Tököl Takarék­szövetkezet Örkényben Az Örkényi takarékszövet­kezetnél tartott év végi be­számolón Birinszki Pálné, a szövetkezet vezetője elmond­ta, hogy az egykori kis szö­vetkezetnek ma már 2 ezer körül van a taglétszáma. Dol­gozói példamutató, jó munkát végeztek tavaly is. Furcsa azonban, hogy a közgyűlésen több volt az előadó, mint a hallgató. Bodor Tibor Örkény Szerkesztői üzenetek B. I., GaJgamáesa: Köszönjük; a hírt, de az eseményről már rész­letesen beszámoltunk, lapunkban. Zs. J.-ne, Xsaiszeg: A leveiben leírtakkal foglalkozunk, visszaté­rünk rájuk. J. B., Gomba: Jogos panaszára felhívjuk az illetékesek figyelmét. Sz. S., Cegléd: Levelére, szintén levélben, részletesen válaszolunk. V. M., Albertirsa: Levele nyo­mán lapunkban napvilágot látott az esemény részletes programja. Ezúton köszönjük meg az alapos tájékoztatást. B. J.-né, Pilis: Igaza van! Az űrlap szövege valóban félreérthe­tő. Módosítására megtesszük a szükséges lépéseket. T. I., Vác, F. B., Gyömrő, G. F., Gödöllő: Szíves türelmüket kér­jük. A panaszok orvoslása folya­matban van. ö. L-né, Cegléd: Személyes meg­beszélésünk után most a további teendőiről tájékoztatjuk: ügyét a járási hivatal telekkönyvi részle­génél lehet elintézni. Mivel van csereszerződése, ennek alapján kérheti tulajdonjogának telek­könyvi bejegyzését, s ezt köve­tően intézheti egyéb kérdéseit, esetleg ügyvédi segédlettel. Kétfajta névtelenség Két levélre válaszolunk. Mindkettőnek a feladója egyformán is­meretien, mégis szándékukat, a levélírás indítékát tekintve két kü­lönböző névtelenségről van szó ... ELŐNYBEN A FALUMÚZEUM? Szentendre és a csatornázás „Műemlékünk? Van bizony! Erre büszkék vagyunk S közben a mocskos szennylé Folyik az utakon. Régi házak, templomok Falára fröccsen sár S az egész város epedve Csatornázásra vár.’’ .WSSV íme névtelen, inkognitóját megőrző, városáért aggódó, szentendrei olvasónk verse. S hadd áruljam el mindjárt, hogy személyében nem újabb fiatal • költőt kívánunk bemu­tatni olvasóinknak — ennek a strófának nem alkotója poéta­tudományát, prozódiai készsé­gét, csupán, keserűségét kell tolmácsolnia. A prózai előzmé­nyek s az itt-ott eltúlzott, ám a város fájó sebeit feltáró té­nyek tanúsíthatják, hogy pat­rióta levelezőnk nyugodt lé­lekkel sorai alá kanyarinthatta volna a nevét. De haladjunk sorban az anonym írás ismerfeíéséb en: „Van. már falumúzeumunk, par­don, skanzen, sőt annak van csa­tornája is, pedig a városnak nincs mindenhol. Miért? Az utcákat el­önti a házakból kifolyó moso­gatóvíz (az enyém is), mert a csöpp udvarokon nincs lehető­ség meg egy szabályos emésztő építésére sem — és akkor ml skanzent csatornázunk. A műem­lék Preobrazsenszka templom (1741) előtt ma például nem lehe­tett közlekedni a sáros, bűzlő la­tyaktól. Szóltunk már a TANÁCS­NÁL a TISZTIORVOSNAK (azért írom nagybetűvel, mert csak ok­mánybélyeggel és feljelentés alapján hajlandók foglalkozni az üggyel). Én viszont nem tudom, kit kell feljelenteni — magamat? —, hogy kénytelen vagyok sok más emberrel együtt a vizet az utcára önteni; vagy őket, hogy nem csatornáztatnak?” Hát valahogy így hangzik mindez prózában. Hozzá kell azonban tenni, hogy a már említett keserűséget bizonyos fokú tájékozatlanság is inspi­rálja. Kezdjük a falumúzeum­má, annál is inkább, mert gyarapodó jelenléte gyakori ellentmondásokra adhat okot. Az a tény, hogy a skanzen csatornát kap, teljes mérték­ben fügetlen a várostól, vagyis nem a tanács finanszírozza. Az kétségtelen tény, hogy a vá­rosban nincs mindenhol csa­torna. Miért? Elsősorban azért, mert valamennyi gondot egyik napról, sőt évről a másikra nem lehet orvosolni. Az két­ségtelen, hogy most több csa­torna van Szentendrén, mint tíz évvel korábban volt, s azt is eldöntötte az idei költség- vetést és fejlesztési tervet szentesítő tanácsülés, hogy eb­ben az évben elkezdődik a vá­ros legkritikusabb vidékén, a Szamárhegyen a csatomaépí­tés, ugyanakkor sor kerül az Üttörő és a Kossuth utcákban a csapadékvízcsatornák átkö­tésére is — összesen mintegy hatszázötvenezer forintos költséggel. S aki egy kicsit is nyitott szemmel él Szentend­rén, s olykor-olykor be-bepil- lant a várospolitikába (ilyen alkalom kínálkozott utoljára a tanácstagi beszámolók alkal­mával), az azt is tudja, hogy a Vasvári Pál úti lakótelep közművesítését a tanács vál­lalta, s erre a célra már át­utalt több mint 1,7 millió fo­rintot. De az sem titok, hogy 1973-ban megtörtént a szenny­víztisztító-telep műszaki át­adása — ez is kóstált vagy kétmilliót Az elmondottakból talán ki­derül, hogy ismeretlen levél­írónk számos dolgot pontosan regisztrál ugyan, de meglehe­tősen egyoldalúan, a saját ut­cájában, udvarában s népi a város egészében gondolkodik. Protestál, de nem ismeri váro­sa erőfeszítéseit. Mégis, úgy gondoljuk, érdemes lenne sze­mélyesen is megismerkednünk, annál is inkább, mert mint ir­ta, lapunk hűséges olvasója — akinek értő észrevételeit a jövőben is használni tudnánk. K. P. PORNO VAGY MŰVÉSZI? Boccaccio- veresegyházi módra Tisztelt veresegyházi előfi­zetőnk! Hosszasan sorolhatnám Pra­xiteles Hermesétől Michelan­gelo Dávidján és Botticelli Vénusz születésén át Goya Mayájáig, sőt, tovább is, a festészet és a szobrászat olyan méltán híres, nagyszerű al­kotásait, melyekben a művé­szek a férfit és a nőt — uram bocsá! — meztelenül ábrázol­ták. Ezek azonban nem sze­met sértő, undorító és meg­vetendő művek, ellenkezőleg: a mondanivaló és a művészi kifejező eszközök tekinteté­ben felbecsülhetetlen érté­kűek. Bizonyára hallotta már Boccacciónak, a XIV. század híres olasz írójának nevét. Fő műve, a Dekameron, több mint szórakoztató olvasmány: a feudális társadalom népel­lenes úrhatnámságának és ön­zésének kíméletlen bírálata, a papok képmutatásának és erkölcstelenségének kegyet­len leleplezése, egyúttal harc a babona ellen. A Dekame­ron nem csupán irodalmi re­mekmű. hanem korszakalko­tó történelmi cselekedet: győ­zelem az egyház sötétsége, maradisága és hatalmasko­dása felett Boceacció a kor jellegzetes típusait, köztük kikapós férjeket és asszonyo­kat. kereskedőket. élvezete­ket hajszoló, dőzsölő, álszent paookat, humoros, tragikus, szatirikus és najzán elbeszé- iZcjoVhen mutatja be. Akad olyan ember, aki Boccaccióból csak ezt a paj- zánságot jegyezte meg, csu­pán ezt tartja jelentősnek, és C6udamód izgalmasnak vagy megbotránkoztatónak, ízléstelennek, az író igazi célját nem értve. Mint ahogy önt is, a veresegyházi irodal­mi színpad műsorában, a nők napjára rendezett ünnepsé­gen az ragadta meg, hogy az egyik pizsamába öltözött fő­szereplő a női közönség előtt paraszkodva a pizsama sza­bására, oda nem illő mozdu­latokat tett. Mi is történt tulajdonkép­pen? A Hazafias Népfront veresegyházi szervezete a nemzetközi nőnap tiszteleté­re minden évben teadélutánt szervez. Ennek a műsoros ré­szét a helyi Váci Mihály Mű­velődési Központ adja, arra törekedve, hogy ilyen alkal­makkor művészi csoportjait szerepeltesse. A kifogásolt da­rabot a művelődési központ­nak az a Forrás irodalmi színpada mutatta be, mely hároméves működése alatt több országos fesztiválon ara­tott sikert, kapott díjakat. A szóban forgó darab Nemes György; Csöndes beszélgetés című novellájának színpadi változata, melyben a szadis­ta, önkényeskedő, hatalom­élvező és -kihasználó Vezér és a szolgalelkű, a parancsot gondolkodás nélkül végre­hajtó Ezredes párbeszéde jól ismert magatartásformákat tinizált. A lényegen mit sem változtatott, hogy végül kide­rült: a színhely — a bolon­dok háza. Ennek az önkénynek az ábrázolására sok példát vo­nultatott fel a műben az író, egyebek közt azt is, hogy a Vezér apró hibákért, vétsége­kért is nyugodt lelkiismeret­tel gyilkoltat meg embereket. Ilyen a szabó bűne is: nem azon az oldalon varrta na­gyobbra a nadrágot, amelyi­ken kellett volna. Itt azon­ban nem az a lényeges, hogy miért kell az egyik oldalon nagyobbnak lennie egy nad­rágnak, hanem az, hogy mind­ez apróság, csekély, könnyen helyrehozható, kijavítható hi­ba, melyért a Vezérnek még ítélni sem szabad, elítélni pedig egyáltalán nem. A Ve­zér agyára ment a hatalom: őrült. A darab tragikus mon­danivalója: ez a jelenség a történelemben, sajnos, már nemcsak az őrültek házában esett meg. Köszönjük az ön levélét, mert tanulságokkal szolgált: az ilyen kifejező eszközökkel csínján kell bánni, világos és egyértelmű hatásra kell tőre- * kedni, hogy semmiképp se lehessen összetéveszteni a pornográfiával: a nemiségnek csupán az érzékiségre hatni akaró, rendszerint leplezet­len, szemérmetlen ábrázolá­sával. Ez a veresegyházi pro­dukcióval kapcsolatban azt jelenti, hogy mivel a vitatott résszel sokak számára inkább félreértett, mint jobban meg­értett lett a darab, és mivel a mondanivaló kifejezésére nyílt még elég, darab adta al­kalom, ezt a részt kihagyhat­ták volna. Mert nemcsak a „mit” és a „miként” a fon­tos és lényeges, hanem a „kinek” is: vagyis a közön­ség, a hangulat, hiszen tudo­másul kell venni, hogy minded közönség mindig más. Remél­jük, megnyugtatja majd if­jabb Dániel Koméinak, a művelődési központ művésze­ti előadójának — aki egyben a mű színpadi adaptációjának szerzője és rendezője is volt —, az ön észrevételére adott válasza; „Amennyiben egyes nézőink ízlését sértette a da­rab formai megjelenése, el­nézést kérünk. A jövőben jobban vigyázunk arra, hogy az alkalomnak megfelelő mű­sort láthassanak vendégeink”. D. G. G. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom