Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
VÁC I NAPLÓ XVIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1974. ÁPRILIS 23., KEDD TÓMBOSITES, TABLASITÁS Uj gyümölcsösöket Néptelen a fóti—csomádi határ. Szokatlanul hideget hoz az áprilisi szél. Felhők vonulnak felettünk, de nem adnak esőt. Búza- és rozs táblák mellett haladunk el, amelyek egyelőre még jó termést ígérnek. Csak itt-ott fedezhető fel sárguló folt, a csapadékhiány első látható jele. Ki korán kezd... A dűlőutak még őrzik a korábbi termésszállítások nyomait, időnként nagyokat zökken a dzsip, de az útitársak — Földesi György, a fóti—csomádi Vörösmarty Tsz főkertésze és Ónodi György, a növénytermesztési főágazat vezetője — fel sem veszik. A gazda aggodalmával figyelik a táblákat. Onódi György, aki néhány évvel ezelőtt egyenesen a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről került vissza szülőfalujába, Csornádra, büszke rá, hogy az évszakhoz képest előbbre tartanak a tavaszi munkákkal. — Korán kitavaszodott az idén — mondja*—, sikerült kihasználnunk a munkalehetőségeket. Március elején fejeztük be a 200 hold fej trágyázását, a takarmánytermő területen a talajelzárást. Éppen jókor, mert kevés az eső. Félő, hogy több száraz tél következménye a kezdődő aszály. A termőföld pedig most nagy mennyiségben szívná a vizet. Két Dutra traktor mellett állunk meg, a vezetők tetőtől talpig porosak. Néhány lépést teszünk a szántóföldön. A porhanyóé, száraz talajban süppednek a cipők. Közben Ónodi György a termelőszövetkezet leikeinek nevezi a traktorvezetőket, Bogyánszky Jánost és Mikletz Jánost. — Mindig lehet rájuk számítani, télen-nyáron kint vannak a mezőn. — Csak ez a por ne volna — mondja Mikletz János —, rosszabb a hidegnél, a fülkében sem lehet védekezni ellene. Nem panaszként említem, de ha eső jönne, könnyebben telne a tizenkét óra. — Nehezebb körülmények között is elvégezzük $ munkánkat — veszi át a szót társa —, más meg úgy se csinálja meg helyettünk. A keresetről is szó esik. Elégedettek. Csaknem 3 ezer forint a havi átlaguk, és természetesen a háztáji sem elhanyagolható jövedelmi forrás. A gépük tárcsát, fogast és simítót húz, tehát egyszerre három művelettel készítik elő a kukoricavetésre a talajt. Sima utánuk a föld. Kocsi a fiúnak Nagy kiterjedésű szőlötáblák következnek. Sehol egy lélek. A két agrármérnök hamar rájön, hogy miért nincs ember a közelben: az asszonyok siettek a munkával, most már biztosan a segédüzemágban lesznek. Gyorsan odaérünk a csomádi üzemegységhez tartozó épületekhez. Az egyikben húszharminc fiatal és idősebb asz- szany műanyag palackokat tisztit — Mi készül belőlük? — Iskolai szemléltetőeszközöket gyártunk a műanyag- hulladékból a Fővárosi Pedagógiai Intézet részére — válaszol Miklecz Mihályné. Közben szlovák nyelvű mondatok is elhangzanak, és látjuk, ahogy a szorgos kezek folyó vízben forgatják a palackokat Felénk jön Fekete Jánosné és Sinkovics Pálné. Kezük miég vizes, szlovák mintákkal díszített ruhájuk felett kötény, nyílt tekintetük kíváncsiságot árul el. Ök kérdeznek: — Mi járatban vannak? örömmel beszélnek munkájukról. Mindent elvégeznek, amivel megbízzák őket: kapálnak, metszik a szőlőt, dolgoznak a gyümölcsösben, a paprikaföldön, szedik a paradicsomot ... — Ezekhez a munkákhoz nem álcád férfi — mondja Feketévé —, a férfiak nehezebb feladatokat vállalnak, de sokan Pesten dolgoznak. Főleg a fiatalok, akik inkább szabad idejükben segítenek nekünk. — Sokat dolgozunk ám — így Sinkovicsné. — ötkor kelünk, otthon etetünk, élvégezzük a többi munkát, hétkor a közösben vagyunk, délután ötig, azután megint az otthoni jószág, majd a főzés és még sok más egyéb. — De megéri — veszi át a szót Feketévé —, én is kocsit vettem a fiamnak. Megérdemli, mert sokat segít otthon, meg a mezőn. Később elmondják, hogy az általános iskolában szlovákul is tanulnak a gyerekek, a községben színjátszókor működik, és szeretnék, ha a jövőben szlovák népi tánccsoport is működne, mert valamikor. 1954—55 táján, híres volt a csomádi szlovák népi együttes! Remélik, sikerül rávenniük a fiatalokat, alakítsanak _ új tánccsoportot, és legalább olyan eredményeket érjenek el, mint az idősebbek annak idején. Palántázás helyett — vetés Azt, hogy a kertészethez közeledünk, a magasba szökkenő vízsugarak árulják el. A barackos mellett gond tükröződik a főkertész arcán, pedig a gyümölcsfák gondozottak, alattuk szépen munkált a föld. — Súlyos fagykár ért bennünket, nem lesz jó a baracktermés — mondja később. — Igyekszünk pótolni a veszteséget mással. Egy ilyen „más” a paradicsomtermesztés, új módszerrel: vetik a paradicsomot, nem pa- lántázzák. Egy külföldi gép veti. Vezetője Csendes József. — Ha valami zavar támad, a fülkében nem villognak a lámpák — mutat rá egy műszerfalra. — Néhány nap múlva végzünk a teljes vetéssel, azután jöhet az öntözés. A gép modern: gyomirtószert szór, föllazítja a földet, van talaj- profilhúzója, a vetőmag meny- nyiségét elektronikus szintjelző tudatja velem. A főkertész később megmutatta a szamócatáblákat is: gazdag termést ígérnek. Igyekeznek minél nasvobb területeket öntözni: jövőre újabb kutakat fúrnak. Foton eavelőre csak a föld mélyéből nyerhetik a vizet. Később újabb gyümölcsösöket telepítenek, mert azok is jól jövedelmeznek, ha megfelelő az időjárás. Perspektívák Látogatásunk alkalmával találkoztunk Angyal Ákossal, a termelőszövetkezet főagronó- musával: — A két község termelőszövetkezetei tavaly augusztusban »gyesültek, s az egyesülés előnyei már az idei termelésben is megmutatkoznak. Jobbak a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei, a gépesítés koncentrálása zökkenőmente- sebb. Több lehetőség van a munkaerő-átcsoportosításokra, így ki tudják használni az esős időszakokat is. Tulajdonképpen az egyesülés teremtette meg a további tömbösítés, a szélesebb körű táblásíitás, az új gyümölcsösök telepítésének jobb feltételeit, a korszerűbb nagyüzemi gazdálkodás új perspektíváit tárva fel. Roxin László Ingyenes jogi tanácsadás Dunakeszin Április 24-én, szerdán, délután 3 és 4 óra között ingyenes jogi tanácsadás lesz Dunakeszin, a nagyközségi tanács épületében: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség dunakeszi kirendeltségének tagja, dr. Ko- vách Georgina válaszol a hozzáfordulók jogi vonatkozású kérdéseire. Földművescsalád gyermekekéül születtem, az erdélyi Di- csőszentmártonban, 1913. október 23-án. Sajnos, apámat nem ismerhettem, mert az első világháború kezdetén bevonult, s már az első esztendőben örökre eltűnt. Korai gyermekkorom emlékei között kutatva, csupa olyan esemény, élmény bukkan elő, amely a természettel, a mezővel, erdővel kapcsolatos, de mégsem gondoltam, hogy valaha erdész lesz belőlem. Szakmának az ács szakmát választottam, majd Szé- kelykere sztáron elvégeztem a mezőgazdasági iskolát. Ügy terveztem, hogy gazdálkodni jogok, mint a nagyapám, de sajnos, sokszor behívtak a katonasághoz. A bécsi döntés után sok magyar átjött Magyarországra, jómagam is. Budapestre költöztem, és ott kerültem az erdészethez, 1948- ban, mint a Fővárosi Erdő- és Mezőgazdasági Hivatal vezetője. 1954. júliusában Vác- ra helyeztek, azóta életem, munkásságom ismert az erdő- gazdaság dolgozói előtt. Tehát 25 évi erdészeti munka után érkeztem el a nyugdíjig. Sok nehézséggel kellett életem során megküz- denem, de kijelenthetem, kudarcok nem értek, optimista felfogásom és a dolgozók támogatása mindig átsegített a nehézségeken. Az élet megtanított az emberek megbecsülésére, sze- retetére. Cselekedeteimben, tetteimben mindig az elérendő célt néztem, és ha szükség is volt olykor erélyes intézkedésre, a későbbi eredmények engem igazoltak. Igyekeztem mindig emberi hangon, őszintén tárgyalni, úgy, hogy önérzetében meg ne bántsak senkit, s ez a módszer helyesnek, célravezetőnek bizonyult. Magamról még csak any- nyit, hogy szakmai képesítésemet 1953-ban szereztem meg, amikor félévi előkészítő, majd kétévi főiskolai tanulmányok után, okleveles Vasutas brigádok Valamennyi vállalásukat túlteljesítették A váci MÁV-állomás dolgozói az élüzem szint elérését vállalták a múlt esztendőre. A minap elkészült értékelés szerint valamennyi gazdasági feladatukat túlteljesítették s az állomás nyolc szocialista brigádjából kettő a bronz-, öt a zöldkoszorús jelvényt nyerte el. Képernyőn és dobogón A televízió vasárnap, 28-án, 16.40-től 17.05-ig közvetíti a Kórusmuzsika sorozat keretében a váci Vox Humana vegyeskar műsorát. Egy-egy szám közben Szilágyi János riporter bemutatja az együttest. A közvetítés után, 17 órakor kezdődik az Éneklő Vád című zenés délután a váci állami zeneiskolában, ahol sántán a Liszt-díjas Makiári József vezényel. Tornaterem nélkül A tanulók sportpályát építenek Együttműködve a gimnáziummal A főútvonal egyik oldalán farkasszemet néz a III-as számú új és régi iskola. Kissé bizarr a kép, mert átellenben daru emelkedik, s hatalmas tábla hirdeti: ITT ÉPÜL DUNAKESZI NAGYKÖZSÉG MÁSODIK TÍZEMELETES, 258 LAKÁSOS HÁZA. Az új iskola büszkesége is lehetne a nagyközségnek, ha éppen nem jelentett volna e rövid idő alatt már annyi gondot, problémát. Tóth Albert, a két iskola igazgatója, a régi épület igazgatói irodájában fogad. Nagyon időszerű kérdésről, a gyerekek testneveléséről beszélgetünk. — 1973. szeptember 3-án vettük át e korszerű, új iskolát — mondja az igazgató. MEGELŐZÉSSEL, NEVELÉSI MÓDSZEREKKEL IS Eredményesen segítik a közrend védelmét Városi és járási önkéntes rendőrök köszöntése Az elnökség asztala. Daróczi György rendőr őrnagy beszél. Rózsahegyi felvétele Vasárnap délelőtt a Váci Já- ben teljesítettek szolgálatot. A jövő feladatairól szólva rási Hivatal dísztermében ün- Téttenérésre két esetben ke- az előadó fontosnak tartotta a népségén köszöntötték a város rült sor, elfogtak nyolc körö- társadalmi tulajdon fokozott és a járás kiváló önkéntes zött személyt, előállítottak védelmét. A fiatalkorúak visz- rendőreit. Az elnökségben he- harminc garázdát. Csaknem szatartása a bűnözésitől nem- lyet foglalt dr. Vida Gyula, az 400 szabálysértésről adtak je- csak rendőri feladat, hanem MSZMP járási bizottságának lentést. ■ társadalmi ügy is. Tovább kell tagja, a járási hivatal elnöke, Az önkéntes rendőrök azon- javítani a közlekedési morált, dr. Szamosvolgyi Alfréd, a va- ban nemcsak a bűnök elköve- rosi tanacs osztalyvezeto-je es üldözik,’ hanem sok esetben megelőzéssel, nevelési módszerekkel igyekeznek rá Bohár Sándor rendőr alezre des, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság osztályvezetője. A széksorokban ültek a Dunakanyarban több éve szolgálatot teljesítő önkéntes rendőrök, üzemi dolgozók, tsz-tagok. ÁFÉSZ-alkalmazcttak, hivatali beosztottak. Gáspár Márton alezredes, a Váci Rendőrkapitányság vezetője üdvözölte a megjelenteket, s a csoportokon belül a kollektív szellemet. A beszéd után Bohár Sándor rerdőr alezredes a megyei vezetni az állampolgárokat ar- főkapitányság üdvözletét és ra. hogy a törvények megtar- elismerését tolmácsolta az iinegyformáii népség résztvevőinek, majd juta1mat adott át Varga Lászlónak (Ipolytölgyes), aki húsz éve önkéntes rendőr. Gáspár Márton, a kapitányság vezetője, a 15 éves önkéntása mindenkinek átelessége. Daróczi • György példaként említette Szalai Antalt, a váci csoport vezetőjét, aki nagy gondot fordít arra. hogy a ______________ __________ csoportjához tartozók megfe- tes rendőri szolgálatért kitünma jd Daróczi György rendőr lelő oktatásban részesüljenek. tetősben és jutalomban része- ornagy, osztályvezető ünnepi Kovács Gábor önkéntes rend- sítette P. Szabó Józsefet, Fig- beszédben méltatta azok érdé- őri csoportvezető a Kossuth ler Albertet, Szabó Sándort. meit. akik a Dunakanyar hely- Tsz-ben dolgozik, háromszo- Lestyán Dánielt, Hrmó Mi- ségeiben éveken át, társadalmi ros győztes szocialista brigád hályt, Maczek Pált, Torna Ist- tevékenységként segítik dől- tagja. Benke Károly szobi cső- vánt, Pápai Györgyöt és ifj. gozó népünk békés alkotómun- portvezető határsértők elfogá- Könczöl Józsefet. Harminc- káját. sában segédkezett csoportjá- kilencen kaptak 10 éves szol1973-ban a közrendvédelem- val, Surányi István (DCM) gáiatért kitüntetést, továbbá ben 9084, a közlekedés rendjé- üzemanyaggali visszaélésre többen pénzjutalmat, nek biztosításában 430 eset- hívta fel a figyelmet. Papp Rezső — A tíz tanteremhez azonban elfelejtettek tornatermet építeni, helyesebben nem is szerepelt a költségvetésben. A régi épületben egy szükségtornatermet alakítottunk ki, s már jó néhány generáció használta. Helyzetünk évek óta változatlan, és szinte lehetetlenségnek tűnik, hogy valamikor is változzék. Nemrégiben kormányhatározat mondta ki: nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok sportolására. Bizony, jobban oda kellene figyelnünk, hogy az új nemzedék mennyire lesz erős, testedzett. Az általános iskola együttműködik a gimnáziummal, két testnevelő tanárnő dolgozik e különleges helyzetben, hallatlanul lelkiismeretesen végezve munkáját. Például tavaly az országos bajnoksá- gon atlétikában nyertünk dí- ' jakat, s a megyei versenyeken különböző sportágakban huszonhat gyermekünk ért el első helyezést. — Amint beköszöntött a jó idő, a régi iskola előtt sportpályát kezdtek építeni a gyerekek, s eddig már 40 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. De segítenek a vállalatok KlSZ-szerve- zetei is. Az építőipari vállalattól például legutóbb betont kaptunk az építkezéshez. Ügy tervezzük, hogy év végére, a sportünnepségek kezdetére nyitjuk meg az új pályát, amire joggal lehetnek büszkék a dunakeszi fiatalok. — Az új iskolában tanul az alsó tagozat, ott milyen lehetőségek vannak sportolásra? — Az idén, tizenhatezer forintért, sportszereket vásároltunk, melyekből jutott az alsó tagozatnak is. Egyébként az új épületben a zsibongót alakítottuk ki olyan területnek, ahol, ha kezdetleges feltételek között is, de foglalkozhatunk testedzéssel. Régóta dédelgetek egy elképzelést. Itt, az új iskolában, minden közművesített, szabad területünk is bőven akad: társadalmi erővel fedett uszodát kellene létesíteni. Dunakeszi lakossága lassan eléri a hu- szonkétezer lélekszámot. Az idén már több első osztályt is indítunk, s az új telepre egyre többen költöznek. A gyerekeknek itt, a Duna mellett, feltétlenül meg kellene tanulniuk úszni. Hiszem, hogy az uszoda megépítésében is segítenének a gyárak, üzemek fiataljai és a nyugdija- sok is, itt ma már köztudottan hagyományai vannak a társadalmi munkának. — Milyenek az I-es és lies számú általános iskolák sportolási lehetőségei? — A körülmények szinte azonosak, de mégis mindig kezdeményezünk valamit Legutóbb például a három ál- ' talános iskola között sport- versenyeket indítottunk, melyek rendkívül eredményesen zárultak. A gyerekek edzésével tehát gondosan, a le-' hetőségekhez képest foglalkozunk, s reménykedem, hogy előbb-utóbb elkészül a nagyközség fedett uszodája is. Bereznai Márta I erdőgazda bizonyítványt kaptam. 1945. május 1-én léptem a pártba és a szakszervezet be. 1952-ben pedig az Erdészeti Egyesületbe. 1955-ben pártiskolát végeztem, 1958. óta Vác város pártbizottságának voltam tagja, előbb fegyelmi bizottsági elnök, majd ' végrehajtóbizottsági tag, 1970- igKét fiam, András és Tamás is szereti az erdőt, a természetet. András fiam már döntött is jövendő pályáját illetően: erdész akar lenni. Feljegyezte: Prókay Gyula ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, nyugállományba vonulása alkalmából, eredményes munkája elismeréséül, Du- rugy András igazgatóhelyettesnek a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta. Huszonöt évi erdészeti munka után
