Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

4 Sorakoznak a betűk Szovjet gyártmányú, korszerű betűszedő gépet kapott a ceglédi nyomda. A géppel háromféle betűtípust szedhetnek, így még változatosabb lett a nyomda betűskálája. A gép hasz­nosságát soron következő kiadványaikon a megrendelők is észrevehetik majd. Apátl-Tóth Sándor felvétele A két szövetkezet fiataljai Vállalnák egy óvoda támogatását A Kossuth Művelődési Köz­pontban a napokban rendez­ték meg a Nívó Ruházati Ktsz és a Dél-Pest megyei Ci­pész Szövetkezet közös ifjú­sági parlamentjét. Madarász János, a Ruházati Ktsz elnöke beszámolójában tájékoztatta a fiatalokat az ifjúsági törvény végrehajtá­sának országos eredményei­ről, majd a szövetkezeti fia­talok helyzetéről szólt. El­mondta, hogy tagságuk mint­egy ötven százaléka harminc év alatti fiatal. Minden segítséget meg­adnak a fiataloknak a továbbtanuláshoz. 1974. őszétől szakmunkáskép­ző tanfolyamot indítanak, ki­helyezett osztállyal, amelynek költségeit a szövetkezet ma­gára vállalta. A Cipész Szövetkezet elnö­ke, 'Tóth István elmondta, hogy komoly gondot jelen­tett évekig a fluktuáció, amelynek oka az utánpótlás­nevelés, az ifjúsággal foglal­kozás elhanyagolása volt. Az újonnan megválasztott ve­zetőség célja, hogy mind több fiatal legyen tagja a szövet­kezetnek, akikből a törzsgár­dát nevelhetik. Terveik sze­rint nemcsak a termelés te­rületén, hanem a vezetésben és a szövet­kezeti bizottságokban is számítanak a fiatalokra. A továbbtanulóknak társa­dalmi ösztöndíjat biztosítanak. A lakásépítő fiatalokat építé­si kölcsönnel segítik. A hozzászólások során sok hasznos ötlet és értékes ja­vaslat hangzott el. Többen kérték, hogy a két szövetke­zet alakítson közös KISZ- alapszervezetet, úgy a nagy­kőrösi, mint a ceglédi egy­ségekben. Nagy szükség len­ne az ifjúsági szervezetre, amelynek megalakulásával gz eddiginél is rendszeresebb és aktívabb kapcsolat alakul­hatna ki a vezetőség és a fia­talok között. Megfontolandó javaslatként hangzott el, hogy a szövetkezetben is honosít­sák meg a kiváló ifjúmun­kás versenyt. A kisgyerekes szülők érdekében kérték a vezetőséget, hogy vegyék fel a kapcsolatot valamelyik óvo­dával, vagy bölcsődével. Szí­vesen támogatnák őket tár­sadalmi munkával. K. D. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XVIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM 1974. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP Csemői Rákóczi Tsz Fagykár a szőlőben, almáskertben Rövidesen kiültetik a paradicsompdántákat liméter az eddig eltelt három és fél hónap alatt. A termelőszövetkezet je­lentős ágazata a baromfite­nyésztés. Az idei év terve 830 ezer húscsirke, 58 ezer puly­ka, 45 ezer pecsenycli- • ba és 7 ezer hízott liba át­adása a BOY kecskeméti telepének. A jelenlegi turnusban 142 ezer húscsirkét nevelnek, s a közeli napokban kis híján százezer darabot szállítanak Kecskemétre. Utána hozzák az újabb csibéket. A juhászat 800 anyajuhot tart számon, saját szaporulatból kívánják fej leszteni az állományt. A lehetőséghez mérten igyekeznek gépparkjukat bő­víteni. Megvették a tervezett Dutra—1000-es traktort, még az idén vásárolnak egy SZK— 5-ös kombájnt, hozattak per­metezőket, ekéket, műtrá­gyaszórókat. és pótkocsikat is. Még az idén szeretnének ven­ni egy kisebb teljesítményű gabonaszárítót és kombájnszé­rű építését is tervezik. Sor kerül a régi, kis iroda bővf tésére, amelyhez az ÉRDÉRT nél kapható faelemekből ra­gasztanak egy 19X8 méternyi alapterületű részt. Ebben újabb irodai szobák kapnak helyet és lesz egy kisebb ta­nácsterem is. T. T. Abonyi lakatos kiállítása A MEZŐGÉP Külső Kátai úti kultúrtermében kiállítás nyílt Csernák István fiatal abonyi lakatos szakmunkás képzőművészeti alkotásaiból. A kiállítás április 27-ig tart nyitva. Év vég éhes hiisetvitnek Befejezéséhez közeledik a titkárnőképző tanfolyam, ' amely első ízben indult Cegléden az ősz folyamán, az Április 4. Közgazdasági Szak- középiskolában. A tanfolyam hallgatói gyárak, üzemek, vál­lalatok alkalmazottai, akik he­tente egy alkalommal előadá­sokat hallgattak a középiskolá­ban mindarról, ami a titkár­női munkakör betöltéséhez szükséges. KISZ-ALAPSZERVEZET ALAKUL a Fűrész- és Hor­dóipari Vállalat ceglédi üze­mében. Az itt dolgozók több­sége fiatal, iskolás korában tagja volt az ifjúsági mozga­lomnak. A KlSZ-alapszerve- zet megalkulását a már mű­ködő pártcsoport segíti és a jövőben is támogatja majd a fiatalok mozgalmi tevékenysé­gét. Legkedvesebb verseik Érdekes klubfoglalkozást tartanak április 28-án, a jövő vasárnap a ceglédi Kossuth Művelődési Központban, a magányosok klubjában. Az összejövetelen ez alkalommal a klub tagjai fognak szerepel­ni: ki-ki felolvashatja majd a közönségnek, klubtársainak a legkedvesebb verseit. Labdarózsák Cegléden a kertes házakban szívesen nevelnek labdarózsa- bokrokat. A fehér, sok apró virágból „labdákat” nevelő bokrok hajtásai a napfényes, védett kertzugokban gyors fejlődésnek indultak és szinte egy hónappal edőbb virágot hoztak, mint az előző években. Tanuló lánccsévélők Uj géphez új munkáskéz kell Példamutatóan dolgozik a törteli Aranykalász Termelő- szövetkezet lánccsévélő üze­\ hét végén nem madár- daltól, nem harkálykopá- csolástól zengett a Makai er­dő tisztása a csemői határban. Kalapács koppant, szekerce csattogott, vidám beszélgetés* zaja verte fel a környék csend­jét. A tavaszi szál messze vit­te a hangokat az erdőben. A zaj a vadászház felől jött, on­nan, ahol máskor mindig csend honol, ahová a betérők pihen­ni jönnek. Tavaszi nagytaka­rítást tartottak a ház tulajdo­nosai, a Csemői Rákóczi Tsz— KÖZGÉP Vadásztársaság tag­jai. Sarokba került a puska, kézbe a kalapács. Kicserélték a vadászporta kerítését, par­kosítottak, fákat ültettek. Nyulak hálóban A múlt évet tekintve megint eredményes, jól végzett mun­káról adhat számot a vadász- társaság. 600 lőtt fácánt, 100 őzet, 400 élő vadnyulat adtak át a MAVAD-nak, s természe­tesen az anyagiakon kívül ré­szesei lehettek sok kellemesen, hasznosan eltöltött órának, ré­szük lehetett sok örömben. Nemcsak a vadászat ad él­ményt‘a társaság tagiainak, a hét közben íróasztalok, mun­kapadok, termelőszövetkezeti munkahelvek dolgozóinak, ha­nem mindaz, ami ehhez hozzá tartozik. Mint ió gazdák. gondját viselik a 12 ezer hek­táros vadászterületüknek. A növénvzetet óvják, hogy a va­dak otthonosan érezzék magu- V-I| prdő^ori. rá+en. berekben, őrzik. frissítik a vadál'o- rnán-'d. ha szüks^g^ e *M&- s;’kről külön ervidosk-ad^ak. Nemcsak vadászni iá—>ik. hi­nein örömmel szemlélődnek. törődnek a gondjukra bízott Vadcsemege három hektáron Műanya neveli a fácáncsibéket területtel. Szőrmés és szárnyas jószágaik meg is hálálják a gondoskodást, szép hasznot hoznak. Előhűtött „kotlós" mének három szocialista bri­gádja, a Dobó Katalin, a Zrí­nyi Ilona és a Filimonov ne­vét viselő közösség. A napi munka mellett társadalmi munkából is kiveszik a részü­ket. A munkahely környéké­nek rendezettsége, tisztasága szintén az ő kezük munkáját dicséri. Átlagos teljesítmé­nyük mindig eléri a 100 szá­zalékot. Az üzem nemrég újabb gépet kapott, s ez lehe­tővé teszi, hogy lányokat, asszonyokat alkalmazzanak tanítsanak a gépkezelésre. Az újonnan belépőknek már nem kell a fővárosba utazniuk, hogy a munkát megtanulják: a jelentkezők a törteli üzem­ben sajátíthatják el a tudni­valókat. így is lehet A város egyik legforgal­masabb vendéglője az ÁFÉSZ Alföldi étterme. Különösen délben látogat­ják sokan, munkások, iro­disták és kék köpenyes diákok ülik körül az asz­talokat: ebédelnek. Ked­den nem nyitott ki az ét­terem. Kihordták az asz­talokat, székeket és a Ceglédi' Építőipari Ktsz festői vették birtokukba a helyiséget. Megkezdték a festést, mázolást, de nem akárhogy. Bíró László négytagú brigádjával és két ipari tanulóval pén­tekre elkészült a munká­val. A hét végén már az újjávarázsolt, üde, tava­szi színekben pompázó ét­terem fogadta a vendége­ket, dicsérve a mestere­ket, akik bebizonyították, higy így is lehet dolgoz­ni az építőiparban. (k. d.) TERULETI LABDARÚGÁS Újabb vereség MŰTRÁGYA ES NÖVÉNYVÉDŐSZER- B0LTUNKAT ÁTHELYEZTÜK a Hollós utcából A SZÉCHENYI ÚT ÉS MÁRIA UTCA SAROKRA (a volt Öze-féle kovácsműhely helyére). i Műtrágyák és növényvédő szerek nagy választékban, állandóan kaphatók. A növényvédő szerek használatáról szakszerű tanácsadás. Nyitva: 7 órától 15 óráig, szombaton 7-től 13.30 óráig. A területi bajnokság leg­utóbbi fordulójában a cegléd- berceliek Farmoson léptek pályára, s újabb vereséget szenvedtek. Farmos—Ceglédbercel 3:2 (2:0) Vezette: Szécsényi. Ceglédbercel: Puskás — Sá­gi, Udvaros, Szuda, Andráska, Mocsári Scheffer, Király, Ki- rályhidi, Bogdány, Szekeres. Góllövők: Szekeres, Király- hidi. A bajnokságban vezető ha­zaiak az első félidőben kétgó­los előnyt szereztek, szünet után szépített a Ceglédbercel, de ennek ellenére biztos volt a Farmos győzelme. Ifjúsági eredmény: Farmos—Ceglédbercel 3:1 Góllövő: Kon esik. A ceglédberceli fiatalok ez­zel első vereségüket szenved­ték el a bajnokság során. MEGYEI NŐI KÉZILABDA Solymáron győzött a CVSE Az elmúlt évben mindkét kézilabdacsapat az élmezőny­ben végzett. A ceglédiek az utóbbi időben sikertelenül szerepeltek Solymáron, most ez a balszerencsés sorozatuk megszakadt, mindkét bajnoki pontot megszerezték. Ceglédi VSE—Solymár 7:6 (5:3) CVSE: Barna — Orosz, Tóth K., Tóth A., Pecznik, Bálint Zsarnóczki. Csere: Molnár. Góllövök: Orosz (5), Bálint (1), Tóth K. (1). Hideg időben, metsző szél­ben zajlott le a találkozó. Emiatt több biztos gólhelyze­tet is elhibáztak a játékosok. Ha ezek kihasználása jobban sikerül, a CVSE nagyobb arányban is győzhetett volna. 6:6-os állás után Orosz bün­tetőből lőtte a győztes gólt. A ceglédiek nagyon jól védekez­tek, mindenki megtette a ma­gáét. , Ifjúsági eredmény: Solymár—CVSE 7:4 (1:4) Góldobók: Kovács (2), Far­kas (1), Fodor (1). U. L. Előre várható volt, hogy böjtje lesz a szokatlanul ko­rán beköszöntött, az évszak­nak megfelelőnél sokkal me­legebb 'időjárásnak. Az aggo­dalom nem volt alaptalan, húsvétra megjött a hideg, fa­gyokat hozva magával. A kör­nyező gazdaságokból innen- onnan hallani a szomorú hírt: elpusztult a dúsan virágzó fák termése, de baj van a szőlők­ben is. A, csemői Rákóczi Terme­lőszövetkezetben az elnök és a főagronómus ugyancsak a fagykár hírével fogadott ben­nünket. A 96 hektár alma és a 2 hektár őszibarack jelen­tős bevételi forrása lett volna a közös gazdaság­nak, sajnos — becslésük szerint —, szinte a gyü­mölcs várható teljes mennyisége tönkrement, talán csak a magasabb fák: hegyén érik be mutatóba né- ! hány szem termés. A szőlőnél ■ még hetek kellenek, mire; felmérhető a fagykár, azon- | ban félő, hogy ott is tetemes ■ kieséssel kell számolniuk. A csemőiek abban bíznak, j hogy az időjárás mihamarabb i megszokott kerékvágásába I visszatér, ismét beköszönt a j jó idő, és megkezdhetik a pa- j radicsom palántázását a szán­tóföldön. Jelenleg vegyszeres gyomirtással készítik elő a talajt az erre szánt ötvén hektáron. A palántákat ma­guk nevelték. Az elmúlt évben hozzá­kezdtek az ötezer négy­zetméteresre tervezett fó­liatelep megépítéséhez, ebből 3000 négyzetméter­nyi alapterületű elké­szült. A folytatást akadályozza, hogy a MEZŐGÉP pásztói üzeme — anyaghiányra hivatkozva, —, nem tudja szállítani a szükséges vázelemeket. Így a palánták egy részét a régi hollandi ágyakban kellett ne­velni. Azt tervezik, ha az idő ja­vul, a jövő hét elején hozzá­fognak palántázógépeikkel a kiültetéshez. Még ebben a hó­napban tíz hektáron szeret­nék földbe rakni a paradi­csomot. Az egész termésre a Nagykőrösi Konzervgyárral kötöttek szerződést. Másféle zöldséggel nem foglalkoznak, a meglévő munkaerőt ez is I eléggé leköti majd a betaka- i rítás idején. j Burgonya az idén 45 hek- I táron terem. A vetőmag nagy : részét Csehszlovákiából im- I portálták, fehér héjú, sárga ; húsú fajta. Eddig 25 hektá- I ron már a földbe került, s j folytatják vetését. Kellene a I kiadós eső a növényeknek. Az j ősszel vetett rozs a szárazsá­got nehezen túri. fá telet szé­pén átvészelte, most azonban nagyon várja a csapadékot, Nem is csoda, hiszen ebben az évben alig hullott 80 mil­Ebben az évben folytatják a fácántelepítést. Az előző évek­ben pótmamaként kotlóssal próbálták neveltetni a fácán­csibéket, de a kotlósok nem bizonyultak édes mostohának. Most négy, állandóan meleget adó, gázfűtéses műanya kerül a szabadba, ezzel nevelik a csöpp szárnyasokat. A csibé­ket bérben keltetik. Termé­szetesen számítanak azért a saját szárnyasállományuk ter­mészetes szaporodására is. Mi­vel a fácánok a vetésben is előszeretettel fészkelnek, a termelőszövetkezeti dolgozók az épségben összegyűjtött és leadott fácán tojásokért ellen­értékét kapnak. A szabadban kikelt fiókák megmaradásáért mindent megtesz a vadásztár­saság. Háromhektámyi területen már elvetették a kisegítő ele- ségnek valót, amit az őzeknek, fácánoknak, nyulaknak szán­nak a szigorúbb időkre. Köles, borsó és napraforgó került a földbe, szálas takarmányról is gondoskodnak. Az etetés mel­lett a vadászterület őrzését is megoldották. Két. főhivatású vadőr segít a vadászbknak eb­ben. Év elején, amikor a dú- vad irtását megkezdték, körle­véllel járták végig a tanyákat, hogy a tulajdonosokat a mér­gezésekre figyelmeztessek és ; aláírásukkal igazoltassák ezt. 1 Emellett figyelmeztető jelzé­sek tömkelegét helyezték el, hogy a háztáji állatállo­mányt megóvják a mérgezett, . a dúvadaknak és ragadozók­nak szánt falatoktól. A szaba­don engedett háziállatok el­hullása miatt máris kevesebb panasz volt. A lakosság meg­értette, hogy nemcsak az er­dőnek, hanem nekik a hasz­nuk van abból, ha a környék­ről eltűnnek a baromfiudvart megtizedelő rókák, a tojást lo­pó és csemegéző szarkák. Ró­ka valóban, szinte csak mu­tatóban maradt a rendszeres irtás óta a területen, ezekre viszont szükség van. Ha fur­csán hangzik is. de segítenek, mégpedig a vadállomány sze­lektálásában. Visszajáró vendégek A vadőrök és a termelőszö­vetkezeti mezőőrök közt jó a kapcsolat. Ez is igen hasznos, hiszen szinte kiegészítik egy­mást a munkaterületükön. Eb­ben az évben megint szép eredménvt szeretne elérni a Csemői Rákóczi Tsz—KÖZ­GÉP Vadásztársasága. A tava­szi vadászidényre német ven­dégeket is várnak, olyanokat akik évről évre ide jönnek. Mint mondják, azért, mert a kömvezettel. az eredmények­kel és nem utolsósorban a ven- dés'átó társaságnál tapasztal­ható vadászmorállal igen elé­gedettek. Eszes Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom