Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

1974. ÁPRILIS 2., KEDD 3 ““'kMívUw TIZENDTEZRES DEMONSTRÁCIÓ INASAI«. I\ (Folytatás az 1. oldalról) dött a gyűlés, énekszót s az újból és újból felhangzó „KISZ, KISZ, hurrá!” kiáltá­sokat egy költemény szavai szakították meg: Koncz Gábor, a budapesti Vígszínház művé­sze adta ele Váci Mihály Eső a homokra című versét. Ezt követően Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, szólva arról, hogy az egész megyében zaj­lottak a viták a forradalmi if­júsági napok keretében. Most ennek a gazdag programsoro­zatnak a záróaktusa ez a gyű­lés, a három tavasz jegyében. Átadta ezzel a szót Pullai Árpádnak, aki a fiatalok ismét felhangzó KISZ-hurrázása kö­zepette lépett a mikrofonhoz. Pullai Árpád napjaink hazafijáról, forradalmijáról Pullai Árpád beszéde ele­jén az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében köszöntötte szeretettel a forradalmi ifjú­sági napok isaszegi nagygyű­lésének minden résztvevőjét, majd emlékeztetett arra, hogy e hely a magyar nép évszá­zados szabadságküzdelmének egyik emlékezetes, dicső he­lye. sem, a megoldásokat szor­galmazza, néna még türelmet­lenül is. Ott van a közélet­ben. Fejleszti felelősségtuda­tát, gyarapítja állampolgári ismereteit, tapasztalatokat gyűjt, hogy fejlődésünk idő­szerű kérdéseire velünk, a felnőtt nemzedékkel együtt fogalmazhassa meg a helyes válaszokat. Kiveszi részét a szocialista demokrácia gyn- korlásából is, amely nemcsak lehetőség, hanem fokozott kö­vetelmény, mivel nagy fele­lősségérzetet követel. Ugyan­akkor szélesíti a látókört, for­málja az esyütt gondolkodást, a gyakorlatban valósítja meg a generációk közös cselekvé­sét. Jogos nemzeti büszkeséggel A továbbiakban a mai ha- zafiság gondolatkörét elemez­te Pullai Árpád: — A mai hazafiság jelent­se azt is, hogy tudjunk örül­ni a kiharcolt sikereknek. Ezeknek állítsunk fel valós értékrendet. Rendelkezzünk széles, reális nemzetközi ki­tekintéssel is, hogy lássuk: mit értek el mások, hol tar­tanak más országok a fejlő- c ésben, mit hasznosítsunk az élenjáró nemzetközi tapaszta­latokból annak érdekében, hocy a magunk fejlődését, saját gyarapodásunkat meg­gyorsíthassuk. — Van-e okunk, jogcímünk a nemzeti büszkeségre? Meg­győződéssel valljuk; igen. L'égjrühk büszkék ‘árra, amit népünk alkotott és alkot, ön­becsülésünk alapját nagy és vitathatatlan történelmi vív­mányaink alkotják. Munkás­hatalmat teremtettünk, amely szilárd és egész népünk ér­dekeit szolgálja. A gazdaság­ban, a társadalmi haladásban évszázadok elmaradását küz­döttük le, töretlenül, sikere­sen építjük új életünket. Az iskolapadból kilépő minden fiatal azonos esélyekkel in­dul az életbe. Társadalmunk­ban a tudás, a képesség, a kö­zösség javára végzett munka jelöli ki az ember értékét, és azon vagyunk, hogy minden munkahelyen ezt tisztessége­sen, becsületesen alkalmaz­zák. — A fiatalok, persze, nem­csak erkölcsi elismerésre vár­nak. Élni kell, lakni kell, csa­ládot kell alapítani — ezek elemi követelmények. A fia­talság — és ez az életkor sa­játossága — szeret álmodoz­ni is. Ez nem baj. Jó azon­ban, ha az álmok egy kicsit földközelben maradnak, hi­szen csak azt tudjuk eloszta­ni, amit megtermeltünk, és a fiatalokra is érvényes a szo­cialista elosztás törvénye: a megtermelt javakból min­denki munkája szerint része­sedik. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy ezeket az álmokat akarva — akaratla­nul elszürkül az, aki a jövő­be nézve csak fizetési boríté­kot, betétkönyvet és autót lát. Igaz, a szocializmus jólét is, sőt, több mint negyedszá­zados munkánk nyomán már nemcsak a jövő. hanem a je­len jóléte is, de ugyanakkor több annál. Több, mert kul­túra és műveltség, szocialista demokrácia és tartalmas köz­élet. értelmes és teljes élet. a fiatalok számára is. Ezt biz­tosítja a szocializmus a mi hazánkban is. Internacionalista elkötelezettséggel — A jó hazafi azonban túl lát országunk határain és egy­ben internacionalista is. A szocialista építés nemzeti ke­retek között valósul meg, sor­sa azonban elválaszthatatlan Az újjal tartani\ az — Miért jöttünk el ma —a béke, a munka, az alkotás időszakában — ide a csata­helyre? — tette fel a kérdést, majd így folytatta: — Emlékezni! Tisztelegni! Tanulni! E hely méltó az em­lékezésre, az isaszegi honvé­dek: a tiszteletre, történelem- formáló telteik: az okulásra. — Mit tanulhatunk ■ tőVük több emberöltő Után?’ Mafa-1 dandó tettekre serkentő ha- zaszeretetet — mondotta, majd rámutatott, hogy a ha­zaszeretet tartalma korsza­konként, társadalmanként vál­tozik. — A múlt század derekán hazánkban a haladás ügyé­nek szolgálata Kossuth, Pe­tőfi* és Táncsics eszméinek vállalását, a nemzet függet­lenségéért, szabadságáért ví­vott szent háborút, a job­bágyrendszer rombolását je­lentette, az akkori magyar társadalom felemelését a fej­lettebb polgári társadalom szintjére. Hetven évvel ké­sőbb a haladás ügyének szol­gálata az első imperialista vi­lágháborúval való szembe­fordulást, és a kormányzatra képtelen burzsoáziától a ha­talom átvételét, a dolgozók államának megalkotását je­lentette. A két világháború között: szembeszállást a fa­sizmussal, az elbukott 1848 és a vérbe fojtott 1919 esz­méinek ébrentartását jelen­tette. 1945 tavaszán a haladás ügyének szolgálata azt köve­telte tőlünk, hogy jól éljünk a szabadság nagy lehetősé­gével, a tőkés — földesúri Magyarország romjain épít­sük fel a kizsákmányolástól mentes, új társadalmat — je­lentette ki Pullai Árpád, majd azt vizsgálta, hogy mi a haza- szeretet napjainkban. — Hazafinak lenni maany- nyit jelent: szívvel, meggyő­ződéssel odaállni a szocuiuz- mus emberi sorsokat, társa­dalmakat alakító, nagy és igaz eszméi mellé; az újjal tarta­ni, az élvonalban haladni. Aki ezt megérti és vállalja, annak az élete tartalmas, az népünkkel tart, osztozik mun­kájában, közös céljainkért dolgozik, egyéni boldogulá­sát összeköti a többség érvé­nyesülésével. Jó lelkiismerete lehet, igaz embernek érezhe­ti magát, mert közben máso­kat is segít a célba jutásban, a felemelkedésben. Aki így indul az életbe, aki állhatato­san ki is tart a cél és élet- felfogás mellett, s a nehézsé­gek, próbatételek ellenére is továbbhalad, vállalja ennek az útnak szükségszerű ellent­élvonalban haladni mondásait is, az forradalmi életek vonzásában él, szocia­lista eszményeket követ, be­csületes ember, jó hazafi. Ak­kor is az, ha nem látványos amit csinál. Az ember egyéni életét ugyanis igazában az a korszak teszi színessé és érde­kessé, amelyben él, különö­sen a mi társadalmunk eseté­ben, amely az alkotás vágyát nem merevíti kész formákba. — A forradalmi harcok története azt tanúsítja, hogy az ifjúság tulajdonságai és tö­rekvései következtében fogé­kony a haladás iránt. Ez ma is és nálunk is így van. Fia­taljaink többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját, részt vesz a Kommunista If­júsági Szövetség munkájá­ban, akcióiban, becsületesen tanul, dolgozik — moridotta a továbbiakban, majd utalva a párt X. kongresszus hatá­rozatai végrehaitásának fo­lyamatára, így folytatta: Politikánkat az élet igazolta — Politikánkon nem vál­toztatunk, mert bevált, az élet igazolta és az emberek ezt támogatják. Ilyen politi­kai stabilitással egyetlen tő­kés ország hatalmon lévő pártja sem dicsekedhet. Őszin­tén szólva, nem is csodál­kozunk azon, hogy a nyugati tőkés országokban a Közpon­ti Bizottság legutóbbi ülésén végrehajtott személyi válto­zásokkal kapcsolatosan külön­böző kombinációk láttak nap­világot. Azért nem lepődünk meg ezen, mert náluk a sze­mélyi változások mindig po­litikai változást is jelentenek. Mi Viszont — és ez a mi poli­tikánk egyik fő jellemzője — a helyes, a bevált politika jobb gyakorlati megvalósítá­sa érdekében, annak elősegí­tésére hajtjuk végre a szük­séges káderátcsoportosításo­kat. Ha valakik ebben mégis kételkednek, azoknak az el­következő hónapok, a min­dennapi élet gyakorlata fogja bizonyítani, hogy amit mon­dunk, az úgy is van. A párt Központi Bizottságá­nak titkára ezután az ifjúság m-’f magatartásáról szólva ezeket mondotta: — Ifjúságunk otthonosan mozog a szocialista életfor­mában. Salát iávak tartja. Szabadon. nvfHszfvűen mond véleményt. Vitázik, küzd a maradi, visszahúzó nézetét-- kpj. Nem kerüli m«« fejlő­désünk, életünk konfliktusait a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke ügyének és erőinek sorsától. Eredmé­nyeinkért megharcoltunk és megdolgoztunk, de azokat nem egyedül értük el. Né­pünk munkája mellett ebben része van a Szovjetuniónak, a testvéri szocialista országok­nak. Egymást segítve, védel­mezve és a tapasztalatokból kölcsönösen okulva haladunk előre. Győzelmeink közösek, céljaink és törekvéseink egy­befonódnak. — Felemelt fejjel, jó lelki­ismerettel élni — a mi el­veink, fogalmaink szerint — azt jelenti: elkötelezetten élni, vállalni az ország és a világ dolgait, s mindkettő előmoz­dításáért felelősen gondol­kodni, harcolni, cselekedni. — Kedves lányok, kedves fiúk! — fejezte be nagy fi­gyelemmel kísért beszédét Pullai Árpád —: Kívánom, hogy tettvágyukból tettek, terveikből alkotások szüles­senek, érjenek el minél több személyes sikert szocialista hazánk, népünk szolgálatá­ban. Koszorúk, kopjafák az emlékműre A nagy hatású beszédet kö­vetően hosszan tartó taps hullámzott végig a fiatalok tömegén, majd koszorúzási aktus kezdődött az isaszegi hősök emlékművénél. Első­ként Pullai Árpád, Cservenka Ferenené és Kiss Emil, a gö­döllői járási pártbizottság el­ső titkára helyeztek koszorút az emlékműre, utánuk, a KíSZ-fiatalok nevében, Ba­rabás János, Árpási Zoltán és Logodi Katalin, a KISZ gö­döllői járási bizottságának el­ső titkára, majd a Hazafias Népfront megyei, járási és községi szervei nevében Ko­vács Antalné és Hónig György, az isaszegiek képvi­seletében pedig Nagy Ferenc, az MSZMP csúcstitkára. Bod­rogi András tanácselnök és Fodor Teréz KTSZ-titkár. Az emlékmű földjébe szúrták le ezután azokat a díszes kopja­fákat, amelyekre a megye minden járásából, városából a KISZ-szervezetek színes sza­lagok csokrait küldték, kötöz­ték a találkozó, a forradalmi jifjúsági napok kiemelkedő eseményének emlékére. (A kopjafák később az isaszegi helytörténeti múzeumba ke­rülnek.) Végül a legfiatalab­bak: az úttörők díszítették virágaikkal az emlékmű ta­lapzatát. A kegyeletes perceket kö­vetően a budapesti Amphóra polbeategyüites tolmácsolásá­ban a Guantanamera hang­zott fel, s a Venceremos lel­kesítő, forró dallamai és több, időszerű polbeatszám, amely­nek nagy részét együtt éne­kelték velük a fiatalok cso­portjai, míg azután a nagy­gyűlés bezárásaként mind a tizenötezer fiatal torokból kö­zösen tört elő és hangzott messze az Internacionálé. L. Z. Vidám délután az öreg utcákon Délután a fiatalok százai korzóztak az isaszegi utcá­kon, találkozót adtak itt egy­másnak az Ipoly vidékéről, magas hegyek aljából érkezők a Nagykáta vidéki tanyák fiaival, lányaival, ‘falusi és városi fiatalok, ipari munká­sok, termelőszövetkezeti dol­gozók, diákok .Barátkoz­tak egymással, a községbeli házigazdákkal, százával akadt nézője a műsoroknak: a dá- nyi úttorkolatnál, a ceglédi járási és városi, a nagykátai járási és a nagykőrösi városi KlSZ-bizottság rendezvényé­re, a péceli úttorkolatnál a dabasi, gödöllői és a monori járási KISZ-bizottság által szervezett programra gyűlt össze a közönség. Látványos előadás színhelye volt a vas­útállomás melletti sportpá­lya. az új általános iskola ud­vara, fölléptek a budai, a rác­kevei és a váci járás együt­Az új iskola udvarán nagy sikert aratott a gödöllői Agrártudományi Egyetem amatőr pol-beat zene­kara. A szalagos kopjafákkal, koszorúk­kal ékesített hon védem lékuni. tesei, s kitettek magukért a szentendreiek, gödöllőiek, százhalombattaiak s számos vállalat művészeti csoportjai. A Csepel Autógyár fiataljai­nak népitánc-csoportját pél­dául le sem akarta engedni a színpadról a mintegy félezer főnyi közönség, különösen a hortobágyi csikóstánc aratott nagy sikert. S volt arra is példa, hogy a publikum éne­kelt: amikor a szovjet kato­nafiatalok húsztagú együtte­se a népszerű Katyúsa című dalt előadta, már a második strófánál velük zengett a fia­tal nézők serege. E műsort megtekintette a megyénkben tartózkodó Omszík megyei Komszomol-delegáció is. Si­kerrel szerepelt a Tápió men­te népi együttes és a ceglédi fiatalok irodalmi színpada, a nagykőrösi énekkar, s a ka- kúcsi Röpülj páva kör. Uzsáy András polbeaténekessel há­romezer fiatal dalolta a régi idők forradalmi dalait. A chilei mártíroknak állítottak emléket a váci irodalmi szín­pad színjátszói. Szép sikerrel szerepelt a kiskunlacházi ÁFÉSZ népi együttese és a tököli délszláv ének- és tánc­csoport. A nap kiemelkedő programja volt a szónokver­seny első négy helyezettjének előadása. A művészeti bemutatók pol- beatelőadással, közös dalolás­sal zárultak. Omszki vendégek a Pest megyei pártbizottságon Látogatás a Pest megyei pártbizottságon. (Balról jobbra.) s Jámbor Miklós, a Pest megyei párt- bizottság titkára, Cservenka Ferenené, a Pest megyei pártbizottság első titkára, a tolmács, J. P. Gudkov, a Komsizomol omszki Területi Bizottságának első titkára, M. Lapina, az omszki Gumiabroncsgyár Komszomol-titkára, Szása Filipenko, a staaiyiseszki szovhoz igazgatója és Ivan Makszimovics Vaszkov, a Komsomol muromcevói járási bizottságának első titkára. (Koppány György felvétele) Mint jelentettük, a KISZ Pest megyei bizottságának meghívására Komszoimol-dele- gáció érkezett a Szovjetunió­ból Pest megyébe a testvéri Omszk megyéből. A küldött­séget, amelyet Jurij Porfirje- vics Gudkov, a Komszomol omszki területi bizottsága első titkára vezet, tegnap dél­előtt az MSZMP Pest megyei bizottságán fogadta Cservenka Ferenené, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára, valamint Jámbor Mik­lós, a Pest megyei pártbizott­ság titkára. A beszélgetésen részt vett Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak első titkára is. Cservenka Ferenené Pest megye tavalyi gazdasági ered­ményeiről adott tájékoztatót, kiemelve, hogy a tervezettnél több gyermekintézményt sike­rült az elmúlt esztendőben építeni. Válaszul J. P. Gudkov szólt Omszk megye eredményei­ről, kiemelte, hogy elsődleges céljuk a mezőgazdaság és az ál­lattenyésztés fejlesztése, ezek­nek elérésében nagy feladat hárul az ifjúságra is. Maria Lapina, az omszki Gumiabromcsgyár Komszo­mol-titkára az üzem nevében üdvözölte és újra meghívta a megyei pártbizottság első tit­kárát a gyár Cseranyov bri­gádja nevében, amelynek Cservenka Ferenené tisztelet­beli tagja. Az egyórás beszél­getés során szó esett még a Komszomol-szervezet mun­kájáról és a delegáció tagjai­nak Pest megyei élményeiről. Délután a küldöttség Gö­döllő városban és az Agrártu­dományi Egyetemen tett láto­gatást. F. B. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom