Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

rts r M£G 1974. Április 21., vasärnap K^CívSap Az élelmiszergazdaság forradalma Iparszerű termelés - munkássá válás Beszélgetés dr. Bíró Ferenccel, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárával Élelmiszer-gazdaságunk forradalma — így jelle­mezhetjük a mezőgazdaság mai, ugrásszerű fejlődését. A hagyományos munkát felváltja az iparszerű terme­lés, a korszerű gépek csatasorba állítása, az erők kon­centrálódása, a szakosodás. A mai változás olyannyi­ra jelentős, hogy történelmünkben majdan együtt em­legethetjük a szocialista nagyüzemek megteremtésével. Élelmiszer-gazdaságunk forradalmáról dr. Bíró Ferenc­cel, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkárával beszélgettünk. — Az élelmiszertermelés mi­nőségileg új szakaszba érke­zett. A mezőgazdaságba be­fektetett állami támogatás, a gazdaságok erőforrásainak gyarapodása megteremtette a feltételeit annak, hogy nagy­üzemeink új technológiával, új szervezési módon termelje­nek. A minőségi változás az iparszerű termelési rendszerek elterjedésében jut kifejezésre. F termelési rendszerek lénye­ge a magasabb követelménye­ket is kielégítő munkát úgy szervezik meg, hogy a terme­lést befolyásoló feltételeket komplex módon teremtik meg és alkalmazzák a gyakorlat­ban. Mélyek a legfontosabb feltételek? Négyet emelnék ki: a nagy termelékenységű tech­nika. technológia alkalmazá­sát, a kémia eredményeinek csatasorba állítását, a geneti­ka vívmányainak hasznosítá­sai s a mezőgazdasági szakis­meret, szaktudás fokozódását Az iparszerű termelésben e lehetőségeket komplexen, együtt kell alkalmazni. — Hogyan teremtik meg a Pest megyei gazdaságok kor­szerű munkafeltételeit? — Pest megyében ötven sza­kosított tehenészeti, tizenhat sertéshizlaló telepet alakítot­tak ki a gazdaságok, több mint hatvan baromfikombinátban folyik korszerű munka. Az ál­lattenyésztés fejlődésével egy­idejűleg az iparszerű növény- termesztési rendszerek is foko­zatosan elterjednek. A mező­gazdaság jelenlegi gépparkja viszonylag kis teljesítményű, a gépek átlag 8—10 éve kerültek a nagyüzemekbe. Hagyomá­nyai> termeléssel már nem le­hel fordulatot elérni a gazdál­kodásban. Pest megyében is megfigyelhető az a törekvés, hogv nagyobb teljesítményű gépekkel kívánnak dolgozni: a vezetők értik a változtatás szükségességét. Az iparszerű növénytermesztési rendszerek gyakorlati alkalmazása előtt azonban több feltételt a gaz­daságoknak kell megteremte­niük. Elsősorban szükséges te­rületnagysággal kell rendel­kezniük, mivel az adott gé­pek, technológiai rendszerek ezt megkövetelik. — Az iparszerű termelési rendszerek meghatározott föld­területet követelnek. A kis gaz­daságok képtelenek a modern technika fogadására. Milyen le­hetőség kínálkozik a terület­növelésre? — A különböző termelési rendszerek más és más teru- ieinagycágot igényelnek. A CPS bábolnai kukoricater­mesztési rendszer gépei 800 hektáron dolgoznak optimáli­san, a bajai, a szekszárdi, a nádudvari módszerhez hafcszáz- hétszáz hektárra van szük­ség. Az iparszerű paradicsom- termesztéshez legalább 100— 130 hektár kell. Hatalmas, egybefüggő táblákra van te­hát szükség a korszerű móri- szerek alkalmazásához. Pest megyében viszont nagyon sok a kis területű szövetkezet, amelyek birtoka a 600 nek­tárt sem éri el. A nagy telje­sítményű gépek tehát szüksé­gessé teszik a területi koncent­rációt, s ezzel együttjár a ter­melés szakosítása, amely a gazciaságc-sság egyik legdön­tőbb feltétele. Ma már elkép­zelhetetlen 20—25 féle nö­vényfajtával foglalkozni egy gazdaságban. Mindezek a kö­vetelmények, a területnöve’és csak okos egyesülésekkel biz­tosítható — Korábban a közös gazda­ságok vezetői és tagjai nem szívesen határoztak az egyesü­lés mellett. Vajon ma, amikor ez elodázhatatlan gazdasági fel­adat, megváltozott-e a szemlé­let? — A tapasztalatok szerint a nagyüzemek tagjai és vezetői megértettek, hogy a korszerű termelési rendszerek bevezeté­se egyaránt érdeke a nép­gazdaságnak és a helyi kollek­tíváknak. Tavaly ősztől egyre több kezdeményezés történt a szövetkezetek egyesülésére Az első időszak lezárult, az egyesült szövetkezetekben most a megfelelő üzemi szervezet kialakítása, a vezetés konszo­lidálása a feladat, nogy mar az idei gazdasági év eredmé­nyes legyen. A nyár közepén azonban újabb egyesülésekre számítunk, ezt az' időszakot azért tartjuk jónak, mert ek­kor a tagok, a vezetők a kö­vetkező év termelési tervét közösen készíthetik el. s ösz- szel már együttesen vethetne*. A nyári egyesülés, igaz, túl­munkát jelent a vezietőkneK, de ezt a hátrányt ellensúlyoz­zák a fentebb említett elő­nyök. Természetesen a januá­ri egyesülések is sikeresek, ha jól készítik elő azokat — Milyen tapasztalatokkal szolgáltak a már lezajlott egye­sülések? — Nagyon jói előkészítettél? szinte mindenütt az egyesülé­seket, s ezek sokban különböz­tek a korábbiaktól. Az elmúlt időszakban gyakran akkor egyesültek a gazdaságok, am.- kor az egyik pénzügyi problé­mákkal küszködött, s beolva­dással akart kilábolni a bajok­ból Idén már több olyan szö­vetkezet egyesült, amelynél ilyen kényszerítő körülmény nem játszott szerepet. így pél­dául Valkó—Zsámook—Vác- szentiászló termelőszövetkeze­tei külön-külön is jól gazdál­kodtak, ugyanígy Püspökhaí- vanban, Ácsán és Galgagyör­kön is a fejlődés érdekében koncentrálták az erőket, a pi­isi gazdaságok egyesülése is a továbblépést szolgálta — s még hosszan lehetne folytat­ni a sort. — Milyen változásé hozott az egyesülés a szövetkezet életé­ben? — Az egyesült szövetkezetek vezetői pontosan érzékelik, hogy az irányítás mechaniz­musát másképpen kell kiala­kítani, mint a kis gazdaságok­ban. Érdekes, hogy ezek a módszerek eltérnek az állami gazdaságok szervezési megol­dásaitól. Az egyesült nagyüze­mekben több olyan funkcionális szervet is fenn kell tartani, ami ugyan a kis szövetkezet­ben is volt, de egészen más szerepet, hangsúlyt "kap a nagygazdaságban. Sajátos szervezeti formák kialakítása is szükséges. Gyakori volt pél­dául, hogy több község szövet­kezete egyesült, s például a váci járásban az ágazati irá­nyítás helyett, mellett falufe­lelősi rendszert alakítottak ki: bizonvos szociális problémák­kal a falufelelős foglalkozik, áthidalja az egyesülés kezdeti zökkenőit. Persze, voltak ne­gatív jelenségek is: ahol a ve­zetők sorsát nem sikerült meg­felelően rendezni, ez sok prob­lémát okozott Tanulság, hogy mindenkinek tudnia kell, mi­lyen munkakörbe kerül majd. Például az áporkai kiskunlac- házi Petőfi Tsz egyesülése ilyen hiba miatt bukott meg. — A nagry földterülettel, ren­delkező egyesült szövetkezetek mikor alkalmazhatják az ipar­szerű termelési rendszereket? — Van olyan gazdaság, ahol ez időben egybeesik az egyesü­léssel, másutt csak a követke­ző években alkalmazzák. Egyik-másik ágazatban rövid időn belül be lehet vezetni a modern termelési módot. A gödöllői járásból sok hasznos kezdeményezésről kaptunk hírt. Több helyen a paradi­csom. a cukorrépa, a bab vagy a borsó iparszerű termelésére van lehetőség. A fóti—csomádi közös gazdaság gyümölcstele­pítési programot akar kialakí­tani, amely még nem rend­szerszerű gazdálkodás, de a szakosodás a koncentrálás előnyeihez vezet. A Dunavar- sány—Majosháza egyesült szö­vetkezet szakosított sertéste­leppel akarja fölvenni a ver­senyt, most tehenészeti tele­pet építenek, s biztosítják a korszerű állattartáshoz szük­séges takarmányt. — A mezőgazdasági termelés korszerűsödése milyen társa­dalompolitikai hatásokkal jár? — Ez a technikai váltás nagyjából egybeesik a gene­rációváltással. A fiatalok a ha­gyományos mezőgazdasági munkát nehezen választják életpályának, de például a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz üvegházába szíve­sen mennek, s a korszerű gé­peket is kedvvel irányítják. A generációs váltás is kény­szeríti a vezetőket, hogy al­kalmazzák a mezőgazdasági termelés legmodernebb mód­jait. Az iparszerű termelés ha­tására tovább csökken a me­zőgazdasági munkaerő — Pest megyében 1970-ben a kereső­képes lakosok 13,5 százaléka, az agglomerációban élők 8,3 százaléka dolgozott a mező- gazdaságban, ez már világvi­szonylatban sem lebecsülhető arány — amely a falu struktú­rájának további átalakulásáJ hoz vezet. A mezőgazdaság­ban erősödni fog a munkássá válás folyamata! A korszerű mezőgazdaságban dolgozó fia­talok a jövőben sokkal inkább munkások lesznek, mint ha­gyományos értelemben parasz­tok ... — fejezte be nyilatko­zatát dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára. Fóti Péter Leninre emlékezünk Lenin születésének 104. évfordulóját ünnepli hétfőn a haladó emberiség. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának em- lékünnepságét a pártbizottság oktatási igazgatóságán rendezik meg, április 22-én délután 14 órakor, amelyen dr Wirth Adóm. az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára mond ünnepi beszédet. A megemlékezés keretében kitüntetik, illetve megjutalmazzák azokat a propagandistákat, akik fáradhatatlan hirdetői a marxista—leninista eszméknek. A gyakorlatról „Nem állítjuk, hogy Marx telét. A másik oldalon vi- vagy a marxis.ák valamennyi nnt nivan nárttagolc is akad’- konkrét vonatkozásban ismerik fZOl.l Oi> an párttagom isaK.au­a szocializmushoz vezető utat. tak, akik — meg messzeme- Ez képtelenség, ismerjük en- n£ engedmények árán is — nek az. útnak az irányát, tud- , «... __ ju k milyen osztályerők vezet- a „megbehelest hndettek az nek ezen az úton, de a konkrét ellenséges világgal, gyakorlati utat majd csak a milliók tapasztalata mutatja meg, ha majd munkához lát­nak” — írta a nagy október előestéjén Lenin. Lenin másképp dott. gondolko­Lenin tehát felülemelke­dett az ortodox dogmatiz- muson éppúgy, mint a minden forradalmi romantikától men­tes prakticizmuson. És nem­csak szavakban. Jó példa er­re a szovjet állam külpoliti­kai irányvonala a genovai és hágai nemzetközi konferen­cia idején. 1922. elején Szovjet-Orosz- ország meghívást kapott a genovai konferenciára, amely­nek célja a háború utáni Európa helyzetének és fejlő­dési távlatainak megtárgya­lása volt. Ilyen körülmények között természetesen felme­rült a kérdés, milyen irány­vonalat képviseljen a világ első munkás-paraszt állama az őt körülvevő ellenséges, erős, de egyáltalán nem egy­séges országokkal szemben. A „baloldaliak” szerint (akik a hatalmon lévő párt­ban nem voltak kevesen) meg­alkuvás nélküli, elvi állás­pontra kell helyezkedni, nem szabad feláldozni a kommu­nista eszméket a kapitalista országokkal kötött egyezmé­nyekből származó, ideiglenes anyagi előnyökért. A konfe­rencián, megsemmisítő be­szédekkel kell fellépni a pol­gári pacifistákkal szemben, hangsúlyozni kell a burzsoá­zia erőszakos megdöntésének, az újabb imperialista hábo­rú elkerülhetetlenségének té­Mit kell tudni a tsz-szakembereknek? Tanácskozás Vácszentlászlón a továbbképzésről Az ország közös gazdasá­gainak szaKeinoer Képzését KézDentartó szervezet, a Ter- melőszüvetKezeti Oütatasi és Módszertani Bizottság szom­baton Pest megyében, a vac- szentlászioi Egyesült Zöld­mező Tsz művelődési házá­ban ülésezett. A tanácskozás házigazdája­ként Furulyás János tsz-ei- nök köszöntötte a megjelente­ket. majd Kovács László, a bizottság elnöke — s a helyi termelőszövetkezet elnökhe­lyettese — megnyitotta a vi­tát az V. ötéves terv termelő­szövetkezeti továbbképzési koncepciójának tervezete fö­lött. Az írásban előterjesz­tett javaslat — amelyhez Nagy Gyula, a MÉM Mér­nök- és Vezetőtovábbképző Intézet igazgatója, a bizott­ság titkára fűzött szóbeli ki­egészítést — felölelte az okta­tandó ismeretanyag temati­káját meghatározó tényeket, a továbbképzés jellegét, első­rendű feladatait, s a szerve­zési teendőket. Az ipari anyagok és eszkö­zök gyors térhódítása a mező- gazdaságban alapvetően új helyzetet teremtett a termelő- szövetkezetekben. A gépek, kémiai és biológiai tényezők összehangolása, a gazdaságos termelés kívánalmai egyre nagyobb szakmai hozzáértést követelnek. A tsz-vezetőknek ismerniök kell a társadalmi igényeket. jártasságot sze­rezniük a gazdaságpolitikai kérésekben, s elsajátítaniuk a hatékony gazdasági irányí­tás módszereit. A gazdaságok fejlődésében fontos szerep jut az iparszere termelési rendszereknek. Je­lenleg már 380 ezer hektár tartozik ezek hatókörébe. A lövőben mintegy 1,3 millió hektárnyi területet müveinek a legkorszerűbb technológiai előírások szerint, valameny- nvl munkafolyamatot gépe­sítve. Számos megoldandó fel­adat áll napjainkban a ter­melőszövetkezetek előtt, pél­dául a cukorrépa, a burgo­nya, a zöldség, a gyümölcs termesztésének föllendítése. A kívánalmak szinte kény­szerítik ismereteik, tudásuk rendszeres felfrissítésére a mezőgazdaság valamennyi ágazatában tevékenykedő szakembereket. Rendelet mondja ki, hogy valamennyi szövetkezeti vezető és irányí­tó szakember legalább öt­évenként részesüljön tovább­képzésben. A felsőfokú, kö­zépfokú speciális tanfolyamok mellett gondoskodni kell a szakmunkások továbbképzé­séről is. A tanácskozáson nagy vita alakult ki a követ­kező kérdés körül: kötelező­vé kell-e tenni, hogy a nagy teljesítményű, milliókat érő gépsorok használatbavétele előtt a tsz-vezetők gondos­kodjanak traktorosaik, gép­kezelőik, szerelőik alapos fel­készítéséről. avagy önnön ér­dekükben — s a tagságéban, népgazdaságéban —, külön rendszabályok nélkül is meg­teszik ezt mindenütt. Fölve­tődött, hogy a kedvezőtlen adottságú, illetve a gyengén gazdálkodó tsz-ek támogatá­sában nem kis súllyal esik latba a nekik nyújtott szel­lemi tőke. Szó esett a megyei tanácsok, tsz-szövétségek, a Ma'”ar Agrártudományi Egyesület, felsőfokú taninté­zetek, s egyéb iskolák rész­vételéről a továbbképző tan­folyamok szervezésében. A termelőszövetkezeti ve­zetők és szakemberek to­vábbképzését rendszerbe fog­laló tervezetet — a vitában elhangzó észrevételek, javas­latok szerint átdolgozva — júniusban terjesztik a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási ta­nácsa és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának fejlesztési bizottsága elé. A. Z. „Természetesen megmara­dunk a kommunizmus alapel­vein. Es rossz kommunisták lennénk, ha megfeledkeznénk a munka és a tőke összeegyez­tethetetlen ellentéteiről. Az im­perializmus mint egész, termé­szetesen reakciós és agresszív, s a pártprogram ezen elemi igazságairól megfeledkezni tel­jesen megengedhetetlen. De miért hunynánk szemet az előtt, hogy a burzsoázia tábo­rában is van egy szárny, amely békés megoldásra, bár a mi kommunista szempontunkból meglehetősen szegényes és fenntarthatatlan pacifizmusra törekszik. Talán bizony mind­egy nekünk, hogy polgári pa­cifistákkal, vagy nyílt ultra- reakciósokkal van-e dolgunk? Miért ne próbálhatnánk meg kettéosztani Genovában a min­ket körülvevő tábort, kiugratni annak pacifista szárnyát, és tárgyalásokat kezdeni vele? Te­hát jogunk van-e nem kipró­bálni ezt a — ámbár proble­matikus — lehetőséget, miként lelhetnénk meg a kiutat a zsák­utcából, amelybe az emberisé­get az imperializmus kergette? Vajon jogunk van-e tudatosan vállalni azokat a véres áldoza­tokat, amelyeket egy háború okozhat, ha csak egyetlen le­hetőségünk is van elkerülni? Nem. Erre nincs jogunk. Min­^ dent megteszünk, ami erőnk- ^ bői telik, hogy ezt a szerén­yt csétlcnséget elkerüljük.” Leninnek az a tézise, hogy a kapitalista rendszer külön­böző elemeihez differenciál­tan kell állást foglalnunk, tel­jes mértékben vonatkozik a szellemi szférákra is. Hiba volna valamiféle egységes „burzsoá” kultúráról beszél­ni, nem kiválasztani abból a progresszív, humanista és de­mokratikus áramlatokat, ha­nem az anarchista erőszak módszereivel elutasítani az emberi értelem valamennyi múltbeli vívmányát. Lenin mint tudós, forra­dalmár. államférfi szilárd, megrendíthetetlen eszmei alapról, de mindig rugalmas módon fogott hozzá a törté­nelem áramlatai által tett, előre nem látott adatok megoldásához. felve- fel­Az elméidről Lenin határozottan szem­behelyezkedett a valósággal szembeni fatalizmussal, a tör­ténelmi szükségszerűség esz­méinek olyan értelmezésével, és ezzel kockáztatták az orosz tanácsköztársaság fennmara­dását. A helyes gyakorlati megoldás Leninnél azon ala­pult, hogy elméletileg mélyen amely csökkenti az emberi tu- elemezte a forradalmi fejlő­dat, akarat és kezdeményezés jelentőségét. Sokoldalúan és konkrétan világította meg azt az ismert marxista tételt, hogy az elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselek­véshez. Ha lehet, még plasztiku­dés összfolyamatának pilla­natnyi állapotát. A világfor­radalom minden részese­ménynél előbbre való, de ez — mondja Lenin —, csak ak­kor lehet valódi (tehát gya­korlati) igazság, „ha nem hagyjuk figyelmen kívül, sabb Leninnek ez a magatar- hogy milyen hosszú és nehéz tása a breszt-litovszki béke út vezet a szocializmus tel- körüli vitákban. Történelmi jes győzelméhez”. S az akkori közhely ma már, hogy „reál- konkrét helyzetet tekintve politikailag” Leninnek volt hozzátette: „Minden absztrakt igaza a baloldali kom- igazság frázis lesz, ha bár- munistákkal szemben, akik mely tetszőleges konkrét hely- forradalmi háborút követeltek zetre alkalmazzák”. A történelmi fejlődés útjáról Lenin elismerte a szocializ­musra való áttérés különböző útjainak lehetőségét, és szün­telenül hangsúlyozta, hogy minden esetben változatla­nok maradnak azok az alap­vető sajátosságok, amelyek a politikai hatalom meghódí­tását és megtartását jellem­zik. E vonások nemzetközi je­lentőségét így fogalmazta meg: S „Ma mir nagyon Jelentékeny nemzetközi tapasztalattal ren­delkezünk, amely a legteljesebb határozottsággal bizonyítja, hogy forradalmunk egyes alap­vető vonásai nem helyi, nem sajátosan nemzeti, nemcsak orosz, hanem nemzetközi je­lentőségűek ... Az adott törté- 5 nelmi időszakban azonban az a helyzet, hogy az orosz példa ^ minden országnak valami na- \ gyón lényegeset mutat meg el- > kerülhetetlen és nem is távoli * jövőjéből.” A megtett útra emlékezni nem múlhat el anélkül, hogy Leninre emlékezzünk. És vi­szont. Ezért idéztük újonnan gondolatait születésének 104. évfordulóján. Benkő Károly Lenin több, mint fél év­századdal ezelőtt rámutatott, hogy a történelmi fejlődés út­ja soha nem síma és köny- nyű. „.., Nem dialektikus, nem tudományos, elméletileg hely­telen — (rja Lenin —, ha úgy képzeljük el a világtörténel­met, hogy az simán és fenn­akadás nélkül, olykor gigászi visszaugrások nélkül halad.” A kommunistaellenesség szószólói ma arra hivatkoz­va próbálják cáfolni a leniniz- must, hogy a szocialista for­radalom a fejlett nyugati or­szágokban még nem aratott győzelmet, és hogy a kapita­lizmus ezekben az országok­ban — a rájuk jellemző el­lentmondások ellenére —, mű­szaki és termelési szempont­ból még mindig fejlődik. Le­nin kijelentéseinek tudatos eltorzításáról van szó. Lenin a szocialista forradalomnak a fejlett tőkésországokban be­következő lassúbb érlelődé- séről szólva egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a forra­dalom győzelme után ezekben az országokban a munkás- osztály magas fokú szervezett­sége és összeforrottsága le­hetővé fogja tenni a szocia­lista újjáépítés feladatainak gyors és hatékony végrehaj­tását. Az orosz munkásoknak hihetetlenül nehéz körülmér nyék között kellett végrehaj­taniuk a forradalmat. más országokban — október győ­zelmének eredményeként —, könnyebben, „emberibb úton” valósulnak meg a forradal­mak. N „Nekünk a legkeményebb ^ formájában kellelt megvalóst- , tanunk a proletariátus diktatű- t ráját” — írta V. I. Lenin. . J „Más országok más, emberibb > úton jutnak cl ugyanoda: a * szovjethatalomhoz.’’ Kiállítás Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 104. évfordulója al­kalmából hétfőn reprezenta­tív kiállítást nyitnak Buda­pesten. a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az 53 értékes műtárgy Moszkvá­ból, a Központi Lenin Mű- zeumból érkezett. Festményeket. a szovjet állam megalakítóját ábrázold szobrokat állítanak ki; A bemutatott tárgyak között színpompás hímzések, szőt­tesek és Lenin életét mun. kásságát idéző fafaragások* domborművek láthatók. < I 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom