Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
1974. ÁPRILIS 20.. SZOMBAT f£ll MECY 3 KORSZERŰEN Munkásszállás Budakalászon A településhálózat fejlesztéséről, a koncentrált lakásépítésről, a házgyárakról nyilatkozik kondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter A településhálózat fejlesztésének közeli terveiről, távlatairól, az elképzelésekről kértünk tájékoztatást Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisztertől. községekből 65 középfokú és Kétszázötven személyes munkásszállás tervezését kezdték meg a Könnyűipari Tervező Iroda mérnökei. A több mint 20 millió forintos budakalászi beruházáshoz egyelőre még nem találtak kivitelezőt, ugyanis csak a legkorszerűbb eszközökkel rendelkező építőipari vállalatok jöhetnek számításba, hogy az Tanácskozásra gyűltek össze a hazai tejipar szocialista bri- gádvezetöi pénteken Budapesten, a Béke Szálló kupolatermében, ahol ezúttal már a nyolcadik országos megbeszélést rendezték. A tanácskozáson megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Kökény István, az ÉDOSZ titkára. A Tejipari Tröszt 613 szocialista brigádját 221 brigádvezető képviselte, köztük az alsónémedi, a ceglédi, a ■nagykőrösi és p, váci tejüzem küldöttei. A megjelenteket Farkas László, a Tejipari Tröszt szakszervezeti titkára üdvözölte, majd dr. Simka István vezérigazgató tartott vitaindító előadást. Elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére irányuló kormányhatározat eredményeként — több évi csökkenés után — tavaly 2,6 százalékkal nőtt a tehénállomány, nőtt a tehcnenkénti tejhozam és a tejtermelés is. A tejipar tavaly 197 millió literrel (18 százalékkal) több tejet és tejszínt vásárolt mint egy évvel korábban. A megnövekedett mennyiség lehetővé tette a fogyasztói igények megfelelő kielégítését úgy, hogy vajat kellett volna importálni. A tejpor, tejsűrítmény és kazein termelésének növelésével pedig mintegy 7 ezer tonna tőkésimport fehérjetakarmány volt megtakarítható. A vezérigazgató ezután elmondta, hogy a tejipar dolgozói minden felkínált tejet átvettek, pedig több mint 170 községben kellett újonnan megszervezni a tejgyűjtést, valamint a szűk feldolgozó- és tárolókapacitást. E problémák enyhítéséire bővítették kapcsolatukat a nagyüzemi tejtermelő gazdaságokkal. Mintegy 1100 gazdasággal kötöttek szerződést, amelyek 24 millió liter tejet adtak el olyan községekben, ahová pasztőrözött tejet nem tudott még szállítani az ipar. A tej- és tejtermékek palackozását mindenütt megszüntették és a polipackcsoma- golásra tértek át. Az értékesítésen' belül a zacskóstej részaránya meghaladta a 72 százalékot. Javították a vidék tejellátását is, ugyanis az 1972. évi 936-tal szemben tavaly 1440 településre szállítottak pasztőrözött tejet. Az iskola- tej-ellátás ugyanezen időszakban 300-ról 690 településre terjedt ki. (A jövőben tovább kívániák fejleszteni és újabb 400—500 helységet akarnak bekapcsolni az isko'atei-ellátás- ba.) A felvásárlás és a termelés intenzív növekedése lehetővé tette, hogy mintegy 800 ezer tonna sajtot és 550 tonnányi vajat exportáljanak. Jól indult az idei esztendő is. Az első negyedévben tejből 7,7, ízesített és savanyított tejtermékből 53, tejfölből 11, sajtból 18, túróféleségekből 23 százalékkal értékesítettek többet mint az elmúlt év azonos időszakában. Ebben az esztendőben tovább nő a tejfeldolgozás, újabb tejüzemet helyeznek üzembe Budapesten, év közepén elkészül a bala- tonszárszói áruelosztó hűtőraktár, az év második felében pedig négy tejporgyárat, a keszthelyi tejüzemet és egy savó- porító üzemet indítanak meg. Ezek a létesítmények az év végéig csaknem napi 1 építkezés a lehető legrövidebb időn beljil befejeződhessen. (A Pest megyei Állami Építőipari Vállalattal is tárgyalásokat folytatnak.) A négyágyas szobákból álló, korszerűen berendezett, kényelmes munkásszállót a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat dolgozói előreláthatólag 1976 közepén foglalhatják el. millió literrel növelik a feldolgozó-kapacitást. — A beruházások mellett azonban a tavalyinál gondosabb munka- és üzemszervezést kell végeznünk, s ebben a szocialista brigádok támogatására is számítunk — mondta befejezésül a vezérigazgató. A vezérigazgató előadása után hozzászólások következtek. A megyei tejüzemek szocialista brigádvezetőit képviselők közül Aradi Lászlóné, a nagykőrösi tejüzem Mező Imre szocialista brigádjának vezetője örömmel jelentette be, hogy tavalyi munkája alapján az ÉM és az ÉDOSZ elnöksége kiváló vállalat címet adományozott a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalatnak, amelynek vállalata munkaversenyében tíznél több üzem közül a nagykőrösiek szerezték meg az első helyet. Az üzem 4 szocialista brigádja közül 3 végzett kimagasló munkát, közülük is a Mező Imre szocialista brigád állta meg legjobban a helyét. Három új terCrszágos tanácskozás a Belügyminisztériumban Pénteken országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Ben- kei András miniszter értékelte az 1973-ban végzett munkát és meghatározta a belügyi állomány előtt álló feladatokat. Az értekezleten részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. ] mék gyártását kellett megtanulniuk az elmúlt esztendő során, s mind a 3 terméket kiváló minőségben készítették. Hajdú-sajtból 18 vagonnyit gyártottak, s ennek 95 százalékát exportképes minőségben. Az ugyancsak új terméknek számító juhtúróból és gomolyából 18,5 vagonnyit készítettek a nagykőrösiek kifogástalan minőségben. A mintegy 70 dplgozót foglalkoztató üzembe naponta 28 ezer liter tej érkezik, amelyből 15 ezer litert Budapestnek adnak, 5 ezer litert Nagykörösnek pasztőröznek, a többit feldolgozzák. Naponta 25 mázsányi vajat készítenek. A sajtosrészlegben dolgozó Mező Imre szocialista brigád hét éve alakult, akkor heten voltak, most tizenegyen tartoznak a brigádhoz. Lelkes, példamutató munkájuk nemcsak a nagykőrösi üzem, de az egész vállalat eredményeit is javította. Q Mik azok a főbb irányelvek, elképzelések, amelyek az ez irányú munka lényegét jelentik? — A kormány 1006/1971. (III. 16.) számú határozatával rögzítette azokat a fő irányelveket, amelyeket a területek ék a települések arányos fejlesztése érdekében kívánunk elérni. A fő célkitűzések: biztosítani a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi színvonalának közelítésével mérsékelni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában mutatkozó különbségeket. A területfejlesztési célkitűzések csak a termelőerők területi elhelyezésének és a települések fejlesztésének tervszerű összehangolásával teljesülhetnek. Ennek megfelelően alakult ki az országos , településhálózat-fejlesztés koncepciója. A településeket 5 kategóriába sorolták, így az országos központ Budapest; felsőfokú központok 24 város, amelyek közül öt kiemelt felsőfokú központ (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr). A felsőfokú központok lakosságát a vonzásterületek .lakosságával együtt 130—300 ezerben irányozta elő a terv, egy- cgy kiemelt felsőfokú központhoz tartozó népességet perspektívában egy-másfél millióban. A középfokú központok körében 104 város és a 39 részleges középfokú központit jelöltek ki. Mintegy 1000—1100 alsófokú központ kialakítását is előirányozta a koncepció és az egyéb településre is gondolva kimondta; valamennyi településükön meg kell gyorsítani az ott élők körülményeinek javítását. A beszélgetés kereteit meghaladná, ha a településhálózat-fejlesztés egészét érintenénk. Azt azonban feltétlenül el szeretném mondani, hogy a településhálózat-fejlesztés nemcsak műszaki tevékenység, hanem ennél sokkal összetettebb. A területrendezésnek egyrészt a területi tervezés céljainak megvalósítását kell elősegíteni; ugyanakkor a település- rendezésnek — műszaki megoldások segítségével — az emberek szociális, fiziológiai, pszichológiai igényeit kell kielégítenie. E komplexitásra való törekvés eredménye, hogy a felsőfokú központok, de már a. középfokú központok többsége is az elmúlt években, elkészítette távlati fejlesztési terveit. Az általános rendezési tervek jól segítik az urbanizációs törekvések megvalósítását. Sürgetett bennünket az idő városaink öröklött elmaradása miatt, amely megnyilvánult a krónikus lakáshiányban, a meglevő lakások korszerűtlenségében, a közművek és az infrastrukturális ellátás elégtelenségében is. Ezeket az elmaradásokat nem lehetett néhány év vagy évtized alatt felszámolnunk, ugyanakkor arra kellett törekednünk, hogy kielégítsük a városok erőteljes növekedéséből adódó új feladatokat is. Á településhálózat fejlesztése tehát összehangolt munkát igényel, nemcsak a tervezőktől, hanem a városok tanácsaitól, s az ott élőktől A Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat megalapításának 25 éves évfordulója alkalmából tegnap Pilisvörös- várott jubileumi ünnepséget rendeztek. A vendégek sorában volt Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Békési László, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A vállalat igazgatója, Kardhordó Endre emlékezett negyedszázados tevékenységükre, majd vázolva a fejlődést, elmondotta, hogy ma már több mint 180 emberrel dolgoznak, korszerű berendezésekkel, szállítási eszközökkel. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak , bemutatására szakosított első BNV egy hónap múlva, május 18-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Eddig 21 országból - jelentkezett külföldi kiállító, több mint 300 cég, amely egyúttal további 600— 700 céget is képvisel. A többszáz magyar vállalattal együtt, összesen 51 ezer négyzetméternyi fedett területen vonultatják fel termékeiket, a szakosításnak megfelelően 9 témacsoportban. A tavaszi BNV-n már nincsenek országonkénti, nemzeti pavilonok, és megszűnt a vásár áruminis, különösen fontos közös tevékenységük a lakásépítésben. O A településhálózat-fejlesztés igen fontos része a lakáskérdés. A kormány annak idején határozatot hozott, hogy 1965 és 75 között 1 millió lakást kell felépíteni. Vajon ez elérhető-e és távlatában a lakáskérdés mikor lesz megoldott? — A kérdést több részre kell bontani — mondta a miniszter. —7 Először az egymillió lakás építéséről szólva kijelentette, hogy ezt teljesítjük. Sőt talán sikerül túl is teljesíteni. 1973 végéig 860 ezer lakás épült fel hazánkban — ebből a IV. ötéves terv első három évében 251 ezer —, ilyen arányú építkezésre még nem volt példa. 1975-ben 100 lakásra országosan előreláthatóan 111; a városokban 119, a községekben 104 család jut. Az igények teljes kielégítésére tehát még nem kerülhet sor; a városi lakásépítés mértéke, egyelőre a fokozott ütem ellenére sem képes lépést tartani ,az igényekkel. A jövőben ezért mind a tervezésben, mind a beruházások előkészítésében fokoznunk kell a rendelkezésünkre álló anyagi és műszaki erőforrások optimális kihasználását. Ezért hangsúlyozom, hogy mindaddig nem kerülhet sorra a lakások átlagos alapterületének növelése, amíg a számszerű igényeket nem tudjuk kielégíteni. Arra törekszünk azonban, hogy a házgyárak most végrehajtott és sorra kerülő rekonstrukciójával, új kapacitások létesítésével — a kecskeméti, a veszprémi, a budapesti új négyes házgyár felépítésével — még korszerűbb, még jobb lakásokat építsünk. A magyar Városok fejlődésé' az utóbbi 25 esztendőben soha nem látott mértékű eredményt, korszerűsödést hozott, és ezt a folyamatot kívánjuk folytatni. Dóczi Imre A negyedszázados jubileumát ünneplő vállalatnak még ma is dolgozója húsz alapító tag. Őket köszöntötte Őrlik Lászlóné, a szakszervezeti bizottság titkára, majd e törzs- gárdatagoknak aranygyűrűt nyújtott át. A jubilánsok között volt Bán János nyugdíjas is, aki annak idején az Észak Pest Vármegyei Kéményseprő Vállalat alapító igazgatója volt. Paládi Istvánt, a nyáregyházi és Szilágyi Istvánt, a nagy- kátai kirendeltség kéményseprőit abból az alkalomból köszöntötték, hogy kiváló dolgozók lettek. S. Zs. tajellege: felváltotta a szakosítás, amely hatékonyabb eszköz a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsola. tok bővítési lehetőségeinek bemutatására. A szocialista országok a KGST megalakulása negyedszázados évfordulójának jegyében vonultatják fel termékeiket. Így a szokásosnál is nagyobb helyen, a teljes kiállítási terület 25 százalékán adnak számot termékeikkel az együttműködésben, a szocialista integrációban eddig meg- i tett útról. A többi ország külföldi cégei a kiállítási terület 35, a magyar vállalatok pedig 40 százalékán mutatják be áruikat. Cz. V. Pest megyéért emlékérmes A tudomány és a gyakorlat szolpatában Dr. Beregi Edit, az orvostudományok doktora Férje után hivatalosan dr. Földes Istvánná, ez azonban csak személyi igazolványából derül ki. Munkahelyén, tudományos körökben leánykori nevén ismerik dr. Beregi Editet, a Pest megyei Semmelweis kórház kórbonctani és szövettani osztályának vezető főorvosát. — Kórbonctan? — Erről ne beszéljünk, nem szeretnek az ilyesmiről hallani, olvasni az emberek. Annyit azonban mégiscsak el kell mondanom: ennek az orvosi szakmának hatalmas és közvetett jelentősége van a gyógyítás tudományában. Előbbreviszi az orvostudományt, a röntgengép átható tekintete előtt rejtett elváltozások feltárásával is. Nem egy eladdig ismeretlen betegséget fedeztek fel már kórboncnokok és megismerve a betegséget, kezelése és gyógyítása módját aztán már könnyebben találták meg a gyakorló orvosok. A test szerveinek alapos ismerete elengedhetetlen kelléke ennek a szakmának. Ám az anatómiai tudás egyedül nem elegendő hozzá, ismerni kell az egyes betegségeket, az általuk okozott elváltozásokat, és a gyógymódjukat is. Főorvosi szobája inkább hasonlít könyvtárhoz, köröskörül vaskos kötetek, vékony füzetbe zárt tanulmányok, szaklapok. Külföldiek is, főleg angol nyelvűek. Kihívják néhány percre, ezalatt a kíváncsi újságíró böngészget a könyvhalmazban. Felveszek egyet, „Autoimmun betegségek” a címe, idén jelent meg, szerkesztette dr. Petrányi Gyula akadémikus, egyetemi tanár. Felütöm és a tartalomjegyzékben a fejezetcímek között olvasom: „Immun histológiai módszerek (írta: Beregi Edit)”. Visszajön, meglátja kezemben a könyvet. Faggatásra elmondja, hogy eddig 146 közleménye jelent meg, és egy könyve az Akadémiai Kiadónál, angolul is. — Másik könyvem kézirata most van a lektornál, nem tudom mi lesz a sorsa. A családjáról annál büszkébben beszél: — A férjem is kutató orvos, az Akadémia mikrobiológiai csoportjának igazgatója és nálam, aki csak 1969-ben lettem az, hamarább szerezte meg az orvostudományok doktora rangot. Húszéves fiam fizikaszakos egyetemi hallgató, az űrfizika iránt érdeklődik. Lányom most áll érettségi előtt, orvos- egyetemre készül, szintén kutató szeretne lenni, mégpedig biokémikus. Dr. Beregi Edit különben igazgatója a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gerontológiai Intézetének. Itt a különböző öregkori testi elváltozások előfordulásának gyakoriságát keresi és általában az idős emberek fizikai állapotát figyelik meg. A vizsgálatok leszűrt tapasztalatai alapján meglehet, hogy más orvosok sokat tehetnek később az öregkor bajainak megelőzésére, gyógyítására. Az ebben az intézetben végzett munkájának elismeréséül beválasz- || tották a Gerontológusok Nemzetközi Tudományos Társaságába 1970-ben. Ugyanebben az évben másik nemzetközi megtiszteltetés is érte, neki ítélték a svájci Karger-díjat. Itthon pedig megkapta a kiváló orvos címet. Sorolom: elnöke a Semmelweis kórház tudományos körének, szervezi, irányítja a havonta megtartott előadásokat: elnöke a megye orvosetikai bizottságának, ez is leköti átlag kéthavonta néhány munkanapját: \\az Akadémia tudományos minősítő bizottságában az elméleti biológiai szakbizottság tagjaként el kell olvasson, meg kell bíráljon kandidátusi és doktori disszertációkat: tagja az Akadémia morphológiai bizottságának, annak ülésein is részt kell vennie. — Ennyi elfoglaltság mellett jut ideje szórakozásra? — Nem nagyon. Szépirodalmi könyvre például alig. Színházba ritkán járunk, csak nagyon jó darabra szakítunk időt. Marad a tv, de nekem van szívem kikapcsolni is. Visszakanyarodunk azonban osztálya szövettani munkájára, erről még nem esett szó. — Pedig az adja a legtöbb dolgot osztályunknak. Bár amióta megnyílt az új ceglédi és a váci kórház, a saját esteiket helyben vizsgálják meg, mégsem lett kevesebb a mi dolgunk. A megye többi kórházából, szülőotthonából és rendelőintézetéből hozzánk kerülnek a metszetek, évente legalább hatezer, néha még több is. Megint szólítják, búcsúzóul még elmondja: — Boldoggá tett a megyei tanács elismerése, de nem álszerénység, ha azt állítom, igazán nem tudom, megérdemeltem-e. Mondja, mennyit tettem én Pest megyéért? Sürgetik. A válaszadásra nincs idő, így hát most felelek: 1960 óta szorgos és jó munkása Pest megye egészségügyének. És ha semmi másra, csak a hatezer szövettani vizsgálatra gondolunk, amiket ő maga és irányításával beosztottjai végeznek évente, hogy betegek életét megmenteni segítsenek, ki tudná kiszámítani egy-egy esztendőben hány Pest megyei lakos köszönheti neki is a gyógyulását. S mindezen felül tudományos munkásságának itthoni és külföldi sikerei Pest megyének is dicsőséget szereznek. Szokoly Endre Tanácskoztak a tejipar szocialista brigádvezetői Nagykőrösről: kiváló minőségű termékek Aranygyűrű, törzsgárdatagoknak A PEST MEGYEI KÉMÉNYSEPRŐ VÁLLALAT JUBILEUMI ÜNNEPSÉGE Nincsen nemzeti pavilon Szakosított a kiállítás Egy hónap múlva nyit a tavaszi BNV k