Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

MONOMUm A P EST M E G-Y E I H Í R L A P KÜLÖNKIADÁSA w Pest megyében is Elkészült a Felsőbabáds Állami Gazdaság javaslata XVI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1971. ÁPRILIS 19., PÉNTEK Maglód, Univerzál Tsz Cél: a tejhozam növelése Ötezer pulykát exportáltak Jól haladnak a tavaszi me­zőgazdasági munkák a magló- di Univerzál Tsz-ben, csupán a csapadék hiánya okoz némi aggodalmat. Ezerhétszáz hek­táron befejeződött az úgyne­vezett talajlezárás, 500 hektá­ron pedig végeztek a talajelő- készitéssel, földben van mára zabosbükköny, a lucerna, a burgonya. Ezerkétszáz hektáron ter­mesztenek az idén kukori­cát az Univerzál Tsz-ben, belépve a KITE elnevezé­sű zárt termelési rend­szerbe. A John Deer gépsor egy része már megérkezett, igy hozzá­kezdhettek a vetéshez. A kertészetben 49 hektár paradicsom, 3 hektár paprika kerül majd kiültetésre május­ban, júniusban. Jelenleg a pa­lánták előnevelésével foglal­koznak a kertészeti dolgozók. Néhány évvel ezelőtt kor­szerű pulykafarm létesült a Wodiáner tanyán. Az utóbbi években több mint 10 százalé­kos volt az elhullás, ezért nemrégen a pulykákat át­telepítették a gyömrői Tö- ves-ma.torba; az idén 60 ezret adnak el belőlük a BOV-nak. Tamási Gábor, az MHSZ fiatal gépkocsivezető-oktatója olyan sorköteleseket tanít, akik a honvédségnél lesznek majd gépjárművezetők, te­hát olyan speciális műsza­ki ismeretekre kell szert ten­niük, amelyeket a technika iránti fokozott érdeklődés nél­Ötezer pulykát már elszállí­tottak húsvétra külföldre, fő­leg nyugati országokba. A pulykafarmon 500 ezer ba­romfit nevelnek ebben az év­ben. A szarvasmarha-tartás­ban célul tűzték ki a tejhozam növelését. (—é—) kül nehéz lenne elsajátíta­niuk. Persze, az ismeretszerzésért áldozniuk is kell, hét közben szabad estéket, hét végén másra szánt órákat, részt kell venniük az oktatásokon, a va­sárnapi műhelygyakorlato­kon. Fél év, hat és fél hó­nap, amíg elsajátítják az anya­got, s vizsgázhatnak. Katonai előképzés ez tu­lajdonképpen, fegyelemmel, „Erőt-egészséget!” köszöntés­sel, vigyázzállással: a 18 éves fiúk hozzászoknak a hadse­reg rendjéhez. Tamási Gábor, az oktatójuk, 24 éves. — 1967-ben én is így sze­reztem képesítést — mondja. Komoly, szigorú. Tekinté­lyét az' alapos szaktudás biz­tosítja. Arról beszélgetünk, hogy a tavaly novemberben elkezdett oktatás milyen ne­hézségekbe ütközött: kevés volt a szemléltetőeszköz, az anyagiak szűkre szabták a le­hetőségeket. ZIL-tehergépko- csival, 350-es benzines Cse­pellel és egy GAZ alvázával gyakorolnak. Ötvennyolc fiatal vesz részt rendszeresen az oktatásokon, a jövő hónapban dől majd el, milyen eredménnyel. A házi vizsga után a ható­sági vizsgák következnek. (zs.) Hódít az iparszerű állatte­nyésztés és növénytermesztés a mezőgazdaságban, vagyis va­lamennyi munkafolyamat gé­pesítése. Ami néhány eszten­deje még utópiáinak tűnt, va­lóság: most már a paradicso­mot, a zöldborsót nemcsak géppel palántázzák, ápolják, de géppel szedik is. Sőt, elju­tottunk odáig, hogy már szőlő­szüretelő kombájn is érkezett tavaly Magyarországra, egy példány a Monori Állami Gazdaságba, igaz, olyan késő ősszel, hogy majd csak az idei szüretkor mutatja meg, mire képes. Eljutottunk tehát az iparszerű szőlőtermesztés kü­szöbéhez, és a jelek szerint, belátható időn belül géppel dolgozó üzem, tehát igazi nagyüzem lesz a szőlőskert­ből. Rendszergazdák Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja ki is jelölt az országban több szőlőtermesztő állami gazdaságot, dolgozza­nak ki külön-külön zártrend- szertervezete-t. Pest megyében a Kertészeti Egyetem tangaz­dasága, amelynek Halásztelek határában terül el nagy szőlő­je és a Felsőbabádí Állami Gazdaság lett a két rendszer- gazda. Egyiküket, a felsőbabá- dit kerestük fel. Ennek az állami gazdaság­nak hatalmas, összefüggő sző­lőtáblái vannak alsópakonyi kerületében és az marosi ha­tárban. Csaknem ezer hold, azaz 570 hektár termését szü­reteli és dolgozza fel saját pincészetében, ahol minden munkamozzanatot gépek és szállítószalagok végeznek. A borelőállítás tehát már telje­sen iparszerű a gazdaság alsó­pakonyi kerületében. Mi szük­séges ahhoz, hogy a szőlőter­mesztés is azzá váljék? Ezt tu­dakoljuk Fogarassy László ke­rületi igazgatótól. Kevesebb tő, nagyobb termés — Nagyon sok minden — hangák a válasz. — Elsősor­ban, hogy csak magasművelé­sű szőlő legyen a nagyüzem­ben, vagyis a termőalanyok 140 centiméter magasságot ér­jeniek el. Az ilyen szőlőt téli­re nem lehet ugyan takarni, de tavasszal nyitni sem kell, tehát megműveléséhez keve­sebb ember szükséges. Aztán, mert jobban szellőzött, mikro­klímája kedvezőtlen a gomba- kártevőkre, továbbá kevésbé veszélyeztetik a tavaszi fa­gyok. Kapálni pedig nem kell, a széles sorközökben a vegy­szeres gyomirtás tökéletesen .biztosítható. Csakhogy a gazdaságnak még van vagy négyszáz hek­táron alacsonyművelósű sző­lője, amit két éven belül kí­vánnak átalakítani. Amikor 1959-ben megkezdték a szőlő- telepítést Alsópakonybam, nagyüzemi termelést terveztek ugyan, de úgy gondolták, hogy keskeny sorokon járó, kis traktorral művelik meg és a szőlőt 104-es sortávolságra te­lepítették. Csak 1962 után tér­tek át a szélesebb, 240—300 centiméteres sorközökre, hogy a hagyományos traktor is vé­gigmehessen a tövek között. Tavaly azután sorirtást hajtot­tak végre az első években te­lepített szőlők egy részében, és a kevesebb tő, jobban meg­munkálva, nagyobb termést hozott. — Rendkívül fontos továbbá a fajtakiválasztás — folytatja a kerületi igazgató —, mert a zártrendszer egyik alapfeltéte­le, a szüretelőgép nem alkal­mas akármilyen fajta szedésé­re. Gazdaságunk az idén kap­ja meg az első francia gyárt­mányú szőlőszüretelő kom­bájnt. Remélem, időben, hogy ki is próbálhassuk, mert, bi­zony, meg kell még tanulnunk a gépi szüretelést. — A paradicsomszedő gép után például marad gyümölcs a töveken. Vajon a szőlőszü­retelő kombájn tökéletesebben dolgozik-e? — Nem egészen. Tíz-tizenöt százalék á veszteség, de ez még mindig sokkal kevesebb, mintha huszonöt-harminc, vagy még több százalékot használhatatlanná rohaszt el az őszi eső, amikor nincs elég szüretelő, aki leszedné. Egyéb­ként fagytűrő fajtákat kell vá­lasztani, és a következő ötéves terv időszakában tervezett, 150 hektáros új telepítésnél, vala­mint a szükséges rekonstruk­ciónál ezt is figyelembe vesz- szük. Elmondja még az igazgató, hogy fejleszteni kell a bor­előállító üzemeket is: nagyabb tárolótér építésével, nagy tel­jesítményű COOC-sajtó be­szerzésével fel kell készülni ß nagyobb forgalomra. Mert ha zártrendszerre kidolgozott ja­vaslatukat elfogadják, fel­ajánlják azt a ceglédi, a da- basi, a nagykátai és a monori járás szőlőtermelő állami, il­letve termelőszövetkezeti gaz­daságainak. Remélhető, hogy a rendszert átvevő gazdaságok JEGYZET Sok kérdésre választ kaptak Áprilisban járásunk va- ték az ifjú szakmunkások lamennyi termelőüze- kezdő órabérét is. A fiata- mében rendeznek ifjúsági lók, társadalmi összefogás­parlamentet. A gyömrői sál, megépítették az ifjúsá- TÖVÁL-nál és a ruhaipari gi klubot, és segítettek a szövetkezetben, a vecsési káptalanfüredi vállalati VtZÉP-nél és még jó né- üdülő építésében is. hány helyen már meg is Vecsgsen, a VÍZÉP-nél, a tartották. dolgozók jelentős hányada Miért vált szükségessé az a fiatal korosztályhoz tar­ifjúsági parlamentek össze- tozik. Az üzemi négyszög hívása? talán ott működik együtt a. Az ifjúságpolitikai hatá- legszorosabban a nagyköz- rozat, az azt követő ifjúsá- ségben. A párttaggyűlések- gi törvény megszületése re, a gazdasági megbeszélé- után intézkedési tervek sekre, a szakszervezeti készültek, azokat vitatják gyűlésekre mindig meghív- meg, továbbá a KISZ-esek ják a KISZ-titkárt is, ta- és a KISZ-en kívüli fiata- valy az általános bérfej- lok munkáját. Gyömrőn lesztés kidolgozásába be- például a TÖVÁL igazga- vonták a KISZ-vezetőséget. tója elismeréssel beszélt a az eddig lezajlott ifjú­fiatalokról, s megemlítette,, ** sági parlamentek azt az ifjúsági törvény hívta bizonyítják, érdemes volt fH a gazdasági vezetés fi- összehívni őket, sok kér- gyelmét, hogy az eddiginél désre választ kaptak a fia- magasabb ösztöndíjat jut- talok, s hatásuk később bi- tasson az ipari tanulóknak: zonyára eredményekben is ma már havi 850 forintot megnyilvánul majd. fizetnek nekik, s felemel- G. J. A SÜLYSÁPI POSTAHIVATALBAN Vasárnaponként hetvenen is Tópart, horgászokkal Üdülőterület lesz anyagi!an is hóra*iárulnnk a borkomibinát fejlesztéséhez, Áldozatvállalással Katonai előképzés , Májusban vizsgáznak Betétek - nyeremények ÉVRŐL ÉVRE TÖBB A sülysápi 1. számú Pest megye egyik legszerencsésebb postahivatala, hosszú évek óta ugyanis, betétkönyve ré­vén, minden esztendőben egy- egy környékbeli lakos sze­mélygépkocsi birtokába jut. A hivatalvezető elmondta, hogy 1970-ben, amikor a ve­zetést átvette, mindössze 40 autónyeremény-be tétkönyvet őriztek, s ma már 220-ra vi­gyáznak. 1972-ben két süly­sápi Jakos is nyert autót, a hír nagyon gyorsan elterjedt, és a szomszéd községekből, Űriből, Tápiószecsöről, Kákáról, sőt Gyomráról is egyre-másra je­lentkeztek az emberek gépko­csinyeremény-betétkönyvet váltani. Egy környékbeli idősebb em­ber például a ceglédi, a men- det, a dányi postahivatalban tíz-tíz ezer, a sülysápi 1. szá mú postán pedig ötezer forin­tos autónyeremény-betét- könyvet váltott, s a következő húzás alkalmával, kezében új­ságot lobogtatva állított be: nem győzött hálálkodni, ami­ért ötezer forintos könyvecs­kéjével éppen a sülyi postán nyert Moszkvics személyautót. A hivatalvezető megjegyezte még, hogy az idén eddig tizen váltottak gépkocsinyeremény­be tétkönyvet. Beszélgetésünk közben fia­tal asszony lépett a postahi­vatalba, aki a sülyi Virágzó Tsz legjobb dolgozói közé tar­tozik. — Szép osztalékot kaptunk zárszámadáskor — mondta —, s úgy határoztunk a férjemmel, hogy két ötezer forintos autó­nyeremény-betétkönyvvel megpróbálkozunk, hátha sze­rencsénk lesz. — A múlt havi húzás alkal­mával egy kákái lakos Zsigu­li személygépkocsit nyert ná­lunk — biztatta a hivatalve­zető. Nekem pedig máris helyes­bítenem kell: ez ideig nem ti­zen, hanem tizenketten váltot­tak Sülysápon gépkocsinyere- mény-betétkönyvet. S mivel nem vagyok babonás, tizen­harmadiknak én is feliratkoz­tam a szerencse jelöltjeinek listájára. K. L. Trócsányi Anikó telvetele Kiérünk Gomba utolsó há­zai közül, s a dombok mögött ott csillog a íó. A dűlőúton motorkerékpár zúg, mögötte, mint hosszú, szürke fátyol, úszik a por. A tóparton magas a fű, ezer­számra guggolnak a zöld szá­lak között a fehér százszor­szépek. ★ Ezen az oldalon két hor­gász ácsorog, a túlparton hat. Nézik a vizet, a botokat. Csípős kicsit a szél, de ami­kor megáll egy-egy pillanat­ra, érezzük a bőrünkön, mele­gít a nap. Tóth Károly meg sem le­pődik, amikor letelepszünk horgászbotjai, dobozai mellé. Dél van, reggel óta csak kis halakat fogott, vissza is dobta őket. Azt mondja, tulajdon­képpen nem is a fogás a lé­nyeg, egy-egy horgász napon­ta két halnál nem is foghat ki többet: aki kijár, azért teszi, mert „itt jó”. ★ Valóban, jó. Csendben ül­dögélünk, nézzük a vizet, a lebegő, eltűnő zsinórokat, a túlparti foltokat. Nagy léleg­zeteket veszünk. Friss és jó szagú a szél. — A múltkor — fordul fe­lénk Tóth Károly, a monori maggyár nyugdíjasa ' —, a szomszédomnak jó fogása akadt. Húzta kifelé a halat, az meg valahogy elszabadult. Szomszédom nem akarta vesz­ni hagyni, beugrott érte a vízbe, kézzel elkapta, kidobta a partra. Sikerült néki. Azt mondta, megérte. Kétkilós ponty volt. Szakszerű magyarázatot ka­punk, mikör kell megrántani, felemelni a botot, meg, hogy van ebben a vízben amur, csuka, tőponty, nyurgaponty, törpeharcsa, compó, keszeg, naphal. Mondjuk, ml nem­igen tudnánk megkülönböz­tetni őket: hal, hal, az íze is ugyanaz: halíz. — Dehogy! — nevet Tóth Károly. — [Sehogy ugyanaz! Ö tudja! Vérbeli horgász! Mióta nyugdíjas, némelyik héten hatszor is lejön Gombá­ra, itt tölti a napját. Az it­teni horgászegyesülethez, raj­ta kívül, még százötvenen tar­toznak, s járnak a partra ven­déghorgászok is. ★ Tavalyelőtt kipusztult a halállomány, amikor a gátja­vítás miatt leeresztették a vi­zet. Azóta betelepítették újra a tavat, élet van a vízben is, a parton is. Vasárnaponként hatvan-hetven ember is ül­dögél itt, van, aki hozza a gyerekeket, a feleséget, a bográcsot, a színes sátrat. Épülnek a hétvégi házak is, a parti részt parcellázzák, itt- ott már az alapok is készek. Üdülőterület lesz a gombai tó környéke. Most még kicsit vad errefelé minden — és ter­mészetes. Nincsenek eldobált konzervdobozok, colásüvegek, csak százszorszépek, sárga mo­csári boglárkák, bokrok, fák. És vizet, szerencsét leső hor­gászok. K. ZS. hiszen érdekük, hogy jó áron értékesíthessék szőlőjüket. — A kombinát hasznából pedig részesednek, ahogy a velünk ebben már együttmű­ködő ócsai Üj Barázda és né­hány ceglédi, illetve Cegléd környéki tsz évek óta. A felsőbabádi zártrendszer technológiájának végrehajtá­sához egész sereg különböző gép kell. Kétszáz hektáronként egy 100—150 lóerős traktor és hozzá ezek a munkagépek: gramozonezó berendezés, haj­tásvágó, tárcsa, ásóborona, csigás mély műtrágyaszóró, ré- teglazítós mély műtrágyaszóró, két nyolcollős, kompresszoros metszőgarnitúra, egv vonta­tott konténerszállító alváz, négv konténerrel továbbá esry ön iáró oermet-’zőgép és két szürete1 őkombáinhoz egy kon­tár erszálh'tó t»herfféokocsi. S tiffvancsak 200 hektár-ónként egy-eay szűrstelőkombájn. Helikopter! Mibe kerül egy szüretelő­gép? Egymillió 400 ezer fo­rintba. A többi szükséges gép beszerzésével együtt tehát minden 200 hektár szőlőterü­lethez hozzávetőleg 3—3,5 mil­liós beruházás szükséges. — De kifizetődik, mert a munkaerőhiány nem hátrál­tatja a termelést. Szükséges azonban a gyors és hatásos növényápoláshoz hektáronként egy helikopter is, annak pedig hatmillió forint az ára, és a mi gazdaságunk nem is hasz­nálhatja ki másképpen, csak a rendszerben részt vevő gazda­ságokkal kooperálva. A Felsőbabádi Állami Gaz­daság iparszerű szőlőtermesz­tési javaslatát, ahogy az or­szág többi kijelölt rendszer- gazdája, nemrég adta át az Állami Gazdaságok Országos Központjának. Most a javasla­tokat a központ, a MÉM és más szakintézmények szakér­tői egybevetik, elbírálják, s egyiken-másikon bizonyára ki- sebb-nagyobb igazítást hajta­nak végre, mielőtt jóváhagy­nák. Ez a munka természete­sen nagy figyelmet és éppen ezért időt igényel. Annyi azon­ban kétségtelen, hogy egy-két év múlva Magyarországon, így Pest megyében is megkez­dődik a zártrendszerű, az ipar­szerű szőlőtermesztés. Szokoly Endre IVlfSOH MOZIK Monor: A diktátor. Pilis: Válás amerikai módra. Ve- csés: Jó megjelenésű ausztrá­liai feleséget keres. MŰVELŐDÉSI HÁZ Monoron, 20 órától: ötlet­börze az ifjúsági klubban. A FILMTECHNIKAI VÁLLALAT felvesz fémcsiszoló szakmunkásokat monori munkahelyre, esztergályosokat, takarítónőket átmenetileg pesti, majd monori telephelyünkre. Jelentkezés: Budapest XIV., Szabó József u. 12. Személyzeti osztály. KERESÜNK nyugdíjas férfiakat portásnak, takarítónőket (lehet nyugdíjas is), anyagmozgatókat Jelentkezés: Budapest XIV, Szabó József u. 12. FITE személyzeti osztály / Zártrendszerű szőlőtermesztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom