Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-16 / 87. szám

Viszontlátogatás Nógrádi veteránokat várnak Tavaly a váci járásban és a városban lakó, Szocialista Ha­záért Érdemrenddel kitünte­tett veteránok utaztak Salgó­tarjánba, ahol nagy szeretettel fogadták őket, s megmutatták nekik a város nevezetességeit. E látogatás viszonzásaként, április 28-án csaknem negy­ven nógrádi veterán érkezik Vácra, a járási pártbizottság meghívására. A Lenin úti székházban találkoznak a váci idős pártmunkásokkal, meg­koszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, majd megtekin­tik a Vak Bottyán Múzeum munkásmozgalmi vonatkozású gyűjteményét. Délután az Ifjú Gárda tag­jaival találkoznak, s Duna- parti séta, városnézés követ­kezik. Az esti órákban térnek visz- sza otthonukba. Máris népszerű Húsboít Deákvám Megnyílt a deákvári hús- foolt, a Vác és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat kezelésében, s pár nap alatt népszerűvé vált. Remél­hető, hogy a gyors és udva­rias kiszolgálás, a megfelelő mennyiségű és minőségű áru- választék továbbra is elnyeri a vásárlóközönség tetszését. Az új húsboltnak nemcsak a deákváriak, de az ABC. áruház eladói is örülnek, mert ,az áruház szinte már elvisel- | heteden zsúfoltságát is némi- i leg csökkentette. i VAC I NAPLÓ A PEST MEGYE I H ÍR LAP K Ü L Ö NKIADÁS A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1974. ÁPRILIS 14., VASÁRNAP Vizsgálati szempontok Egymillió forint értékű támogatás az iskoláknak Három gyár az élen Sok szó esik a szülő és az iskola kapcsolatáról A szülői munkaközösségek nem egyszer formális működése kevéssé te­remti meg a kellő összhangot az iskolai és az otthoni neve­lés között. Gyümölcsözőbb, te­vékenyebb és spontánabb együttműködés jelei mutatkoz­tak meg néhány évvel ez­előtt, az Egy iskola — egy üzem mozgalom elindulása­kor. A diákok dolgozó szülei igazán értékes segítséget ad­hattak az iskoláknak, szak­ipari munkákat végeztek, szebbé, gazdagabbá változtat­ták az iskolai szertárakat, s a tanintézetek is keresték a kapcsolatot a szülőkkel: kihelyezett általános is­kolák segítették a köz- művelődést, ismeretter­jesztő előadásokat vállal­tak tanárok, tanítók vál­lalatoknál, gyárakban, in­tézményekben. Az akció már múltra tekint­het vissza, így a fölmérések nemcsak esetleges statiszti­Az III. sz. Autójavító Vállalat váci karbantartó állomása azonnali belépéssel FELVESZ — gépkocsiszerelőkét — karosszérialakatosokat — fényező szakmunkásokat — gépkocsi elektromossági műszerészeket. Jelentkezés: személyesen a karbantartó állomáson, az üzemvezetőnél. Vác, Felszabadulás út. kákkal segíthetik az alapvető tendenciák megállapítását, a jövő tennivalóinak meghatáro­zását, hanem megalapozott, nagyobb időt átfogó adatok támasztják alá a további tö­rekvéseket. Ezért az MSZMP Vác városi Bizottsága ezen a héten hozzákezdett az Egy üzem — egy iskola mozgalom megvizsgálásához. — Milyen alapelvek szerint folyik majd a felmérés? — kérdeztük a pártbizottság osz­tályvezetőjétől. Balassi István­tól. — Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogyan, miképpen tudatosult a dolgozókban a mozgalom jelentősége, milyen információkhoz jutottak annak hasznáról, megvitatták-e a kapcsolat lehetséges változa­tait, elképzeléseiket egyeztet­ték-e a partner iskola vezetői­vel, milyen politikai súlyt ka­pott maga az akció, az együtt­működés vagy csak a támoga­tás adatszerűsége domborodott ki a megkötött szerződések­ben? — S az iskolákban? , — Ilyen természetűek ott is a kérdések, kiegészítve azzal, sikeresnek mondható-e az a törekvés, hogy a fiatalságot megismertessék az ipari mun­kásság élet- és munkakörül­ményeivel? — A felmérés előtt néhány szóban miként foglalná össze a mozgalom jelentőségét egy ekkora iparvárosban, mint Vác? — Általában ott gyümöl­csöző az iskola és az üzem kapcsolata, ahol a gyár nem fiókvállalat, hanem önálló vezetésű intézmény. A FORTE, a Híradástech­nikai Anyagok Gyára, a Kötöttárugyár jár elöl jó példával. Vácott több mint tíz iskola működik, s teímészetesan a mozgalom nem mindenütt egyformán eleven, élő. Min­denesetre, ha csak a puszta tényt mohdom, akkor is nyil­vánvaló e kapcsolatok társa­dalmi haszna: körülbelül egy­millió forint értékűre tehető az a támogatás, melyet az üze mi dolgozók nyújtották az is­koláknak társadalmi munká­ban. A kihelyezett általános iskolákban akad még teendő. Nem elég jó a propaganda, ke vesen jelentkeznek, s gyakorta nem a kényelmesség, hanem a szégyen érzet miatt. E szé­gyenérzetet kell eloszlatni, hi­szen a város foglalkoztatottai 16,8 százalékának, összesen csaknem négyezer munkásnak nincs meg az általános iskolai végzettsége. T. E. Munkásfestő önálló tárlata Újabb kiállítás az ifjúsági klubban A Madách Imre Művelődé­si Központ képzőművészeti szakkörének egyik tagja je­lentős állomáshoz érkezett: Toman Gyula, a Híradás- technikai Anyagok Gyárá­nak esztergályosa önálló tár­lattal jelentkezik munkahe­lyén, a zsűri 16 akvarelljét találta alkalmasnak bemuta­tásra. A kiállítás színhelye a Zrí­nyi utcai üzem földszinti ta­nácsterme, ahol munkatár­sai, a gyár dolgozói és más érdeklődők három hétig lát­hatják Toman Gyula érde­kes és értékes vízfestményeit. ★ Folytatják a népszerű kép- bemutató-sorozatot a Bartók Béla utcai ifjúsági klubban: a szakkör három újabb tagja mutatkozik be. Szalay Kinga és Fejér Ferenc neve már is­mert, ők festményekkel, gra­fikákkal és tanulmányokkal jelentkeznek, Pantali Sándor első ízben vesz részt a klub­ban tárlaton, grafikai tanul­mányokat állít ki. Április 16. és május 18. kö­zött tekinthetők meg a három fiatal munkái. ★ Mikes István tanár-festő­művész, a szakkör vezetője elmondta, hogy április 24-én A Sixtusi kápolna, valamint A sumér és akkád művészet című kisfilmek vetítésével folytatják a továbbképzést cél­zó sorozatot. 29-én dr. Bod­nár Éva művészettörténész Róma képzőművészeti értékei: mutatja be szóban és képben hallgatóinak. ★ Az előző évekhez hason­lóan, az idén is többen fel­Eredményes véradóhap Egészségnevelési délután Az Egyesült Izzó váci gyá­rába átszervezése során na­gyon sok fiatal munkás ke­rült, ezért aggódtak a Vörös- kereszt üzemi szervezetének vezetői, hogy az önkéntes vér­adónap eredménye az idén el­marad az elmúlt évekétől. Kellemesen csalódtak. E hé­ten került sor az idei véradó­napra, amelyen , 162 dolgozó adott vért, közöttük sok fia­tal munkás. Januárban két alkalommal hívták be a készenléti véradó­brigád tagjait, mert ritka vér­csoportú vérre volt a kórház­nak szüksége. A három véradáson össze­sen kétszázheten adtak vért a betegeknek az Izzó önkéntes véradói közül. Ősszel még egy önkéntes véradónapot tartanak a gyűri ban. ★ Ugyancsak e héten egész-, ségnevelési délutánt rendezett a Taurus Gumiipari Vállalat üzemi Vöröskereszt-szei veze- te. A szépszámú érdeklődő előtt dr. Tóbiás István, a Szói nyi Tibor Kórház belgyógyász főorvosa a keringési rendszer betegségeiről tartott előadást, dr. Cselló Vencel, a SZOT Társadalmbiztosítási Főigaz-: gatósága váci kirendeltségéi nek vezetője pedig a népese-: déspalitikai határozattal kap-: csolatos új társadalombiztosí-r tási szolgáltatásokat ismer-: tette. Az egészségnévelési délután sikerében nem. kis része volt Dora Petemének, az üzemor­vosi rendelő munkatársának. Vászontarisznyávaí Ml Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Pap Miklós, szer­dán dr. Bucsek Tibor, csütör- tölcün dr. Gosztonyi Jenő, pén­teken, szombaton és vasár­nap dr. Gulyás Zoltán tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi rendelő- intézetben. Az ügyeletes or­vosok a 11—199-es telefonon is hívhatók. A beosztás hétközben meg­változhat. vételiznek a különböző szak­közép- és főiskolákon a kép­zőművészeti szakkör tagjai­nak sorából is. Két jelentke­zés már sikeres volt: Kiss Katalin,’ az Egri Tanárképző Főiskola, Zolnay Miklós a bu­dapesti Képző- és Iparművésze­ti Gimnázium hallgatója lesz ősztől. (-pr-) ar februárban csupa bar- kaerdö volt a Duna mel­léke, s az akkori hatalmas ki­öntések karéja gólyahírtől pompázott. Aztán ibolya fa­kadt, töméntelen mennyiség­ben. Felhők jöttek és mentek, de nem távoztak messzire, 1mert a Pilis nyergén felvetőd­tek, és megint csak visszafor­dultak. Nyájnak látszottak, ahogy bodrosan és kényelme­sen járták a ragyogó, kéklö magasságokat. A vadgerlék is megszólal­tak, és József napra már visz- szatértek a gólyák. Kutatva lábalták a szélés patakmedre­ket, tűnődve és kóstolgatva a tavaszi szelek illatát. A hosszú utak fáradtsága még szár­nyukban rejtezett, ám napról napra vidámabban sétáltak. Tavasz volt, és húsvét közel- gett. 1VI agyanyám még fukarabbul J- ' gyűjtögetett, mint addig, a legkisebb járcetojást sem engedte elhasználni. Ádázul őrizte a fészkeket,,az első ká- rálásra már ott termett, el­hessentette a megkönnyebbü­léstől boldog tyúkat, s féltőn rejtette kötőjébe a friss to­jást. — Tojogassatok csak, ara­nyoskáim, tojogassatok — be- cézgette tyúkjait, s azok ke­rek szemmel, dühösen szemlél­ték, hogy bármennyire is ipar­kodnak kötelességük teljesíté­sében, üres marad a fészek. — Még sem a nyúl tojja a tojást? — okvetetlenkedtem szülßm mellett, kételkedve az ősi mesében. — Mert ha az tojná, megkeresnénk a fészkü­ket, ugye? — A nyúl? — nevetett nagy­anyám. — Ugyan! — Persze, lehet olyan nyúl is — tette aztán hozzá, amikor a csalódást látta visszatükrö­ződni arcomról. Éreztem, hogy csak évődik vélem, és hirtelen elcsitnlásá- ból azt is, szeretne még velem együtt hinni a mesében. Szombaton kalácsot sütött. ^ Sokáig porolt a hordalék- fával, amit a vízsodrás szélén szedtünk. Nem akart égni a tüskök törmeléke és a fűzfa- gally. A parázson nedvet eresztett, és csak sistergett­t űzzél, kapott, sziszegett, birkózott a ám amikor lángra olyan meleget árasztott, hogy a kicsi ház egészen belepirult. Már lebukni készült a nap, amikor a tűzhely felöl gyöivyö- rűséges illatok áradtak. For- tyogni-rotyogni kezdett a sonkalé, s felszínére felugrot­tak már a tojások is. Nagy­anyám mind kihaiászta és gyengén ecetes ruhával töröl- gette őket, aztán a vasszilké- ben hagymahéjat forrázott és magához szólított: — Te fested a tojásokat —- mondta, s erre a hírre úgy fel­ragyogtam, akár a hajnali ég, — Csak aztán ügyeskedj ... Nagy buzgalommal kever- gettem a koccanó tojásokat, és gyönyörködtem bennük, amíg fehér palástjukat bíborra nem festette a lé. S amikor ki­szedtük, puha ruhában száro- gatta őket, majd szalonnabőrt kerített, és óvatosan húzogat­ta végig piros héjukon, amitől aztán fényesek lettek, s úgy guggoltak a kis szakajtóban, hogy látíukra még nagyanyám is elmosolyodott. A ztán már csak kettőt kel- lett aludnom, és húsvét reggelére virradtunk. Örömöm fokozta a nap ragyogását, amikor készülődtem. Húgom takaros bokrétát ügyeskedett keblemre, nyakamba akasztot­tam az apró vászontarisznyát, amibe majd a locsolkodás el­lenértékét gyűjtöm, kalácsot, piros tojást, meg ami a há­ziaktól telik. — Az üvegre vigyázz — kö­tötte telkemre nagyanyám, és utamra bocsátott. Úgy szorítottam a fehér üveg nyakát, hogy a rózsaszín szappanból kevert locsolóvíz még csak egy szemernyi bu­borékot sem vetett. Fehér vá­szonnal volt lekötve a locsoló szája. Próbaképpen egyet mozdítottam rajta, és a szagos vízből a tenyeremre csöppen- tettem, mely jó illatú lett tőle. Nyeste Marikáik kapujáig még a verset is elpróbáltam egyszer: Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, el akart hervadni, szabad-e locsolni? ... Csanltó Lajos Ünnepélyes megnyitó A váci Madách Imre Művelődési Központban ismét véget ért egy alapfokú tánc- tanfolyam, amely a fiatalok mozgáskultúráját volt hivatva fejleszteni. Képünkön: bevonul a vizsgabál hatvan résztvevője. Hoimer felvétele lal kínálták meg, pedig tud- va-tudják, hogy még a fel­nőtt embernek is káros az ital, a fejlődésben lévő, ifjú szervezetnek pedig mérget, súlyos veszélyt jelent. Talán még mulattak is a minden házban más-más féle alko­holt fogyasztó gyermek fur_ csa imbolygásán. Ismét ránkvirrad húsvét­hétfő, ismét útra kelnek az ünneplő ruhában a kis lo- csolkodók, s bekopognak sze­retteikhez, jó ismerőseikhez, hogy jókívánságaikat tolmá­csolják a frissítő néhány csepp illatos víz kíséretében. IDŐBEN SZÓLUNK, és nyomatékkai: gyermeknek egy csepp alkoholt sem! Hogy ne verje fel a húsvét­hétfők virágillattól terhes csendjét, ne zavarja meg a kedves szokásként élő locsol- kodás vidám hangulatát a mentőautó szirénájának vij­jogása. Hogy ne feküdjék fal­fehér arccal, segítségért esd. ve egyetlen beteg gyermek sem ezzel a diagnózissal: al­koholmérgezés. ( k. -e) NINCS ÉV, hogy a húsvét-1 j hétfők virágillattól terhes i csendjébe, a kedves szokás. ' ként élő locsolkodás vidám hangulatába, bénító és rémítő jelenségként ne süvítsen bele a robogó mentőautó sziréná­jának vijjogása. S a fehér gépkocsiban életet mentő fe­lelősséggel hajol sápadt, véz­na utasa fölé az orvos, küz­delmet folytatva a felnőtt em­berek felelőtlensége folytán veszélybe került gyermekért. A kórházak kapuját gyorsan nyitják, szinte tudván a baj okát, keserűen felsóhajtanak: — Alkoholmérgezés! Már megint! Igen, alkoholmérgezés. Hiá­ba volt minden intő, figyel­meztető szó, újra és újra alkohollal kínálták meg a fe­lelőtlen felnőttek azt a gyer. , meket, aki a tavaszköszöntés szép szokásával, a legtisztább érzésekkel telve bekopogott ajtajukon, hogy jókívánságai I kíséretében meglocsolja a csa- ! Iád nőtagjait, ö tiszta sze­retettel tért be az ismerős házba, s ott meggondolatlan, ■felelőtlen felnőttek alkohol­i Időben, nyomatékkai lA gyereknek: méreg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom