Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 86. szám

1974. ÁPRILIS 13.. SZOMBAT r est UEorm hírlap A szakszervezeti tevékenység tükrében A munkás hétköznapok gondjai, feladatai A munkások, a dolgozók ér- i dekvédelméről, a szakszerve- j zetek feladatairól, a munkás hétköznapok gondjairól olva­sok a Táncsis Könyvkiadó gondozásában megjelent leg­újabb könyvekben. Nagyon hasznos célok érdekében íród­tak ezek, a munkások érde­keit képviselő hangok kapnak | bennük helyet. S ez önmagá­ban véve is üdvözlendő dolog. ságának legutóbbi határozata csak megerősítette a párt X. kongresszusán kialakított poli­tikát, amely nagy gondot for­dít a munkásosztály helyzeté­nek szüntelen javítására, s hangsúlyozza, hogy „... növel­ni kell a munkáspálya erkölcsi becsületét, javítani kell a munkásoklcal folyó személyze­ti munkát, és könnyíteni kell helyzetüket mindennapos Az MSZMP Központi Bizott- I ügyeik intézésében”. Az üzemi munka sokrétűségéről A Táncsics-könyvekben az ő ügyeikről, társadalmi, emberi jogaikról, az üzemi munka sokrétűségéről olvashatunk célszerű és hasznos dolgokat. Ilyen Roland Ferencnek A szakszervezeti agitáció című műve, amely a szakszervezetek mindennapi tudatformáló, fel- világosító munkájához nyújt segítséget. Részletesen tárgyal­ja a szakszervezeti agitáciőt, annak különböző formáit és átfogó képet nyújt — sok-sok elvi és gyakorlati tapasztala­tok összegyűjtésével az agitá­ció időszerű kérdéseiről. Ugyancsak a szakszervezeti aktivisták forgathatják nagy haszonnal Vas János könyvét A munkahelyi bizottságok fel­adatairól. Ez az írás hiányt pó­tol, mert mindenekelőtt a munkahelyi bizottságok műkö­désével összefüggő elvi és gya­korlati kérdéseket, e bizottsá­gok feladat- és jogkörét, meg­növekedett szerepükből követ­kező tennivalókat, munkamód­szereket tárgyalja. Igen érde­kes és a szakszervezeti akti­vistáknak nélkülözhetetlen ké­zikönyve dr. Nagy Lászlónak A kollektív szerződés rendsze­re és gyakorlata című könyve, amelynek célja, hogy az eddigi tapasztalatok alapján segítsé­get adjon az új kollektív szer­ződések elkészítéséhez. E cél érdekében a szerző foglalkozik a kollektív szerződés jellegére, helyére, tartalmára vonatko­zó legfontosabb kérdésekkel, majd — az eddigi tapasztala­tok alapján — Munka Tör­vénykönyve rendszerében be­mutatja, hogy a kollektív szer­ződéseknek milyen szerepük van a dolgozók vállalati jogai- hák kialakításában. Sok em­ber érdeklődését elégíti ki A mezőgazdasági termelőszövet­kezeti és szakszövetkezeti ta­gok nyugdíjáról szóló jogsza­bályok gyűjteménye, amely egy csokorba fűzte az ezzel kapcsolatos rendeleteket és szabályokat. Külön is szólunk két könyv­ről, amely két szakszervezeti vezető tisztségviselő beszédeit, írásait tartalmazza. Virizlai Gyula: A szocialista gondolkodásért és magatartásért A szakszervezeti mozgalom­nak jó irodalma volt hazánk­ban. Ennek is köszönhette, hogy a dolgozók körében nagy a hagyománya és ma is biza­lommal tekintenek rá. Ezt a jó irodalmi hagyományt ápolja és fejleszti tovább a Táncsics Könyvkiadó. A napokban meg­jelentette Virizlai Gyulának, a SZOT titkárának válogatott beszédeinek és tanulmányai­nak kötetét. E könyvből ki­bontakozik a magyar szakszer­vezeti mozgalom jelenlegi helyzete, az a kollektív mun­ka, amelyet a szakszervezetek végeznek az üzemekben, a vállalatoknál. A szocialista építés általános kérdéseiről szólva a szerző elemzi a mun­kahelyi demokráciát, a vezetők magatartását, s megállapítja, hogy a vezetés helyenként haj­lamos rá, hogy rövid tájékoz­tatással elintézettnek vélje a demokratikus vezetést. Ez nem lehet elég, hiszen a munka­helyi demokráciához hozzá­tartozik a dolgozók bevonása az 'irányítás munkájába, az, hogy ne csak a termelési fel­adatokat, hanem egyéb kérdé­seket is megvitassanak velük. Joguk van hozzá, hogy bele­szóljanak üzemük életébe, nemcsak azért, mert ezt tör­vény mondja ki, hanem azért is, mert ez a szocialista rend­szer lényegéből következik. Virizlai a szakszervezetek politikai tömegmunkájáról szólva hangsúlyozta, hogy azok a párt politikáját közvetítik a tömegekhez, s mintegy össze­kötő kapcsot jelentenek a poli­tika és a dolgozók között. Hangsúlyozza, hogy az utóbbi években megnövekedtek a szakszervezetek feladatai, s szerepük is felelősségteljesebb és sokoldalúbbá vált. Megál­lapítja, hogy a szakszervezetek helyesen éltek a lehetőségek­kel és a dolgozók érdekeit jól és eredményesen képviselik. Részt vesznek a termelésszer­vezésben, a vállalati tervek megvalósításában és törődnek a dolgozók szociális, kulturális ügyeivel is. Ezek az elvi és gyakorlati megfogalmazások olvashatók a könyvben, amelynek isme­retében tisztábban és átfogób­ban alakul ki bennünk kép a szakszervezetek helyéről, szerepéről és munkájáról. Olyan kérdésekkel is foglal­kozik a szerző, mint o mun­káskultúra, a szórakozás, a szakszervezetek művelődési politikája, a művelt munkás­közvélemény megteremtésé­nek időszerű kérdései. A szer­ző, miközben vitatkozik, ma­gyaráz, olyan általános kér­déseket is megfogalmaz, ami a munkások gondolataiban, felfogásában is tükröződik, és ami a párt munkáspolitiká­jából természetszerűen adó­dik. Joggal állapíthatja meg könyvében, hogy a szakszer­vezeti munka egyik legfonto­sabb ismérve az. hogy mt- [yen hatása, befolyása van a tagságra. amelyekre nemcsak a szak- szervezeti aktivisták, hanem a munkások is választ vártak és várnak. E gondolatkörök­ben mozog Gál László írá* sainak legtöbbje és gyakorla­ti, elvi tapasztalatok alapján fogalmazza meg azokat a ten­nivalókat, amelyeket a szak­szervezeteknek a fent említett kérdésekben napjainkban el kell foglalniuk és meg kell valósítaniuk. A szerző könyve második részében az érdekvédelem, a szociálpolitika, a társadalom- biztosítás, az üdültetés és a munkavédelem mai időszerű kérdéseit boncolgatja, és ad okos, hasznos érvekkel teli tanácsokat. Hangsúlyozza, hogy hazánkban minden a dolgozók érdekében történik. A szakszervezeti tisztségvi­selők legnagyobb dolga: megfelelni a társadalom, a dolgozók igényeinek, az újabb követelményeknek és élni a megnövekedett hatáskörrel, fe­lelősen cselekedni a társadal­mi és egyéni érdekekért. Sok- I oldalú an elemzi a szakszerve­zeti életet, nagy figyelmet szentel írásaiban a rétegpo- I litikának, a munkásifjúság j kérdéseinek. Részletesen fog- I lalkozik az ifjúsági törvény i megvalósításával és javasol­ja a szakszervezeti tisztség- viselőknek: legyenek bátrak, kezdeményezők és végezzék munkájukat lelkiismeretesen, a dolgozók érdekében. Mindkét könyv a szakszer­vezeti élettel és munkával foglalkozik, de tulajdonkép­pen a munkásságot érintő kérdéseket tekinti át. A cik­kek, írások és beszédek nyo­mán kibontakozik a magyar- országi szakszervezeti moz­galom általános képe, az üze­mi demokrácia sokoldalúsá­ga. S amikor dicsérjük a ki. adót a kötetek megjelenteté­séért, megjegyezzük azt is, hogy az írások nyelvezete he­lyenként lehetne egyszerűbb, érthetőbb, a mondatok tömö­rebbek, lényegre törőbbek. Ez azonban inkább csak a recenzens zsörtölőd éfe, hi­szen elsősorban a tartalmuk a fontos, amelyek társadalmi életünk egyik nagy területé­ről adnak, sokoldalú képet az olvasó számára. Gall Sándor Bélyegkiállításon — motívumok A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége április 28—29. között Vörösmarty utcai székházában rendezi a III. országos motívum bé­lyegkiállítást. — Napi 48 ezer téglát gyártanak rövidesen a Men dei Téglagyárban. A tervek szerint ez idén kilenc és fél millió nyers és nyolcmillió­hétszázezer égetett téglát készítenek. CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL BUDAKALÁSZTOL JAPÁNIG A lenpclicszter sikere a tavaszi-nyári divatban Hagyományos és újszerű összeálUtások-vonalvezeté- sek összhangja érvényesül. A lenpoliészter anyagból készült alkalmi öltözetek. (Szentkuthyné felv.) Az e hetekben folyó tava­szi-nyári divatbemutatók so­rában kellemes meglepetés volt a Fővárosi Kézműipari Vállalaté, amely egyúttal szo­rosan kapcsolódott kollekció­jának jelentős részével Pest megyéhez. A napjainkban ugyanis oly divatos lenpoliész­ter, len-pamut-poliészter keve- rékű anyagokat, az un. Lin- eszter és Eszterlen szöveteket a budakalászi központú Len­fonó- és Szövőipari Vállalat készítette a különféle model­lekhez. amelyeket a legválto­zatosabb megoldásokban, szín­összeállításokban mutattak be. Köztük több, nyári alkalmi ru­hát. Ugyancsak onnan valók a farmeranyagok is, amelyeket szintén több variációban lát­hattunk, kiegészítve hímzett blúzokkal. S még egy Pest me­gyei, látszólag csekély, óm mégsem jelentéktelen apró­ság, hogy a ruháknál nagy sze­repet játszó díszgombokat a fóti Műanyag- és Faipari Ktsz készítette. Mi lesz a nadrággal? i Ami egyébként a bemutatott modelleket illeti: szembetűnő volt az a látszólag természe­tes jelenség — ami az elmúlt esztendőkben nem mindig ér­vényesült —, hogy az idei ta­vasztól ismét előtérbe kerül a ruházatban a „nőies nő”, mint szépségideál. Ennek megfele­lően a könnyed, lebegő szi­luett szorítja ki a zártabb, szi­gorúbb kontúrokat. S érvénye­sül olyan törekvés is (bár egyelőre kételkedünk a sike­rében), hogy a nadrágviselet szoruljon vissza a nők sportos öltözékéhez. Az ezek szerint nagyobb szerephez jutó szok­nya hossza viszont változó, de mindig eltakarja a térdet. (Bekövetkezne tehát a mini­szoknya oly régóta beharango­zott alkonya?) A már említett lebegő sziluettnek megfele­lően viszont erősen bővülnek Gál László: A dolgozók érdekében Gál László már könyve cí­mében megfogalmazza mon. danivalóját: a szakszerveze­tek érdekvédelmi feladatát, amely Igen sok oldalú, nem merül ki pusztán jogi for­mulák magyarázásával, ha­nem a termelésszervező mun­A Halértékesítő Vállalat központja néhány éves gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPÍRŰNOT valamint gépírni tudó ADMINISZTRÁTORT keres felvételre. Jelentkezés: Budapest V., Münnlch Ferenc u. 26. kával együtt magában fog­lalja az igazságos bérezés ki­alakítását, s az elosztás _ el­veit, a gazdasági élet idősze­rű kérdéseit. A könyvben összegyűjtött beszédek és írások azt a hat évet ölelik fel, amely alatt bevezették és megszilárdult hazánkban az új gazdaság- irányítási rendszer. Nyilván­való, hogy ez idő alatt növe­kedtek a vállalatok felada­tai önállóságuk, ezzel együtt a szakszervezetek szerepe Is megnőtt. Milyenek legyenek a szakszervezetek időszerű gazdaságpolitikai feladatai? Hogyan szervezzék az új vi­szonyok között a munkaver­senyt, s végül, milyen állás­pontot képviseljenek gazdasá­gi életünk néhány problémá­jával kapcsolatban? Ezek olyan kérdések, amelyek min­denkit foglalkoztatnak, és AUTÓSZERVIZÜNKBEN minden típusú személygépkocsi- alsó és telsó mosását, zsirozósát, olajcseréjét.- motor, tutömű, fék. fényszóró műszeres beállítását- kerékkiegyensúlyozását,- valvoline alvázvédelmét- karosszéria javítását és -fényezését vállaljuk. Előzékeny, gyors kiszolgálás 99 UNIXEKZAL” MGTSZ AUTÓSZERVIZ, MAGLÓD (o 31 -es főútvonal mellett, a 28-as kilométerkőnél) a szoknyák, rendszerint csi­páig feszesek, s lentebb glak- niis megoldásúak. Divatssinek és divatanyagok Divat azonban változatlanul az ingruha is, amelynek most jellemzője a bő vagy pliszíro­zott szoknya, a megnagyobbo­dott gallér, a dupla kézelő Bővülő szabásvonallal készül­tek a bemutatón látott kabá­tok is. Ezeknek újdonságuk a széles váll, a megnövekedett gallér és a műanyag vagy fa- gombok változatos alkalma­zása. Az ujjak sok esetben húzottak, mandzsettásak. Minden tavasszal fölvetődik az a kérdés is, hogy melyek lesznek az év divatszínei. Ha­tározott választ erre nehéz ugyan adni az utóbbi időben, mert egyre inkább a különle­ges divatszín-összeállítások kerülnek előtérbe. A leggya­koribb lesz talán mégis a barna-cinóberpiros, a fehér- kék-píros összeállítás és — bármilyen szokatlan — a zöld-kék is. Divatszín a csoko- ládébama, a mimózasárga, a f.ahéjszín, valamint a tenge­részkék és általában a bor­dás, lilás tónusok. S milyen anyagúk lesznek divatosak? A jersy szerepel tavaly óta az első helyen továbbra is. Ezenkívül a könnyű selyme­ket és mellettük az alkalom­nak megfelelően karton és pi- ké anyagokat használnak fel, valamint a tudósításunk ele­jén említett lenpoiiésztert, len­vásznat. Együ fimü ködés a Lenfonóval Ez utóbbival kapcsolatban elmondotta lapunknak Bossá- nyi György, a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat vezérigazga­tója, hogy ötéves középlejára­tú szerződést kötöttek a Pest megyéhez tartozó Lenfonó- és Szövőipari Vállalattal, hogy a legújabb alapaáyagaikat meg­felelő kollekcióban bemutat­ják, s ezzel mintegy közös piackutatást folytatnak. A ki­váló, szép len-pamut-poliészter anyagok és a kézműipari vál­lalati modellek közös sikerét mutatja egyebek között, hogy nemrégiben Japánban ötven­ezer ruhát, 14 ezer szoknyát adtak el mintegy 30 ezer dol­láros értékben. Azóta újabb, ennél nagyobb megrendelés van már kilátásban. Hasonló érdeklődés mutatkozik a len- poliészter anyagú kézműipari ruhák iránt a skandináv or­szágokból, valamint Francia- országból, Belgiumból, Hol­landiából és az NSZK-ból is. Az eddigi tapasztalatok alap­ján valószínűleg közös gyárt­mányfejlesztési tervet dolgoz ki a két vállalat, s azesetfben együtt mutatják majd be az új anyagokat és a belőlük ké­szült modelleket. S. B. Gazdag kínálat - ünnepi asztalra Felkészült a kereskedelem a vendéglátásra és az idegenforgalomra A 1 Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat csupán a Pest me­gyei üzletekbe tíz vagon füs­tölt és főtt kötözött árut, pa­rasztsonkát, darabolt sonkát, csülköt és tarját szállított. Az áru szállítása már március közepén megkezdődött és tart az utolsó napokban is. A tavalyinál mintegy négy százalékkal több, összesen 353 mázsa csokoládényuszi, to­jás és más figura várta és várja a szülőket és a legif­jabb vásárlókat. A kereskedelmi szakem­berek nem emlékeznek olyan gazdag déligyü- mölcs-kínálatra, mint ami­lyen az idei húsvétot meg­előzi, illetve követi. Jóelőre készültek a ven­déglátó vállalatok, ÁFÉSZ- ek is, étellel, itallal, hűsítő­itallal megfelelően feltöltöt­tek a raktárak és az éttermek konyhái. A kirándulóhelye­ken Is várják a vendégek ro­hamát, bíznak a vendéglátó vállalatok abban, hogy meg­felelő számú segédszemély­zettel nem lesz fennakadás a kiszolgálásban sem. A jó időre és a rendkívül nagy előzetes érdeklődésre. tekintettel az idén május el­seje helyett 1 már most húsvétkor ki­nyit a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatal le­ányfalui kempingje. Á helyek zömét a kétnapos ünnepre már lefoglalták, ha­zai és külföldi — főleg ro­mán — kirándulók és turis­ták. Az idegenforgalmi hi­vatal most húsvétra is szer­vezett hagyományos ország­járó kirándulásokat Sopron, Pécs és Miskolc környékére, ezeken mintegy 120 Pest me­gyei vesz részt. Előre elkelt minden hely a visegrádi Sil- vanus és a dobogókői Nimród Szállodában is, a vendégek többsége hazai turista. Na­gyon sok családos kiránduló, üdülő lesz a két napon ezek­ben a szállodákban, nem utolsósorban a Pannónia Ven­déglátó Vállalat úgynevezett négy éven aluli akciója mi­att. A négy éven aluli gyer­mekek a vállalat szállo­dáiban díjmentes szállást és étkezést kapnak, ez a családoknak nyújtott kedvezmény most húsvét­kor tartja premierjét. Min­den hely foglalt a Turistael­látó Vállalat Pest megye te­rületén lévő turistaházaiban, D. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom