Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-13 / 85. szám
MONOMIM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÓNKIA XVI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1974. ÁPRILIS 12., PÉNTEK NEGYVENNÉGY ÓRÁS MUNKAHÉT Ä szolgáltatások színvonala nem csökkenhet Szakszervezeti beszámoló taggyűlést tartottak járásunk postahivatalainak dolgozói, melyen megjelent Neer József, a Budapestvidéki Postaigazgatóság helyettes vezetője, Pfléger Ernő, a Postások Szakszervezete budapestvidéki területi bizottságának instruktora, Ga- ramvölgyi András, a Postások Szakszervezete munkatársa, Bencze Endre, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkárhelyettese és Varró Imre, a monori postahivatal vezetője. Zika János, a postásszakszervezet járási titfera beszámolójában először a gazdasági, majd a társadalombiztosítási munkát ismertette. A szakszervezet segélykerete tavaly 10 ezer 860 forint volt, ebbsl 9 ezer 950 forintot használtak fel segélyezésre, betegek ajándékozására pedig 910 forintot. Tizennégy nyugdíjasnak 3 ezer 550 és tizenhat tényleges dolgozónak 6 ezer 400 forintot fizettek ki segélyként Rendkívüli anyasági segélyt kilenc esetben juttattak. Zika János a továbbiakban elmondotta, hogy a járás területén tizenkét olyan postai dolgozó akad, aki három vagy annál több gyermeket nevel, részükre az igazgatóság úgynevezett nagycsaládos segélyt fizetett ki, augusztus végén, az iskolaév megkezdése előtt gyermekenként 400 forintot, melyet decemberben gyermekenként 300 forinttal megtoldott. Tavaly tizenhét felnőtt és hat gyermek részére biztosítottak beutalóval kétheti pihenést, egy dolgozó díjtalan külföldi üdülésen vett részt. A postásszakszervezet járási titkára ezután az állományi létszámot ismertette. 1972 szeptemberében száznyolcvanegyen dolgoztak a postánál, s 1973. szeptember 30-ra ez a szám százkilencvenre emelkedett. Az alkalmazottak 98 százaléka szakszervezeti tag. Az előadó foglalkozott a dolgozók munkakörülményeivel is. Bénye és Káva postaépülete kifogásolható, a monori postahivatalban a közönség számára fenntartott rész kicsi, mindig zsúfolt, de az idén, illetve jövőre enyhül a gond, a monori hivatal zsúfoltságát például csökkenti majd a Jászai Mari téren felépülő új felvevőhivatal. Zika János beszámolója befejezéseként ismertette a Munkaügyi Minisztérium, illetve a Szakszervezetek Országos Tanácsa határozatát, amely szerint április 1-től bevezették a heti 44 órás munkaidőt, majd hozzászólások következtek. Neer József a postaszolgálat minőségének javításával foglalkozott. Megemlítette, hogy emelkedett a balesetek száma. A lapkihordók munkájának megkönnyítésére több mint ötszáz kerékpárt és száznál több motorkerékpárt vásároltak, azokból a monori postahivatal is részesül. Hangsúlyozta, hogy a 44 órás munkahét bevezetése nem járhat létszámnövekedéssel. Varró Imre elmondotta, hogy a monori postán fürdőhelyiség áll rendelkezésre, de a berendezés már évek óta használhatatlan, s hatvan dolgozó nevében kérte az igazgatóságot a berendezés megjavítására. Megemlítette, hogy a 44 órás munkahét bevezetése igen nagy örömet váltott ki, de hozzátette: a munkaidőcsökkentés csak jó végrehajtással valósítható meg, a szolgáltatások színvonala nem csökkenhet. Vitéz Imre Honismereti vetélkedő Vecsés nyerte el a kupát Honismereti vetélkedő zajlott le a járási művelődési házban. Nyolc község csapata nevezett be a versenyre, amelynek megrendezése már hagyomány: négy év óta minden esztendőben megmutatják a jelentkezők, ki tud többet szűkebb hazájáról, a monori járásról? Az idei versenyre kis kiállítást is hoztak magukkal a csapatok, azzal reprezentálva községüket. A vetélkedő jól sikerült, szoros mezőnyben, mindössze két pont volt a különbség az első három helyezett között. Vecsés az idén már harmadszor nyerte az első díjat, s így véglegesen birtokába vette a kupát. Második Pilis, harmadik Monor lett, de nem szégyenkezhet a többi részt vevő , csapat sem: Ecser. Sülysáp, Gyömrő, Üllő és Nyáregyháza képviselői szintén jól szerepeltek. Az oklevelek, a könyv- és tárgyjutalmak — a Hazafias Népfront járási bizottsága, a járási hivatal művelődési osztálya, a járási művelődési ház ajándékai — községüket, környéküket jól ismerő, tájékozott versenyzőkhöz kerültek. (zs.) SIKERES SZÍNHÁZI ESTEK Ősszel újra indulnak a kiilönbuszok A monori utazók klubjának Színházi esték progamja befejeződött. — Sikerrel — mondta Burján István klubvezető. — Hat, előadást kétszáznegyvenen dúlnak majd különjáratú autónéztek meg, közben összefor- , , „ , . . . , , rótt közösséggé vált a klubtag- ' buszok a fovarosi szmhazak- ság. I ba. A színházlátogatást egyelőre szüneteltetik, most felfedező útjaikat folytatják hazánk tájain, ősszel azonban újra inEcseren, ötven éve., Szagos szappanos vízzel Húsvét. Annak, hogy régen mennyire várták, mennyire készültek rá, igazán csak a mai öregek az elmondhatók — Vártuk, bizony, mert a húsvétot megelőzően szigorú böjti napokat kellett tartánunk. Sem zsírosat ennünk, sem mulatoznunk nem volt szabad — emlékezik a 45—50 évvel ezelőtti húsvétokra az ecseri Turcsány Mihályné. Ami nem változott — És hogyan készültek rá? — Sütöttünk, főztünk, takarítottunk. Mi. lányok, persze, a locsolkodás napját, az esti bált vártuk a legjobban. — Mi volt a húsvéti étel? — Az évtizedek múltával talán ez az egy, ami mit sem változott. Kolbászt, sonkát JEGYZET főztünk, szeleteltünk lapos tányérra, körbe raktuk főtt tojással, akárcsak ma. A sonkalében jó ízű káposztát főztünk ... Változott a süteményféle, régen nem volt a maihoz hasonló választék, mákkal, dióval töltött beiglit és foszlós kalácsot sütöttünk, azzal kínáltuk a locsoló vendégeket. Leánybüszkeség A férj veszi át a szót: — Már a vasárnapi litánia után megkezdődött a locsolkodás. Akkori legényemberek. kisebb-nagyobb csoportokba verődtünk, úgy jártuk a lányos házakat. Igaz, akkor nem volt kölnivíz, legalábbis mi nem jutottunk hozzá: szagos, sz.appanos vizet töltöttünk üvegbe, s azzal indultunk locsolkodni. — Azzal? — csipkelődik a felesége. — Vödörrel, meg tűzoltófecskendővel öntöztétek a vizet. No, igaz, mi, lányok, azért sohasem haragudtunk meg. Büszke lehetett és volt is az a lány, akit sokan meglocsoltak. — S mit kaptak cserébe a legények? — Megvendégeltük őket, étellel, itallal, távozáskor pedig jókora bokrétát . tűztünk a mellükre, rozmaringágból, piros muskátlivirágból. De, mint a férj mondja, olykor a dorgálásból is kijárt: — Előfordult, hogy a lány édesanyja szemrehányóan megjegyezte: „Miért is jöttél locsolkodni. ha a bálban sohasem táncolsz a lányommal?” Máskor a lánytól kaptuk a kérdőrevonást: „Most. a bálban, elhívsz táncolni. de locsolkodni miért nem jöttél el?” Gyöngykaláris, szalaggal Az asszony: — Mi, lányok, mindig a legszebb ruhánkat vettük föl húsvétkor. Különös gonddal készítettük, fésültük hajunkat az alkalomra. — Milyen volt az akkori divat? — Szép, fehér, selyem, vagy brokát anyagból készült szoknya, alul csipkés szoknyák. A kékfestő kötény meg az ingujj gyönyörűen hímzett volt. Az ingujjra jött a pruszlik, arra a vállkendő. A nyakba színes szalaggal átkötött gyöngykalárist tettünk. A menyecskék, fiatalasszonyok menyasszonyi ruhájukat vették föl. húsvéthétfőn búj- dost kötöttek a fejükre. A háziasszony a belső szó bába vezet: — Így festettünk — mutat a falra akasztott, nagy méretű, színes képekre. Igaz. a fényképeken nem ő látható, hanem két lánya. akik sokáig jártak eredeti ecseri névviseletben. csak az ötvenes években váltak meg tőle. Álöltözetben — Legénykoromban olyan ravaszak voltak a lányok mondja a férj —, hogy amikor húsvét vasárnapján, fé- sülködni mentek a barátnőikhez, öregasszonynak öltöztek, nehogy rájuk ismerjünk, mert akkor, bizony, nem úszták volna meg néhány vödör víz nélkül. Jandó István Mielőtt elszállítanák A VlZÉP vecsési részlegében a különböző méretű csövek hegesztési felületeit elszállítás előtt gondosan megröntgenezik. Képünkön: Tímár Imre radiológus meózás közben. Ifj. Fettete József felvétele Fiatal utazók klubja Észak-Magyarországon járták Nyár eleji túrák A gyömrői fiatal utazók klubja és a TÖVÁL KISZ- szervezetének tagjai kétnapos kiránduláson vettek részt. Egy napot az ősi iskolavárosban, Sárospatakon töltöttek, megnézték a R ákóczi-várat, melynek legutóbb feltárt részei a már korábban ott járt látogató számára is új látnivalót nyújtanak. Felkeresték az országos fafaragó művésztábort, látták a kiállítást és a részvevő negyvenkét alkotót munka közben, amint különös szerszámaikkal szebbnél szebb szobrokat varázsoltak a fából, megtekintették a Comenius emlékét őrző iskolamúzeumot is, valamint a híres könyvtár dísztermét, ahol 14—15. századi nyomtatott műveket láttak. Meglátogatták Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyét, jártak Hollóházán, az ottani híres gyárban és a csodálatos környezetben épült templomban. Telkibánya kopjafákkal teli temetője, Kossuth Lajos monoki szülőháza volt az út két utolsó állomása. A tokaji szőlővidéket bemutató kiállítással, és egy tolcsvai pincében, a hegyalja termékével is megismerkedtek. Ütközben megbeszélték a további programot is. Április végén, május elején a Budai Várba látogatnak, júniusban két napot töltenek a Dunakanyarban, Zebegénybén szállva meg. A nyár eleji túrákat Gyulán fejezik be, ahol már készítik szállásukat az ötök klubjának vezetői, akikkel jó barátságot kötöttek a korábbi években. Furuglyás Géza Falra kerül az oklevél Jutalom a legjobban dolgozóknak Az aranykoszorút elnyert, tíz éve működő gyömrői Rákóczi ifjúsági klub április 20- án, szombaton, ünnepélyes taggyűlést tart, melyre az egykori tagokat is meghívják. Akkor helyezik el a klubhelyiség falán az oklevelet, s jutalmazzák. meg azokat, akik az 1973. évi munkában a legjobb eredményt érték el. \lfSOR MOZIK Monor: Fogják el Oichit élve vagy holtan. Pilis: Várunk, fiú! Vecsés: Némó kapitány és a víz alatti város. MŰVELŐDÉSI HÁZ Monoron, 20 órától: Belépés egy ötlettel címmel foglalkozás az ifjúsági klubban. MEZEI FUTÓVERSENY MENDEN Kiemelkedő teljesítmények Száznégyen indultak a járási úttörő mezei futóversenyen, Mendén. Kiss József testnevelő és felesége az igazi nagy mezei futóversenyekre jellemző hangulatot teremtett, az üllői, monori-erdei, pilisi, ve- csési, gombai és gyömrői iskolák testnevelőinek áldozat- készségével. A helyi KISZ-szervezet és nőtanács a győzteseknek egy- egy tortát is ajándékozott. EREDMÉNYEK Lányok (47 induló): 1. Darázs Gyöngyi (Mende), 2. Bar- tha Edit (Vecsés 4. sz. iskola), 3. Takács Olga (Vecsés 4. sz, iskola), 4. Surányi Mária (Üllő), 5. Csetneki Judit (Pilis 1. sz. iskola), 6. Bulejsza Márta (Üllő). Fiúk (57 induló): 1. Dobro- vinszki György (Gomba), 2. Balogh László (Gyömrő 3. sz. iskola), 3. Domány Mihály Szabad időben, Monori-erdőn Négyszemközt Doncsecz Józseffel Docsecz József világbajnoki bronzérmes birkózónk Per- nikben, Bulgáriában, a Nikola Petrov-emlékversenyen harmadik helyen végzett. — Elégedett az eredményével? — A felkészülés jelenlegi szakaszában igen. Különben is a szovjeteknek és a bolgároknak annyi kiváló birkózójuk van, hogy sokkal könnye!'1 EB-t vagy VB-t nyerni, mint egy versenyt náluk. — A további program? — Tata, edzőtábor. A birkózók nem tartoznak a lazsáló sportolók közé. Egy-két nemzetközi verseny, aztán jön a madridi Európa-bajnokság, ahol jó lenne dobogóra kerülnöm, mert tavaly a nagy világversenyeken nagyon rósz szül szerepeltem. — Tavaly a birkózó világ- ranglista harmadik helyezettje volt. Lehet-e előbbrelépnie? — Súlycsoportomban akad hat-nyolc olyan versenyző, akitől bármikor kikaphatok, és aki világversenyt nyerhet. Persze, én is nyerhetek. Sokmindentől, a sorsolástól, az idegi állapottól, a bíráskodástól függ egy-egy verseny végeredménye. — Peruik után, Monori-er- dőn? — Igen, itt vásároltam magamnak telket, itt építek vi- kendházat. Két kislányom van. feleségem is és ők is nagyon élvezik a szabadságot. Csak ritkán van szabad időm. de ígérem, szabad időmben mindig itt leszek. (szatti) (Vecsés, 4. sz. iskola), 4. Rává- gyi János (Pilis, t. sz. iskola), 5. Mézga János (Gyömrő intézet). 6. Somogyi János (Vecsés, 4. sz. iskola). A futóversenyen az indulók negyedrésze, mintegy huszonöt fiatal, a I: korcsoportot képviselte, tehát még 2—3 évig sikerrel szerepelhet. Az ÁIST különdíjakat ajánlott fel e korcsoport legjobbjainak. EREDMÉNYEK Lányok: 1. Bartha Edit (Vecsés, 4. sz. iskola), 2. Kanalas Mária (Monori-erdő), 3. Hoppe Ildikó (Pilis, I. sz. iskola). Fiúk. 1. Sáránszki Mihály (Monori-erdő), 2. Boros Mihály (Pilis, I. sz. iskola), 3. Polgár István (Pilis, 1. sz. iskola). Különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtott a 6. osztályos vecsési Bartha Edit, aki a 2. lett és a monori-erdei Kanalas Mária, aki még csak 5. osztályos, de a 47 induló között a 8. helyen tudott végezni. B. — Sa. Legalább hulladékgyűjtő legyen Eddig tartott a párbeszéd az olvasóval. Nem írtam volna meg, de aztán úgy fordult a dolog, hogy a főtéri Hangulat presszóban vettem egy fagylaltot. A fagylalt elfogyott, a tölcsér a kezemben maradt, az ostyát ugyanis nem szeretem. Igaz, ez az én magánügyem, de az már nem, hogy nem volt hová dobnom. Sehol egy árva hulladékgyűjtő. Szorongattam, szorongattam nem akartam bedobni az élősövény közé, sem a járdára. Végül, szerényen, a Vigadó hátsó kerítése mellé ejtettem. Esküszöm, nem rossz szándékból, de nem tehettem mást. És nem tehetek a jövőben sem, amikor üres ciga- rettásdobot vagy valami mást akarok eldobni. Szemetelnem kell, még akkor is, ha nem akarok, bevallom töredelmesen. És kérem, ha nincs köz- tisztasági alkalmazott, legalább hulladékgyűjtő legyen a főbb útvonalakon! (k. zs.) — Bocsánat, elmondhatok valamit? — Természetesen. — Írja meg, kérem, és ha lehet, mártsa vitriolba a tollát, mert a helyzet lassan tűrhetetlen. Az ember, bárhogy ragaszkodik is szülőközségéhez, előbb- utóbb úgy érzi, nem szereti. Sőt! — Ugye Monor köztisztaságáról akar beszélni? — Tudja? Persze. Én most csak egy részről beszélek, arról amelyik a lakásomtól a munkahelyemig terjed, ugyanis naponta megteszem az utat, azt az utat, amely már-már arra késztet, hogy csukjam be a szemem■ A munkahelyemre csukott szemmel is odatalálok, és úgy legalább nem látom a szemetet. Senki nem vigyáz Monor tisztaságára. Rengeteg a papír- hulladék, és mindenféle, még a főtéren is. Tudom, hogy szóvá tették már a lapban is. De mikor lesz